GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.04.12

Szívmelengető középkor címmel magyarországi középkori kályhacsempéket bemutató kiállítás nyílt április 11-én a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában. A reprezentatív tárlaton az ábrázolások típusai szerint mutatják be a 14. és 16. század közötti időszakból származó kályhacsempéket.

BTM_Szivmelengeto2


A csaknem ötszáz darabot számláló, összesen harminc gyűjteményből származó anyag szinte mindegyike ásatások során került elő – mondta el a megnyitó előtti sajtóbejáráson Végh András, a BTM Vármúzeum igazgatója, a tárlat főkurátora. Ismertetése szerint a kiállított anyag, amelynek alapját a BTM hatalmas, több ezer darabból álló kályhacsempe-gyűjteménye képezi, időbeli és országos áttekintést nyújt a történelmi Magyarország kályhaépítészetéről. A kollekciót a múzeum anyaga mellett 20 hazai és 10 külföldi intézmény műtárgyai alkotják. A főkurátor beszélt arról is: a régészek szívéhez különösen közel állnak a kályhacsempék, a régészeti ásatások egyik legmegbecsültebb leletei, hiszen anyaguk, a kerámia, sikeresen dacol az idővel, többnyire még a mázukat sem vesztik el a föld alatt.

 

Elmondta, hogy a kályha 12. századi feltalálása óta nemcsak fűtésre szolgált, hanem mintái, díszítései révén sokszor reprezentatív igényeket is kielégített. A középkor képszegény időszakában a kályhacsempéken ábrázolt képek, motívumok – a geometrikus mintáktól kezdve a figurális jelenetekig – „behozták a képeket” az otthonokba. A csempéken keresztül pedig jól nyomon követhető a kor stílusa, divatja, az ábrázolások a középkori ember gondolkodását is segítenek megérteni. A kiállításon a csempék mellett láthatóak a kályhákat ábrázoló festmények, grafikák, a kályhákhoz kapcsolódó egyéb berendezési és használati tárgyak is – ismertette.


BTM_Szivmelengeto3

 

Kocsis Edit, az MNM Mátyás Király Múzeumának munkatársa, a kiállítás kurátora elmondta: az első kályhák Magyarországon a 14. század közepén, Nagy Lajos uralkodásának első időszakában jelentek meg. A magyar királyi udvar volt az első Közép-Európában, ahol felfedezik a kályhák lakáskultúrában betöltött szerepét. Az olcsón, agyagból előállított kályhacsempék felülete ugyanis alkalmassá vált arra is, hogy különböző ábrázolásokkal díszítsék azokat. Így jelenhetnek meg a csempéken püspöksüveges sárkányok, mesebeli nyulak, torkos nemesek akár. A csempékre került ábrázolások sokszor szimbolikus jelentéssel bírtak. Magyarázata szerint az udvari nemesség után a gazdag polgárság körében is egyre inkább elterjedt a kályhaépítés. A legelső kályhák egyszerű korongolt szemekből készültek, amelyeket sokszor udvari jelenetekkel, címerekkel díszítettek. Később a gótikus kályhák – a 15. század közepétől – ausztriai műhelyekből érkeztek Magyarországra.

 

Ekkor a mesterek főként lovagokkal díszítették a csempéket. A század második felére a fülkék és a színes csempék megjelenésével megváltozik a kályhadivat, a 16–17. századra pedig annyira elterjedté válik a kályhaépítés, hogy akár már a falusi műhelyekben is el tudták készíteni a kályhákat. A kurátor kitért arra is, hogy épségben egyetlen középkori kályha sem maradt fenn az egykori magyar királyság területéről, viszont a kályhacsempék az egykori királyi központok feltárásánál nagy tömegben kerültek elő. Kiss Virág kurátor a bejáráson elmondta, hogy a csempéken közkedvelt téma volt a szentek és emberek, különböző történetek ábrázolása, de valós és képzeletbeli lények is láthatóak rajtuk.


BTM_Szivmelengeto1

 

A Szívmelengető középkor című kiállítást, amelyhez múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak, szeptember 2-áig láthatják a látogatók a BTM Vármúzeumában. A tárlat anyagához kapcsolódva irodalmi pályázatot hirdet a múzeum általános iskolások számára, amelyre a csempék alapján írt meséket és novellákat várnak.

 

A kiállítást rendezte: Dr. VÉGH ANDRÁS, a BTM Vármúzeum igazgatója, KISS VIRÁG (BTM) és KOCSIS EDIT (MNM Mátyás Király Múzeuma) közreműködésével.

Tudományos munkatársak (a Budapesti Történeti Múzeum Középkori főosztály tagjai): BENCZE ZOLTÁN, B. NYÉKHELYI DOROTTYA, BENDA JUDIT, HORVÁTH VIKTÓRIA, KOVÁCS ESZTER, MAGYAR KÁROLY, PAPP ADRIENN, SÁNDOR ILDIKÓ, SPEKNER ENIKŐ, TAKÁCS ÁGOSTON, TEREI GYÖRGY, TÓTH ANIKÓ

 

Forrás: MTI

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma