GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2014.01.23
Széles-Horváth Anna

Bevallása szerint életében először többet kapott egy szereptől, mint amit várt: A kripliben eltűntek a határok közte és Billy között. „Valahogy ez a fiú igazán megtalált engem. A lelkünk nagyon hasonló” – mondja Járai Máté, a Győri Nemzeti Színház művésze, akit a Tháliában láthatunk február 5-én. A színész arról mesélt, mit fedezett fel Billyben saját magából.

_TTT6624
Fotó: Talabér Tamás
Billy, a kacskalábú, kacskakezű, 16 éves fiú – így jellemzik mindenütt a Martin McDonagh által írt figurát, akit játszol. Találkoztál már vele korábban bármilyen feldolgozásban?

Ismertem a történetet, és régóta vágytam rá, hogy megtaláljon egy hasonló szerep, mint Billy figurája. Tíz évvel ezelőtt láttam a darabot a Radnóti Színházban, és élt bennem az emlék, hogy nagyon-nagyon sokat nevettem rajta. Érdekes felismerést hozott egy évtized után szerepelni benne, mivel egy teljesen más rendezői felfogás érvényesült: sokkal inkább a drámaiságra helyeztük a hangsúlyt. Szívbemarkoló történetet mesélünk el.


Ennek tükrében felmerül a kérdés, hogy miért a Thália Humorfesztiváljának keretében hozzátok el a fővárosba az előadást.

A társulat először megrémült a meghívástól, hiszen tudtuk, hogy A kripli nem komédia, egy Humorfesztiválon pedig talán ezt várja a közönség. A szervezők azonban hangsúlyozták, hogy a humor többféle arcát szeretnék megmutatni a programban: ennek pedig része a tragikomédia, amelynek a darab tökéletes példája. A sírva nevetés tehát, amelyre elsősorban számíthatnak a nézők.


Említetted, hogy nem a szövegkönyvben találkoztál először Billyvel. Korábbi emlékeket is őriztél a szerepről. Hozott meglepetést a próbafolyamat a hozzá való viszonyodban? Mást kaptál az elvárásaidhoz képest, ahogy egyre mélyebben megismerted?

Életemben először többet kaptam egy szereptől, mint amit vártam. Soha nem fordult még olyan elő, hogy köztem és a szerep között ne lett volna valamiféle határ. Mindig ott voltam én: a tudat, hogy ezt a figurát Járai Máté játssza. Valahogy ez a fiú, Billy igazán megtalált engem. A lelkünk nagyon hasonló.


Mit ismertél fel magadból benne?

A különbözés vágyát, miközben a különbözés élményét szenvedi – a vágytól függetlenül. Gyerekkoromtól él bennem ez a kettőség: színészként például pozitív tulajdonság különbözni, miközben sokszor szeretne az ember inkább hasonlítani a többséghez.


Ha a belső hasonló is, ott volt a tény, hogy Billy egy fogyatékos fiú − sok jellegzetes külső jeggyel. Ezeket hogyan tudtad „magadra húzni”?

Nagyon sokat készültem a szerepre már a nyáron: megtanultam az egész szöveget, illetve igyekeztem kialakítani a külső képem róla, hogy a próbák kezdetén már fogalmam legyen a karakterről. A maszkmester is sokat segített: az apró részletekkel még hihetőbbé tette, hogy egy 16 éves fiú vagyok. Amikor először végigmentem a folyosón Billyként – az mindannyiunk számára döbbenetes élményt jelentett.


2881144
Járai Máté A kripli című darabban
Fotó: kisalfold.hu
Egy hasonló szerepnél, ahol ennyire lényeges jellegzetesség a beszéd, a járás, a mozdulatok milyensége, talán nagyobb lehet a túljátszás veszélye.

Valahogy megéreztem, hol az aranyközépút ennél a fiúnál. Az elején nehezebb volt, mert sok mindenre kellett figyelnem: a testem, a tartásom, de még a hangom is valamennyire elváltoztatom az előadásban. Segített, hogy a rendezővel, Balikó Tamással a kezdetektől azonosan gondolkodtunk a figurát illetően, így egyértelmű volt számomra, mit kell játszanom. A legfontosabb megerősítést mégis egy gyerekkori barátomtól kaptam, aki az előadás után elmondta: egy másodpercig sem fedezett fel engem a színpadon. Csak Billyt látta − teljesen ki tudtam bújni önmagamból.


A karakter tehát egészen a tiéd lett, azonban a szövegtanulás sem lehetett egyszerű. Varró Dániel fordításához hogyan viszonyultál?

Ez a feldolgozás érezhetően sikeresebb az eddigiekhez képest: nem meglepő, mivel bravúros többletet ad a szöveg a történethez. Az eredeti angol drámában egyértelmű az ír akcentus, amely egyfajta nyelvjárásjelleget kölcsönöz az egésznek. Varró Dani azonban ötletesen megoldotta a kérdést: nem vidéki akar lenni, nem tájszólásban beszélteti a szereplőket, sokkal inkább helytelenül. Zseniális nyelvi játék: éppen ezért hatalmas kihívást jelentett a szövegtanulás.


A darab plakátja is érdekes és tömör képi nyelvvel él. Miben foglalja össze A kripli üzenetét?

A monotonitás és a menekülni vágyás jelenik meg benne. Billy elmenne a szigetről: egy időre meg is látja a reményt, hogy kikerülhet a nyomorból, de az végül szertefoszlik. A nagynénjei vegyesboltjában folyton borsókonzerv kapható - erre utal a plakát. A borsókonzerv a megkerülhetetlen ismétlődés: arról mesél, hogy innen nincs menekvés, − aki ide született, valószínűleg itt is fog meghalni.

 

Kulcsszavak:

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma