2014.01.23
Széles-Horváth Anna

Bevallása szerint életében először többet kapott egy szereptől, mint amit várt: A kripliben eltűntek a határok közte és Billy között. „Valahogy ez a fiú igazán megtalált engem. A lelkünk nagyon hasonló” – mondja Járai Máté, a Győri Nemzeti Színház művésze, akit a Tháliában láthatunk február 5-én. A színész arról mesélt, mit fedezett fel Billyben saját magából.

_TTT6624
Fotó: Talabér Tamás
Billy, a kacskalábú, kacskakezű, 16 éves fiú – így jellemzik mindenütt a Martin McDonagh által írt figurát, akit játszol. Találkoztál már vele korábban bármilyen feldolgozásban?

Ismertem a történetet, és régóta vágytam rá, hogy megtaláljon egy hasonló szerep, mint Billy figurája. Tíz évvel ezelőtt láttam a darabot a Radnóti Színházban, és élt bennem az emlék, hogy nagyon-nagyon sokat nevettem rajta. Érdekes felismerést hozott egy évtized után szerepelni benne, mivel egy teljesen más rendezői felfogás érvényesült: sokkal inkább a drámaiságra helyeztük a hangsúlyt. Szívbemarkoló történetet mesélünk el.


Ennek tükrében felmerül a kérdés, hogy miért a Thália Humorfesztiváljának keretében hozzátok el a fővárosba az előadást.

A társulat először megrémült a meghívástól, hiszen tudtuk, hogy A kripli nem komédia, egy Humorfesztiválon pedig talán ezt várja a közönség. A szervezők azonban hangsúlyozták, hogy a humor többféle arcát szeretnék megmutatni a programban: ennek pedig része a tragikomédia, amelynek a darab tökéletes példája. A sírva nevetés tehát, amelyre elsősorban számíthatnak a nézők.


Említetted, hogy nem a szövegkönyvben találkoztál először Billyvel. Korábbi emlékeket is őriztél a szerepről. Hozott meglepetést a próbafolyamat a hozzá való viszonyodban? Mást kaptál az elvárásaidhoz képest, ahogy egyre mélyebben megismerted?

Életemben először többet kaptam egy szereptől, mint amit vártam. Soha nem fordult még olyan elő, hogy köztem és a szerep között ne lett volna valamiféle határ. Mindig ott voltam én: a tudat, hogy ezt a figurát Járai Máté játssza. Valahogy ez a fiú, Billy igazán megtalált engem. A lelkünk nagyon hasonló.


Mit ismertél fel magadból benne?

A különbözés vágyát, miközben a különbözés élményét szenvedi – a vágytól függetlenül. Gyerekkoromtól él bennem ez a kettőség: színészként például pozitív tulajdonság különbözni, miközben sokszor szeretne az ember inkább hasonlítani a többséghez.


Ha a belső hasonló is, ott volt a tény, hogy Billy egy fogyatékos fiú − sok jellegzetes külső jeggyel. Ezeket hogyan tudtad „magadra húzni”?

Nagyon sokat készültem a szerepre már a nyáron: megtanultam az egész szöveget, illetve igyekeztem kialakítani a külső képem róla, hogy a próbák kezdetén már fogalmam legyen a karakterről. A maszkmester is sokat segített: az apró részletekkel még hihetőbbé tette, hogy egy 16 éves fiú vagyok. Amikor először végigmentem a folyosón Billyként – az mindannyiunk számára döbbenetes élményt jelentett.


2881144
Járai Máté A kripli című darabban
Fotó: kisalfold.hu
Egy hasonló szerepnél, ahol ennyire lényeges jellegzetesség a beszéd, a járás, a mozdulatok milyensége, talán nagyobb lehet a túljátszás veszélye.

Valahogy megéreztem, hol az aranyközépút ennél a fiúnál. Az elején nehezebb volt, mert sok mindenre kellett figyelnem: a testem, a tartásom, de még a hangom is valamennyire elváltoztatom az előadásban. Segített, hogy a rendezővel, Balikó Tamással a kezdetektől azonosan gondolkodtunk a figurát illetően, így egyértelmű volt számomra, mit kell játszanom. A legfontosabb megerősítést mégis egy gyerekkori barátomtól kaptam, aki az előadás után elmondta: egy másodpercig sem fedezett fel engem a színpadon. Csak Billyt látta − teljesen ki tudtam bújni önmagamból.


A karakter tehát egészen a tiéd lett, azonban a szövegtanulás sem lehetett egyszerű. Varró Dániel fordításához hogyan viszonyultál?

Ez a feldolgozás érezhetően sikeresebb az eddigiekhez képest: nem meglepő, mivel bravúros többletet ad a szöveg a történethez. Az eredeti angol drámában egyértelmű az ír akcentus, amely egyfajta nyelvjárásjelleget kölcsönöz az egésznek. Varró Dani azonban ötletesen megoldotta a kérdést: nem vidéki akar lenni, nem tájszólásban beszélteti a szereplőket, sokkal inkább helytelenül. Zseniális nyelvi játék: éppen ezért hatalmas kihívást jelentett a szövegtanulás.


A darab plakátja is érdekes és tömör képi nyelvvel él. Miben foglalja össze A kripli üzenetét?

A monotonitás és a menekülni vágyás jelenik meg benne. Billy elmenne a szigetről: egy időre meg is látja a reményt, hogy kikerülhet a nyomorból, de az végül szertefoszlik. A nagynénjei vegyesboltjában folyton borsókonzerv kapható - erre utal a plakát. A borsókonzerv a megkerülhetetlen ismétlődés: arról mesél, hogy innen nincs menekvés, − aki ide született, valószínűleg itt is fog meghalni.

 

Kulcsszavak:

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma