Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.10.06

A magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők. Történetén generációk nőttek fel, együtt keresve a választ a főhőssel, Ginával: ki lehet Abigél, aki támogatja a segítségre szorulókat? A Budapesti Operettszínház megzenésítette Szabó Magda Abigéljét, október 5-én pedig a musical ünnepi előadásával és az ahhoz kapcsolódó tárlattal tisztelegtek a szerző előtt.

Szabó Magda műveit próba elé állította az idő. Bebizonyosodott: munkái évek után sem veszítettek értékükből és aktualitásukból – mondta el október 5-én Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Az írónő alkotásai a lélek ajtajait feszegetik, társadalmi problémákat mutatnak be, és mindeközben magyar helyszíneken, magyar történelmi háttérbe ágyazva játszódnak magyar szereplőkkel – fogalmazta meg az államtitkár, hangsúlyozva: mindemellett Szabó Magda önmagát is belecsempészte a regényeibe. Így az olvasók nemcsak műveinek, hanem a szerzőnek is rajongóivá váltak. Hoppál Péter hozzátette: az sem véletlen, hogy az írónő műveit már életében játszották a színházak, és az Abigélt máig rajongásig szereti a közönség.

 

_D0A3899_Copy


Ezt a nagy rajongást mutatja az is, hogy Abigél című musical a 250. előadásához érkezett október 5-én. Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta: ez a nap kettős ünnep, hiszen elérkezett az írónő születésének 100. évfordulója és a regényéből készült darab 250. előadása. Az ünnepi előadásra Nyíregyházáról érkeztek diákok, ezzel kapcsolatban a főigazgató kiemelte: fontos számukra, hogy a darabokat eljuttassák a vidéki iskolás közönséghez is, ezért már számos városba vitték el az Abigél című produkciót is.

 

_D0A3777_Copy


A Budapesti Operettszínház méltán lehet büszke arra, hogy még az írónő életében sikerült elnyernie engedélyét egyik legsikeresebb műve, az Abigél megzenésítéséhez. Bár a 2008. március 27-i premiert már sajnos nem érhette meg, jogutódjának, művei gondozójának elismerésével féltőn óvják, gondozzák, töretlen sikerrel játsszák a produkciót. A művet az egyik legnevesebb magyar musical-szerzőpáros: Kocsák Tibor és Miklós Tibor írta, a színház fiatal rendezőjének, Somogyi Szilárdnak az ötletéből, aki a regényt színpadra adaptálta.

 

_D0A3816_Copy


Szabó Magda az Abigélben (1970) diákkorát örökíti meg. A Matula szigorú, zárt világában a híres debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre ismerhetünk, ahol az írónő tizenkét évig tanult. A „kálvinista Róma” puritán szelleme nevelte, majd fiatal tanárként is ide tért vissza. Saját bevallása szerint is ezek az élmények adták az alapját az Abigél fikciójának.

 

_D0A3905_Copy


Gina, a regény hősnője 1943-ban kénytelen elbúcsúzni otthonától, a gellérthegyi villától, és azoktól, akiket szeretett, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazista már a komor, erődszerű épület puszta látványától visszariad. Az iskola rideg világa, szokatlan, könyörtelen szabályai, látszólag embertelen követelményei lázadásra késztetik, ugyanakkor ő is belátja, hogy milyen izgalmas a „tilalmak erdejében élni”. Ez a szellem kovácsolja össze a lányokat, és lassan Gina is alkalmazkodik a helyzethez. Talán neki is hinnie kéne a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós leányt formázó szobornak, aki mindig segít a bajbajutottakon?

 

_D0A3827_Copy


Az ünnepi előadás mellett egy ahhoz kapcsolódó tárlattal is készült az Operettszínház Szabó Magda születésének 100. évfordulójára. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) együttműködve hozták létre. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a tárlatot megnyitva arról is beszélt, hogy a PIM-ben látható kiállítás is jelzi a mű kultikus jellegét, hiszen van egy doboz, melybe üzenetet lehet hagyni Abigélnek, és az elmúlt néhány hónap alatt már többszáz üzenet érkezett a számára.

 

_D0A3743_Copy


Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben és 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Debrecen nem csak szülővárosa volt, de ott élt és tanult, ott szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát, és ott tanított fiatalon. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, de színpadi művei is sikereket arattak. Kezdeti költői korszaka után a kényszerű hallgatás időszaka következett, 1958-ig nem publikálhatott, majd 1959-től, már szabadfoglalkozású íróként, sorra követték egymást prózai alkotásai. A Freskó és Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Művei gyakran önéletrajzi ihletésűek voltak: a gyermekkori Debrecent idézi az Ókút, de családjáról mesél a Régimódi történet és a Für Elise is. Írásainak visszatérő motívuma a női életsorsok iránti érdeklődés, a női életpályák megrajzolása.

 

_D0A3901_Copy


Az egyik legtöbbet fordított magyar író volt. Nagy nemzetközi visszhangot és elismerést váltott ki Az ajtó című regénye, amelyért megkapta a nemzetközileg kiemelkedőnek számító Femina francia irodalmi díjat. Történelmi színművei, mint a Debrecennek írt Kiálts, város!, vagy a kereszténység felvételének idején játszódó, a magyar államalapításról szóló Az a szép, fényes nap, illetve az Árpád-ház történetének konfliktusait ábrázoló drámatrilógiája: A meráni fiú, A csata és a Béla király drámaíróként is megalapozták hírnevét. Nagy sikert arattak az ifjúságnak szánt regényeiből készült televíziós feldolgozások, a Tündér Lala és az Abigél történetén generációk nőttek fel. Az Abigél rendkívüli népszerűségét az is mutatja, hogy a Magyar Televízió A nagy könyv című országos vetélkedőjében a magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők.

 

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Többek között kétszeres József Attila díjas, a debreceni és a miskolci egyetemek díszdoktorává avatták, megkapta a Kossuth-díjat, a Corvin-láncot, a Prima Primissima-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma