2017. október 23.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.10.06

A magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők. Történetén generációk nőttek fel, együtt keresve a választ a főhőssel, Ginával: ki lehet Abigél, aki támogatja a segítségre szorulókat? A Budapesti Operettszínház megzenésítette Szabó Magda Abigéljét, október 5-én pedig a musical ünnepi előadásával és az ahhoz kapcsolódó tárlattal tisztelegtek a szerző előtt.

Szabó Magda műveit próba elé állította az idő. Bebizonyosodott: munkái évek után sem veszítettek értékükből és aktualitásukból – mondta el október 5-én Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Az írónő alkotásai a lélek ajtajait feszegetik, társadalmi problémákat mutatnak be, és mindeközben magyar helyszíneken, magyar történelmi háttérbe ágyazva játszódnak magyar szereplőkkel – fogalmazta meg az államtitkár, hangsúlyozva: mindemellett Szabó Magda önmagát is belecsempészte a regényeibe. Így az olvasók nemcsak műveinek, hanem a szerzőnek is rajongóivá váltak. Hoppál Péter hozzátette: az sem véletlen, hogy az írónő műveit már életében játszották a színházak, és az Abigélt máig rajongásig szereti a közönség.

 

_D0A3899_Copy


Ezt a nagy rajongást mutatja az is, hogy Abigél című musical a 250. előadásához érkezett október 5-én. Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta: ez a nap kettős ünnep, hiszen elérkezett az írónő születésének 100. évfordulója és a regényéből készült darab 250. előadása. Az ünnepi előadásra Nyíregyházáról érkeztek diákok, ezzel kapcsolatban a főigazgató kiemelte: fontos számukra, hogy a darabokat eljuttassák a vidéki iskolás közönséghez is, ezért már számos városba vitték el az Abigél című produkciót is.

 

_D0A3777_Copy


A Budapesti Operettszínház méltán lehet büszke arra, hogy még az írónő életében sikerült elnyernie engedélyét egyik legsikeresebb műve, az Abigél megzenésítéséhez. Bár a 2008. március 27-i premiert már sajnos nem érhette meg, jogutódjának, művei gondozójának elismerésével féltőn óvják, gondozzák, töretlen sikerrel játsszák a produkciót. A művet az egyik legnevesebb magyar musical-szerzőpáros: Kocsák Tibor és Miklós Tibor írta, a színház fiatal rendezőjének, Somogyi Szilárdnak az ötletéből, aki a regényt színpadra adaptálta.

 

_D0A3816_Copy


Szabó Magda az Abigélben (1970) diákkorát örökíti meg. A Matula szigorú, zárt világában a híres debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre ismerhetünk, ahol az írónő tizenkét évig tanult. A „kálvinista Róma” puritán szelleme nevelte, majd fiatal tanárként is ide tért vissza. Saját bevallása szerint is ezek az élmények adták az alapját az Abigél fikciójának.

 

_D0A3905_Copy


Gina, a regény hősnője 1943-ban kénytelen elbúcsúzni otthonától, a gellérthegyi villától, és azoktól, akiket szeretett, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazista már a komor, erődszerű épület puszta látványától visszariad. Az iskola rideg világa, szokatlan, könyörtelen szabályai, látszólag embertelen követelményei lázadásra késztetik, ugyanakkor ő is belátja, hogy milyen izgalmas a „tilalmak erdejében élni”. Ez a szellem kovácsolja össze a lányokat, és lassan Gina is alkalmazkodik a helyzethez. Talán neki is hinnie kéne a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós leányt formázó szobornak, aki mindig segít a bajbajutottakon?

 

_D0A3827_Copy


Az ünnepi előadás mellett egy ahhoz kapcsolódó tárlattal is készült az Operettszínház Szabó Magda születésének 100. évfordulójára. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) együttműködve hozták létre. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a tárlatot megnyitva arról is beszélt, hogy a PIM-ben látható kiállítás is jelzi a mű kultikus jellegét, hiszen van egy doboz, melybe üzenetet lehet hagyni Abigélnek, és az elmúlt néhány hónap alatt már többszáz üzenet érkezett a számára.

 

_D0A3743_Copy


Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben és 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Debrecen nem csak szülővárosa volt, de ott élt és tanult, ott szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát, és ott tanított fiatalon. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, de színpadi művei is sikereket arattak. Kezdeti költői korszaka után a kényszerű hallgatás időszaka következett, 1958-ig nem publikálhatott, majd 1959-től, már szabadfoglalkozású íróként, sorra követték egymást prózai alkotásai. A Freskó és Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Művei gyakran önéletrajzi ihletésűek voltak: a gyermekkori Debrecent idézi az Ókút, de családjáról mesél a Régimódi történet és a Für Elise is. Írásainak visszatérő motívuma a női életsorsok iránti érdeklődés, a női életpályák megrajzolása.

 

_D0A3901_Copy


Az egyik legtöbbet fordított magyar író volt. Nagy nemzetközi visszhangot és elismerést váltott ki Az ajtó című regénye, amelyért megkapta a nemzetközileg kiemelkedőnek számító Femina francia irodalmi díjat. Történelmi színművei, mint a Debrecennek írt Kiálts, város!, vagy a kereszténység felvételének idején játszódó, a magyar államalapításról szóló Az a szép, fényes nap, illetve az Árpád-ház történetének konfliktusait ábrázoló drámatrilógiája: A meráni fiú, A csata és a Béla király drámaíróként is megalapozták hírnevét. Nagy sikert arattak az ifjúságnak szánt regényeiből készült televíziós feldolgozások, a Tündér Lala és az Abigél történetén generációk nőttek fel. Az Abigél rendkívüli népszerűségét az is mutatja, hogy a Magyar Televízió A nagy könyv című országos vetélkedőjében a magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők.

 

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Többek között kétszeres József Attila díjas, a debreceni és a miskolci egyetemek díszdoktorává avatták, megkapta a Kossuth-díjat, a Corvin-láncot, a Prima Primissima-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Abernikovet2_masolata

2017.10.23

Mansfeld Péter feláldozza magát a barátaiért. Juli, az utolsó éves filmrendezőszakos főiskolás fényképeket készít, hogy megmutassa a világnak: Magyarországon ’56-ban nem ellenforradalom volt. Viki és János azon tanakodnak, itthon maradjanak-e vagy inkább elhagyják hazájukat. Különféle emberek különféle sorsokkal. Valami azonban közös bennük…

GL

2017.10.23

A Glaszékesztyű, amely Szanyi Gyöngyi dokumentumfilmje, az 1950-es évekről szól, fiataloknak, és egy letűnt korszak kegyetlen titkait mutatja be a divat szemüvegén keresztül. Vajon meddig nyújtózkodhat a hatalom? Megmondhatja-e még azt is, milyen ruhába bújjon az ember, vagy talán még az ember bőre alá is behatol? Mi köze a divatnak 1956-hoz? Az 50 perces film ma, október 23-án látható a TV2 műsorán.

music-277278_960_720

2017.10.22

A Filharmónia Magyarország szervezésében az új évad előadásai a legnívósabb komolyzenei koncertek élményét ígérik. Szegeden a Tisza-bérlet, Hódmezővásárhelyen pedig a Steinway-bérlet programjai várják a közönséget: a programok a magyar és a nemzetközi zenei élet meghatározó előadóit vonultatják fel, ezzel is színesítve a városok zenei kínálatát.

Kuczogi Szilvia irányítja októbertől az Európa Könyvkiadót. Az új igazgató célja, hogy az olvasói elvárásokat szem előtt tartva az Európa Könyvkiadó továbbra is a minőségi ismeretterjesztő és szépirodalom igényes műhelye maradjon.

Négyen jutottak a Bartók Rádióban zajló Mikrofonpróba című műsorvezetői tehetségkutató középdöntőjébe: Fekete Dániel, Fellegi Lénárd, Tóth Endre és Véghelyi Gabriella folytathatja a versengést. A verseny győztesét a hallgatók választják ki, sms-ben lehet majd szavazni a döntő, az október 30-ai élő adás ideje alatt a 06-30-303-0160-as nem emelt díjas telefonszámon.

A januárban újjászervezett Filmarchívum nemzetközi filmfesztiválján, a Budapesti Klasszikus Film Maratonon november 2. és 5. között látható lesz egyebek mellett Zsombolyai János filmje, a Magyar rapszódia – A Queen Budapesten és Török Ferenc alkotása, a Moszkva tér. A játékfilmek mellett ugyanakkor történelmi reklámblokkok és Budapestet ábrázoló archív felvételek is várják az érdeklődőket.

A Szárnyas fejvadász 2049 is díjat kap a novemberi Hollywoodi Filmdíjak átadásán. A november 5-ei gálán Andrew A. Kosove, Broderick Johnson és Cynthia Sikes Yorkin veheti át a produceri díjat a harminc éve készült Szárnyas fejvadász folytatásáért. A sci-fit Denis Villeneuve rendezte, a főszerepeket Ryan Gosling és Harrison Ford alakította.

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család – döntött október 19-én a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, a mű nem Prága tulajdona. De a bíróság szerint Alfons Mucha soha nem volt a festményciklus tulajdonosa, azt azzal a szándékkal festette, hogy Prágának ajándékozza.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma