NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2017.10.06

A magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők. Történetén generációk nőttek fel, együtt keresve a választ a főhőssel, Ginával: ki lehet Abigél, aki támogatja a segítségre szorulókat? A Budapesti Operettszínház megzenésítette Szabó Magda Abigéljét, október 5-én pedig a musical ünnepi előadásával és az ahhoz kapcsolódó tárlattal tisztelegtek a szerző előtt.

Szabó Magda műveit próba elé állította az idő. Bebizonyosodott: munkái évek után sem veszítettek értékükből és aktualitásukból – mondta el október 5-én Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Az írónő alkotásai a lélek ajtajait feszegetik, társadalmi problémákat mutatnak be, és mindeközben magyar helyszíneken, magyar történelmi háttérbe ágyazva játszódnak magyar szereplőkkel – fogalmazta meg az államtitkár, hangsúlyozva: mindemellett Szabó Magda önmagát is belecsempészte a regényeibe. Így az olvasók nemcsak műveinek, hanem a szerzőnek is rajongóivá váltak. Hoppál Péter hozzátette: az sem véletlen, hogy az írónő műveit már életében játszották a színházak, és az Abigélt máig rajongásig szereti a közönség.

 

_D0A3899_Copy


Ezt a nagy rajongást mutatja az is, hogy Abigél című musical a 250. előadásához érkezett október 5-én. Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta: ez a nap kettős ünnep, hiszen elérkezett az írónő születésének 100. évfordulója és a regényéből készült darab 250. előadása. Az ünnepi előadásra Nyíregyházáról érkeztek diákok, ezzel kapcsolatban a főigazgató kiemelte: fontos számukra, hogy a darabokat eljuttassák a vidéki iskolás közönséghez is, ezért már számos városba vitték el az Abigél című produkciót is.

 

_D0A3777_Copy


A Budapesti Operettszínház méltán lehet büszke arra, hogy még az írónő életében sikerült elnyernie engedélyét egyik legsikeresebb műve, az Abigél megzenésítéséhez. Bár a 2008. március 27-i premiert már sajnos nem érhette meg, jogutódjának, művei gondozójának elismerésével féltőn óvják, gondozzák, töretlen sikerrel játsszák a produkciót. A művet az egyik legnevesebb magyar musical-szerzőpáros: Kocsák Tibor és Miklós Tibor írta, a színház fiatal rendezőjének, Somogyi Szilárdnak az ötletéből, aki a regényt színpadra adaptálta.

 

_D0A3816_Copy


Szabó Magda az Abigélben (1970) diákkorát örökíti meg. A Matula szigorú, zárt világában a híres debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre ismerhetünk, ahol az írónő tizenkét évig tanult. A „kálvinista Róma” puritán szelleme nevelte, majd fiatal tanárként is ide tért vissza. Saját bevallása szerint is ezek az élmények adták az alapját az Abigél fikciójának.

 

_D0A3905_Copy


Gina, a regény hősnője 1943-ban kénytelen elbúcsúzni otthonától, a gellérthegyi villától, és azoktól, akiket szeretett, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazista már a komor, erődszerű épület puszta látványától visszariad. Az iskola rideg világa, szokatlan, könyörtelen szabályai, látszólag embertelen követelményei lázadásra késztetik, ugyanakkor ő is belátja, hogy milyen izgalmas a „tilalmak erdejében élni”. Ez a szellem kovácsolja össze a lányokat, és lassan Gina is alkalmazkodik a helyzethez. Talán neki is hinnie kéne a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós leányt formázó szobornak, aki mindig segít a bajbajutottakon?

 

_D0A3827_Copy


Az ünnepi előadás mellett egy ahhoz kapcsolódó tárlattal is készült az Operettszínház Szabó Magda születésének 100. évfordulójára. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) együttműködve hozták létre. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a tárlatot megnyitva arról is beszélt, hogy a PIM-ben látható kiállítás is jelzi a mű kultikus jellegét, hiszen van egy doboz, melybe üzenetet lehet hagyni Abigélnek, és az elmúlt néhány hónap alatt már többszáz üzenet érkezett a számára.

 

_D0A3743_Copy


Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben és 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Debrecen nem csak szülővárosa volt, de ott élt és tanult, ott szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát, és ott tanított fiatalon. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, de színpadi művei is sikereket arattak. Kezdeti költői korszaka után a kényszerű hallgatás időszaka következett, 1958-ig nem publikálhatott, majd 1959-től, már szabadfoglalkozású íróként, sorra követték egymást prózai alkotásai. A Freskó és Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Művei gyakran önéletrajzi ihletésűek voltak: a gyermekkori Debrecent idézi az Ókút, de családjáról mesél a Régimódi történet és a Für Elise is. Írásainak visszatérő motívuma a női életsorsok iránti érdeklődés, a női életpályák megrajzolása.

 

_D0A3901_Copy


Az egyik legtöbbet fordított magyar író volt. Nagy nemzetközi visszhangot és elismerést váltott ki Az ajtó című regénye, amelyért megkapta a nemzetközileg kiemelkedőnek számító Femina francia irodalmi díjat. Történelmi színművei, mint a Debrecennek írt Kiálts, város!, vagy a kereszténység felvételének idején játszódó, a magyar államalapításról szóló Az a szép, fényes nap, illetve az Árpád-ház történetének konfliktusait ábrázoló drámatrilógiája: A meráni fiú, A csata és a Béla király drámaíróként is megalapozták hírnevét. Nagy sikert arattak az ifjúságnak szánt regényeiből készült televíziós feldolgozások, a Tündér Lala és az Abigél történetén generációk nőttek fel. Az Abigél rendkívüli népszerűségét az is mutatja, hogy a Magyar Televízió A nagy könyv című országos vetélkedőjében a magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők.

 

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Többek között kétszeres József Attila díjas, a debreceni és a miskolci egyetemek díszdoktorává avatták, megkapta a Kossuth-díjat, a Corvin-láncot, a Prima Primissima-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma