2017.10.06

A magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők. Történetén generációk nőttek fel, együtt keresve a választ a főhőssel, Ginával: ki lehet Abigél, aki támogatja a segítségre szorulókat? A Budapesti Operettszínház megzenésítette Szabó Magda Abigéljét, október 5-én pedig a musical ünnepi előadásával és az ahhoz kapcsolódó tárlattal tisztelegtek a szerző előtt.

Szabó Magda műveit próba elé állította az idő. Bebizonyosodott: munkái évek után sem veszítettek értékükből és aktualitásukból – mondta el október 5-én Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Az írónő alkotásai a lélek ajtajait feszegetik, társadalmi problémákat mutatnak be, és mindeközben magyar helyszíneken, magyar történelmi háttérbe ágyazva játszódnak magyar szereplőkkel – fogalmazta meg az államtitkár, hangsúlyozva: mindemellett Szabó Magda önmagát is belecsempészte a regényeibe. Így az olvasók nemcsak műveinek, hanem a szerzőnek is rajongóivá váltak. Hoppál Péter hozzátette: az sem véletlen, hogy az írónő műveit már életében játszották a színházak, és az Abigélt máig rajongásig szereti a közönség.

 

_D0A3899_Copy


Ezt a nagy rajongást mutatja az is, hogy Abigél című musical a 250. előadásához érkezett október 5-én. Lőrinczy György, a Budapesti Operettszínház főigazgatója elmondta: ez a nap kettős ünnep, hiszen elérkezett az írónő születésének 100. évfordulója és a regényéből készült darab 250. előadása. Az ünnepi előadásra Nyíregyházáról érkeztek diákok, ezzel kapcsolatban a főigazgató kiemelte: fontos számukra, hogy a darabokat eljuttassák a vidéki iskolás közönséghez is, ezért már számos városba vitték el az Abigél című produkciót is.

 

_D0A3777_Copy


A Budapesti Operettszínház méltán lehet büszke arra, hogy még az írónő életében sikerült elnyernie engedélyét egyik legsikeresebb műve, az Abigél megzenésítéséhez. Bár a 2008. március 27-i premiert már sajnos nem érhette meg, jogutódjának, művei gondozójának elismerésével féltőn óvják, gondozzák, töretlen sikerrel játsszák a produkciót. A művet az egyik legnevesebb magyar musical-szerzőpáros: Kocsák Tibor és Miklós Tibor írta, a színház fiatal rendezőjének, Somogyi Szilárdnak az ötletéből, aki a regényt színpadra adaptálta.

 

_D0A3816_Copy


Szabó Magda az Abigélben (1970) diákkorát örökíti meg. A Matula szigorú, zárt világában a híres debreceni Dóczi Leánynevelő Intézetre ismerhetünk, ahol az írónő tizenkét évig tanult. A „kálvinista Róma” puritán szelleme nevelte, majd fiatal tanárként is ide tért vissza. Saját bevallása szerint is ezek az élmények adták az alapját az Abigél fikciójának.

 

_D0A3905_Copy


Gina, a regény hősnője 1943-ban kénytelen elbúcsúzni otthonától, a gellérthegyi villától, és azoktól, akiket szeretett, mert apja beadja a híres árkodi intézetbe. A kis ötödikes gimnazista már a komor, erődszerű épület puszta látványától visszariad. Az iskola rideg világa, szokatlan, könyörtelen szabályai, látszólag embertelen követelményei lázadásra késztetik, ugyanakkor ő is belátja, hogy milyen izgalmas a „tilalmak erdejében élni”. Ez a szellem kovácsolja össze a lányokat, és lassan Gina is alkalmazkodik a helyzethez. Talán neki is hinnie kéne a naiv diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor köré fon a lányok képzelete? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós leányt formázó szobornak, aki mindig segít a bajbajutottakon?

 

_D0A3827_Copy


Az ünnepi előadás mellett egy ahhoz kapcsolódó tárlattal is készült az Operettszínház Szabó Magda születésének 100. évfordulójára. A kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeummal (PIM) együttműködve hozták létre. Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója a tárlatot megnyitva arról is beszélt, hogy a PIM-ben látható kiállítás is jelzi a mű kultikus jellegét, hiszen van egy doboz, melybe üzenetet lehet hagyni Abigélnek, és az elmúlt néhány hónap alatt már többszáz üzenet érkezett a számára.

 

_D0A3743_Copy


Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben és 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Debrecen nem csak szülővárosa volt, de ott élt és tanult, ott szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát, és ott tanított fiatalon. Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, de színpadi művei is sikereket arattak. Kezdeti költői korszaka után a kényszerű hallgatás időszaka következett, 1958-ig nem publikálhatott, majd 1959-től, már szabadfoglalkozású íróként, sorra követték egymást prózai alkotásai. A Freskó és Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. Művei gyakran önéletrajzi ihletésűek voltak: a gyermekkori Debrecent idézi az Ókút, de családjáról mesél a Régimódi történet és a Für Elise is. Írásainak visszatérő motívuma a női életsorsok iránti érdeklődés, a női életpályák megrajzolása.

 

_D0A3901_Copy


Az egyik legtöbbet fordított magyar író volt. Nagy nemzetközi visszhangot és elismerést váltott ki Az ajtó című regénye, amelyért megkapta a nemzetközileg kiemelkedőnek számító Femina francia irodalmi díjat. Történelmi színművei, mint a Debrecennek írt Kiálts, város!, vagy a kereszténység felvételének idején játszódó, a magyar államalapításról szóló Az a szép, fényes nap, illetve az Árpád-ház történetének konfliktusait ábrázoló drámatrilógiája: A meráni fiú, A csata és a Béla király drámaíróként is megalapozták hírnevét. Nagy sikert arattak az ifjúságnak szánt regényeiből készült televíziós feldolgozások, a Tündér Lala és az Abigél történetén generációk nőttek fel. Az Abigél rendkívüli népszerűségét az is mutatja, hogy a Magyar Televízió A nagy könyv című országos vetélkedőjében a magyar irodalom harmadik legjobb regényének választották meg a televíziónézők.

 

Munkásságát számos díjjal és kitüntetéssel ismerték el. Többek között kétszeres József Attila díjas, a debreceni és a miskolci egyetemek díszdoktorává avatták, megkapta a Kossuth-díjat, a Corvin-láncot, a Prima Primissima-díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.


Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

keramia3

2018.07.17

Első alkalommal enged betekintést készülő új, Kerámiainvázió című kiállításába a jelenleg zárva tartó Néprajzi Múzeum a Művészetek Völgyében július 20. és 29. között. Az intézmény munkatársai a Művészetek Völgye Etno Ligetében olyan programokkal készülnek, amelyek a múzeum városligeti új épületbe tervezett, különleges kerámiateret kívánják bemutatni.

Szindbad

2018.07.16

Őszinteség, árnyalt lélek- és korrajz, új magyarságkép, a szovjet mintájú kádárista hatalom kemény kritikája – így jellemezhetjük a magyar filmtörténet azon korszakát, melyet magyar új hullámnak nevezünk. De kik alkottak ebben a korszakban? Milyen filmek készültek ekkor? Filmek térből és időből cikksorozatunk keretében most ezzel foglalkozunk!

adam_almai

2018.07.16

A bohózattól a tragikomédiáig összesen tizennyolc szórakoztató színházi előadással várja a közönséget augusztus 24. és szeptember 1. között a Vidor Fesztivál Nyíregyházán. A színházi versenyprogram napi két előadását idén is a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán és a Krúdy Kamarában tekinthetik meg a színházkedvelők.

Világsztárok áriaestjeit bemutató koncertfilmekkel várják az operabarátokat a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban csütörtökönként. A vetítéssorozat programjában Anna Netrebko, Jonas Kaufmann, Rolando Villazón, Erwin Schrott és Juszif Ejvazov szerepel. Ezen a héten Anna Netrebko és Juszif Ejvazov a Magyar Állami Operaház zenekara közreműködésével, augusztus 2-án Anna Netrebko, Jonas Kaufmann és Erwin Schrott a Prágai Filmharmonikusok kíséretével hallható. A Belga Nemzeti Filharmonikusok közreműködésével augusztus 16-án Anna Netrebko és Rolando Villazón párizsi estjét láthatják az érdeklődők, augusztus 30-án Jonas Kaufmann Csillagok alatt című műsorát vetítik a Berlini Állami Rádió Szimfonikus Zenekara közreműködésével.

Fiatal zenészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra az idei Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon. A felkészülésben segítséget is nyújtanak nekik, hogy a rutinba jobban bele tudjanak illeszkedni. Bálint Gábor szervező arról is beszélt, hogy bár 28 éve klasszikus zenei fesztiválként indultak, a közönségigényeknek megfelelően ma már más zenei stílusok is megjelennek a programban, fellép például a Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar is. A koncerteket július 2-től augusztus 2-ig, hétfői és csütörtöki napokon tartják, a részletes program megtalálható a www.vajdahunyad.hu oldalon.

Kápolnává alakítják annak a zágoni tölgyfának a kiszáradt törzsét, amelyet a hagyomány szerint Mikes Kelemen édesapja ültetett a család portáján. Az egyszerre két ember befogadására alkalmas kápolna kialakítása folyamatban van, erre Mónus Béla magyarországi fafaragóművész kapott megbízást a székelyföldi Zágon polgármesterétől. A művész szeptemberre tervezi a munka átadását. Olyan teret akar kialakítani Mikes Kelemen kiszáradt zágoni tölgyfájának a belsejében, amely a béke és a hűség gondolatát sugallja – mondta az alkotó.

Ismeretterjesztő előadással, középkori viselet- és harci bemutatóval, táncházzal, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences kolostorban és a rendház szomszédságában, a Mátyás téren a hétvégén, július 20. és 22. között. A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján, 2006-ban a szegedi ferences rendház alsóvárosi kultúrházának munkatársai azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János törökök fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy nemzeti gyásznapjaink mellett világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.

A hely szelleme is hozzátesz a II. András életét felelevenítő Koronázási Szertartásjáték című produkcióhoz – emelte ki Szikora János rendező az M1 aktuális csatorna július 15-ei, délelőtti műsorában. A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen augusztus 18-án és 19-én tartják meg a hatodik Koronázási Szertartásjátékot. A darabot a Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezi. Az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodójának életútját három fontos motívum – az általa kiadott Aranybulla, lánya, Szent Erzsébet élete és felesége, Gertrúd meggyilkolása – mentén igyekszik bemutatni.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

mank-kiallitas

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma