IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.07.06

A francia-belga koprodukcióban készült Billy/Calamity kapta a legjobb előadás díját a 11. Armel Opera Festival július 6-ai díjátadóján, a Müpában. A legjobb énekesnek járó elismerést Sarah Defrise belga szoprán kapta szintén a Calamity/Billyből. A rangos fesztiválon és versenyen július 1. és 5. között öt kortárs operát mutattak be a Müpában és a bécsi MuTh Színházban.

A fesztivál bemutatóit előadói versennyel ötvözi, minden társulatban van egy versenyszereplő, őket a bemutató előtt egy évvel az Armel operaversenyen válogatják ki Párizsban és Budapesten. Az idei legjobb előadásnak járó díjat Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója adta át. Ben Johnson, Gavin Bryars és Michael Ondaatje művét, amely Calamity Jane és Billy Kid történetét meséli el, július 5-én mutatták be a Müpában Jean Lacornerie rendezésében. Az izgalmas hangszerelésben, számos ütőhangszerre írt Calamity/Billy című mű előadása a francia Théatre de la Croix-Rousse (Lyon) és Théatre de La Renaissance (Oullins), valamint a belga Muziektheater Transparant (Antwerpen) közös produkciójában valósult meg. Káel Csaba hangsúlyozta: az idei Armel öt napja megmutatta, milyen sokszínű is a mai operajátszás.


Armel2
Calamity/Billy
Fotó: Kállai-Tóth Anett

 

Sarah Defrise belga szoprán a legendás vadnyugati hőst, Calamity Jane-t alakította a Calamity/Billy című operában, és ezzel érdemelte ki a legjobb énekes díját, amelyet az Armel operafesztivál zsűrijének elnöke, Bernard Faivre d’Arcier, a Lyoni Biennálé elnöke adott át. Sarah Defrise 24 évesen a Vallon Királyi Operaházban Clorindaként debütált, számos verseny győztese, ő volt a tavalyi Genti Fesztivál fiatal felfedezettje.

 

Az Arte-Közönségdíjat az újvidéki Szerb Nemzeti Színház produkciójában készült Adok-Papok című vígopera érdemelte ki. A két életvidám falusi pap viszályának történetét elmesélő mű zeneszerzője Dejan Despic, a rendező Ivana Dragutinovic Maricic, a versenyszereplő Antonel Boldan román-francia tenor volt. A díjat Havas Ágnes, az Armel operafesztivál alapítója és igazgatója adta át. „Missziónk, hogy a kortárs operát népszerűsítjük tizenegy éve, és próbáljuk ezt a fajta élő operát színen tartani és hirdetni” – mondta Havas Ágnes, aki a közreműködő színházak, énekesek, stábok mellett köszönetet mondott a fesztivállal az indulástól együttműködő közmédiának, valamint a rendezvény előadásait idén kilencedszer közvetítő ARTE Concertnek.


Armel1
Sarah Defrise
Fotó: Kállai-Tóth Anett

 

Az Armel operafesztivál zsűrije az idén különdíjjal jutalmazta Eötvös Péter Lady Sarashina című operáját az előadásért és a zenei kompozícióért. A színház és a zene sajátos keverékét mutató opera a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem produkciójában valósult meg, a librettót Lady Sarashina 11. századi naplója nyomán Mezei Mária, az angol szöveget Ivan Morris írta, a rendező és díszlettervező Almási-Tóth András volt. Az operát a Pannon Filharmonikusok közreműködésével, Vajda Gergely vezényletével adták elő szerdán a bécsi MuTh Színházban, a versenyszereplő Fülöp Máté bariton volt. A különdíjat Beth Morrison, a New York-i Prototype Festival alapító igazgatója nyújtotta át az alkotóknak.

 

Az idei Armel Operafesztiválon két további művet is előadtak: a nyitóelőadáson július 1-jén a Müpában Glück Orfeo & Euridice című művét (a svéd NorrlandsOperan produkciójában; a francia szoprán, Jeanne Gérard versenyzett), valamint július 3-án Bécsben Vajda Gergely Az óriáscsecsemő című báboperáját a Kolibri Színház produkciójában – itt a szintén francia mezzoszoprán, Agathe de Courcy volt a versenyszereplő.

 

Forrás: MTI

Fotó: Armel Opera Competiton and Festival Facebook-oldala

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma