NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2017.10.20
Szíjjártó Anita

„Aki életét írásban tovább tudja élni” címmel rendezett irodalmi gálát a MANK Nonprofit Kft. október 12-én a Várkert Bazárban annak apropóján, hogy idén 44 éves a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj. Az eseményen egykori és jelenlegi ösztöndíjasok meséltek a kezdetekről, valamint felolvastak készülő vagy már kész műveikből. Az est háziasszonya Mirtse Zsuzsa költő, a MANK Nonprofit Kft. művészeti tanácsadója volt.

A Móricz Zsigmond irodalmi alkotói ösztöndíj pályázatát az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (röviden: MANK Nonprofit Kft.) hirdeti meg azon fiatal írók, költők, irodalmárok részére, akik szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj elnyerésével. A pályázat szakmai lebonyolítója a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). Az ösztöndíj célja, hogy tehetséges fiataloknak segítséget nyújtson pályájuk elindulásához, kedvező feltétételeket teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez. Az ösztöndíjban évente legfeljebb 13 fő részesülhet, az ösztöndíj összege havonta bruttó 100 ezer forint.

 

_D0A5722_Copy


„Örvendetes fejlemény, hogy városszerte egyre több irodalmi program valósul meg. A Magyar Nemzeti Galériában is már csak ürügyként vannak képzőművészeti alkotások, hogy költészeti vagy tágabb értelemben irodalmi estek jöjjenek létre” – kezdte humoros bevezetőjét Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója. Hozzátette: „azért dolgozunk, hogy az irodalmi piacon, melynek mindannyian tagjai vagyunk, fogyasztókat, olvasókat, művészet- és költészetkedvelőket lássunk – minél többet. Mondom ezt úgy is, mint a Mesemúzeum gazdája, amely a leglátogatottabb intézményünk, hiszen évente 20 ezer gyermek keresi fel a múzeumot. Mi más a célja ezeknek a látogatásoknak, minthogy irodalomkedvelőket neveljünk.” A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a PIM 2005 óta szakmai lebonyolítója az ösztöndíjnak.

 

A Várkert Bazárban tartott esten tíz egykori és jelenlegi Móricz-ösztöndíjas vett részt, akik arról meséltek, milyen életszakaszban kapták meg a támogatást, hogyan érezték magukat a hír hallatán, illetve milyen produktum született vagy fog születni az ösztöndíjnak köszönhetően. A beszámoló végén mindannyian felolvastak készülő vagy már elkészült műveikből.

 

_D0A5756_Copy
Szentmártoni János, Bíró Gergely, Rózsássy Barbara


„Az ösztöndíjat 2009-ben kaptam meg, a hír pedig igen váratlanul ért. Előtte már többször pályáztam, de mivel egyszer sem sikerült – addig –, nem fűztem hozzá nagy reményeket. Szerencsés pillanatban nyertem el a támogatást, ugyanis előtte pár hónappal veszítettem el az állásom. Ám nemcsak a tiszteletdíj jelentett sokat, hanem az is, hogy egyszerre lett feladatom” – osztotta meg történetét a hallgatósággal Bíró Gergely, a Magyar Napló főszerkesztőhelyettese, próza rovatának vezetője, akinek a Móricz-ösztöndíj segítségével született meg első kötete.

 

Csender Levente író szintén többször pályázott, mire 2005-ben elnyerte az ösztöndíjat. Viccesen megjegyezte: épp abban az időben építkezett, így a „Móricz-ösztöndíjból is tégla lett”. Ami azonban ennél is fontosabb: az ösztöndíjnak hála vehetett részt akkoriban a Debrecenben megrendezett irodalmi napokon, ahol beszélgethetett a 2014-ben elhunyt Borbély Szilárd költővel.

 

_D0A5765_Copy
Novák Zsüliet, Falusi Márton, Csender Levente


„Pályakezdésemet köthetem a Móricz-ösztöndíjhoz” – mesélte Falusi Márton költő, a Hitel című folyóirat szerkesztője, aki 2008-ban kapta meg a támogatást, épp akkor, mikor végzett az egyetemen. Ez volt az első ösztöndíj, melyet elnyert, ezért óriási megtiszteltetés volt a számára, a bizalom megelőlegezése. „Ilyenkor az ember összekapja magát, még többet dolgozik” – tette hozzá a költő, aki harmadik verseskötetének nagy részét írta meg a Móricz-ösztöndíjas évében.

 

Király Farkas költő, az Irodalmi Jelen prózarovatának főszerkesztője második kötetének megjelenését köszönheti az ösztöndíjnak, valamint azt, hogy – saját elmondása szerint – elkezdtek foglalkozni a nevével, végre „éreztem, hogy élek”. „Az egyik legfontosabb hozadék viszont az volt, hogy ennek a kissé avantgárdra sikerült kötetemnek a kapcsán barátkoztam össze Papp Tiborral, ami nagyon jót tett nekem” – vallotta a költő.

 

_D0A5735_Copy
Oravecz Péter, Zsille Gábor, Szentmártoni János


Novák Zsüliet író szerint „az, aki ír, kételkedjen magánban, mert ez a tisztességes hozzáállás”. Zsüliet 2016-ban kapta meg az ösztöndíjat, melynek „azt köszönhetem, hogy kivonultam az irodalmi életből. Adott némi önbizalmat, hogy nemcsak újságíróként van rám szükség, hanem az is fontos, hogy alkossak” – emelte ki az író. Mint elmondta: sokkal többet profitált az elvonulásból, mint abból, ha sok helyen publikált volna, hiszen „egy művésznek szüksége van arra, hogy ne kelljen mindig mindenhol jelen lennie”. Azt is megtudtuk Zsüliettől, hogy regénye jövőre fog megjelenni.

 

Oravecz Péter költő 2001-ben nyerte el az ösztöndíjat, akinek nagyon jó pillanatban érkezett a támogatás. Ahogy elmesélte: 1999-2000 táján volt egy mélypont az életében, egy évet ki is hagyott az egyetemen, és állatkerti ápolóként dolgozott. „Ekkor kezdtem el olyan szövegekkel kísérletezni, amelyek narrációja csak jelen idejű. Mikor visszatértem az egyetemre, már néhány szöveg készen volt, így beadtam a pályázatot az ösztöndíjra, mert kíváncsi voltam, hogy érdemes-e folytatnom. El kellett ugyanis gondolkoznom azon, mit és miért csinálok, ami nagyon hasznos volt” – mondta Oravecz Péter, aki főállású zenész. Mint elárulta: a Móricz-ösztöndíjból elsőként egy akusztikus erősítőt vásárolt.

 

_D0A5834_Copy
Bíró Gergely, Rózsássy Barbara, Ughy Szabina


Rózsássy Barbara költő úgy véli, sokaknak vadromantikus elképzelése van arról, mit is jelent költőnek lenni, amit jobb napjain nem is szokott megcáfolni – mondta mosolyogva. Barbara szintén szerencsés pillanatban kapta meg az ösztöndíjat 2008-ban, pont akkor, mikor a legnagyobb szüksége volt rá. „A Pázmány Péter Katolikus Egyetem olasz szakán tanultam, és elnyertem egy féléves Erasmus-ösztöndíjat 2007 szeptemberében Padovába. Miután letelt a fél év, azt éreztem, hogy szeretnék még maradni az észak-olasz városban. Meg is kaptam az újabb féléves Erasmus-ösztöndíjat, így továbbra is élt a tanulói jogviszonyom, ám a vele járó összeg csak töredéke volt a korábbinak. Padova rendkívül drága város, így hatalmas anyagi segítséget jelentett a Móricz-ösztöndíj. Ami természetesen azt is lehetővé tette, hogy nyugodt körülmények között tudjak alkotni – ezért születhetett meg az Éjszakai tárlat című kötetem” – avatott be a részletekbe Rózsássy Barbara.


Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke reagálva arra, mit is jelent költőnek lenni, azt megjegyezte: a költőség természetes létállapot, olyan, mint bármelyik másik hivatás. Az ösztöndíj kapcsán kiemelte: „2000-től voltam szerkesztője a Magyar Naplónak, sok pályatársat megismertem, viszont a díjak hosszú ideig elkerültek: 1994-ben indultam, de 2006-ig semmilyen elismerést nem kaptam, a Móricz-ösztöndíjra például többször is pályáztam. Ezt végül 2006-ban nyertem el, abban az évben, amikor – szerencsés módon – a Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíját is.”

 

_D0A5855_Copy
Zsille Gábor, Szentmártoni János


„Nagy elismerés és öröm volt számomra, hogy megkaptam a Móricz-ösztöndíjat” – mondta Ughy Szabina költő, akinek 2013-ban ítélték oda a támogatást. Bár költőként volt ismert az irodalmi életben, az ösztöndíjra regényvázlattal pályázott – a könyv, melynek A gránátalma íze a címe, januárban fog megjelenni az Orpheusz Kiadónál. A jövőre nézve, javaslatként megjegyezte: szerinte jó lenne, ha a sikeresen pályázók kapnának maguk mellé egy mentort, aki egy éven át segíti a munkájukat. „Talán nagyobb lenne a fegyelem, és nagyobb tudásra tehetnének szert az ösztöndíjasok” – tette hozzál. Matiszlovics Tibor, a MANK Nonprofit Kft. szolgáltatási igazgatója ígéretét fejezti ki, hogy átgondolják Szabina felvetését.

 

Zsille Gábor költő, a Magyar Napló vers rovatának szerkesztője tíz évvel ezelőtt kapta meg a támogatást, szoros versenyben, rendkívül jó pályázók között lett nyertes. „Azt éreztem, hogy ezzel a díjjal bekerültem a kortárs irodalmi élet szövetébe, egy láthatatlan családba. Az ösztöndíjnak köszönhetően valóban pályára kerültem” – hangsúlyozta.

 

_D0A5989_Copy
Dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója
Király Farkas, Novák Zsüliet, Falusi Márton, Csender Levente


Dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója a rendezvényt záró beszédében kiemelte: a MANK nemcsak azért felelős, hogy a kortárs művészetet megújítsa és továbbvigye, hanem azért is, hogy legyenek művészek, akik ezt meg tudják tenni. „Nemzedékváltás zajlik, a nagyöregek leköszönnek, a 30-40 évesek pedig előtérbe kerülnek. Ennek a generációnak új a hangja, új a megközelítési módja, új a formanyelve, új a mondanivalója. A magyar kultúra jó helyzetben van, mert megvan a tehetség, az akarat, a gondolat, az új generáció mindig újrafogalmazza az adott terület kulturális értékeit, és rendkívül értékes önreflexió figyelhető meg. A kérdés csak az: a magyar társadalomnak hogyan és milyen mértékben van erre szüksége?” – mondta el zárógondolatait a főigazgató.

 

Az esemény a MANK Nonprofit Kft., a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ és a Várkert Bazár közös rendezvénye volt a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében.


Szíjjártó Anita
Fotó: Csákvári Zsigmond

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

IMG_8967

2019.09.17

Baksa-Soós János a magyar zene- és művészettörténet ikonikus alakja, a KEX együttes frontembereként vált ismertté. 1971-ben Németországba disszidált, ettől kezdve Január Herceg néven alkotott a legkülönfélébb médiumokban. A Paksi Képtár kiállítása a művész alternatív világát idézi meg. Majsai Rékával, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

191004_dopenyourmove_jennajalonen

2019.09.17

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Jenna Jalonen koreográfus-előadót kérdezték, aki október 4-én lép fel a fesztiválon.

Ötven fotón keresztül mutatja be a dél-amerikai Guyana természeti kincseit és kultúráját az a kiállítás, amely november 1-ig látható Budapesten a Zászlómúzeumban. A József körúton található időszaki tárlat képei Guyana gyönyörű tájaira, településeire és az ottani mindennapokba engednek bepillantást, de az ország népviseletével és jellegzetes guyanai termékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A fotók egy része Balogh László gyűjteményéből került a kiállításra, a vitrinben pedig az ország jellegzetes termékei láthatóak.

Szeptember 20-án mutatkozik be a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika művészetterápiás műhelye az Átkelő Galériában. A Tükör által címet viselő kiállítást Dr. Danics Zoltán pszichoanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter nyitja meg. A műhelyt Szerdahelyi Zsuzsanna iparművész, művészetterapeuta vezeti majd.

A Mai Manó Ház Három szín című kiállítása az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij életművén, valamint kortárs művészek munkáin keresztül foglalkozik a színes fényképezés történetével, valamint kép és látás viszonyával. Az intézmény által szervezett foglalkozáson fotográfiai, művészettörténeti és pszichológiai nézőpontból is közelíteneknk a kiállítás anyagához. A foglalkozások időpontja előzetes időpontegyeztetés alapján történik. Bejelentkezés, további információ: edit.barta@maimano.hu.

Bárdos Lajos zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát Életet az énekbe címmel szerdán a Pesti Vigadóban. Bárdos Lajos, a 20. század jelentős zeneszerzője, a zeneelmélet, a zenetudomány meghatározó személyisége 120 évvel ezelőtt született. Nemcsak számos zenei szakterületnek volt kiváló mestere, de másokat magával ragadó, karizmatikus tanár is. Kotta- és könyvkiadót szervezett, felkarolta a korában igen veszélyesnek számító egyházi zene kérdését. A konferencián megidézik azt a szellemiséget, amely ezt a sokoldalú, számos területen jelentőset alkotó művészt jellemezte.

Október elején elárverezi Banksy legnagyobb és egyik leghíresebb, Devolved Parliament (Elfajzott parlament) című festményét a Sotheby's Londonban. A brit parlament alsóházának képviselőit csimpánzként ábrázoló alkotás a rejtőzködő brit graffitiművész legdrágább művé válhat, mivel az aukciósház legalább 1,5-2 millió font leütési árra számít. Banksy a négy méter széles képet 2009-ben festette. Még abban az évben kiállították a bristoli múzeumban, ahol több mint 300 ezer látogatót vonzott, és bekerült a világ 10 leglátogatottabb tárlata közé. Ismeretlen tulajdonosa idén ismét kölcsönadta kiállításra a múzeumnak a 10 éves évfordulóra és Nagy-Britannia európai uniós kilépésének idejére.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

foter-fesztival_R

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

Gyulán és térségében, valamint Püspökfürdőn várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény, amelyen erdei koncertek, szakvezetéses erdei séták és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma