image001

2016. szeptember 28.

banner_MMT

Célzó

image002

Hedry Mária írónő Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be szeptember 25-én a Klebelsberg Kultúrkúria színháztermében. A mű hitelesen tárja fel Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján és drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszakát.

2016.02.02

Hamarosan láthatják az érdeklődők az elkövetkező napokban a három legérdekesebb magyarországi farsangi népszokást. A mohácsi busójárásra február 4. és 9. között kerül sor. A mohai tikverőzést, mely 2011-ben került fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, február 9-én tartják.

148696_780523688729170_4789966894076259072_nAz UNESCO reprezentatív listáján szereplő mohácsi busójárás maszkos télűző szokása farsang csütörtöktől húshagyó keddig tart, melynek főszereplői a rémisztő külsejű, faálarcos, bundába öltözött alakok, a busók. A tánccal, zenével kísért, immár nemzetközi hírű̋ népünnepéllyé alakult eseménysorozatban részt vesz a város lakossága, számos busócsoport, a maszkokat és eszközöket készítő kézművesek, valamint zenészek, táncosok és a látogató közönség is.


A busójárásnak része a busók gyülekezője, felvonulása, a telet szimbolizáló koporsó elégetése, busóavatás, busók átkelése a Dunán, zajkeltés, néptáncbemutató, kézműves vásár, kiállítás; nem hiányoznak a spontán akciók és megnyilvánulások sem, mint például a nemek közti játékok és az ijesztgetés.


A busójárás az eredeti hagyomány szerint házról házra járó télűző, és termékenységvarázsló szokás volt, de egyben a fiatal legények férfiavató rítusait is hordozta. A városka sokác negyedében a farsang és a tél végét a tűz körüli tánccal, a kolóval ünnepelték. Ma már az egész városra kiterjed a busók változatos programja.


A busójárás időpontja: február 4-9.

 

A mohai tikverőzés a farsang utolsó napjához, húshagyó keddhez kapcsolódó alakoskodó szokás. A falu fiatal legényei jellegzetes maskaráikban házról házra járva adományt gyűjtenek és bekormozzák az emberek arcát. A szokás a nevét a tojásadomány begyűjtése közben végzett „tyúkverésről” kapta, amely egyébként a jószág termékenységét igyekszik szimbolikus cselekedettel segíteni: a tyúkok fenekét a bottal jelképesen megérintik.


Eredetileg az ország más vidékein is sokféle változatban ismert volt a szokás, amely mára a Fejér megyei Mohán maradt fenn. Az egyes generációk továbbadják egymásnak az öltözeteket és a szokás menetrendjét a külső szemlélő számára láthatatlan fortélyokkal együtt. Az önkormányzat és a helyi civil szervezet is tudatosan segíti a megőrzést.


A tikverőzés napja idén: 2016. február 9.


T074L.preview

 

A rábavidéki szlovének rönkhúzását akkor tartják meg, ha a senki sem házasodik a faluban farsang idején. A lakodalmi paródia során hajadon lányok és nőtlen fiúk koszorúslánynak és vőfélynek öltözve egy kb. 25 méteres, feldíszített fenyőrönköt húznak végig a falun. A rönkön menyasszonynak és vőlegénynek öltöztetett fiatal pár ül. A „vőlegényt” és a „menyasszonyt” a násznép kíséretében kikérik, majd egy kisebb fenyőfát jelképesen kivágnak. Ezután beállnak a már előző nap feldíszített hatalmas rönkhöz. A menetet hintón kíséri a bíró, a kisbíró, a jegyző és a pap.

A faluba érve esketéssel és lakodalommal ér véget az esemény. Az elhangzó beszédek két nyelven, szlovénul és magyarul zajlanak. A vőfély a 200 éves vőfélykönyv szövegével, régies helyi szlovén nyelvjárásban hívja a résztvevőket a lakodalomba.


19084610404f37134f8dd2d_07b2e76c


A szokás nem csak a nyelv megtartását segíti, az identitás megerősítésében is fontos szerepet játszik.

A rönkhúzást február 6-án, szombaton tekinthetik meg az érdeklődők a Vas megyei Kétvölgyön.

Zrinyi_banner59090_2

ludas3

2016.09.28

Vitaindító és oktatást segítő produkciónak is szánja Fekete Péter, a cirkusz igazgatója a Fővárosi Nagycirkusz október 1-től egy hónapon át futó új, összművészeti produkcióját, a Ludas Matyit. „Olyan előadást terveztünk, amelyben végigkövetjük ugyan Ludas Matyi történetét, hogy a kisiskolás is megértse és tudja követni, de egy középiskolás számára is közvetítsen gondolatokat” – fogalmazott.

nagymihaly8

2016.09.28

Egy legendás amerikai komponista: Christian Wolff fellépése, egy magyar kötődésű francia világsztár: Jean-Efflam Bavouzet és Baráti Kristóf zongora–hegedű kamaraestje, újromantikus magyar szerzők a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjén, Tihanyi László kettős opera-ősbemutatója – mindez vár minket október 7. és 23. között a 25. alkalommal életre hívott CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon.

uj_kep__3__600x39678

2016.09.28

Makk Károly Szerelem című filmjével nyílik meg a 16. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle, amely tizenkét városban zajlik majd október 5. és 9. között. A fesztivál fő helyszíne Kolozsvár lesz, ezen kívül magyar filmeket vetítenek Nagyváradon, Székelyudvarhelyen, Nagyszebenben, Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben, Kézdivásárhelyen, Kovásznán, Besztercén, Zilahon és Aradon.

Pacsay Attila nyerte a Violetta d'Oro (Arany Ibolya) fődíjat Gárdos Péter Hajnali láz című filmjének zenéjéért a szeptember 25-én befejeződött filmzenei fesztiválon az olaszországi Parmában. A 31 filmet felvonultató seregszemlén Gárdos Péter filmje a fődíj mellett Seregi László munkája elismeréseként az operatőri díjat is elnyerte.

A világ 20 legjobb világzenei kiadója között, a negyedik helyre került a Fonó Budai Zeneház több száz versenyző közül – hangzott el az M1 aktuális csatorna szeptember 26-ai műsorában. A Fonó a világzenei expo, a Womex szeptember 21-én közzétett aktuális listáján került a negyedik helyre. Több száz kiadó közül egyetlen kelet-közép európaiként került ebbe a pozícióba.

A francia filmművésztbe nyújt betekintést a Müpamozi sorozata, amely az elkövetkező fél évben az 1960-as évektől a 21. századig válogat a francia filmek legjavából. Mint azt a szervezők közleménye felidézi, a Müpamozi minden fél évben egy-egy nemzet vagy tematika köré épít fel egy sorozatot.

Két évig tartó japán és kínai körútra indul 2017 februárjában Prágából Alfons Muchának, a szecesszió cseh mesterének híres festményciklusa, a Szláv eposz. A monumentális műalkotás jövő év március elejétől az év közepéig Tokióban lesz kiállítva, majd onnan Kínába szállítják.

Nincsenapám, seanyám címmel tart bemutatót szeptember 30-án a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház; a Kolibri Pincében látható előadásban a nézőtér és a játéktér nem válik el, „a nézők a főszereplő szobájában ülnek majd”. A Szabó Borbála darabjából született új ifjúsági előadást Vidovszky György rendezésében láthatja a közönség.

Négy fal között – avagy zárt ajtók tárt lábak címmel debütál szeptember 30-án a Tünet Együttes új darabja, Ördög Tamás (Dollár Papa Gyermekei) rendezésében.

Tunet_-_Negy_fal_kozott_-_1.1

Ismét a Nemzeti Színházban látható az antropológiai színház legjelentősebb képviselője, Eugenio Barba, aki legendás társulatával égetően aktuális témát érint a The Tree című produkciójában. A szeptember 30-ai ősbemutatót követően a darabot négy alkalommal: október 1-jén, 2-án, 4-én és 5-én láthatják azok, akik az európai színházművészet kultikus rendezőjének egyedi, szenvedélyes formanyelvére kíváncsiak.

Gergye Krisztián Társulata a tavalyi nagysikerű Kokoscka babája után ismét a Bridging Europe Fesztivál keretében tart bemutatót. A Lautrec táncolni fog című, cabaret grotesque műfajú előadás, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel, szeptember 23-án lesz látható a Művészetek Palotájában.

Ötféle, csak a DreherFeszten elérhető sörspecialitás, háromféle friss, egyenesen a főzés, szűrés után érkező tanksör, háromszor több sörcsap és csapos – erre számíthatnak a különlegességek kedvelői augusztus 26-án és 27-én a megújult, időtartamában és területében is kibővült sörgyárfesztiválon. Ráadásul igazi fesztiválbulira hangolt zenei felhozatal is várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma