NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.04.04

Buda új kulturális helyszíne, a Szilágyi Dezső tér 2-es mólójánál található TRIP bázis április 8-ától színházi produkciókkal is várja a közönséget. Magács László, a TRIP alapítója a Merlin és az Átrium után újabb kultikus tér kialakításába fogott csapatával, mely tavasszal két különleges előadással, a Koldusopera, valamint a Keménykalap és Krumpliorr című darabbal nyitja meg színházi kapuit.

„A TRIP küldetése, hogy egyszeri, megismételhetetlen, bensőséges élményt adjon, melyet egyszerre él át a művész és a néző. Színház, koncert, irodalom, képzőművészet, film és party. Különböző művészeti ágakkal együttműködve, és egymást erősítve keressük történeteinknek a legmegfelelőbb formát egy különleges térben, legyen szó klasszikusokról vagy kortárs művekről” – mondja Magács László igazgató, kiemelve, hogy tavaszi bemutatóik is e szellemben születtek.


TRIP1

 

John Gay – Johann Christoph Pepusch: KOLDUSOPERA

Együttműködésben a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel

Premier: április 8., 19:00

A produkció a Budapesti Tavaszi Fesztivál hivatalos programjának részeként


Tolvajok, csalók, kurvák, piti bűnözők világába vezet ez a XVIII. századi szatirikus népopera. Olyan világba, ahol csak azok maradnak a felszínen, akik ügyesen halásznak a zavarosban, és akiknek nincsenek erkölcsi skrupulusai. Nem is lehetnek, hiszen a morál elvesztette jelentését. A majdnem háromszáz éves társadalomkritika ma is nevettet, azzal a fajta angol fekete humorral, amely ugyan enged távolságot tartani, mégis képes könnyet csalni a szemünkbe. Az előadás stíluskalandozás és időutazás: a játékmód, a színpadi fogalmazás, a zenei megszólalások a népszínműtől a paródiáig, a barokktól a XXI. századig.


A Színház- és Filmművészeti Egyetem jövőre végzős zenés szakirányú színművész osztálya összetett, műfajokban és stílusokban könnyedén eligazodó pályakezdő fiatalokból áll. Osztályfőnökeik, a Jászai Mari-díjas Novák Eszter és az Erkel-díjas Selmeczi György biztos kézzel vezetik osztályukat ebben a színes stíluskalandozásban. John Gay és Johann Christoph Pepusch barokk zenéjét Selmeczi György hangszerelte újra, hogy olyan zenei világot teremtsen, amely minden korosztály zenei érdeklődését megragadhatja.


„Azért választottuk a Koldusoperát, mert kifejezetten alkalmas arra, hogy a hallgatók a zenés színház terén tanultakat, az estéről-estére való újrafogalmazást gyakorolhassák, és az élő zenének köszönhetően, a zenészekkel való párbeszédet megtapasztalhassák.”


(Novák Eszter, az előadás rendezője)

 

Szereplők:

PEACHUM – Imre Krisztián

LOCKIT – Kurucz Dániel

MACHEATH – Brasch Bence

FILCH – Jenővári Miklós

HERVASZTÓ MATT – Borsi Balogh Máté

SIKAMLÓS SAM – Hajdu Péter István

ZSEBES HARRY – Hunyadi Máté

KOLDUS – Fáncsik Roland

SZÍNÉSZ – Fekete Gábor

PEACHUMNÉ – Bori Réka

POLLY PEACHUM – Czvikker Lilla

LUCY LOCKIT – Széles Flóra

BÚVÁR JENNY – Józsa Bettina

RAFKÓS DOXY – Nagy Bakonyi Boglárka

LOTYÓ DOLLY – Ladányi Júlia

REZES MOLLY – Mentes Júlia Virginia

SUKEY TAWDRY – Litauszky Lilla

 

Zenei vezető: Selmeczi György

Dramaturg, fordítás: Sándor Júlia

Karmester: Szabó Mónika

Zenészek: Szép András, Kéringer Dávid, Császár Péter

Díszlet, jelmez: Hermann Anett, Pajor Patrícia

Mozgás: Blaskó Borbála

Rendező: Novák Eszter


TRIP2

 

KEMÉNYKALAP ÉS KRUMPLIORR

Csukás István regénye alapján

Premier: május 5.

Írta: Őri Eszter

Rendező: Magács László

A Dumaszínház Gyerekhajó és a Balatonszárszói Csukás Színház koprodukciója

 

A Keménykalap és Krumpliorr a ’70-es évek legsikeresebb televíziós gyereksorozata volt, melyet több mint tíz országban mutattak be, sőt még Hollywoodban is jutalmaztak. Őri Eszter átiratában, az eredeti óbudai forgatási helyszínektől 15 percnyire, a TRIP Hajón elevenedik meg Csukás István a sorozat alapjául szolgáló regénye. Bagaméri kultikus szerepére Magács László rendező Kerekes Józsefet kérte fel.

„Az előadás képi világával, zenei betéteivel, friss nyelvezetével érhetővé és befogadhatóvá teszi az eredeti történetet a mai fiatalok számára is. Így válik a Keménykalap és Krumpliorr a 9-14 éves korosztály és szülei közös élményévé, ahelyett, hogy a gyerekek értetlenül tekintenének egy letűnt időre, melyért a szüleik rajongtak.”


(Magács László, az előadás rendezője)

 

A történet rövid leírása azok számára, akik már a ’90-es években születtek:

Itt van a nyár, indulhat a vakáció! De mit tehetünk akkor, ha egy jó barátunk beteg és az egész nyári szünetet a szobájában kell töltenie? Hogyan vidítsuk fel és vonjuk be a játékba? Hogy ne veszítsük el? Csináljunk neki egy cirkuszt! Az öt barát ennek szenteli a nyarat, és izgalmasabbnál-izgalmasabb helyzetekkel néznek szembe: majomlopási ügybe keverednek, nyomozásba kezdenek, de közben szembe kell nézniük a lépten-nyomon felbukkanó Bagaméri ármánykodásaival is… És hogy a végén sikerül-e megtartani a Hörömpő Cirkusz előadását? Gyertek el és derítsétek ki! Az előadás során színre lépnek Csukás István regényéből és a filmből jól ismert alakok: Bagaméri, a fagylaltárus, Lópici Gáspár, az utca hírmondója, de új szereplők is megjelennek, hogy végig kísérjék a gyerekcsapat eddigi legnagyobb nyári kalandját.

 

Szereplők:

Bagaméri – Kerekes József

Lópici Gáspár, Igazgató – Pille Tamás

Berta – Csifó Dorina

Gondozó, Fiú – Kalmár Gergely

Titkárnő, Lány – Fábián Nikolett

Jóska – Bahrami Bence

Kis Rece – Coelho Matteo Dániel

Marci – Vető Samu

Karcsi – Ambrus Attila

Anna – Drahos Nina

Péterke Illés – Nagy Maja

 

Koreográfus: Hargitai Mariann

Artista vezető: Végh Erika

Artisták: Molnár Gréta, Hellenpárt Levente, Buti Gordon, Cserép Tímea

Díszlettervező: Törőcsik Ambrus

Jelmeztervező: Müller Kata

Író, dramaturg, rendezőasszisztens: Őri Eszter

Rendező: Magács László

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma