2019.02.09

Egyikük a Bolsojból, a másikuk a Mariinszkij Színházból érkezett, és mindketten a változás, a fejlődés, a rengeteg munka mellé tették le a voksukat, amikor Budapestre szerződtek. A Magyar Nemzeti Balett együttese 2018 őszén két címzetes magántáncossal bővült: csatlakozott a társulathoz Ivanova-Skoblikova Sofia magántáncos és Kosyreva Diana címzetes magántáncos. Decemberben A diótörőben, januárban a Giselle címszerepében láthattuk őket.

Ivanova_Skoblikova_sofia_foto_csibi_szilvia
Ivanova-Skoblikova Sofia
Fotó: Csibi Szilvia

 

Ivanova-Skoblikova Sofiát már láthatta színpadon a magyar közönség, hiszen fellépett a Müpában a Girls in Focus esten, a Trójai játékok című darab női változatában, és turnézott az Operát az Operából! sorozaton is. Saját azt mondja: nem is pihenni érkezett, ellenkezőleg.

 

Öt évvel ezelőtt diplomázott a neves Vaganova Akadémián, és már akkor kapott egy budapesti ajánlatot, de nem élt vele. „Ha az ember itt tanul, egyfolytában azt hallja, hogy csak »egy színház« van a világon, ez pedig a Mariinszkij. Nem is kérdés, hogy abban a pillanatban, amikor ott kap szerződést, nem is hezitál. Ráadásul már nagyon sok ismerősöm és barátom dolgozott ott, olyan volt, mintha hazamennék” – mesélte erről az időszakról.


Ivanova_Skoblikova_sofia
Ivanova-Skoblikova Sofia
Fotó: Stas Levshin


Ugyanakkor minden évben felmerült benne a magyarországi meghívás elfogadása, és 2018-ban érett meg a helyzet a váltásra. Ebben nem pusztán a hazai együttes repertoárja játszott szerepet: „Tősgyökeres szentpétervári vagyok, ott élt a dédnagyanyám, a nagymamám, az édesanyám, szeretem is, de a második legkedvesebb hely a világon számomra akkor Budapest lett. Az építészet, a hidak, az esti kivilágítás – csodaszép. Megérkeztem, körülnéztem, és azt vettem észre, hogy jól érzem magam. Egyszerűen hangzik, de nem olyan könnyű ilyen helyet találni.”

 

A város mellett az új feladatok is vonzották: az, hogy Budapesten egyszerre táncolhat nagy klasszikus darabokat és moderneket is. „Impulzív és temperamentumos vagyok, s bár szívesen formálok meg líraibb szerepet is, közelebb áll hozzám az, amihez tűz kell. Szeretem, amikor erős nőt kell megjelenítenem a színpadon. Ugyanakkor fontos az is, hogy technikailag kihívást jelentsen az adott mű. Erősnek lenni a színpadon számomra azt jelenti, hogy a nézők az én energiámból is visznek haza valamit” – jelentette ki.

 

kosyreva_diana_foto_csibi_szilvia
Kosyreva Diana
Fotó: Csibi Szilvia


Kosyreva Diana a Bolsoj Színházból érkezett hozzánk. Minden nehéz helyzetet bevállal, és sorra kiderül, hogy ezekben képes helytállni. Céltudatos, lenyűgöző munkabírású, igazi krízismenedzser. „Ez már a harmadik közösség, amihez tartozom. Először a Kaszatkina-Vasziljov Klasszikus Balettszínházban voltam első magántáncos, aztán részt vettem néhány nevesebb balettversenyen, a Bolsoj Színházban pedig öt évig dolgoztam. Van, akit örömmel tölt el a stabilitás, a kiszámíthatóság, van, aki egész életét ugyanannál az együttesnél éli le. Én nem így vagyok ezzel, nekem mindig kell valami új.”


 

Diana_Kosyreva_2
Forrás: bolshoimoscow.com


Kosyreva nemcsak a színpadon, de a színpadon kívüli világban is folyamatosan keresi az új lehetőségeket „Európában és Oroszországban élni gyökeresen más, nemcsak táncművészként, hétköznapi emberként is. Egy ekkora váltás új perspektívákat nyit: új nyelvet ad, új kultúrát.” Pályáján a budapesti szerződés volt az első, amely erőlködés nélkül érkezett. Korábban minden feladatért meg kellett küzdenie: „Folyamatosan jöttek a lehetőségek, be kellett ugrani valaki helyett egy-egy szerepbe, gyorsan kellett tanulnom, fejlődnöm, és én minden ilyen helyzetet ki is használtam. Néhány ilyen, megelőlegezett bizalmon alapuló beugrás után kiderült, hogy meg tudom oldani a nehezebb feladatokat is. Hirtelen jött minden, gyorsan kellett döntenem.”


diana
Forrás: bolshoi.ru

 

A fiatal balerina számára itt a legizgalmasabb tennivaló a modern repertoár elsajátítása. „A karrierem elején a bravúrszerepek érdekeltek, majd a líraibb karakterek vonzottak. Ma már elmondhatom: eleget táncoltam ahhoz, hogy ne így gondolkodjam. Megvan a fekete és a fehér hattyú is, táncoltam Giselle-t, voltam Kitri, és sorolhatnám. Mindegyik típusú szerephez más-más érzelmeket kell önmagunkban megtalálni és a felszínre hozni, de mára már felgyűlt bennem annyi színpadi- és élettapasztalat, hogy mindenhez találok fogódzót.”

Budapesten a GIF (Girls in Focus) című balettesten debütált. „Már az első próbákon rádöbbentem, hogy Oroszországgal és a Bolsojjal ellentétben Magyarországon nagyon jól tudják táncolni a modern stílust. Számomra óriási kihívást jelentett ezt megtanulni, ráadásul rendkívül gyorsan, egy nagyon intenzív próbaidőszak alatt. Tetszett a koreográfia, nagyon szerettem ezt a munkát.”


A cikk eredetileg az Opera Magazinban jelent meg.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma