NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.09.05

A szentendrei Artkert fesztiválon a művészet szinte minden ága helyet kapott, így az irodalom is: egy beszélgetés erejéig beköltözött a művésztelepre. A kert költészetté emelése előadáson Farkas Wellmann Éva költő, Novák Zsüliett író, valamint Király Farkas költő, író beszélgetett Mirtse Zsuzsa művészeti tanácsadóval mindennapjaikról, munkásságukról, „belső és külső” kertekről.

_D0A3089

Aligha lehetett volna egy ilyen program számára ideálisabb helyszínt találni, mint a Régi Szentendrei Művésztelep. Ha bárki számára nehézkes lenne belehelyezkedni a témaként kijelölt kerti világba, ebben a környezetben egy pillanat alatt sikerülhet. A MANK által létrehozott alkotói bázison aligha kell hosszasan keresgélnünk a művészet és a kert kapcsolatát, így már az előadás elején könnyű volt átszellemülni egy kicsit, amit aztán a megszólaló alkotók csak tovább mélyítettek az érdeklődőkben.

_D0A3099
Novák Zsüliett

Elsőként mindenki elmondta, mit jelent számára a kert, mik a legkorábbi emlékei erről a motívummá nőtt helyszínről. Novák Zsüliettől megtudhattuk, hogy mezőtúri lányként eleinte a kert az ott végzett munkával fonódott össze benne, így gyerekkorában nem egészen jószívvel gondolt rá, ám ez mára természetesen megváltozott: az akkor a szegénységgel azonosított kerti munkálkodás mára ezerszer inkább jelent számára gazdagságot.

_D0A3067
Farkas Wellmann Éva

Farkas Wellmann Éva egy nemrég írt szövegének részletével válaszolt erre a kérdésre, melyből kiderül, hogy számára a kert szinte magát a gyermekkorából idilliként megőrzött otthont jelenti:


„Szülőföld, otthon. Majdhogynem rokon értelmű szavak; mégis, esetemben mindkettő jó néhány jelentéssel bír. Utóbbi többel. Ha például éjjel, álmomból felébresztve egyszer valaki nekem szegezné a kérdést, hogy mi is, hol is van az otthon számomra, azt hiszem, nem feltétlenül arra számítana, amit hallana. Félálomban, még kissé rekedtes hangon, de egyre élénkülve egy útról beszélnék neki, ami egy háztól indulna, végigvezetne a köves udvaron, majd kinyílna a kertkapu, a domboldalba vágott lépcsőfokokon fel lehetne érni a veteményeskertbe, de én inkább mégis úgy döntenék, hogy a füves, kaszálható gyümölcsösön baktatok tovább, majd még fennebb kapaszkodnék, átlendülnék a telek végét határoló léckerítésen, oldalra néznék, a kertek fölött hosszú sávban elnyúló szilvasorra, majd rálépnék az előttem induló útra, mely a távoli mezőkre vezet, egy hatalmas tölgyfa mellett enyhén jobbra kanyarodik, aztán váratlanul belefut az égbe.”

_D0A3081
Király Farkas

Király Farkas magát „nagyon lassú csavargóként” jellemezte, aki nagyjából tízévente megy egyik helyről a másikra. Gyerekkorában rendkívül sok időt töltött kertekben, nagyszüleinél úgy játszott a szabadban, hogy közben észre sem vette, hogy dolgozik. A későbbiekben sokat barlangászott, szeretett a hegyekbe járni, így nem távolodott el a természettől. Nemrégiben költöztek kertes házba, ahol elsők között gondoskodott a kert „bevetéséről”.

„A kert a lélek meghosszabbítása”, hangzott el a beszélgetésen. A lélek igazából az ember belső kertje, amelyet – éppen úgy, mint a külső kertet – ápolni, gondozni kell. Művészként talán még fontosabb feladat ez, így Mirtse Zsuzsa megkérdezte meghívott vendégeitől, hogy állnak jelenleg ezzel az „öngondozással”, milyen állapotban van éppen belső kertjük.

_D0A3113
Mirtse Zsuzsa

„Ott hátul narancssárga és zöld pólóban látható két kis törpe, ők hozzám tartoznak” – mutatott ki a közönség felé Novák Zsüliett gyermekeire. Ideje nagy részét természetesen velük tölti, így ha ideje engedi, főként novellákat ír. Úgy gondolja, hogy nincsen olyan élethelyzet, amibe ne férne bele az olvasás, az írásra nem alkalmas heteit erre szánja, így gondozza önmagát. Disznó vallomások című kötetében az emberi élet „disznóságait” járta körbe, a vidékről kikerült lány történetét áthatják az otthonról hozott sajátosságok és a városi légkör, ezt azonban „lezártnak” tekinti, ettől eltérő alkotást várhatunk tőle a jövőben.

_D0A3050

Farkas Wellmann Éva beszélt egy kicsit arról, hogy milyen különböző módokon működnek az írók: míg egyeseknek az írás valóban lélekgyógyító lehet, mások számára a rossz hangulat és lelkiállapot mellett nem ajánlott az alkotás. Ő maga arra törekszik, hogy az íráshoz megteremtse saját békéjét. A Parancsolatok című kötetét – tervei szerint – egy válogatás követi majd, mely korábbi munkáit is tartalmazza. A beszélgetést az említett kötet darabjait alapul vévő dalok tették még hangulatosabbá.

_D0A3125


Király Farkas szerint a belső kert igencsak hasonlít a külső kertre. Ahogyan a külső világban jöhet a jégeső, a kártevők és a fagy, a belsőt is fenyegetik ugyanezek a veszélyek. A saját és mások traumái is hatással vannak ránk, és jó kertésznek kell lennünk, ha jól akarjuk érezni magunkat. Király Farkas sok problémával küzdött a belső kertben, ennek hatására írta például Sortűz című művét is. Legutóbbi műve idén júliusban jelent meg, az Út a tengerszemekhez címet kapta. Egyik fontos gondolata volt, hogy sokkal jobb kivetíteni, papírra vetni a belső kert sötét fellegeit, mintsem elfojtani őket.

Akárhogy is működnek másként a különböző alkotók, egy biztos: a belső kert tényleg gondoskodást igényel. Soha nem szabad megfeledkezni erről, mindig érdemes időt szakítani rá, akár csak pár percet is. Számtalan módon gondozhatjuk saját magunkat, legyen ez egy kirándulás, pár perc meghitt csend, egy jó könyv, vagy fél óra a kertben, amely nem véletlenül lett az irodalom egyik fontos szimbóluma.


Varga Zsófia

Fotók: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

Rocco_es_fiverei-9517_002

2019.09.19

Luchino Visconti 1960-ban bemutatott filmje, a Rocco és fivérei ihlette a Nemzeti Színház csütörtöki bemutatóját, amely torz ideológiákról, a nagyvárosi lét nehézségeiről mesél – több mint fél évszázaddal Visconti után, kevesebb jövőbe vetett bizakodással.

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Emlékülést tartanak Kötő József születésének 80. évfordulóján a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumban, a Petőfi Irodalmi Múzeum - Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szervezésében pénteken. A szeptember 20-án péntek 14 órakor kezdődő eseményen a 2015-ben elhunyt Kötő József életpályáját Bartha Katalin Ágnes színháztörténész, Bodó A. Ottó dramaturg, Gajdó Tamás színháztörténész és Nánay István kritikus méltatja. A rendezvény vendégeit Bodolay Géza, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatója köszönti.

Két nagyszabású versenymű, Beethoven Esz-dúr és Csajkovszkij b-moll zongoraversenye csendül fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben szeptember 26-án 19:30-kor a Kossuth-díjas Hegedűs Endre zongoraművész előadásában a Duna Szimfonikus Zenekar közreműködésével, Deák András vezényletével.

Nagy Oszkár 19 évesen érkezett Nagybányára, a Thorma János, Hollósy Simon és Réthy István által alapított festőiskolába, ahol kibontakozott a modern magyar festészetet elindító mozgalom. Bár a művésztelep egyik legnagyobb tehetségeként tartották számon, ez az első alkalom, hogy azon a helyen, ahol élt és alkotott, egyéni kiállítás nyílik munkáiból. A kiállított 43 kép magángyűjtők tulajdonában van és egy helyen eddig még nem láthatta őket a közönség.

A világ egyik legnagyobb magángyűjteményével rendelkező család birtokában több száz kivételes műremek található, mások mellett olyan világhírű festők munkái, mint Goya, Velázquez, Rembrandt, Brueghel, Rubens, El Greco vagy Tiziano, Továbbá a világ neves műhelyeiből származó rendkívüli óra- és porcelánkollekció, értékes történelmi bútorok, valamint párizsi falikárpit-ritkaságok, utóbbiakat III. Napóleontól örökölte a család, akivel rokonságban álltak. Az Alba-ház Spanyolország egyik legrégibb és leggazdagabb hercegi családja, hatszáz év alatt főként házasságok révén szerzett 53 nemesi címükkel Guinness-rekordernek számítanak, megelőzik még az angol királynőt is. A család vagyonát 3 milliárd euróra becsülik.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

Az ősz egyik legfontosabb kulturális seregszemléjénm a 28. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon számtalan műfaj képviselteti magát a kortárs zenétől a táncművészeten és az operán át a könnyű- és világzenéig, de megjelenik a programban a dzsessz, a képzőművészet, a színház és az irodalom is szerte a főváros kulturális intézményeiben és közterein.

Duo_Aliada_c_Maria_Jarzyna

Különleges meghívottakkal készül a PesText. A vérbeli városi fesztiválon, mely behálózza Budapest belvárosát, nem az új könyvmegjelenések alakítják a programot, hanem az izgalmas szerzők találkozásai. A rendezvényen különös figyelmet fordítanak a visegrádi országok irodalmára és a nem magyarul alkotó magyar szerzőkre.

A Kulturális Örökség Napja alkalmából 2019. szeptember 21-én ismét megnyílik a látogatók előtt a Kőbányai víztároló medence.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma