GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.16

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) november 15-én tartották meg a 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című szakmai napot. A programon ismertették a nemzeti könyvtárban folyó, kísérleti fázisában lévő webarchiválási projektet, amely hazai honlapok, blogok tartalmának megőrzését szolgálja kulturális, oktatási és közéleti témákban. A projektről Tüske László, az OSZK főigazgatója is mesélt.

Ki ne találkozott volna még azzal a lehangoló internetes jelenséggel, amikor egy tartalmat keresünk, rátalálunk egy cikkre, de elszántságunkra fittyet hányva az oldal csak annyit ír ki: „404 – Page Not Found”? Ilyenkor a felhasználó – kissé lefelé görbülő szájjal – kénytelen visszatérni a keresőbe, és folytatni a kutatást reménykedve egy hasznosabb végkifejletben. Ez a jelenség a tudományos munkát is komolyan érinti, hiszen sokan használunk interneten megjelent cikkeket hivatkozásként.


404_page_cover
Fotó: internetdevels.com


Az Országos Széchényi Könyvtárban 2017 tavaszában indult el egy kezdeményezés bizonyos webtartalmak archiválására kulturális, tudományos, oktatási és közéleti témakörökben. Az archiválandó webtartalmak között szerepelnek a magyar domain névvel rendelkező elektronikus újságok, folyóiratok, hírportálok, blogok, de a külföldi szervereken levő, magyar vonatkozású webhelyek is. „A Z-generáció életében a levéltári hagyatékok az interneten lesznek elérhetőek és nem papírformában, legalábbis nem minden tekintetben. Óriási kihívás ilyen szempontból az emlékek megőrzésének kérdése” – mondta Tüske László, az OSZK főigazgatója a november 15-ei szakmai nap megnyitásaként.


46325571_10158053251704126_9207727146032693248_n
Moldován István, az OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának vezetője is tartott előadást


A rendezvényt dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitotta meg, aki beszédében elmondta: „A felnövekvő generációk számára nélkülözhetetlen eszköz, a mindennapi kapcsolattartás elsődleges platformja az internet.” Éppen ezért, ahogy az államtitkár hangsúlyozta „a nyomtatott kiadványok korára jellemző megőrzési technikákat ki kell egészíteni a digitális kor lenyomatának megőrzését biztosító megoldásokkal”. Kiemelte, hogy a könyvtárak szakemberei között már létrejött egy szakmai konszenzus arról, hogy szükség van az interneten keletkező tartalmak összegyűjtésére, tárolására és visszakereshetőségére. Az államtitkár szólt a webarchiválás jogszabályi hátteréről is, amelynek megteremtése, kidolgozása is folyamatban van.


404_banner_2018
Fotó: mekosztaly.oszk.hu


A 2018-as év végén záruló, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) keretén belül zajló webarchiválási pilot projektről, annak eredményeiről Drótos László témafelelős tartott előadást. Elmondta, hogy a webarchiválás kétféleképpen zajlik: rendszeresen letölthetnek egyes kiválogatott webhelyeket, illetve begyűjthetik a híreket a kiemelten fontos eseményekről. Az előbbi érinti például múzeumok, galériák, könyvtárak, levéltárak, egyetemek, kutatóintézetek honlapjait, az eseményalapú archiválás pedig vonatkozhat például a téli olimpiával vagy az országgyűlési választásokkal kapcsolatos tartalmakra. A szűrés azonban roppant nehéz, ahogy az előadó is elmondta: a rendelkezésre álló nemzeti (.hu) domain nevek közül nem mindegyik aktív, bizonyosakat pedig csak belső levelezésre használnak, így azok tartalma sem nyilvános. Mi több, a magyar vonatkozású oldalakhoz más nemzetiségű domain név is társulhat.


Az első komolyabb teszt 2017 áprilisában indult: mintegy 40 millió linkről négy terabájtnyi digitális objektumot töltöttek le. A begyűjtéshez és archiváláshoz többek között a Heritix, az OpenWayBack, és a Web Curator Tool nevű külföldi szoftvereket használják. Ahogy Drótos László elmondta, előadásokat tartanak külföldön és belföldön, publikálnak, és tartják a kapcsolatot a nemzetközi webarchívumokkal, külföldi és hazai intézményekkel, szervezetekkel is.


46271276_10158053275004126_7456396438008758272_n
Drótos László, a webarchiválási pilot projekt témafelelőse mutatta be a projektet


„A nemzetközi gyakorlat az, hogy a weben található információ mennyiséget minél több archiváló könyvtár gyűjti. Tevékenységük már nemcsak a nyomtatott – analóg – dokumentumok gyűjtésére, őrzésére és feldolgozására terjed ki, hanem magába foglalja azokat az információhordozókat is, amelyeket az új világ – a digitália – ad nekünk. Ez az internet világa” – mondta Tüske László főigazgató a Kultúra.hu-nak adott interjújában. A webarchiválás kérdése akkor merült fel programszerűen a magyar nemzeti könyvtárban, amikor elindították a könyvtár információs rendszerének megújítására irányuló projektet. „Ahogy a világ, úgy mi sem mondhattunk le ennek az információforrásnak a megőrzéséről” – tette hozzá.


A főigazgató hangsúlyozta: az is nemzetközi tapasztalat, hogy a webarchiválás tekintetében megkülönböztetik a válogatott (szelektíy) és a teljes mentést. A szelektív mentés egy adott webtér bizonyos szakterületeinek válogatott honlapjait gyűjti. „Ezen kívül a világ többi webarchívuma körében általános gyakorlat, hogy évente egyszer vagy kétszer az összes nemzeti domain név alatt futó honlapot lementik” – magyarázta az igazgató. A magyar nemzeti könyvtár is ezt a gyakorlatot veszi át. „A kialakuló gazdag forrásanyagban újszerűnek tűnő kutatási problémák lesznek majd a jövőben, de talán csak technikai tekintetben. Ez ugyanolyan lesz majd, mint ahogy most a 18. század különböző eseményei, híradásai, fél-információi között próbálunk koherens rendet teremteni. Magyarázatot találni az összefüggésekre, kapcsolódásokra stb. Nem a papír lesz az adathordozó, hanem a digitális tér, és a kutatók ebben fognak sétálgatni majd”.


Tüske László a Kultúra.hu-nak elmondta azt is, hogy ez a projekt becsatlakozik majd az Országos Könyvtári Platform programba (OKP), amelynek első változatát előreláthatólag 2021-ben fogják megnyitni a nyilvánosság előtt. „Az elképzelés az, hogy ekkorra a webarchiválási projekt is felfejlődik annyira, hogy már a szolgáltatások részére is meg tudjuk nyitni” – magyarázta az igazgató. Hozzátette: az informatikusok és a könyvtárasok összeadott tudásával lementett anyagot tudják majd prezentálni. „Abban a pillanatban, hogy a szolgáltatás számára is megnyitjuk a gyűjteményt, már nem csak a kutatók, hanem bárki hozzájuk férhet. A szolgáltatás bevezetése előtt természetesen beszerezzük a szükséges hozzájárulásokat és engedélyeket a honlapok tulajdonosaitól. Ennek jogászaink alaposan utánajárnak” – tette hozzá.


26116982_d74ad047309616da6d8146b652c8e4c1_xl
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
Fotó: indafoto.hu/nemzetkonyvtar


Kiemelte, hogy a projekt jelenleg tartó fázisa idén év végén lezárul, a további fejlesztésekkel vásárlásokkal, együttműködésekkel azonban tovább fog fejlődni és bevonja az egész magyar könyvtári rendszert, amelynek részére szolgáltatást kíván majd nyújtani a 2021-es induláskor. Hozzátette: már most nemzetközi sajtómegjelenéseik vannak, elméleti szinten és kísérleti szinten is a világszínvonalon van a projekt. „Fenntartását a kormányzat támogatása biztosítja, és bízunk benne, hogy ez továbbra is a rendelkezésünkre áll, és mindennapjaink részévé válik az internetes múlt követésének lehetősége is” – fűzte hozzá.


Az első szakmai napot 2017-ben tartotta meg az Országos Széchényi Könyvtár, amelyen szintén az OKR programba pilot projektként beépülő webaratás teszteléséről esett szó. Az idén november 15-én megrendezett 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című szakmai nap ennek a folytatása és a tervek szerint a következő években is számíthatunk hasonló előadásokra, kerekasztal-beszélgetésekre, beszámolókra a szakmai napok keretében. Az OSZK webarchiválási projektjének honlapja ITT található: a honlapon meg lehet tekinteni a demo verziót a már összegyűjtött oldalakról, valamint egy űrlap kitöltésével javaslatokat is be lehet nyújtani archiválásra, megőrzésre érdemes magyar vagy pedig magyar vonatkozású külföldi webhelyekre.


Az OSZK informatikai rendszerének stabilizálására, fejlesztésére 7,5 milliárd forint, a fejlesztés eredményeként létrejövő rendszer működtetésére, fenntartására tavaly több mint egy milliárd forint, idén pedig több mint 1,3 milliárd forint támogatást biztosít a kormány.



Révy Orsolya

Fotók a szakmai napról: Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

plakat003

mtk_palya_1989._bp.
2019.03.22

Sokféle érzést hívhat elő belőlünk, ha 31 év távlatából újra elővesszük a rólunk készült fényképeket. Rengeteget változik ennyi idő alatt az arcunk, a mindennapok és a társadalom is, amelyben élünk. Ilyen különleges időutazásra általában akkor kerül sor, ha mások kérnek meg minket rá, vagy a körülményeink kényszerítenek egy költözés vagy rendrakás alkalmával a múltidézésre.

Svejk_R
2019.03.22

Tart az ötödik MOnodráma és STúdiószínházi FESZT a tatabányai Jászai Mari Színházban. Crespo Rodrigo igazgató szerint a közönségük egyre nyitottabb a bátor, kísérletező előadásokra. A következő évad programja kortárs darabokból áll össze, ami még egy fővárosi színháztól is merész vállalás lenne. Interjú.

UjMuhely_kiallitas-megnyito_R

2019.03.22

A Szentendrei Régi és Új Művésztelep alkotóinak munkáiból válogatott, MűHelyek című kiállítással megnyílt csütörtökön a Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. (MANK) új kiállítóhelye Szentendrén.

Kétévnyi felújítás után szombaton megnyílik a London Greenwich városrészében lévő, 17. századi Old Royal Naval College Festett Csarnoka, melynek falait és mennyezetét az angol művész, James Thornhill díszítette 1707 és 1726 között. Az angol haditengerészeti sikereket, uralkodókat és mitológiai alakokat ábrázoló festményeket megtisztították és restaurálták a 8,5 millió font (hárommilliárd forint) költségű projekt során.

A 250 ezredik látogatóját fogadta csütörtökön a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. A szerencsés látogatót, Felnagy Krisztián matematika-történelem szakos tanárt a városvezető és az igazgató a látogatóközpontba szóló "örökbelépővel" lepte meg, amivel élete végéig térítésmentesen tekintheti meg a kastélyt. A polgármester szerint a vidéki múzeumok, kiállítóhelyek között rendkívül magasnak tekinthető a gyulai Almásy-kastély látogatószáma. Kiemelte: nemrégiben ünnepelték a látogatóközpont megnyitásának harmadik évfordulóját, a vendégek száma évről-évre nő.

David Lowery – The Old Man & The Gun című filmjének vetítésével nyílt meg csütörtökön este a 26. Febiofest nemzetközi filmfesztivál Prágában. Az eseményen összesen 156 filmet láthatnak az érdeklődők, a 18 tematikus szekcióban mintegy hatvan ország alkotóinak a filmjeit vetítik le. Magyarországot több film, köztük Pálfi György Az Úr hangja, Schwechtje Mihály Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :), valamint Lengyel Balázs Lajkó – Cigány az űrben című alkotása képviseli. A versenyprogram győztese megkapja a Kristián-díjat, amellyel 15 ezer dolláros pénzjutalom is jár.

Április 26-án Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, majd másnap a Péterfy Bori & Love Band koncertjével nyitja meg kapuit a Zichy-kastély udvara. A Kobuciban idén is a különböző műfajok legrangosabb hazai és olykor nemzetközi művészei váltják majd egymást, emellett kevésbé ismert formációk is bemutatkozási lehetőséget kapnak. Az első hetek különlegessége a Bohemian Betyars és a Parno Graszt május 11-i közös estje, a későbbiekben pedig fellép a Hiperkarma, a Tribali, a Pannonia All Stars Ska Orchestra, Ripoff Rasklonikov, a Kiscsillag, de lesz Blues Fesztivál és Világzenei Hét is, ahol a Kobuci 10. születésnapját is megünnepelhetjük majd.

Egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig kedden a világhírű moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, egy pillanatra megállva a leghíresebb festmények előtt. Miközben magára vonta a látogatók figyelmét, egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A képtár szerint művészek engedély nélküli performanszáról volt szó. Egy éven belül ez volt a harmadik, látogatók által okozott incidens a világhírű állami képtárban. Tavaly májusban egy fanatikus ultranacionalista összevagdosta a leghíresebb orosz festő, Ilja Repin Rettegett Iván cárt ábrázoló festményét, ez év januárjában pedig egy büntetett előéletű férfi a látogatók és a biztonsági őrök szeme láttára sétált ki a múzeumból Arhip Kuindzsi 19. századi jeles orosz tájképfestő Ai-Petri Krím című festményével.

Béres József (1920-2006) élettörténetét bemutató sorozatot tűz műsorra szombattól a Duna Televízió Cseppben az élet címmel. A szombat esténként 20 óra 30 perctől látható filmsorozat négy része mintegy tíz évet ölel fel a hatvanas évek derekától a hetvenes évek közepéig, a Béres Csepp megalkotójának drámai életszakaszára összpontosítva.

Beres_1

Ötven éve rendezték meg a magyarországi művészeti színtér kánonformáló eseménysorozatát, az Iparterv I. (1968) és az Iparterv II. (1969) kiállításokat. Az ötvenedik évforduló alkalmából a Ludwig Múzeum január végétől kiállítással és programsorozattal jelentkezett.

Izgalmas krimiket, érdekes drámákat és pódiumbeszélgetéseket is kínál a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Campus Filmfesztiválja, amelyet hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendeznek meg március 25. és 28. között Budapesten, a Ludovika Vívóteremben.

A New York-ban élő Jan Vogler napjaink egyik legjelentősebb gordonkaművésze. A német muzsikus húszévesen lett a Drezdai Staatskapelle szólamvezetője, több mint húsz éve pedig szólistaként járja a világot. Mesés hangú Stradivari hangszerén a zeneirodalom valamennyi nagy művét eljátszotta már. Március 22-én a Nemzeti Filharmonikusok vendégművészeként Saint-Saëns I. csellóversenyét adja elő a Müpában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma