Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.11.16

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) november 15-én tartották meg a 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című szakmai napot. A programon ismertették a nemzeti könyvtárban folyó, kísérleti fázisában lévő webarchiválási projektet, amely hazai honlapok, blogok tartalmának megőrzését szolgálja kulturális, oktatási és közéleti témákban. A projektről Tüske László, az OSZK főigazgatója is mesélt.

Ki ne találkozott volna még azzal a lehangoló internetes jelenséggel, amikor egy tartalmat keresünk, rátalálunk egy cikkre, de elszántságunkra fittyet hányva az oldal csak annyit ír ki: „404 – Page Not Found”? Ilyenkor a felhasználó – kissé lefelé görbülő szájjal – kénytelen visszatérni a keresőbe, és folytatni a kutatást reménykedve egy hasznosabb végkifejletben. Ez a jelenség a tudományos munkát is komolyan érinti, hiszen sokan használunk interneten megjelent cikkeket hivatkozásként.


404_page_cover
Fotó: internetdevels.com


Az Országos Széchényi Könyvtárban 2017 tavaszában indult el egy kezdeményezés bizonyos webtartalmak archiválására kulturális, tudományos, oktatási és közéleti témakörökben. Az archiválandó webtartalmak között szerepelnek a magyar domain névvel rendelkező elektronikus újságok, folyóiratok, hírportálok, blogok, de a külföldi szervereken levő, magyar vonatkozású webhelyek is. „A Z-generáció életében a levéltári hagyatékok az interneten lesznek elérhetőek és nem papírformában, legalábbis nem minden tekintetben. Óriási kihívás ilyen szempontból az emlékek megőrzésének kérdése” – mondta Tüske László, az OSZK főigazgatója a november 15-ei szakmai nap megnyitásaként.


46325571_10158053251704126_9207727146032693248_n
Moldován István, az OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának vezetője is tartott előadást


A rendezvényt dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitotta meg, aki beszédében elmondta: „A felnövekvő generációk számára nélkülözhetetlen eszköz, a mindennapi kapcsolattartás elsődleges platformja az internet.” Éppen ezért, ahogy az államtitkár hangsúlyozta „a nyomtatott kiadványok korára jellemző megőrzési technikákat ki kell egészíteni a digitális kor lenyomatának megőrzését biztosító megoldásokkal”. Kiemelte, hogy a könyvtárak szakemberei között már létrejött egy szakmai konszenzus arról, hogy szükség van az interneten keletkező tartalmak összegyűjtésére, tárolására és visszakereshetőségére. Az államtitkár szólt a webarchiválás jogszabályi hátteréről is, amelynek megteremtése, kidolgozása is folyamatban van.


404_banner_2018
Fotó: mekosztaly.oszk.hu


A 2018-as év végén záruló, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) keretén belül zajló webarchiválási pilot projektről, annak eredményeiről Drótos László témafelelős tartott előadást. Elmondta, hogy a webarchiválás kétféleképpen zajlik: rendszeresen letölthetnek egyes kiválogatott webhelyeket, illetve begyűjthetik a híreket a kiemelten fontos eseményekről. Az előbbi érinti például múzeumok, galériák, könyvtárak, levéltárak, egyetemek, kutatóintézetek honlapjait, az eseményalapú archiválás pedig vonatkozhat például a téli olimpiával vagy az országgyűlési választásokkal kapcsolatos tartalmakra. A szűrés azonban roppant nehéz, ahogy az előadó is elmondta: a rendelkezésre álló nemzeti (.hu) domain nevek közül nem mindegyik aktív, bizonyosakat pedig csak belső levelezésre használnak, így azok tartalma sem nyilvános. Mi több, a magyar vonatkozású oldalakhoz más nemzetiségű domain név is társulhat.


Az első komolyabb teszt 2017 áprilisában indult: mintegy 40 millió linkről négy terabájtnyi digitális objektumot töltöttek le. A begyűjtéshez és archiváláshoz többek között a Heritix, az OpenWayBack, és a Web Curator Tool nevű külföldi szoftvereket használják. Ahogy Drótos László elmondta, előadásokat tartanak külföldön és belföldön, publikálnak, és tartják a kapcsolatot a nemzetközi webarchívumokkal, külföldi és hazai intézményekkel, szervezetekkel is.


46271276_10158053275004126_7456396438008758272_n
Drótos László, a webarchiválási pilot projekt témafelelőse mutatta be a projektet


„A nemzetközi gyakorlat az, hogy a weben található információ mennyiséget minél több archiváló könyvtár gyűjti. Tevékenységük már nemcsak a nyomtatott – analóg – dokumentumok gyűjtésére, őrzésére és feldolgozására terjed ki, hanem magába foglalja azokat az információhordozókat is, amelyeket az új világ – a digitália – ad nekünk. Ez az internet világa” – mondta Tüske László főigazgató a Kultúra.hu-nak adott interjújában. A webarchiválás kérdése akkor merült fel programszerűen a magyar nemzeti könyvtárban, amikor elindították a könyvtár információs rendszerének megújítására irányuló projektet. „Ahogy a világ, úgy mi sem mondhattunk le ennek az információforrásnak a megőrzéséről” – tette hozzá.


A főigazgató hangsúlyozta: az is nemzetközi tapasztalat, hogy a webarchiválás tekintetében megkülönböztetik a válogatott (szelektíy) és a teljes mentést. A szelektív mentés egy adott webtér bizonyos szakterületeinek válogatott honlapjait gyűjti. „Ezen kívül a világ többi webarchívuma körében általános gyakorlat, hogy évente egyszer vagy kétszer az összes nemzeti domain név alatt futó honlapot lementik” – magyarázta az igazgató. A magyar nemzeti könyvtár is ezt a gyakorlatot veszi át. „A kialakuló gazdag forrásanyagban újszerűnek tűnő kutatási problémák lesznek majd a jövőben, de talán csak technikai tekintetben. Ez ugyanolyan lesz majd, mint ahogy most a 18. század különböző eseményei, híradásai, fél-információi között próbálunk koherens rendet teremteni. Magyarázatot találni az összefüggésekre, kapcsolódásokra stb. Nem a papír lesz az adathordozó, hanem a digitális tér, és a kutatók ebben fognak sétálgatni majd”.


Tüske László a Kultúra.hu-nak elmondta azt is, hogy ez a projekt becsatlakozik majd az Országos Könyvtári Platform programba (OKP), amelynek első változatát előreláthatólag 2021-ben fogják megnyitni a nyilvánosság előtt. „Az elképzelés az, hogy ekkorra a webarchiválási projekt is felfejlődik annyira, hogy már a szolgáltatások részére is meg tudjuk nyitni” – magyarázta az igazgató. Hozzátette: az informatikusok és a könyvtárasok összeadott tudásával lementett anyagot tudják majd prezentálni. „Abban a pillanatban, hogy a szolgáltatás számára is megnyitjuk a gyűjteményt, már nem csak a kutatók, hanem bárki hozzájuk férhet. A szolgáltatás bevezetése előtt természetesen beszerezzük a szükséges hozzájárulásokat és engedélyeket a honlapok tulajdonosaitól. Ennek jogászaink alaposan utánajárnak” – tette hozzá.


26116982_d74ad047309616da6d8146b652c8e4c1_xl
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
Fotó: indafoto.hu/nemzetkonyvtar


Kiemelte, hogy a projekt jelenleg tartó fázisa idén év végén lezárul, a további fejlesztésekkel vásárlásokkal, együttműködésekkel azonban tovább fog fejlődni és bevonja az egész magyar könyvtári rendszert, amelynek részére szolgáltatást kíván majd nyújtani a 2021-es induláskor. Hozzátette: már most nemzetközi sajtómegjelenéseik vannak, elméleti szinten és kísérleti szinten is a világszínvonalon van a projekt. „Fenntartását a kormányzat támogatása biztosítja, és bízunk benne, hogy ez továbbra is a rendelkezésünkre áll, és mindennapjaink részévé válik az internetes múlt követésének lehetősége is” – fűzte hozzá.


Az első szakmai napot 2017-ben tartotta meg az Országos Széchényi Könyvtár, amelyen szintén az OKR programba pilot projektként beépülő webaratás teszteléséről esett szó. Az idén november 15-én megrendezett 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című szakmai nap ennek a folytatása és a tervek szerint a következő években is számíthatunk hasonló előadásokra, kerekasztal-beszélgetésekre, beszámolókra a szakmai napok keretében. Az OSZK webarchiválási projektjének honlapja ITT található: a honlapon meg lehet tekinteni a demo verziót a már összegyűjtött oldalakról, valamint egy űrlap kitöltésével javaslatokat is be lehet nyújtani archiválásra, megőrzésre érdemes magyar vagy pedig magyar vonatkozású külföldi webhelyekre.


Az OSZK informatikai rendszerének stabilizálására, fejlesztésére 7,5 milliárd forint, a fejlesztés eredményeként létrejövő rendszer működtetésére, fenntartására tavaly több mint egy milliárd forint, idén pedig több mint 1,3 milliárd forint támogatást biztosít a kormány.



Révy Orsolya

Fotók a szakmai napról: Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma