2018.11.16

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) november 15-én tartották meg a 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című szakmai napot. A programon ismertették a nemzeti könyvtárban folyó, kísérleti fázisában lévő webarchiválási projektet, amely hazai honlapok, blogok tartalmának megőrzését szolgálja kulturális, oktatási és közéleti témákban. A projektről Tüske László, az OSZK főigazgatója is mesélt.

Ki ne találkozott volna még azzal a lehangoló internetes jelenséggel, amikor egy tartalmat keresünk, rátalálunk egy cikkre, de elszántságunkra fittyet hányva az oldal csak annyit ír ki: „404 – Page Not Found”? Ilyenkor a felhasználó – kissé lefelé görbülő szájjal – kénytelen visszatérni a keresőbe, és folytatni a kutatást reménykedve egy hasznosabb végkifejletben. Ez a jelenség a tudományos munkát is komolyan érinti, hiszen sokan használunk interneten megjelent cikkeket hivatkozásként.


404_page_cover
Fotó: internetdevels.com


Az Országos Széchényi Könyvtárban 2017 tavaszában indult el egy kezdeményezés bizonyos webtartalmak archiválására kulturális, tudományos, oktatási és közéleti témakörökben. Az archiválandó webtartalmak között szerepelnek a magyar domain névvel rendelkező elektronikus újságok, folyóiratok, hírportálok, blogok, de a külföldi szervereken levő, magyar vonatkozású webhelyek is. „A Z-generáció életében a levéltári hagyatékok az interneten lesznek elérhetőek és nem papírformában, legalábbis nem minden tekintetben. Óriási kihívás ilyen szempontból az emlékek megőrzésének kérdése” – mondta Tüske László, az OSZK főigazgatója a november 15-ei szakmai nap megnyitásaként.


46325571_10158053251704126_9207727146032693248_n
Moldován István, az OSZK E-könyvtári Szolgáltatások Osztályának vezetője is tartott előadást


A rendezvényt dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitotta meg, aki beszédében elmondta: „A felnövekvő generációk számára nélkülözhetetlen eszköz, a mindennapi kapcsolattartás elsődleges platformja az internet.” Éppen ezért, ahogy az államtitkár hangsúlyozta „a nyomtatott kiadványok korára jellemző megőrzési technikákat ki kell egészíteni a digitális kor lenyomatának megőrzését biztosító megoldásokkal”. Kiemelte, hogy a könyvtárak szakemberei között már létrejött egy szakmai konszenzus arról, hogy szükség van az interneten keletkező tartalmak összegyűjtésére, tárolására és visszakereshetőségére. Az államtitkár szólt a webarchiválás jogszabályi hátteréről is, amelynek megteremtése, kidolgozása is folyamatban van.


404_banner_2018
Fotó: mekosztaly.oszk.hu


A 2018-as év végén záruló, az Országos Könyvtári Rendszer (OKR) keretén belül zajló webarchiválási pilot projektről, annak eredményeiről Drótos László témafelelős tartott előadást. Elmondta, hogy a webarchiválás kétféleképpen zajlik: rendszeresen letölthetnek egyes kiválogatott webhelyeket, illetve begyűjthetik a híreket a kiemelten fontos eseményekről. Az előbbi érinti például múzeumok, galériák, könyvtárak, levéltárak, egyetemek, kutatóintézetek honlapjait, az eseményalapú archiválás pedig vonatkozhat például a téli olimpiával vagy az országgyűlési választásokkal kapcsolatos tartalmakra. A szűrés azonban roppant nehéz, ahogy az előadó is elmondta: a rendelkezésre álló nemzeti (.hu) domain nevek közül nem mindegyik aktív, bizonyosakat pedig csak belső levelezésre használnak, így azok tartalma sem nyilvános. Mi több, a magyar vonatkozású oldalakhoz más nemzetiségű domain név is társulhat.


Az első komolyabb teszt 2017 áprilisában indult: mintegy 40 millió linkről négy terabájtnyi digitális objektumot töltöttek le. A begyűjtéshez és archiváláshoz többek között a Heritix, az OpenWayBack, és a Web Curator Tool nevű külföldi szoftvereket használják. Ahogy Drótos László elmondta, előadásokat tartanak külföldön és belföldön, publikálnak, és tartják a kapcsolatot a nemzetközi webarchívumokkal, külföldi és hazai intézményekkel, szervezetekkel is.


46271276_10158053275004126_7456396438008758272_n
Drótos László, a webarchiválási pilot projekt témafelelőse mutatta be a projektet


„A nemzetközi gyakorlat az, hogy a weben található információ mennyiséget minél több archiváló könyvtár gyűjti. Tevékenységük már nemcsak a nyomtatott – analóg – dokumentumok gyűjtésére, őrzésére és feldolgozására terjed ki, hanem magába foglalja azokat az információhordozókat is, amelyeket az új világ – a digitália – ad nekünk. Ez az internet világa” – mondta Tüske László főigazgató a Kultúra.hu-nak adott interjújában. A webarchiválás kérdése akkor merült fel programszerűen a magyar nemzeti könyvtárban, amikor elindították a könyvtár információs rendszerének megújítására irányuló projektet. „Ahogy a világ, úgy mi sem mondhattunk le ennek az információforrásnak a megőrzéséről” – tette hozzá.


A főigazgató hangsúlyozta: az is nemzetközi tapasztalat, hogy a webarchiválás tekintetében megkülönböztetik a válogatott (szelektíy) és a teljes mentést. A szelektív mentés egy adott webtér bizonyos szakterületeinek válogatott honlapjait gyűjti. „Ezen kívül a világ többi webarchívuma körében általános gyakorlat, hogy évente egyszer vagy kétszer az összes nemzeti domain név alatt futó honlapot lementik” – magyarázta az igazgató. A magyar nemzeti könyvtár is ezt a gyakorlatot veszi át. „A kialakuló gazdag forrásanyagban újszerűnek tűnő kutatási problémák lesznek majd a jövőben, de talán csak technikai tekintetben. Ez ugyanolyan lesz majd, mint ahogy most a 18. század különböző eseményei, híradásai, fél-információi között próbálunk koherens rendet teremteni. Magyarázatot találni az összefüggésekre, kapcsolódásokra stb. Nem a papír lesz az adathordozó, hanem a digitális tér, és a kutatók ebben fognak sétálgatni majd”.


Tüske László a Kultúra.hu-nak elmondta azt is, hogy ez a projekt becsatlakozik majd az Országos Könyvtári Platform programba (OKP), amelynek első változatát előreláthatólag 2021-ben fogják megnyitni a nyilvánosság előtt. „Az elképzelés az, hogy ekkorra a webarchiválási projekt is felfejlődik annyira, hogy már a szolgáltatások részére is meg tudjuk nyitni” – magyarázta az igazgató. Hozzátette: az informatikusok és a könyvtárasok összeadott tudásával lementett anyagot tudják majd prezentálni. „Abban a pillanatban, hogy a szolgáltatás számára is megnyitjuk a gyűjteményt, már nem csak a kutatók, hanem bárki hozzájuk férhet. A szolgáltatás bevezetése előtt természetesen beszerezzük a szükséges hozzájárulásokat és engedélyeket a honlapok tulajdonosaitól. Ennek jogászaink alaposan utánajárnak” – tette hozzá.


26116982_d74ad047309616da6d8146b652c8e4c1_xl
Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója
Fotó: indafoto.hu/nemzetkonyvtar


Kiemelte, hogy a projekt jelenleg tartó fázisa idén év végén lezárul, a további fejlesztésekkel vásárlásokkal, együttműködésekkel azonban tovább fog fejlődni és bevonja az egész magyar könyvtári rendszert, amelynek részére szolgáltatást kíván majd nyújtani a 2021-es induláskor. Hozzátette: már most nemzetközi sajtómegjelenéseik vannak, elméleti szinten és kísérleti szinten is a világszínvonalon van a projekt. „Fenntartását a kormányzat támogatása biztosítja, és bízunk benne, hogy ez továbbra is a rendelkezésünkre áll, és mindennapjaink részévé válik az internetes múlt követésének lehetősége is” – fűzte hozzá.


Az első szakmai napot 2017-ben tartotta meg az Országos Széchényi Könyvtár, amelyen szintén az OKR programba pilot projektként beépülő webaratás teszteléséről esett szó. Az idén november 15-én megrendezett 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című szakmai nap ennek a folytatása és a tervek szerint a következő években is számíthatunk hasonló előadásokra, kerekasztal-beszélgetésekre, beszámolókra a szakmai napok keretében. Az OSZK webarchiválási projektjének honlapja ITT található: a honlapon meg lehet tekinteni a demo verziót a már összegyűjtött oldalakról, valamint egy űrlap kitöltésével javaslatokat is be lehet nyújtani archiválásra, megőrzésre érdemes magyar vagy pedig magyar vonatkozású külföldi webhelyekre.


Az OSZK informatikai rendszerének stabilizálására, fejlesztésére 7,5 milliárd forint, a fejlesztés eredményeként létrejövő rendszer működtetésére, fenntartására tavaly több mint egy milliárd forint, idén pedig több mint 1,3 milliárd forint támogatást biztosít a kormány.



Révy Orsolya

Fotók a szakmai napról: Országos Széchényi Könyvtár Facebook-oldala

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma