2011.11.19

Először állítja ki Magyarországon új színrendszer szerint készült képeit Keserü Ilona Kossuth-díjas festőművész, akinek e különleges tárlata szombaton nyílik a pécsi Nádor Galériában.
 
 
(MTI) –"A kiállítás anyagába tizennégy-tizenöt nagy festményem került be. Többségük az elmúlt két évben készült, csak egy-két alkotás pár évvel korábbi" –mondta a 78 éves képzőművész. A képek Magyarországon még nem, csak Szlovákiában, a Pozsonyhoz közeli Danubiana múzeumban korábbi alkotásaival együtt voltak láthatóak egy idén tavasszal rendezett nagyválogatás keretében.
    
Keserü Ilona örömének adott hangot, hogy új festményeit abban a Széchenyi téri Nádor Galériában tekintheti meg a közönség, amelyben évtizedekkel ezelőtt kávéházi vendég volt, s amelyet most kiállítótérként is nagyon szeret. "Nagyon kíváncsian várom, hogyan mutatkoznak meg ezek képek a régiek nélkül, egymás között. Sok tanulsággal szolgálnak majd, elsősorban nekem, de remélem, az embereket is érdekelni fogja" – jegyezte meg.
    
 
Kitért rá, hogy az alkotásokat Pécsett, Budapesten és a Szent György-hegyen festette, s mindegyikre a cangiante (színváltó) használata a jellemző. Ez a színrendszer a 2001-es hosszabb római tartózkodása idején szerzett erős benyomások hatására kezdett beépülni képeibe. "A meghatározó élményt a Sixtus-kápolna falfestményei adták, amelyek évekig tartó tisztításuk és az állványzatok lebontása után ragyogó színű új képekként jelentek meg a régóta ismert és csodált sötét bőrszínek, gomolygó szürkék helyén" – közölte.
    
Keserü Ilona a kiállítás leporellójában azt írta erről, hogy Michelangelo újonnan feltárt elementáris színegyüttállásai "mámorossá" tették. De még hosszú kutatómunka kellett hozzá, hogy tényszerűen kiderüljön számára, a festőgéniusz azt a cangiante színrendszert alkalmazta a kápolna mennyezetén, amelyet korábban Cennino Cennini Libro dell'arte című könyvében fogalmazott meg először és amelyet nagy valószínűséggel az itáliai festők többé-kevésbé mind használtak.
    
"Az optikai felfedezésekre, anyagismeretre és a képzőművészet minden ágának gyakorlatára épülő kézikönyv a saját korában kéziratos másolatokban terjedt és konkrét recepteket tartalmazott egyes festészeti feladatok megoldására" – jegyezte meg. 
    
Keserü Ilona példaként hozta fel, hogy egy megvilágított drapéria ráncait ahelyett, hogy ugyanazon szín három különböző árnyalatával jelenítené meg a festő, Cennini javaslatára három teljesen eltérő színérték egymás mellé festésével teheti a homályból "kivilágító erejűvé".
    
 
 
A ragyogó színek úgy kerülnek egymás mellé, hogy a folyamatos színsorból közben kimarad egy-két árnyalat, átmenet. E színszomszédságok elég nyersek, rendszerük nem logikus, inkább személyes színpreferencián alapulnak, érzeteket keltenek.
    
Keserü Ilona rámutatott, hogy ez a színhasználat bukkant fel 2001 tavaszán festett képein, akkor kezdte kutatni a témát gyakorlatban és elméletben, pécsi és pesti műtermeimben pedig a vásznakon tudatosan kimunkálta azt.
    
Tapasztalatait 2004-ben, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán osztotta meg festő hallgatókkal. Egyik konklúziója az volt, hogy ez a 600 évvel ezelőtti színhasználat újra felbukkan a 20. században és ma is jelen van kortárs itáliai festők színlátásában.
    
Keserü Ilona szólt arról is, hogy évekkel ezelőtt befejezte a tanítást, s most kötelezettségektől mentesen azt csinálhatja, amihez kedve van. "Az egyetemi oktatásnak nagyon sok olyan járuléka van, amely megterheli az embert. Szívesen csináltam, de fárasztó és kimerítő volt. Most újra itt a szabadság és a festészet" –fogalmazott.
    
Keserü Ilona pécsi tárlata december 4-ig látható a Nádor Galériában. A festőművész ezután Veszprémben, a Csikász Galériában állít ki, ott szintén új, de kisebb méretű képei láthatók majd.
2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma