hangf_spotify_banner_728x90

2011.11.19

Először állítja ki Magyarországon új színrendszer szerint készült képeit Keserü Ilona Kossuth-díjas festőművész, akinek e különleges tárlata szombaton nyílik a pécsi Nádor Galériában.
 
 
(MTI) –"A kiállítás anyagába tizennégy-tizenöt nagy festményem került be. Többségük az elmúlt két évben készült, csak egy-két alkotás pár évvel korábbi" –mondta a 78 éves képzőművész. A képek Magyarországon még nem, csak Szlovákiában, a Pozsonyhoz közeli Danubiana múzeumban korábbi alkotásaival együtt voltak láthatóak egy idén tavasszal rendezett nagyválogatás keretében.
    
Keserü Ilona örömének adott hangot, hogy új festményeit abban a Széchenyi téri Nádor Galériában tekintheti meg a közönség, amelyben évtizedekkel ezelőtt kávéházi vendég volt, s amelyet most kiállítótérként is nagyon szeret. "Nagyon kíváncsian várom, hogyan mutatkoznak meg ezek képek a régiek nélkül, egymás között. Sok tanulsággal szolgálnak majd, elsősorban nekem, de remélem, az embereket is érdekelni fogja" – jegyezte meg.
    
 
Kitért rá, hogy az alkotásokat Pécsett, Budapesten és a Szent György-hegyen festette, s mindegyikre a cangiante (színváltó) használata a jellemző. Ez a színrendszer a 2001-es hosszabb római tartózkodása idején szerzett erős benyomások hatására kezdett beépülni képeibe. "A meghatározó élményt a Sixtus-kápolna falfestményei adták, amelyek évekig tartó tisztításuk és az állványzatok lebontása után ragyogó színű új képekként jelentek meg a régóta ismert és csodált sötét bőrszínek, gomolygó szürkék helyén" – közölte.
    
Keserü Ilona a kiállítás leporellójában azt írta erről, hogy Michelangelo újonnan feltárt elementáris színegyüttállásai "mámorossá" tették. De még hosszú kutatómunka kellett hozzá, hogy tényszerűen kiderüljön számára, a festőgéniusz azt a cangiante színrendszert alkalmazta a kápolna mennyezetén, amelyet korábban Cennino Cennini Libro dell'arte című könyvében fogalmazott meg először és amelyet nagy valószínűséggel az itáliai festők többé-kevésbé mind használtak.
    
"Az optikai felfedezésekre, anyagismeretre és a képzőművészet minden ágának gyakorlatára épülő kézikönyv a saját korában kéziratos másolatokban terjedt és konkrét recepteket tartalmazott egyes festészeti feladatok megoldására" – jegyezte meg. 
    
Keserü Ilona példaként hozta fel, hogy egy megvilágított drapéria ráncait ahelyett, hogy ugyanazon szín három különböző árnyalatával jelenítené meg a festő, Cennini javaslatára három teljesen eltérő színérték egymás mellé festésével teheti a homályból "kivilágító erejűvé".
    
 
 
A ragyogó színek úgy kerülnek egymás mellé, hogy a folyamatos színsorból közben kimarad egy-két árnyalat, átmenet. E színszomszédságok elég nyersek, rendszerük nem logikus, inkább személyes színpreferencián alapulnak, érzeteket keltenek.
    
Keserü Ilona rámutatott, hogy ez a színhasználat bukkant fel 2001 tavaszán festett képein, akkor kezdte kutatni a témát gyakorlatban és elméletben, pécsi és pesti műtermeimben pedig a vásznakon tudatosan kimunkálta azt.
    
Tapasztalatait 2004-ben, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán osztotta meg festő hallgatókkal. Egyik konklúziója az volt, hogy ez a 600 évvel ezelőtti színhasználat újra felbukkan a 20. században és ma is jelen van kortárs itáliai festők színlátásában.
    
Keserü Ilona szólt arról is, hogy évekkel ezelőtt befejezte a tanítást, s most kötelezettségektől mentesen azt csinálhatja, amihez kedve van. "Az egyetemi oktatásnak nagyon sok olyan járuléka van, amely megterheli az embert. Szívesen csináltam, de fárasztó és kimerítő volt. Most újra itt a szabadság és a festészet" –fogalmazott.
    
Keserü Ilona pécsi tárlata december 4-ig látható a Nádor Galériában. A festőművész ezután Veszprémben, a Csikász Galériában állít ki, ott szintén új, de kisebb méretű képei láthatók majd.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

Londonban, a Királynő Galériájában rendezett tárlaton Leonardo több mint 200 rajzát lehet megtekinteni, a kiállítás anyaga a brit Királyi Gyűjteményből származik. A Leonardo-rajzok és -vázlatok a 17. században uralkodó II. Károly idején kerültek a Királyi Gyűjteménybe a Loire-völgyéből, ahol a művész 1519. május 2-án Franciaországban bekövetkezett halála után őrizték azokat. A tárlaton több híres műve vázlatai is szerepelnek, köztük az Utolsó vacsorához és a Salvador mundi című Krisztus-portréhoz készült rajzok.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma