15_eves

2011.11.19

Először állítja ki Magyarországon új színrendszer szerint készült képeit Keserü Ilona Kossuth-díjas festőművész, akinek e különleges tárlata szombaton nyílik a pécsi Nádor Galériában.
 
 
(MTI) –"A kiállítás anyagába tizennégy-tizenöt nagy festményem került be. Többségük az elmúlt két évben készült, csak egy-két alkotás pár évvel korábbi" –mondta a 78 éves képzőművész. A képek Magyarországon még nem, csak Szlovákiában, a Pozsonyhoz közeli Danubiana múzeumban korábbi alkotásaival együtt voltak láthatóak egy idén tavasszal rendezett nagyválogatás keretében.
    
Keserü Ilona örömének adott hangot, hogy új festményeit abban a Széchenyi téri Nádor Galériában tekintheti meg a közönség, amelyben évtizedekkel ezelőtt kávéházi vendég volt, s amelyet most kiállítótérként is nagyon szeret. "Nagyon kíváncsian várom, hogyan mutatkoznak meg ezek képek a régiek nélkül, egymás között. Sok tanulsággal szolgálnak majd, elsősorban nekem, de remélem, az embereket is érdekelni fogja" – jegyezte meg.
    
 
Kitért rá, hogy az alkotásokat Pécsett, Budapesten és a Szent György-hegyen festette, s mindegyikre a cangiante (színváltó) használata a jellemző. Ez a színrendszer a 2001-es hosszabb római tartózkodása idején szerzett erős benyomások hatására kezdett beépülni képeibe. "A meghatározó élményt a Sixtus-kápolna falfestményei adták, amelyek évekig tartó tisztításuk és az állványzatok lebontása után ragyogó színű új képekként jelentek meg a régóta ismert és csodált sötét bőrszínek, gomolygó szürkék helyén" – közölte.
    
Keserü Ilona a kiállítás leporellójában azt írta erről, hogy Michelangelo újonnan feltárt elementáris színegyüttállásai "mámorossá" tették. De még hosszú kutatómunka kellett hozzá, hogy tényszerűen kiderüljön számára, a festőgéniusz azt a cangiante színrendszert alkalmazta a kápolna mennyezetén, amelyet korábban Cennino Cennini Libro dell'arte című könyvében fogalmazott meg először és amelyet nagy valószínűséggel az itáliai festők többé-kevésbé mind használtak.
    
"Az optikai felfedezésekre, anyagismeretre és a képzőművészet minden ágának gyakorlatára épülő kézikönyv a saját korában kéziratos másolatokban terjedt és konkrét recepteket tartalmazott egyes festészeti feladatok megoldására" – jegyezte meg. 
    
Keserü Ilona példaként hozta fel, hogy egy megvilágított drapéria ráncait ahelyett, hogy ugyanazon szín három különböző árnyalatával jelenítené meg a festő, Cennini javaslatára három teljesen eltérő színérték egymás mellé festésével teheti a homályból "kivilágító erejűvé".
    
 
 
A ragyogó színek úgy kerülnek egymás mellé, hogy a folyamatos színsorból közben kimarad egy-két árnyalat, átmenet. E színszomszédságok elég nyersek, rendszerük nem logikus, inkább személyes színpreferencián alapulnak, érzeteket keltenek.
    
Keserü Ilona rámutatott, hogy ez a színhasználat bukkant fel 2001 tavaszán festett képein, akkor kezdte kutatni a témát gyakorlatban és elméletben, pécsi és pesti műtermeimben pedig a vásznakon tudatosan kimunkálta azt.
    
Tapasztalatait 2004-ben, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán osztotta meg festő hallgatókkal. Egyik konklúziója az volt, hogy ez a 600 évvel ezelőtti színhasználat újra felbukkan a 20. században és ma is jelen van kortárs itáliai festők színlátásában.
    
Keserü Ilona szólt arról is, hogy évekkel ezelőtt befejezte a tanítást, s most kötelezettségektől mentesen azt csinálhatja, amihez kedve van. "Az egyetemi oktatásnak nagyon sok olyan járuléka van, amely megterheli az embert. Szívesen csináltam, de fárasztó és kimerítő volt. Most újra itt a szabadság és a festészet" –fogalmazott.
    
Keserü Ilona pécsi tárlata december 4-ig látható a Nádor Galériában. A festőművész ezután Veszprémben, a Csikász Galériában állít ki, ott szintén új, de kisebb méretű képei láthatók majd.

KAD_Kultura_596x90_002

2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

Leonardo közismerten hosszú idő alatt fejezte be képeit. A Sziklás madonnán két periódusban is dolgozott, 1491 és 1499 között, majd 1506 és 1508 között. Egy korábbi, 2005-ben elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy eredetileg más pózban akarta megfesteni a madonnát, de további változtatásokra nem derült fény. A legújabb technológiának köszönhetően sikerült újabb vázlatot is felfedezni a festékréteg alatt, a tárlat látogatói most ezt is megismerhetik.

A zsiráfborjú augusztus 15-én jött a világra, az állatorvos és a gondozók több mint két órán keresztül segítették Ganzit, az anyaállatot a nehéz, ám végül sikeres ellésben. Az egészséges borjú több mint másfél méter magas, súlya 50-60 kilogramm körül van. A kis zsiráf egyelőre a zsiráfházban tölti napjait, a látogatók csak később láthatják Magyarország legnagyobb, mintegy kéthektáros Afrika-szavanna kifutójában szélesszájú orrszarvúk, zebrák, struccok és antilopok között.

Egy amerikai kutatócsoport sikeresen fejlesztett ki egy módszert, melynek segítségével megsütötték az egyiptomi leletekből kivont kovásszal az egykori piramisépítők kenyerét. Az ötletadó Seamus Blackley fizikus, az Xbox atyja volt, aki szabadidejében szívesen kísérletezik vadkovászból készült kenyerekkel. A Queenslandi Egyetem régészével és az Iowai Egyetem mikrobiológusával kezdett ősi mikroorganizmusok után kutatni, majd egy speciális eljárással az ókori agyagedényekben fennmaradt maradványok mintáiból kovászt nyertek ki, amellyel nemrégiben sikerült kenyeret készíteni. Az ősi tárolóedényekben talált szerves anyagok nyomainak elemzése sokat elárulhat a letűnt korok étrendjéről és életmódjáról.

A különleges szerkezetekkel ellátott Aston Martin DB5 sportkocsi 6,385 millió dollárért kelt el a kaliforniai Montereyben. Az ezüstszürke autó egyetlen Bond-filmben sem bukkant fel, de megegyezik azzal, amelyet 007 a Goldfingerben (1964) és a Tűzgolyóban (1965) vezetett. A brit titkosügynök számára 13 módosítást hajtottak végre a kocsin, sárvédőibe gépfegyvereket szereltek, keréktárcsáiban gumilyukasztók bújnak meg, hátsó ablakát fel-le húzható golyóálló ernyő védi.

Több mint százezer éves erdei őselefánt maradványait találták meg a második varsói metróvonal építése közben. A 115-130 ezer évvel ezelőtt élt nőstény mintegy hét tonnás lehetett, medence- és lábszárcsontjaira hat méterrel a felszín alatt bukkantak rá. Utoljára az 1960-as években történt hasonló felfedezés Lengyelországban, a most előkerült csontmaradványokat a helyszínen állítják majd ki egy üvegvitrinben.

Orgona-mesterkurzuson vehetnek részt az érdeklődők Szathmáry Zsigmond professzor vezetésével Debrecenben és Hajdúböszörményben hétfőn és kedden, a kurzus első napja ünnepi orgonaesttel zárul a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ támogatásával.

Szathmary_Zsigmond

A házaspár levelezéséből láthat előadást a közönség augusztus 18-án este a Zsámbéki Romtemplomnál.

Ma kezdődik és három napon át tart a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron, ahol IV. Béla koronázása elevenedik meg.

Augusztus 17-én kezdődik Tatán a barokk zenei fesztivál, az egyhetes rendezvénysorozat programjában többször közreműködnek az ugyanebben az időben zajló Schiffer Ervin Nemzetközi Zenei Mesterkurzus hallgatói.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma