IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2005.06.17

Sámsondi Kiss Béla, Párkányi Mihály, Szövényi István és Nagy Péter Sándor közös tárlata tekinthető meg az N&n Galériában a nyár végéig. "Az informatika, az automatika korát éljük. Az emberi nyomor enyhítése, a hajléktalan milliók otthonhoz juttatása technikailag már megoldható.
Sámsondi Kiss Béla (1899. Nagykároly - 1972. Budapest) In memoriam (részlet) A szerkezet poétája volt ő, különös, izgalmas, egyéni utakon járó, felejthetetlen jelenség; szerkezetalkotó, aki magateremtette szókinccsel beszélt (sokszor küzdött tehát értetlenséggel is), és aki egy magateremtette szerkezeti világ szépségével ajándékoz meg mindenkit, aki ismeri és szereti őt. A tervezés-gyártás-építés műveleteit összefüggő rendszerként fogja fel és kezeli. E koncepció korai világrajöttét még ma sem tudom megmagyarázni, pedig már mint érett építész idestova több mint 9 évet töltöttem el vele, az ő szolgálatában, nemcsak úgy, hogy őt is szolgáltam, hanem, hogy jóformán mást sem csináltam ezen kívül. Ez idő alatt rendeztük sajtó alá munkásságát, foglaltuk össze a szövetszerkezetes technológia koordinációs elméletét és csak az utolsó négy évben kezdtünk hozzá - megfelelő elméleti, majd laboratóriumi alátámasztás után - a félüzemi kísérletekhez, amelyeknek talán végre sikerrel kecsegtető befejezését már nem élhette meg. Az ismeret, amelyet róla, közös munka alapján szerezhettem nem olyan ismeret tehát, amilyet társaságban szerez az ember a társaság egy másik tagjáról. Ilyen ismeretet - Németh László szavaival élve - inasok szereznek gazdáikról, akik tudják, melyik oldalon alusznak, hol vet ráncot a kabátjuk. Mint minden vérbeli technikai felfedezőt, Sámsondi Kiss Bélát is egy fordított látásmód jellemezte. Nem mást akart csinálni, mint a többiek, hanem ugyanazt, csakhogy teljesen másképp. Konstruálni akart, de nem követ helyezett kőre, mint a klasszikus konstruktőrök, hanem felületelemet felületelemre: nem a teherhordó vázat gyártotta "előre", hanem annak felületét, vagyis a teherhordó szerkezet negatívját. Így összpontosult figyelme óhatatlanul a lehetséges iparosított építési módok közül a komplementer építési módokra, így dolgozta ki a szövetszerkezetes építési mód alapelveit és ezzel útra bocsátotta a korszerű építési módoknak azt a fajtáját, amelyben a felületelemek valamilyen futószalagszerű gyártása a gyári vagy helyszíni öntés valamelyik technológiájával társítható. A szerkezeti rendszer megalkotásánál az a cél vezette, hogy a lakásépítésben vasbeton szerkezeteket az acélszerkezetek szerelési szintjéhez közelítse. Ennek az elképzelésnek jegyében dolgozta ki a vasbetonidomoknak a meglevőtől lényegesen eltérő előállítási technológiáját, a betétvasak különleges kapcsolási módjait, a csomópontok képzését, legfőképpen pedig a gyártás hangsúlyának a szokásos váz gyártásáról a végleges felületet képező elemekre való áthelyezését. Az acélszerkezetek felé való közeledésnek tehát Sámsondi Kiss Bélánál nem az a tartalma, hogy miként lehet a fémszerkezeteknél megvalósított építészeti, formai eredményeket a vasbetonszerkezetekre átvetíteni és nem is az, hogy miként lehet a vasbetonszerkezetek fenntartása mellett a csomópontokat fémszerkezetűvé alakítani, hanem az, hogy a fémszerkezeti csomópontok beható tanulmányozása alapján miként lehet magából a vasbeton-technológiából a fémszerkezetekhez elvileg hasonló csomóponti, tehát szerelési megoldásokat deriválni. Így jutott végül is arra a megfontolásra, hogy magát a vasbeton-technológiát kell átalakítani, éspedig oly módon, hogy szemben a panellel, tehát a lemezzel az acélszerkezeteknél bevált szelvényszerű profilok jelentsék az elemek számára a legkedvezőbb gyártási alakot, továbbá, hogy a csomópontokban, az elemek összeszerelésénél ne a külön kapcsolóelemek alkalmazására törekedjünk, hanem a vasbeton jellegéből származtatott új kapcsolási módszerekkel operáljunk. A szerkezeti rendszer megszerkesztésekor először mindig a végső felületet állította elő és erre dolgozta ki a vékony betonhártya felvitelét. Ha a betonhártya bordákat igényelt, akkor a gyártott felületelemekben a bordák negatívját képezte ki. A felület gyártásához természetesen alacsony fajsúlyú anyagot választott. Technológiai és gazdasági szempontból egyaránt a gipszet tartotta a legalkalmasabbnak. Technológiailag azért, mert könnyű előállíthatósága, önthetősége nemcsak a legváltozatosabb alakú és méretű, külső és belső csatornahálózattal bíró elemek előállítását teszi lehetővé, de nedvszívó hatása következtében a beöntött betont dermesztéssel azonnal stabilizálja s így a beton hidrosztatikai nyomását megszünteti; gazdaságilag pedig azért, mert a gipsz gyakori előfordulása, olcsósága, alacsony fajsúlya, porozitása, önthetősége olyan páratlan adottságot jelentenek, amelyekkel egyéb anyagok nem versenyezhetnek. Sámsondi Kiss Béla szerkezeti rendszereinek felületi elemei soha nem bírtak építészetileg önálló értelemmel, a téglához hasonlóan tehát semlegesek: részei az épületnek, de nem meghatározó részei. A felületelvű szerkesztés vezette Sámsondit a koordináció új módszerei felé is. Szakított a decimális rendszerrel, amelyet - Le Corbusier-hez hasonlóan - nem tartott alkalmasnak építészeti egyetemességre, és egy - az épület jellegzetes méreteiből származtatott - sajátosan egyéni geometriai rendszerrel dolgozott, ennek egységéből vezette le az elemek valamennyi jellegzetes méretét. - Párkányi Mihály Párkányi Mihály (1924. - 1991. Budapest) Párkányi Mihály kortársam, barátom volt. A sors rendkívüli fogékonysággal, szárnyaló fantáziával és oldhatatlan szomjúsággal a tökéletességre, áldotta - verte meg. Gábor László ("Bubu"), aki vele évtizedeken át iróniába oldott megértésben együtt dolgozott, amikor egyszer valaki Misit kereste, így igazította el: "Ön nyilván a próféta osztályt keresi - balra a második ajtó." A prófétaság a bibliai időkben sem volt jól honorált státus: ma sincs az másként. Párkányi komputerizálható, precíz grafikonokban mutatta be a jövőlátomásait, amelyek az elkényelmesedett bürokratákat saját tehetségtelenségükkel és tehetetlenségükkel szembesítették. Az új gondolatok kényelmetlen képviselőjét megköveztetni, keresztre feszíteni már nem lehetett; helyette lassan ölő méreggel: gúnnyal, közönnyel gyilkolták. De tulajdonképpen mi az, ami Párkányi embercélú, szolid és szakszerű kutatásaiban és kísérleteiben egyeseket oly mérhetetlenül felháborított; ami itt és akkor szembeállította mind az állami bürokrácia gyakorlatával, mind a divatos "forradalmárokkal"? Megpróbálom megértetni. Az informatika, az automatika korát éljük. Az emberi nyomor enyhítése, a hajléktalan milliók otthonhoz juttatása technikailag már megoldható. Ilyen körülmények között - Párkányi szerint - az építészmérnök hivatásbeli kötelessége, hogy a modern tudomány és technika eszközeivel kidolgozza a tömegek szükségleteit szolgáló építési-építészeti rendszert. Kiinduló pontja szigorúan társadalmi, etikai: a formák keverésével előállított különleges ízekhez való egyéni és közkéjelgés idegen tőle. De épp ennyire idegen a primitív, avult mechanizáció is; a házgyári szervezet és végterméke, a panelház, amely az emberi igények individualitását uniform sémákba kényszeríti. A korszerű módszert kutatja, amelynél a számítógéppel vezérelt gyártás végterméke, a ház, végtelen variabilitásával nyitja meg a szabadság távlatait. Párkányi Mihály erre tette fel az életét: az informatika technikáján alapuló, koherens tervezési, gyártási, építési rendszer kifejlesztésére, kikísérletezésére és lépésről lépésre való tökéletesítésére. Konkrét szerkezeti rendszerének alapsejtjére (alapanyagára) itthon lelt rá, a kikísérletezett, de praktikus felhasználásra nem került zseniális találmányok teremtőjében. Sámsondi Kiss Béla gipszre dermesztett vasbeton szövetszerkezetének formájában. Technikafilozófiai alapgondolatát, amelyet "Gutenberg-elv"-nek nevezett, az élőbeszéd, a kézírás és a nyomdaipari termék viszonyának analógiájára fogalmazza meg. A folyamat lényege: az élőbeszédet hangzáselemekre dezintegrálják, a hangzáselemeket egy teljesen más nemű közegbe, vizuálisan érzékelhető betűjelekbe teszik át, a betűjeleket pedig szavakká, mondatokká rakja össze a mechanikus módon működő nyomdagép. Ily módon korlátozott számú betűjellel az emberi gondolkodás teljessége közvetíthető. Az építés minden más termelési eljárástól abban különbözik, hogy a végterméknek - az építészeti környezettel szemben támasztott igények individuális jellegére és gazdagságára figyelemmel - nyitottnak kell maradnia. Az iparosítás általunk megismert és megszenvedett mechanikus rendszere a végterméket önálló jelentéssel bíró, tektonikus elemekre dezintegrálja, ami - figyelemmel a mechanikus gyártás következményeire - csak korlátozott számú, rossz esetben csak egyetlen típus előállítására nyújt lehetőséget. A mechanikus előregyártás analógiája: a képírás, ami a fejlődésnek már túlhaladott szintjét képviseli. Hátránya a hangírással szemben elvitathatatlan. Párkányi felismerése, hogy a Gutenberg-elv értelmében betűként viselkedő, önálló esztétikai és tektonikus értelemmel nem rendelkező, semleges molekulákból kell kiindulni, amelyeknek szövetszerkezetű integrációja számítógéppel is vezérelhető, automatikákkal folyamatosan és nagy sebességgel előállítható, és amelyből bizonyos paraméterek betartásával beláthatatlanul sokféle használati, tektonikus és esztétikai igény kielégítésére képes épület szerkeszthető. Mindez nem maradt puszta teória - bár az sem kevés. Párkányi és a vele társult fiatalok (Hajdú László, Barcza János, Kövesdi Rózsa, Rajk László, Szirmai Zoltán és még mások) kidolgoztak és kikísérletezték a nem tektonikus szerkezetek tervezésének, gyártásának és összeállításának praktikus módszereit. Csak néhány alapvető jelentőségű témát és konkrét produktumot kiemelve: a Monge-féle geometriai ábrázolás helyettesítését kódrendszerrel, a kettős - az időtényezők bekapcsolásával hármas - koordináció rendszerét, a dermesztett vasbetonszerkezetek alapvető típusait és kapcsolási lehetőségeit, az összeállítás technikáját: a gyártó, tároló, mozgató, beemelő szerkezetek és működésük megtervezését; a konkrét megrendelésre készült terveket, illetve kísérleti épületeket: Maisonette ház, Lift-field rendszerű csarnok, "Thermonontec", hőfizikai stabilizációt szolgáló kísérleti egység, Lift-cell rendszerű kommunális épület, Tilt-lift rendszerű ipari csarnok stb; a száraz trópusi klíma feltételeire figyelemmel a hőszigetelés speciális megoldásával készült tervek (Szomália, Jemen). Ez az alkalom nem alkalmas a szinte beláthatatlan terjedelmű aktivitás felmérésére. Ez munkatársainak feladata lesz. Kiterjedt s rendkívül jelentős munkássága ellenére Párkányi, a rá jellemző igényességgel, életét lényegében sikertelennek ítélte. Különösképpen fájlalta, hogy elképzelései csak kísérleti épületekben ölthettek testet; a nagy tömegek, a harmadik világ számára építeni, amit erkölcsi kötelességének tekintett, nem sikerült. Párkányi Mihály enciklopédikus műveltségű ember volt. A három nagy nyugati nyelvterületen otthonosan mozgott. Műveinek egy részét angol nyelven, maga írta meg. Kizárólag e kultúra alapjaira építve oldhatta meg ilyen magas teoretikus szinten az általa vállalt "mérnöki" feladatokat. Szuggesztív hatású előadó és pedagógus volt. Utolsó éveiben "A mérnöki világkép"-ről adott elő angol és magyar nyelven. Előadásaiban a reneszánsz típusú, széles látókörű, teljes ember ideálját állította a hallgatók elé példaképpen: az olyan mérnökét, amilyen ő maga is volt. Lehet, hogy a konstrukciói nem minden kritériumnak felelnek meg maradéktalanul, de a teóriája szilárd talajon áll és nagy jövőt ígér, abban bizonyos vagyok. Ami a szívemet nyomja, az, hogy bírálva, vitázva vele, sohasem mondtam meg neki szemtől szembe, amit most - túl későn - megírtam: mennyire tisztelem, nagyrabecsülöm és szeretem. - Bonta János, 1991 Szövényi István (1943. Dombóvár) 1962-1967 Budapesti Műszaki Egyetem, Építészmérnöki kar - 1973-91 a gipszbeton kifejlesztésének, kivitelezésének majd a kifejlesztett komplett építési rendszer minősítésének vezetője (1984-ban magyar, majd 1993-ban európai szabadalmi oltalom) - 1991- saját tervezőirodát vezet Díjak, ösztöndíjak: 1967 a Magyar Építőművészek Szövetségének diplomadíja Fontosabb elkészült épületek, művek: Magyar Nemzeti Múzeum tanulmányi raktár, Budapest - Dómkőtár (szerkezettervezés), Pécs - Királyi vár rekonstrukciója (szerkezettervezés), Visegrád - Béke téri irodaház, Budapest - Gyöngyike utcai irodaház, Budapest - Károlyi Kastély rekonstrukció, Füzérradvány - Bay Zoltán Kutatási Központ rekonstrukció, Budapest - Ybl bazár bővítési terv, Budapest - Mátyás Templom rekonstrukció, Budapest 1. Sámsondi Kiss Bélát egyetemistaként ismertem meg a "Szövetszerkezetes épületek" c. könyve kapcsán 1966-ban. 2. Diploma után feleségemmel, Czoch Andreával első próbaként saját tetőtérlakásunkat építettük fel szövetszerkezetből 1970-ben. 3. Sámsondi Kiss Béla váratlan halála után 1973-ban az Ipartervből a BÉPÁ-hoz mentem dolgozni - folytatni próbálni ott megkezdett kísérleteit Márton Endre szövetkezeti elnök támogatásával. 4. A BÉPÁ-ban folyó munkához 1976-ban Albert Tamás és Ónodi Szabó Lajos frissen végzett építészek csatlakoztak. Együtt építettünk fel több kísérleti épületet polisztirolhabbetétes szövetszerkezetű rendszerrel. 5. Az épületek statikusa Kászonyi Gábor iparterves kollégánk volt, aki később a Műegyetemen és az Ybl Miklós Főiskolán a szerkezetek anyagtani vizsgálatait is végezte és tudományos munkaként megvédte. 6. A "gipszbeton" szerkezeti rendszert több kísérleti épület után 1987-ben minőítettük az ÉMI-nél - a 26 ÁÉV-nél készült "udvarházak" építése kapcsán. 7. A vizsgálatok eredménye alapján kidolgoztuk a rendszer "Alkalmazástechnikai útmutatóját", melyet 1996-ban és 2003-ban megújítottunk. 8. A rendszer szabadalmi védettséget élvez. Számos szerkezet, épület: belsőépítészeti bútorok, lépcsők, födémek, lakások, nyaralók, ipari és középületek, nagyfesztávú nagyteherbírású szerkezetek, műemléki rekonstrukciók, tetőterek épültek belőle. 9. Sámsondi Kiss Béla életműve, mint a "szép" egy formája a 2004. évi Velencei Építészeti Biennálén bemutatásra került Janesch Péter ötlete alapján. 10. Munkánkat a Sámsondi család: Béla bácsi felesége, fia Gyuri, unokája Gergő mind a mai napig sok szeretettel segítette. Nagy Péter Sándor (1976. Pincehely) Tanulmányok: 1991-1995 Nagy László Gimnázium, Komló - 1995-2000 BME építészmérnöki kar - 2000-2005 UPC, Barcelona építészmérnöki kar Együttműködés, konzultáció építészeti projektekben: 2004- Jaume Bach Arquitectes, Barcelona - 2004 meghívásos tervpályázat a parmai katedrális liturgikus adaptaciójára (első díj) - 2001-2004 Enric Miralles Benedetta Tagliabue Arquitectes Associats, Barcelona - Az európai központi bank új székháza, Frankfurt, Németország (pályázat) - Santa Caterina piac, Barcelona, Spanyolország (kiviteli projekt) - A Gas Natural székháza, Barcelona, Spanyolország (kiviteli projekt) - Vigo Egyetemi kampusz, Vigo, Spanyolország (kiviteli projekt) - A Skót Parlament épülete, Edinborough, Skócia (kiviteli projekt) - Irodák a Pompeu Fabra Egyetem számára, Barcelona (engedélyezési projekt) - 2000 Első díj a Budapesti Állatkertben található Nagy Szikla felújítására kiírt pályázaton. Közösen Kis Péter építészműtermével. A kiállítás megtekinthető: 2005. június 15. - augusztus 26. A kiállítás helyszíne: N&n galéria, 1065 Budapest, Hajós utca 39.

lukoviczky

2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma