2006.09.06

A Pécsi Galéria és Vizuális Műhely kiállításaként tekinthető meg Pécsett a váci Tragor Ignác Múzeum Gyűjteménye. A szeptember 24-ig látható tárlaton "A mimezis jegyében" 41 kortárs művész alkotását mutatják be a rendezők a közönségnek.
A Tragor Ignác Múzeum, Pest megye legrégebbi múzeuma 1990-ig a vizuálisan szürrealisztikus Vak Bottyán nevet viselte. Intézményünk jogelődje az 1896-ban alapított Múzeumi Egyesület volt, amelynek gyűjteménye 1948-ban államosítással városi, majd 1964-ben megyei kezelésbe került. 1926-ban Kemény László, Csók István váci tanársegédje művésztelepet szervezett az osztály olyan tagjainak, mint Kornis Dezső, Trauner Sándor, Kepes György, Schubert Ernő, de a kezdeményezés nem folytatódott. Az 1970-es években megalakult a Duna-Műhely, és mintegy másfél évtizedig kizárólag a tagok munkái kerültek gyűjteményünkbe (Dániel Kornél, Nagy B. István, Orvos András, Cs. Nagy András, Sáros András Miklós). A 80-as évekre Műhely megszűntével a vásárlások is megszűntek. A gyűjtés újraindításakor a meglévő műalkotások karakteréből indultam ki. Mivel a raktári anyag színvonalas részét - Orvos András, Sáros András Miklós, Bakos Ildikó, Molnár László József - popos-figurális művek alkották, ebbe az irányba indultam. Első lépésként, 1989-ben a Feltámasztott mimézis című kiállítással és katalógussal áttekintettem a hazai képzőművészet olyan figurális törekvéseit, mint a szűrnaturalizmus, hiperrealizmus, radikális realizmus, nyomatok, utánzatok, stb. A kiállítási katalógus alapján -, melynek elkészítésében főként Tóth Ferenc, Lengyel László és Gálig Zoltán segédkezett - körvonalazódott számomra a kutatási irány, bár akkor még Konkoly Gyula, Méhes László, Kocsis Imre, Szentjóby Tamás munkáinak megszerzésére gondolni sem lehetett. A kiállítás megmutatta, hogy az itthoni festészet sokkal összetettebb, minthogy a nemzetközi pop art és hiperrealizmus mintájára rendeződne. A hiperrealizmus hazai típusai - a másodlagos mimézis neutrális látszatát fenntartva - inverzébe fordította az eredeti törekvést, hogy megfogalmazza politikai és esztétikai mondandóját. A 70-es évek közepén még csak kitapintható a Méhes László, Lakner László, Major János, Kocsis Imre, Birkás Ákos, Károlyi Zsigmond nevével fémjelzett tendencia, de az évtized végére Fehér László, Bernáth/y Sándor, Kelemen Károly, Barabás Márton, Nyári István, Zrinyifalvi Gábor feltűnésével már igen gazdagon bontakozik ki a törekvés. A 80-as évek közepére újabb színekkel gazdagodik a csendesedni látszó hiperrealizmus: egyrészt a konceptuális jelenségek és performansz-dokumentumok újra/feldolgozásával (Balogh István Vilmos, Varkoly László), másrészt a hiperrealizmus képi továbbgondolásával (Gémes Péter, Sarkadi Péter), harmadrészt feltámad az illuzionista festészet manierista hagyománya a késő-modernista és posztmodern keretek között (Kelemen Károly, König Frigyes, Lengyel András, Orosz István, Regős István). Végül ne feledjük a mimézis olyan sajátos műfaját, mint a radikális realizmus, amely Bakos Ildikó, Pauer Gyula, Érmezei Zoltán-Rauschenberger János, Szirtes János és nem utolsó sorban az itt alkotó Bencsik István művészetében él tovább. Természetesen olyan további stiláris és tartalmi szempontok szerint is tagolható ugyanez az anyag, mint a hiperrealizmus, minimalizmus és a koncept összefüggése (Birkás Ákos, Tolvaly Ernő, Pauer Gyula, Zrinyifalvi Gábor és Gál Tamás); a hiperrealizmus és az érzéki szupervalóság másodlagos mimézise (Nyári István, Fehér László, Méhes Loránt, Molnár László József, stb); és ugyanez társadalmi-politikai felhangokkal kombinálva (Bernárh/y Sándor, Varkoly László); továbbá hiperrealizmus a művészettörténet és performansz fényében (Kelemen Károly, Sarkadi Péter, Varkoly László, Balogh István Vilmos), valamint a figurális-illúzionisztikus törekvések a 80-90-es években (Fillenz István, Várady Róbert, Lengyel András, König Frigyes). Végezetül új lendületet vett a figurális festészet az Újszenzibilitása észrevétlen kiszenvedése után. Két főbb tendencia bontakozott ki az ezredfordulón egyrészt a Photoshop-élményre alapozott digitális szem virtuális realizmusa (Adorján Attila, Cseke Szilárd, Tamási Claudia), másrészt a poszhiperrealizmustól áthatott új plain air törekvés (Kondor Attila, László Dániel). - Bárdosi József művészettörténész A kiállítás helyszíne: Pécsi Galéria és Vizuális Műhely Pécs, Széchenyi tér A kiállítás megtekinthető: 2006. szeptember 01. - szeptember 24. Nyitva tartás: naponta 10-18 óra között, vasárnap 12 és 18 óra között, kedd szünnap.
2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

A Graphisoft Park fogadóépülete és a kőbányai ügyfélszolgálati központ épülete kapta idén a Budapest Építészeti Nívódíjat. Ebben az évben a két nagydíj mellett kiemelt dicséretet kapott az Új Hegyvidék Galéria, a Palatinus Strandfürdő műemléki főépülete, egy kőbányai háziorvosi rendelő rekonstrukciója, valamint az őrmezői P+R parkoló és pavilon épülete.

Az UNICEF Magyarország és a Fővárosi Állat- és Növénykert Gyerekhang rendhagyó eseményt szervez november 16-án: a Holnemvolt Vár kapitányi posztját egy kisgyermek tölti be, valamint a Sünispotály állatmentőhelyen kisgyermek állatorvosok „gyógyítanak” majd.

Idén ismét hazánkban, Pécsett rendezik meg a Standard Táncok Formációs Világbajnokságát, amely a táncvilág legrangosabb összecsapásának számít. Az eseményre még a messzi Mongóliából is érkezik versenyző, a szervezők pedig kiemelkedően magas színvonalú bajnokságra számítanak. Mostanáig 16 formáció jelentkezett be a világ legkülönbözőbb pontjairól.

A zentai Városi Múzeumban november 14-étől látható a Benes József emlékére létrehozott, Az ember vívódásai a térben című kiállítás. A bajmoki születésű, Munkácsy Mihály-díjas festő és grafikus tavaly novemberben hunyt el. Neki állít emléket a tárlat, amelynek képanyaga bemutatja a festő egész életművét, az egyetemi években festett daraboktól egészen a későbbi korszakokig, a portrékon keresztül a tájképekig és az absztrakt, különös művekig.

Nézőpontok címmel nyílt közös kiállítása november 14-én este három magyar festőművésznek Ankarában, a Cagdas (Kortárs) Művészeti Központban. A három alkotó: Kondor Attila, Mátyási Péter és Kecskés András között az egyik összekötő kapocs az, hogy mindannyian Budapest XI. kerületéből, Újbudáról érkeztek.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

stanley_jordan_masolata

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

A bábjátszásnak nagy hagyománya van a magyar közösségi művelődési életben: a múlt század ’30-as éveiben az amatőr bábcsoportok száma az ezret is elérte. A mozgalom a 2000-es évektől hanyatlásnak indult. Népszerűsítése érdekében a Nemzeti Művelődési Intézet és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ november 23-án Szolnokon országos bábmódszertani konferenciát és bábos szemlét szervez.

Irodalmi esteket, számos könyvbemutatót, gyermekprogramokat, színházi és bábelőadásokat kínál a ma nyíló, 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában november 18-ig tartó esemény Erdély legnagyobb magyar könyves szakmai rendezvénye, Románia egyik legnagyobb könyvvására.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma