hangf_spotify_banner_728x90

2006.09.06

A Pécsi Galéria és Vizuális Műhely kiállításaként tekinthető meg Pécsett a váci Tragor Ignác Múzeum Gyűjteménye. A szeptember 24-ig látható tárlaton "A mimezis jegyében" 41 kortárs művész alkotását mutatják be a rendezők a közönségnek.
A Tragor Ignác Múzeum, Pest megye legrégebbi múzeuma 1990-ig a vizuálisan szürrealisztikus Vak Bottyán nevet viselte. Intézményünk jogelődje az 1896-ban alapított Múzeumi Egyesület volt, amelynek gyűjteménye 1948-ban államosítással városi, majd 1964-ben megyei kezelésbe került. 1926-ban Kemény László, Csók István váci tanársegédje művésztelepet szervezett az osztály olyan tagjainak, mint Kornis Dezső, Trauner Sándor, Kepes György, Schubert Ernő, de a kezdeményezés nem folytatódott. Az 1970-es években megalakult a Duna-Műhely, és mintegy másfél évtizedig kizárólag a tagok munkái kerültek gyűjteményünkbe (Dániel Kornél, Nagy B. István, Orvos András, Cs. Nagy András, Sáros András Miklós). A 80-as évekre Műhely megszűntével a vásárlások is megszűntek. A gyűjtés újraindításakor a meglévő műalkotások karakteréből indultam ki. Mivel a raktári anyag színvonalas részét - Orvos András, Sáros András Miklós, Bakos Ildikó, Molnár László József - popos-figurális művek alkották, ebbe az irányba indultam. Első lépésként, 1989-ben a Feltámasztott mimézis című kiállítással és katalógussal áttekintettem a hazai képzőművészet olyan figurális törekvéseit, mint a szűrnaturalizmus, hiperrealizmus, radikális realizmus, nyomatok, utánzatok, stb. A kiállítási katalógus alapján -, melynek elkészítésében főként Tóth Ferenc, Lengyel László és Gálig Zoltán segédkezett - körvonalazódott számomra a kutatási irány, bár akkor még Konkoly Gyula, Méhes László, Kocsis Imre, Szentjóby Tamás munkáinak megszerzésére gondolni sem lehetett. A kiállítás megmutatta, hogy az itthoni festészet sokkal összetettebb, minthogy a nemzetközi pop art és hiperrealizmus mintájára rendeződne. A hiperrealizmus hazai típusai - a másodlagos mimézis neutrális látszatát fenntartva - inverzébe fordította az eredeti törekvést, hogy megfogalmazza politikai és esztétikai mondandóját. A 70-es évek közepén még csak kitapintható a Méhes László, Lakner László, Major János, Kocsis Imre, Birkás Ákos, Károlyi Zsigmond nevével fémjelzett tendencia, de az évtized végére Fehér László, Bernáth/y Sándor, Kelemen Károly, Barabás Márton, Nyári István, Zrinyifalvi Gábor feltűnésével már igen gazdagon bontakozik ki a törekvés. A 80-as évek közepére újabb színekkel gazdagodik a csendesedni látszó hiperrealizmus: egyrészt a konceptuális jelenségek és performansz-dokumentumok újra/feldolgozásával (Balogh István Vilmos, Varkoly László), másrészt a hiperrealizmus képi továbbgondolásával (Gémes Péter, Sarkadi Péter), harmadrészt feltámad az illuzionista festészet manierista hagyománya a késő-modernista és posztmodern keretek között (Kelemen Károly, König Frigyes, Lengyel András, Orosz István, Regős István). Végül ne feledjük a mimézis olyan sajátos műfaját, mint a radikális realizmus, amely Bakos Ildikó, Pauer Gyula, Érmezei Zoltán-Rauschenberger János, Szirtes János és nem utolsó sorban az itt alkotó Bencsik István művészetében él tovább. Természetesen olyan további stiláris és tartalmi szempontok szerint is tagolható ugyanez az anyag, mint a hiperrealizmus, minimalizmus és a koncept összefüggése (Birkás Ákos, Tolvaly Ernő, Pauer Gyula, Zrinyifalvi Gábor és Gál Tamás); a hiperrealizmus és az érzéki szupervalóság másodlagos mimézise (Nyári István, Fehér László, Méhes Loránt, Molnár László József, stb); és ugyanez társadalmi-politikai felhangokkal kombinálva (Bernárh/y Sándor, Varkoly László); továbbá hiperrealizmus a művészettörténet és performansz fényében (Kelemen Károly, Sarkadi Péter, Varkoly László, Balogh István Vilmos), valamint a figurális-illúzionisztikus törekvések a 80-90-es években (Fillenz István, Várady Róbert, Lengyel András, König Frigyes). Végezetül új lendületet vett a figurális festészet az Újszenzibilitása észrevétlen kiszenvedése után. Két főbb tendencia bontakozott ki az ezredfordulón egyrészt a Photoshop-élményre alapozott digitális szem virtuális realizmusa (Adorján Attila, Cseke Szilárd, Tamási Claudia), másrészt a poszhiperrealizmustól áthatott új plain air törekvés (Kondor Attila, László Dániel). - Bárdosi József művészettörténész A kiállítás helyszíne: Pécsi Galéria és Vizuális Műhely Pécs, Széchenyi tér A kiállítás megtekinthető: 2006. szeptember 01. - szeptember 24. Nyitva tartás: naponta 10-18 óra között, vasárnap 12 és 18 óra között, kedd szünnap.

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

Londonban, a Királynő Galériájában rendezett tárlaton Leonardo több mint 200 rajzát lehet megtekinteni, a kiállítás anyaga a brit Királyi Gyűjteményből származik. A Leonardo-rajzok és -vázlatok a 17. században uralkodó II. Károly idején kerültek a Királyi Gyűjteménybe a Loire-völgyéből, ahol a művész 1519. május 2-án Franciaországban bekövetkezett halála után őrizték azokat. A tárlaton több híres műve vázlatai is szerepelnek, köztük az Utolsó vacsorához és a Salvador mundi című Krisztus-portréhoz készült rajzok.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma