NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2011.07.19
Götz Eszter
A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület éves kiállítását Magáért beszél címmel idén a Nemzeti Galéria fogadja be. Hangsúlyos a helyszín, mérföldkőnek tűnik a gesztus, amivel a magyar művészet hivatalos otthona felvállalja a legfiatalabb nemzedék munkáit.
 Balázs József Tamás: Csapda
A pályakezdés esélyeit segítő, közel 400 fős egyesület a művészeti szcéna egyik alakító tényezője. Sokoldalú csapat, a tagokat csupán a közös terep és az életkor fűzi össze, de a felfogásbeli és műfaji különbségek ellenére sokat tudnak adni egymásnak – és együtt a közönségnek is egészen mást jelent a megjelenésük, mint a szűkebb alkotói csoportok vagy önálló művészek bemutatkozása. Az idei tárlat kurátorának meghívott Petrányi Zsolt a legjobb pontot ragadta meg: három egyszerű kérdést intézett a stúdiósokhoz, ezek megválaszolása volt a részvétel feltétele. A kérdések a hazai művészeti élet legfontosabb tendenciáira, témáira és a művek megjelenési módjára vonatkoztak, a válaszokból pedig összeállt egy nemzedék vallomása létének közegéről: a művészetről. A teljes szöveg, a körkérdések és a névtelen válaszok a kiállítás kétnyelvű kiadványában olvashatók. Jó szívvel azt javasolnám a Stúdiónak, hogy vigye el az ország minden galériájába és kiállítóhelyére, a kurátoroknak, művészettörténészeknek pedig azt, hogy olvassák, kóstolgassák, mert ilyen közvetlen, őszinte, komoly és intenzív szöveg a kortárs képzőművészetről, annak belső alakító erőiről még nemigen született. A kétnyelvű kiadás ugyanezt a világ felé is tolmácsolja, Petrányi és az FKSE ezzel a kis, fekete-fehér füzettel, kis befektetéssel és zseniális ötlettel nagyot dobott, ami hosszú évekig kamatozni fog.
Kolarevics Rita: Kifeszített kardigán 
A kiállításon mindez csupán néhány szóban jelenik meg: azokban a kulcsfogalmakban, amelyek szintén a válaszokban fordultak elő, és amelyekből hármat kiemelve, Petrányi három szekcióba sorolta a műveket. Az első részbe a kifejezés formáját is az üzenet részévé emelő munkák kerültek: Czene Márta képmezőkre bontott, emlékezet-fragmentekből komponált képei, Kokesch Ádám hulladéktárgyakból szerkesztett pszeudo-műszere, Kolarevics Rita videói és fotói az élet tereinek bedeszkázásáról. Itt láthatjuk iski Kocsis Tibor meditációra hívó, gyönyörűséges és gigantikus triptichonját a Vezúv holdbéli felszínéről, Asztalos Zsolt sorozatát, amelyen a vegyjelekkel ábrázolt kémiai folyamatokat emberi kapcsolatokkal azonosítja, és ide kerültek Balázs József Tamás összehajtható és síkba hozható plasztikái is. A második blokkban radikálisabb, kifejezetten társadalomkritikus művek sorakoznak, hanginstallációk és objektek, az ökológiai katasztrófa előtt aktivizáló gondolatok – kitűnőek Kaszás Tamás asszamblázsai és metszetei –, egészen provokatív művek is láthatók, mint például a SZAF alkotócsoport feszületekből kirakott terepasztala, vagy Szigeti Gábor Csongor anti-fényreklámja. A harmadik szekció témája a „kísérleti egoizmus” lett, többek között Fischer Judit tömegcikkeket ábrázoló finom akvarelljeivel, Tranker Kata ökotudatos és egyben ironikus-szépséges environmentjével, Navratil Judit groteszk rajzaival, vagy Martin Henrik űr-fosszíliáival.
Számos kitűnő gondolat, érett művek és szellemes játékok a tradícióval, közel hetven alkotótól származó, több mint száz mű került egymás mellé. Jól bevált Petrányi ötlete, hogy kívülről jött koncepciók helyett maguk a résztvevők jelöljék ki az irányokat, hangsúlyokat, amelyek meghatározzák a tevékenységüket. A kérdések és a válaszok pedig a művek között, mellett és fölött egyfajta sűrű hálót alkotnak, annak reményében, hogy a kortárs művészet nem csak piaci szempontok alapján formálódik, hanem – és főként – saját belső energiái mentén.
2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs thrillert is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizedik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban. A francia Alpok 2 ezer méter magasan fekvő síparadicsomában az európai filmeknek szentelt fesztivál tíz év alatt az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhellyé vált. Az idén meghívott 120 európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt, köztük a Milorad Krstic rendezésében készült Ruben Brandt, a gyűjtőt is. Az első Les Arcs-i fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége: 2009-ben 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerhette a közönség. Idén Lengyelországra esett a választás.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma