IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2010.08.29

Szeptember elsejétől láthatja a nagyközönség Pécsett Gyugyi László, az Amerikai Egyesült Államokban élő műgyűjtő Zsolnay porcelánokból álló páratlan gyűjteményét.
 Váza a Gyugyi-gyűjteményből
(MTI) - A Zsolnay Aranykora című kiállításon megtekinthető gyűjtemény az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program alkalmából lel otthonra a baranyai megyeszékhelyen, a Zsolnay Kulturális Negyedben, egy kifejezetten erre a célra átalakított szecessziós épületben, az egykori Sikorski villában. A pécsi közgyűlés tavaly novemberben döntött a Gyugyi-gyűjtemény megvásárlásáról. A város a piaci ár feléért, 1,3 millió euróért (mintegy 360 millió forintért) jutott hozzá az Egyesült Államokban élő Gyugyi László mintegy hatszáz darabos kollekciójához. A vételár, a banki átutalás, valamint a műtárgyak szállítási, kiállítási és egyéb költsége együttesen mintegy 600 millió forint volt. A tetemes összeg miatt idén júniusban adománygyűjtő akciót is hirdetett Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere. A felhívásra eddig több mint kilencszázan jelentkeztek és négymillió forint gyűlt össze.     A már a Zsolnay Örökség Kezelő Nonprofit Kft. mint közhasznú társaság tulajdonát képező gyűjtemény 576 egyedi kerámiatárgyból, hat darab, vízfestékkel készült egyedi Zsolnay-tervrajzból és két fényképalbumból áll. Gyugyi László elektromérnök négy évtized alatt hozta létre egyedülálló kollekcióját, melyet a nagyközönség együtt még sohasem láthatott, az csak a Helikon Kiadó által 2006-ban megjelentetett Zsolnay a nagyvilágból című könyvből volt ismerhető. A gyűjtemény eszmei értéke felbecsülhetetlen, Gyugyi László ugyanis a Zsolnay manufaktúra legkiválóbb, világ- és nemzetközi kiállításokon szerepelt alkotásait vásárolta meg. Az a csekély számú, úgynevezett duplum példány, amelyeket e kiállításokra küldött tárgyakból őriztek Magyarországon, megsemmisült az első és a második világháborúban. A gyűjtő kollekcióját céltudatosan alakította ki, úgy, hogy a gyár alkotásait a nemzetközi stílusfejlődés részeként mutassa be, és tárgyai a díszműgyártás keresztmetszetét is adják. A hazai magángyűjtemények egyike, sőt, a legnagyobb anyaggal bíró Zsolnay Múzeum gyűjteménye sem ilyen átfogó. Gyugyi László korábban azt mondta, azért válik meg a Zsolnayktól, mert idős, fiai tőle távol élnek, és nem akarja, hogy e kincsek később szétaprózódjanak Amerika múzeumaiban.

lukoviczky

2012.08.31
Első alkalommal lesz látható Magyarországon és Közép-Európában az Orosz Föderáció Észak-Oszét-Alán köztársaságából érkező csoportos képzőművészeti kiállítás. A tárlat szeptember 11. és 26. között várja az érdeklődőket a Forrás Galériában.
2012.08.31
A nemzetközi képzőművészeti szcéna meghatározó magángyűjtője, az angol Lord Flyetly az 1990-es évek közepén közép-európai művészek alkotásaival egészítette ki nemzetközi gyűjteményét. Tíz éven át lengyel, cseh, osztrák, szlovén, román és orosz alkotóktól vásárolt. Az ír származású lord Magyarországon kizárólag egy alkotótól, Oroszy Csabától gyűjteményezett, kizárólag őt emelte be rangos kollekciójába. Ez a válogatás került most Budapestre, ez a kollekció tekinthető meg a Tat Galériában szeptember 4-től november 15-ig.
2012.08.30
Békeangyalt ábrázoló szobrot kapott ajándékba Siófok a Finnugor Népek VI. Világkongresszusának résztvevőitől.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma