IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.11

A nagysikerű Versmaraton egyik fő eseménye az április 10-én a Magyar Írószövetség székházában nyílt, Kép-vers – kortárs költők versei képkeretben pályázat díjazott műveiből összeállt kiállítás, amely szöveg és képzőművészet egymásra hatását hivatott bemutatni.

kep-vers1


A pályázatot és a kiállítást a MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft., a Magyar Napló Kiadó és a Magyar Írószövetség közösen szervezte.

 

Tardy-Molnár Anna, a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében kiemelte, hogy a MANK az egyik legszerencsésebb szervezet a kulturális intézmények palettáján, mert az alkotóművészeket segítheti. „A tizennégy ösztöndíjat számláló rendszerében a MANK igyekszik jól segíteni” – jegyezte meg. Azon a véleményen volt, hogy az anyagi támogatás mellett érdemes azon is gondolkodni, hogyan lehet inspirálni az alkotókat. Megemlítette, hogy a pályázók legalább száz művet nyújtottak be, ebből választották ki a huszonnégy alkotó harminc munkáját.


koszonto_Tardy_Anna
Trady-Molnár Anna, a MANK ügyvezetője


Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke örömmel nyugtázta, hogy a vártnál többen jelentkeztek a meghirdetett pályázatra. Úgy látja, érdemes a folytatáson is gondolkodni, akár úgy, hogy a munkákból megjelenne egy album, vagy akár más helyszíneken is bemutatnák a kiállítást. „Nem elhanyagolható szempont, hogy a szerzők és a képzőművészek között egy gyümölcsöző kapcsolat veheti kezdetét” – vélte.


Szentmartoni_
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke


Dr. Jánosi Zoltán, a Magyar Napló irodalmi folyóirat főszerkesztője több példával illusztrálta, létezik átjárás a különböző műfajok között. Michelangelót, William Blake-et, Kassák Lajost, Nagy Lászlót és Kondor Bélát említette, akik a szépírói vagy képzőművészeti tevékenységükön túl egyéb művészeti ágakban is maradandót alkottak.


Janosi_Zoltan
Jánosi Zoltán, a Magyar Napló főszerkesztője

 

A Kultúra.hu kérdésére, hogyan alakul a jövőben a mostani kezdeményezés, Tardy-Molnár Anna azt válaszolta, hogy a folytatás egy alkotóházi konferenciával és rendhagyó irodalomórákkal egybekötött rendezvény formájában valósul meg, valamint a határon túli irodalmi műhelyek bemutatására irányuló sorozatot is szeretnék továbbvinni. „Önmagában az, hogy ennyire sokszínű anyag jött létre, fantasztikus eredmény. Ezt a művészekért csináltuk, hogy legyenek egymásra izgalmasan rezonáló projektek. Örülünk, hogy a művek ihletéséből kerámiamunka és kisplasztika is született” – mondta. A felvetésre, nem került-e másodlagos szerepbe a képzőművészeti produktum a szövegekhez képest, azt válaszolta: kiemelendő eredménye a pályázatnak, hogy nem illusztrációk jöttek létre. A képzőművészeti munkák nem alárendeltjei a szövegeknek. Az alkotások párbeszédbe léptek egymással, és mindkettő másra irányítja rá a befogadó figyelmét.”


kep-vers_4


A pályázat első helyezettje Németh Erika, a második Pusztafi Panna Pálma, a harmadik Árkossy István lett. Különdíjban részesült Czimbal Gyula és Mányoki Ádám. A pályázatra közel 80 képzőművész jelentkezett, összesen több mint 100 új műalkotással.


A képzőművészek Az év versei 2016, 2017, 2018; valamint Az év novellái 2016, 2017, 2018 antológiákban szereplő szövegek által inspirált önálló műalkotással pályázhattak. Egy alkotó legfeljebb három, őt megérintő verset vagy novellát fogalmazhatott meg a maga képi nyelvén.


A művészek változatos technikával dolgoztak: festmények, grafikák, rézkarcok, kerámiák egyaránt szerepeltek a pályaművek között. A kiválasztott képek és versek egymás mellett láthatóak a Magyar Írószövetség székházának dísztermében. A kiállítás kurátora Bánföldi Zoltán képzőművész.


Fotók: CSákvári Zsigmond/Kultúra.hu

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma