kultura.hu_banner_herend_002uj

2017.06.14

Az 1956-os forradalom leverése után nagyon sokan disszidáltak külföldre. Számos értelmiségi, nemesi származású fiatal, akit itthon még egyetemre sem hagytak beiratkozni, döntött úgy, hogy új életet kezd egy idegen országban. Sokan választották Amerikát, Ausztriát, de számos magyar fiatal otthona lett Belgium is, amelyről volt, aki csak annyit tudott: ott a kenyeret is csokoládéval kenik.

DMOHA20170608011


Albert Enikő Kettős kötésben című interjúkötetét a 88. Ünnepi Könyvhéten mutatták be. A háromgyerekes édesanya évek óta Brüsszelben él családjával, ott figyelt fel arra, milyen sok idős magyar ember van a környezetében, akikről az évek során aztán kiderült, hogy mindannyian az ’56-os forradalom leverése után menekültek át Magyarországról. Albert Enikő a bemutatón elmondta: a legtöbb ’56-ra visszaemlékező alkotás szomorú véget ér, arról azonban nagyon kevesen beszélnek, mi lett a forradalmat kirobbantó fiatalokkal, hogyan alakult a sorsuk. Mi lett azokkal, akik nem maradtak Magyarországon? A most megjelent interjúkötetével egyfajta kordokumentumot szeretett volna megalkotni.


Kettős kötésben cím egyértelműen a kétlakiságra utal, hiszen nagyon sokan – ha ma már nem is látogatnak haza vagy nem olyan gyakran, mint egykoron – abszolút belgának és magyarnak is tartják magukat egyszerre. A legtöbben megtartották magyarságukat, büszkék arra, honnan jöttek, de olyan interjúalannyal, aki haza akart volna jönni, nem találkozott az írónő. Egyik beszélgetőpartnere például elhatározta, addig nem tér vissza szülőföldjére, amíg az 1956-os forradalmat, annak áldozatait és hőseit méltóképpen el nem ismerik. A rendszerváltás után, a ’90-es években erre sor került, így haza mert látogatni, azonban annyira mélyen élt még benne a rendszer, a megfigyelések, a terror, hogy megkérte brüsszeli barátait, ha nem tér haza egy adott időn belül, azonnal mentsék ki Magyarországról. Brüsszelből pedig a belső zsebébe varrt kétszáz dollárral érkezett haza, minden eshetőségre felkészülve. Az írónő ezzel a példával is azt kívánta érzékeltetni a bemutató során, hogy ezekben az emberekben a mai napig él az az elnyomás, amely az ’50-es évek Magyarországán érte őket. Ezeket a dolgokat ugyanis nem lehet elfelejteni, a rettegés egy életre velük maradt.


1361582
Fotó: lira.hu

Nem mindenki indult neki ilyen mély és tragikus élményekkel, sőt nagyon sokan nem egy életre akartak új otthont választani. Összesen tizenöt magyarral készített interjút az írónő, akik közül a legtöbben úgy tervezték, ha jobbra fordul a helyzet, hazaköltöznek, volt, aki kint akarta elvégezni az egyetemet, de itthon akarta kamatoztatni a tudását és ezzel felvirágoztatni a hazáját, mert úgy vélte: ez a rendszer már nem tarthat ki sokáig – végül persze tévedtek, és inkább Belgiumot választották. Akadt olyan menekült, aki a saját szüleinek a temetésére sem tudott visszajönni, de akadt olyan is, aki pozitívan élte meg a menekülést, hiszen így összetartott végre az egyébként széthúzó család. Nagyon sok interjúalany volt nemesi származású – azontúl pedig értelmiségi is –, ez a kettősség pedig igen veszélyesnek tűnt minden kommunista szemében. A rendszer pontosan emiatt teljesen ellehetetlenítette ezeknek az embereknek az oktatását, egyetemre semmiképpen sem juthattak be, hiába lettek volna ők a leginkább alkalmasak az oktatásra. Külföldön viszont tárt karokkal várták őket, a legtöbben pedig ma is magas pozícióban dolgoznak és kényelmes életet alakítottak ki Belgiumban. A kezdeti fogadtatás ugyan nem volt ilyen rózsás, ugyanis a belgák kordonok mögött – kvázi karanténban – tartották a magyar menekülteket, akik csak akkor hagyhatták el ezeket a menedékhelyeket, ha egy belga család igazolta, kész befogadni és gondját viselni egy magyar családnak.


DMOHA20170608008
88. Ünnepi Könyvhét


Az írónő mesélt arról is, miért esett éppen Belgiumra a választása a megkérdezetteknek, hiszen, ha már elindultak, szinte bárhová menekülhettek volna. Az egyik interjúalany a kérdésre csak annyit mondott: valakitől úgy hallotta, ott még a kenyeret is csokoládéval kenik meg. De a legtöbb megkérdezett az első világháború utáni szerepvállalásáért szimpatizált az országgal. Ugyanis a belgák fogadták be a legtöbb trianoni árvát, a legtöbb magyar kisgyermeket, akik elveszítették a szüleiket, így pedig kialakult egyfajta szimpátia az ország iránt, melyben az ott élők még ma sem csalódtak.



Fischer Viktória

Fotó: Mohai Balázs/MTI

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

22

2019.07.16

Takács Vilkó és Lugosi Dani a kultikussá vált Nirvana Unplugged in New York album dalaival járják az országot – Budapesten legközelebb július 20-án láthatjuk őket a Kobuci Kertben , de olyan számokat is műsorra tűztek, amelyek azóta eggyé váltak a legendás zenekar munkásságával. A 061-nek arról meséltek, hogy mitől lehet a Nirvana ma is aktuális, van-e még létjogosultsága grunge-nak, és hogy összejöhet-e a nagy találkozás Dave Grohllal a Szigeten.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma