782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.06.14

Az 1956-os forradalom leverése után nagyon sokan disszidáltak külföldre. Számos értelmiségi, nemesi származású fiatal, akit itthon még egyetemre sem hagytak beiratkozni, döntött úgy, hogy új életet kezd egy idegen országban. Sokan választották Amerikát, Ausztriát, de számos magyar fiatal otthona lett Belgium is, amelyről volt, aki csak annyit tudott: ott a kenyeret is csokoládéval kenik.

DMOHA20170608011


Albert Enikő Kettős kötésben című interjúkötetét a 88. Ünnepi Könyvhéten mutatták be. A háromgyerekes édesanya évek óta Brüsszelben él családjával, ott figyelt fel arra, milyen sok idős magyar ember van a környezetében, akikről az évek során aztán kiderült, hogy mindannyian az ’56-os forradalom leverése után menekültek át Magyarországról. Albert Enikő a bemutatón elmondta: a legtöbb ’56-ra visszaemlékező alkotás szomorú véget ér, arról azonban nagyon kevesen beszélnek, mi lett a forradalmat kirobbantó fiatalokkal, hogyan alakult a sorsuk. Mi lett azokkal, akik nem maradtak Magyarországon? A most megjelent interjúkötetével egyfajta kordokumentumot szeretett volna megalkotni.


Kettős kötésben cím egyértelműen a kétlakiságra utal, hiszen nagyon sokan – ha ma már nem is látogatnak haza vagy nem olyan gyakran, mint egykoron – abszolút belgának és magyarnak is tartják magukat egyszerre. A legtöbben megtartották magyarságukat, büszkék arra, honnan jöttek, de olyan interjúalannyal, aki haza akart volna jönni, nem találkozott az írónő. Egyik beszélgetőpartnere például elhatározta, addig nem tér vissza szülőföldjére, amíg az 1956-os forradalmat, annak áldozatait és hőseit méltóképpen el nem ismerik. A rendszerváltás után, a ’90-es években erre sor került, így haza mert látogatni, azonban annyira mélyen élt még benne a rendszer, a megfigyelések, a terror, hogy megkérte brüsszeli barátait, ha nem tér haza egy adott időn belül, azonnal mentsék ki Magyarországról. Brüsszelből pedig a belső zsebébe varrt kétszáz dollárral érkezett haza, minden eshetőségre felkészülve. Az írónő ezzel a példával is azt kívánta érzékeltetni a bemutató során, hogy ezekben az emberekben a mai napig él az az elnyomás, amely az ’50-es évek Magyarországán érte őket. Ezeket a dolgokat ugyanis nem lehet elfelejteni, a rettegés egy életre velük maradt.


1361582
Fotó: lira.hu

Nem mindenki indult neki ilyen mély és tragikus élményekkel, sőt nagyon sokan nem egy életre akartak új otthont választani. Összesen tizenöt magyarral készített interjút az írónő, akik közül a legtöbben úgy tervezték, ha jobbra fordul a helyzet, hazaköltöznek, volt, aki kint akarta elvégezni az egyetemet, de itthon akarta kamatoztatni a tudását és ezzel felvirágoztatni a hazáját, mert úgy vélte: ez a rendszer már nem tarthat ki sokáig – végül persze tévedtek, és inkább Belgiumot választották. Akadt olyan menekült, aki a saját szüleinek a temetésére sem tudott visszajönni, de akadt olyan is, aki pozitívan élte meg a menekülést, hiszen így összetartott végre az egyébként széthúzó család. Nagyon sok interjúalany volt nemesi származású – azontúl pedig értelmiségi is –, ez a kettősség pedig igen veszélyesnek tűnt minden kommunista szemében. A rendszer pontosan emiatt teljesen ellehetetlenítette ezeknek az embereknek az oktatását, egyetemre semmiképpen sem juthattak be, hiába lettek volna ők a leginkább alkalmasak az oktatásra. Külföldön viszont tárt karokkal várták őket, a legtöbben pedig ma is magas pozícióban dolgoznak és kényelmes életet alakítottak ki Belgiumban. A kezdeti fogadtatás ugyan nem volt ilyen rózsás, ugyanis a belgák kordonok mögött – kvázi karanténban – tartották a magyar menekülteket, akik csak akkor hagyhatták el ezeket a menedékhelyeket, ha egy belga család igazolta, kész befogadni és gondját viselni egy magyar családnak.


DMOHA20170608008
88. Ünnepi Könyvhét


Az írónő mesélt arról is, miért esett éppen Belgiumra a választása a megkérdezetteknek, hiszen, ha már elindultak, szinte bárhová menekülhettek volna. Az egyik interjúalany a kérdésre csak annyit mondott: valakitől úgy hallotta, ott még a kenyeret is csokoládéval kenik meg. De a legtöbb megkérdezett az első világháború utáni szerepvállalásáért szimpatizált az országgal. Ugyanis a belgák fogadták be a legtöbb trianoni árvát, a legtöbb magyar kisgyermeket, akik elveszítették a szüleiket, így pedig kialakult egyfajta szimpátia az ország iránt, melyben az ott élők még ma sem csalódtak.



Fischer Viktória

Fotó: Mohai Balázs/MTI

AViszkis_jelenetfoto_11_masolata

2017.11.23

„Nemcsak bemutat egy emberi történetet, hanem figyelmeztet is minket arra, hogy legyünk nyitottak” – mondta el A Viszkis című filmről Móga Piroska színésznő, aki a női főszereplőt, Ambrus Attila szerelmét alakítja Antal Nimród mozijában. A fiatal tehetséggel a szerepről, A Viszkis jelentőségéről, valamint arról beszélgettünk, mit tesz annak érdekében, hogy legyőzze izgalmát.

DMARC20171123017_kis
2017.11.23

A 250 éves európai cirkuszművészet előtt tiszteleg az a több mint 600 négyzetméter alapterületű falfestmény, amelyet a budapesti Almássy tér egyik tűzfalára festettek fel és adtak át november 23-án. Vattamány Zsolt, a VII. kerület polgármestere elmondta: Erzsébetváros 2013 óta eddig 21 elhanyagolt falfelületet hozott rendbe és festett ki a TűzfalRehab elnevezésű program keretében.

quimby4

2017.11.23

Mindenki életében vannak nagy pillanatok – írtam egy korábbi cikkemben. Akkor éppen a kanadai Simple Plan gitárosával, Jeff Stincóval készült interjú kapcsán jutott eszembe ez a gondolat. Most azonban megint felötlött bennem, hiszen egy újabb nagy pillanatot élhettem át. Hogy mi volt ez? Az alábbi beszámolóból kiderül.

Matrakci Nasuh, a 16. század géniusza címmel kiállítás látható november 23-ától a Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten. A tárlat az Oszmán-Török Birodalom egyik legkiemelkedőbb tudós polihisztorát és korát mutatja be. A kiállítást november 23-tól december 28-áig láthatja a közönség a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A mai Kárpátalja történetét a 8. századtól 1920-ig bemutató, a magyar kormány mintegy 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítást nyitott meg Grezsa István kormánybiztos november 21-én Ungváron, a vár épületében. A kiállítással Magyarország a megértésre mutat példát, mert hosszú távon együttműködésre vagyunk ítélve – hangsúlyozta Grezsa István.

Több mint 350 pályaművet adtak be a Dal 2018 című dalválasztó műsorba a november 20-án éjfélkor lejárt határidőig. A következő napokban a szakmai előzsűri választja ki a mezőny 30 legjobb dalát, amelyeknek a januárban kezdődő élő adásokban szurkolhatnak a közmédia nézői. Idén is számos műfajból neveztek dalokat, már ismert és még a pályájuk elején álló előadók egyaránt.

Magyarországon ismét reneszánszát éli a zsidó kultúra, a kormány pedig értékként tekint erre a több mint ötezer éves szellemi és lelki örökségre – mondta Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár november 21-én, egy a Fiumei Úti Sírkertben tartott konferencián. Kiemelte: a kormány az elmúlt esztendőkben és a jövőben is kész a dialógusra és nyitott minden javaslatra, amely „Magyarország szellemi és lelki megújhodását szolgálja”.

Fischer György szobrász címmel képzőművészeti album jelent a meg: a Munkácsy-díjas művész munkásságát összegző könyvet november 22-én mutatták be Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban. A száznegyven oldalas kötet átfogó képet ad Fischer György (1956-2012) művészetéről.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

Esterhazy_Des_foto

A budai Vár után a Pesten, az V. kerületi Zrínyi utcában található Duna Palotában folytatja tovább tevékenységét a Magyarság Háza. Az új helyszínen a programkínálat is kibővül: külhoni magyar előadóművészek, színházak is bemutatkoznak, melyhez kiváló helyszínt biztosít az új épület.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma