kultura.hu_banner_herend_002uj

2018.08.23

Lehet szeretni az antihősöket? Miként definiálható a párkapcsolat és a család? Mennyire kötik gúzsba az egyént a társadalom béklyói? Mit jelent magunkra maradni? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ Csuja László első nagyjátékfilmje, az Enyedi Ildikó mentorálásával készült Virágvölgy. Sokan céltalanul elemeltnek találhatják ezt a filmet, én azonban nagyon szerettem. Elmondom, miért.

Csuja László már rövidfilmjeivel – különösen a 2009-es, Foszfor című alkotásával – is felhívta magára a figyelmet, melyekkel nemcsak tehetségét mutatta meg, de erős társadalmi érzékenységéről is tanúbizonyságot tett. Ennek fényében első egész estés művének történetét olvasva arra számítottam, hogy igazán kemény kérdéseket lebegtet majd meg a szemem előtt, amelyekkel végül aztán magamra hagy annak reményében, hogy elkezdem analizálni azt a világot, amelyben élek – és amelynek, valljuk be, csak egy apró szeletét ismerem. És végül is, bejött a számításom. De nézzük csak ezt a fontos kérdéseket meglebegtető történetet!


viragvolgy_1

 

A Virágvölgy napjaink Magyarországán játszódik, ám ha egészen pontos akarok lenni, akkor azt mondom: valamikor, valahol Magyarországon. Egyik főszereplője Bianka, akiről azonnal tudjuk, hogy amolyan „rossz lány”, amint feltűnik a vásznon. Egy medencében úszkál és jólesően püföli a gumicápát, amikor megjelennek a ház – és a medence – tulajdonosai, akik dühösen elzavarják. A leányzót azonban nem rázza meg a dolog. Megy tovább. Felkeresi az egyik exét, elkéri a ruháit, majd céltalanul bolyong az utcán, hiszen nincs hova mennie. Játszik egy kicsit a kocsmában, tombol a felhangosított rádió zenéjére, végül a játszótéren köt ki, ahol felfigyel egy síró csecsemőre, akit az anyja csak egy pillanatra hagy magára, hogy megregulázza a másik gyermekét, ám ez a pillanat épp elég Biankának ahhoz, hogy elrabolja a babát. Ezzel meg is van a projekt, amely végre elűzi az unalmát: apát és otthont kell találnia. Az ad hoc családalapítás azonban nem könnyű dolog. Biankát sorra hajtják el az exek, mígnem találkozik Lacival, a Virágvölgy másik főszereplőjével; akinél valamelyest helytálló lenne a főhős kifejezést is használni.

 

Laci egy enyhén értelmi sérült fiú, akit mi nézők akkor ismerünk meg, mikor egy pszichológiai teszten vesz részt. Az eredménye 53 százalék, ami azt jelenti, hogy nem képes az önálló döntéshozatalra. Ő hetven százalékot akart – mondja, a nagybátyja viszont nyugtatja, hogy ebben az esetben a rossz eredmény a jó, értse meg, így könnyebb lesz munkát, meg szállást találni. De Laci szeme előtt csak az az 53 százalék lebeg, és a vágy, hogy egyszer majd jobb eredményt érhet el. Így aztán számára a Biankával való találkozás valamiféle csoda, amely célt ad az életének és amely által végre ő lesz az, aki gondoskodik valakiről, nem pedig róla gondoskodnak. Először a munkásszállóra viszi Biankát és a babát, de mivel ott csak egy éjszakát maradhatnak, elköti a nagybátyja lakókocsiját. Ez viszont csak az első bűn, amit el kell követnie annak érdekében, hogy fenntartsa „égből pottyant” családját.

 

vv_mood_4


Amint látható, a rendező két nagyon eltérő karaktert állít a középpontba, már-már szembe helyezi egymással a jó és a rossz archetípusait, és ez remek vállalás. Bianka tipikus antihős: szociopata, minden mozdulatát áthatja a nihil, a gátlástalanság, a tetteit pedig leginkább az határozza meg, hogy ideig-óráig ne unatkozzon. Laci ezzel szemben szerethető figura, akiből árad a kedvesség és az emberség, de Biankát „követve” bizony ő is a rossz úton jár. Ezen a ponton muszáj kiemelnem, hogy Csuja László amatőr szereplőkkel dolgozott – a film női főszereplője a 20 éves Berényi Bianka instagram-sztár, színész, modell; férfi főszereplője a 21 éves Réti László, aki speciális olimpiai bajnok görkorcsolyában –, és ha valami, hát ez piszok jó ötlet volt. Berényi Bianka szuggesztív játéka áthatja, sőt uralja a Virágvölgyet, de nem kevésbé erős Réti László alakítása sem. Épp ezért szomorú, hogy kicsit a film is úgy bánik Lacival, ahogy a társadalom: háttérbe szorul, így a családi hátterét, illetve a motivációit sem ismerjük meg igazán. Van tehát néhány homályos folt – ilyen például Bianka múltja is –, melyek sajnos hozzájárulnak ahhoz, hogy a történet olykor megbicsaklik, ám ez nem öli meg a filmet. A Virágvölgy ugyanis különféle hangulatokat sorakoztat fel és elemeli nézőjét a valóságtól, szükségtelenné téve azt, hogy mindenre magyarázatot adjon.

 

Társadalmi-realista, groteszk, abszurd, lírai – ezek mind ráillenek Csuja László filmjére. A líraiság egyébként nagyban köszönhető Vass Gergely operatőrnek, aki finom érzékenységgel tartja kezében a kamerát, és a marginalizált világról épp olyan őszinte képet ad, mint a pillanatnyi idillről. Mert (anti)főhőseinknek csak pillanatnyi boldogság jut. A rögvalóságból nem lehet elmenekülni – eszmélünk rá, ám a film ennél szebb lezárást tartogat. Pontosabban egy közhelyesnek tűnő, ám odaillő és szép üzenetet.


vv_mood_5

 

Csuja László a Virágvölgyben a társadalom peremére sodródott személyeknek ad hangot, és bár ítéletet nem mond sem a szereplőiről, sem a nézőiről és a modern társadalomról, meglebegtet előttünk egy csomó kérdést. Lehet szeretni az antihősöket? Egyáltalán ki számít annak és miért? Miként definiálható a párkapcsolat és a család? Mennyire kötik gúzsba az egyént a társadalom béklyói? El lehet menekülni a világ számunkra kínált lehetőségei elől? Mit jelent igazán magunkra maradni? Mikor válik az ember képessé arra, hogy önállóan döntést hozzon?

 

Bennem ezek a kérdések merültek fel a vége főcímet nézve, mellettük pedig ott zakatolt az a jelenet, amelyben Bianka és Laci – no, meg a mellékszereplők – éneklik az Ocho Macho Jó nekem című számát. Megjegyzem, én valamiért ki nem állhatom ezt a dalt, most meg nem tudtam elhallgattatni a fejemben, ezért egy pillanatra meg is orroltam a rendezőre. Aztán a mozitól a villamosmegállóig botorkálva azon gondolkoztam, hogy vajon azok, akik a teremben körülöttem ültek, mit gondolnak a filmről. Biztosan felróják a hibákat, amelyekre én folyton emlékeztetem magam, nehogy elfogultan írjak, meg bosszankodnak, hogy a film inkább szép, mint jó – soroltam, majd felszálltam a villamosra, körbe néztem, magamba szívtam a mai magyar valóságot és elgondolkoztam azon, én miből is tudhatom, hogy „jó nekem”.


 

 

A Virágvölgy világpremierje a Karlovy Vary Filmfesztiválon volt, ahol az East of the West versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját, a Palicsi Filmfesztiválon pedig a Kritikusok Díjával jutalmazták.


A film augusztus 30-ától látható a mozikban.


 

Tóth Eszter

iggy

2019.07.21

Bár az ősztől tavaszig tartó klubszezon rengeteg izgalmas bulit tartogat, semmihez sem fogható az a hangulat, amit a csillagos ég alatt, a szabadtéri koncerteken él át egy zenerajongó. És hál' istennek idén igencsak bőkezűek voltak a fesztiválok és szórakozóhelyek szervezői: augusztus végére biztosan széttáncoljuk a cipőinket, ugyanis minden hétre jut egy a világ élvonalbeli előadói közül.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

A temesvári Ceau, Cinema! „zsebfesztivál” fődíját, a Răzvan Georgescu Trófeát a Rossz versek című film nyerte el. Reisz Gábor rendezését a közönség is díjjal jutalmazta. A fődíj értéke 1000 euró, a közönségdíjé 500 euró. Reisz Gábor üzenetben köszönte meg az elismerést: „A Rossz versek hihetetlen utazás volt számunkra. A film elég személyes, a gyermekkorom és az utóbbi néhány évem története, így kissé fura érzés, hogy a közönség nevet rajta. De bevallom, nem bántam meg, hogy elkészült ez a film, mert hiszek abban, hogy néha érdemes úgy elmesélned az életed történetét, mintha vígjáték lenne. Olyan, mint egy terápia. Ha ez másnak is segít, vagy elfeledteti a kaotikus mindennapokat, akkor igazán boldog vagyok. Remélem a díj ezt igazolja.”

A Cereden zajló 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelepen a képzőművészek idén azt a képet alkothatják meg, amely rajtuk keresztül mutatja meg a művésztelepnek helyet adó Nógrád megyei falut. A hazai alkotókon kívül Hollandiából, Finnországból, Szlovákiából, Litvániából, Lengyelországból, Csehországból és Németországból érkeztek művészek az augusztus 7-ig tartó alkotótáborba. Az ArtPiknik Cered – 24. Nemzetközi Kortárs Művésztelep a II. Nemzetközi Textileppel kezdődött el, július 25-én kapcsolódnak be a szobrászok, a 24. Szimpózium pedig augusztus első hetében tart. Augusztus 10-én hagyományosan nyílt napot szerveznek Cereden.

A Sackler család tulajdonában lévő Purdue Pharma gyógyszergyárat azzal vádolják az Egyesült Államokban, hogy úgy reklámozza OxyContin nevű opioid fájdalomcsillapítóját, mint amelytől szinte lehetetlen függővé válni, miközben tisztában vannak azzal, hogy ez nem igaz. Ezért Nan Goldin fotóművész szervezete arra ösztönöz a világban minden kulturális intézményt, hogy szakítsa meg a hivatalos kapcsolatot a családdal. A Louvre néhány terme egy jelentősebb adományt követően viselte a család nevét, a PAIN szervezet tüntetése óta azonban ragasztószalaggal letakarták a Sackler feliratokat.

A legmodernebb technológiákkal kialakított kiállítás július 20-án nyílt meg a brit uralkodó londoni rezidenciáján, Viktória királynő születésének 200. évfordulója alkalmából. A kivetítések és hologramok révén a tárlat látogatói az uralkodónő legidősebb fia, VII. Eduárd király által elrendelt átalakítások előtti állapotban, élénk színekben pompázva vehetik szemügyre a palota belső tereit. A tárlaton, amelyre II. Erzsébet királynő is ellátogatott a héten, Viktória királynő trónja, báli ruhája és akvarelljei is helyet kaptak.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

hopp_tarlatvezetes

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma