2017.06.19

Nagy-Kálózy Eszter több mint harminc éve van a pályán, ez idő alatt olyan karakteres személyiségeket is megformált, mint Karády Katalin vagy Csinszka. A Nemzeti Színház színművésze március 15-én vehette át a Kossuth-díjat. A szakma legnagyobb elismeréséről, a színházhoz és a filmekhez fűződő viszonyáról, és arról kérdeztük, voltak-e kétségei a szakmát illetően.

A szakma legnagyobb elismerését: a Kossuth-díjat március 15-én vehette át. Mit érzett, mikor a kezében tartotta a szobrot?

Mondhatnám viccesen, hogy azt: megöregedtem. De valójában nem ezt éreztem. Ez tényleg a legnagyobb elismerése a pályámnak, mely arra késztetett, hogy nagyon sok mindent végiggondoljak. Hol tartok most, vannak-e még terveim az élteben, miket szeretnék megvalósítani? Elgondolkodtatott amellett, hogy ez valóban hatalmas elismerés, és természetesen nagyon boldog vagyok, hogy megkaptam.


Nagy-Kalozy_Eszter
Nagy-Kálózy Eszter a Szindbád című előadásban


Korábban is elgondolkozott már azon, merre tart? Voltak megtorpanásai?

Voltak ilyenek, és nyilván ezt jelzi az is – a pályatársaimtól eltérően –, hogy többször váltottam színházat. Ilyenkor mindig valami olyasmit kerestem, amit akkor abban a helyzetben vagy abban a színházban nem találtam meg. Ezek mind-mind sarkalatos pontok voltak az életemben, hiszen egy színházváltás nem egyszerű folyamat egy színész életében.


Ezek a sűrű váltások szükségesek a lendületben maradáshoz?

Azt gondolom, nagyon fontos minden impulzus, és az, hogy az ember sokfélét lásson, sokféle emberrel dolgozzon, sok mindenkit megismerjen. Néha szükséges a színházon kívül is mozogni, mást is meg kell tapasztalni. Ezek fontosak a fejlődéshez. A sok váltás hátterében az állt, hogy nem éreztem az adott színház részének magam. Nem éreztem, hogy hozzá tudnék adni ahhoz, ami éppen az adott színházban zajlik.


Amikor elindult a pályán, nem voltak kétségei?

Voltak kisebb kilengéseim kamaszkoromban, hogy mi az, ami még érdekel az életben, és mi az, amivel még szívesen foglalkoznék, de mindig a színház győzött a mérlegeléskor.


Érezte az évek során, hogy változik akár a játéka, akár a hozzáállása a váltások hatására?

Azok a szerepek, amelyek mindig is izgattak, végigkísérték a pályámat. A döntés, hogy újra a Nemzetihez szerződöm – amikor Vidnyánszky Attila hívott 2013-ban –, azért született meg, mert hiányoztak az akkori színészi létezésemből a drámai szerepek. Valójában mindig az ilyen szerepekben érzem magam otthon. Kell a lelkemnek, hogy ilyen mélységekben is megmártózzam.


feherfelho_eori_5993_2
Nagy-Kálózy Eszter a Fekete ég – A fehér felhő című darabban


Mi lehet az oka annak, hogy pont ezek az erős karakterek vonzzák?

Olyan kérdésekkel foglalkoznak a sorsukkal és az életükkel kapcsolatban, amelyek mindenki számára fontosak. Ez mind a filmben, mind a színházban érvényes. Játszottam olyan karaktereket is, akik valaha létező személyek voltak, és nagyon sokszor azonosítottak is ezekkel a szerepekkel, ilyen volt például Csinszka vagy Karády Katalin. De fiatalabb koromban szintén nagy hatással volt rám Csehov Sirályából Nyina karaktere, a mostani szerepeim közül pedig a Cyranóban Roxan. Érdekel, hogy mi motiválja ezeket a figurákat, hogyan kerültek abba az élethelyeztbe, amelyben éppen vannak.


A karrierje legelején jóval több filmes szerepe volt, mint színházi. Ma melyik áll közelebb önhöz?

Amikor a pályámat kezdtem, akkor valóban jóval több filmes szerepet kaptam, mint színházit. Végül is utóbbin nőttem fel, ezért sokkal inkább kedveltem a filmezést. Jobban át tudtam adni magam a filmek világának, mint egy színházi szerepnek. A színházról kevés ismeretem volt, így nem tudtam feltenni magamban jó kérdést egy-egy szerep megformálásakor. Vagy nem tudtam jól megfogalmazni magamnak, amit a rendező akart, hiszen sokkal bonyolultabbnak tűnt számomra a színházi világ, mint a filmes. Aztán egyszer csak elkezdtem sokkal többet gyakorolni a színházi szerepekre, és bekerültem a Művész Színházba, ahol Taub János főrendezőként dolgozott. Ő fantasztikus rendező volt, nagyon fontos szerepet játszott az életemben. Át tudta ugyanis adni, mi a színház, miért izgalmas ez a világ, és egyszer neki és a társaságnak, akikkel akkor együtt dolgoztam, köszönhetően megtapasztaltam azt az érzést, amely engem a színházhoz köt a mai napig.


Számos produkcióban léptek fel a férjével: Rudolf Péterrel közösen. Az És Rómeó és Júlia… című darabot már csaknem húsz éve játsszák. Nem volt szokatlan a közös munka?

Az És Rómeó és Júlia… estében az volt, hiszen akkor játszottunk először közösen egy darabban. Ezt a produkciót Vámos Miklós felkérésére indítottuk el. Később csatlakozott Horgas Ádám rendezőként, akinek nagyon sokat köszönhettünk. Nagy élmény volt a közös munka, és az, hogy nemcsak mint férfi és nő, mint férj és feleség tartozunk össze, hanem mint színházkészítők is. Az erre való rácsodálkozás hatalmas felfedezés volt, mert a mai napig tudunk és szeretünk is együtt dolgozni, és hiszünk a másik ítéletében és gondolataiban. Nagyon nagy erőt ad mindkettőnknek, hogy a másik felünk a színházban is inspirál és vezetni tud.


szentivanej_vill_eoszfoto-4462
Nagy-Kálózy Eszter a Szentivánéji álomban


Akkor tehát elmondják és egyben meg is fogadják egymás tanácsait egy-egy darabbal kapcsolatban?

Persze, feltétlenül. A leginkább arra vagyok kíváncsi, hogy ő mit mond. A legfontosabb az, hogy mit tudunk mi ketten mondani a másiknak.


Hatottak egymás játékára? Fejlesztették egymást?

Nyilván hatottunk. De azt gondolom, hogy azok, akikkel dolgozom – legyen az bárki a partnereim közül –, mind-mind hatnak rám. Rossz is lenne, ha nem tudnának megmozgatni egy-egy szerep kapcsán, hiszen fontos, hogy nyitottak legyünk és minden hatást, ami bennünket ér, és ami a partnerünktől jön, hasznosítani tudjunk. Minden előadásban találok olyan embereket, akik valamiért érdekesek számomra. Ha az ember nyitott, akkor rengeteg minden eltanulható.


Nemcsak ön és a férje, hanem a gyermekeik is a színház, a filmek világa felé sodródtak. Nem féltette őket?

De. Most is óvom és féltem őket, viszont sosem mondanám nekik azt, hogy ne vágjanak bele. Valójában azért aggódom miattuk, mert nagyon érzékenyek – nyilván ez igaz minden olyan emberre, aki ezt a szakmát választja –, leginkább mégis attól tartok, hogy képesek lesznek-e feldolgozni mindazt, ami érheti őket ezen a pályán. Lesz-e olyan társuk, mint a férjem, aki mellett én fel tudom dolgozni a fájdalmaimat és a keserűségeimet. Az érzékeny embereket mindig jobban kell félteni, mert nem azokkal a tulajdonságokkal vannak felvértezve, amelyekkel ehhez a pályához rendelkezni kell.



Fischer Viktória

Fotó: nemzetiszinhaz.hu/Eöri Szabó Zsolt

_d0a2419__copy__400x579_masolata

2018.04.20

„Szinte folyamatosan fényképeztem, így hamar kiderült számomra, hogy másként is rá lehet nézni a dolgokra, mint ahogy addig tettem. Talán ez volt a legfontosabb, amit a főiskolán megtanultam” – mesélte Sára Sándor filmrendező, operatőr, aki munkássága elismeréseként idén átvehette a Kossuth Nagydíjat. Az alkotóval pályája legfontosabb pillanatairól és filmjeiről beszélgettünk, de az is szóba került, mit tanácsol a fiataloknak.

20180420_092944_2

2018.04.20

Egy művészeti alkotás akkor jó, ha gondolatokat ébreszt. Nincs ez másként a Budapest Art Week saját kiállításán sem, mely a Szuszpenziók címet viseli és a Tesla Budapestben kapott helyet. Tükrös szivárvány, emberekkel teli léghajó, modern csendélet egy rendetlen szobáról, Tatabánya elefántja, űrből érkezett szuvenír – többek között ezek fogadják a látogatókat a Tesla kiállítóterében.

Volpone2

2018.04.20
Hat város színházának előadása lesz látható június 15. és július 3. között a Városmajori Színházi Szemlén: idén a kecskeméti, a kaposvári, a miskolci, a győri, a nyíregyházi és a szombathelyi teátrum produkciói alkotják a versenyprogramot. A szemlén az elmúlt év hat legjobb vidéki, szórakoztató, magas művészi igénnyel színre vitt előadása vetélkedik egymással.

Nemzetközi pályázatot hirdetett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 35 év alatti rendezők számára, akik legfeljebb nyolcszereplős előadással pályázhatnak, jutalomként pedig megvalósíthatják elképzelésüket a társulattal. A pályázatok beküldési határideje augusztus 5., eredményt öt nappal később, augusztus 10-én hirdetnek.

Mások mellett Ferenczi György és a Rackajam, a Dzsinnkaladzsi, erdélyi és moldvai muzsikusok, andalúz flamencotáncosok és zenészek lépnek fel az idei, már 28. Tartóshullám Mediawave Együttléten április 27. és május 1. között a komáromi Monostori Erődben. A nyitónapon, április 27-én 1968-ra emlékeznek a szervezők.

A herendi porcelánmanufaktúra magángyűjteményekben lévő alkotásaiból nyílt kiállítás április 18-án a herendi porcelánmúzeumban. A tárlatot, amely a kezdetektől mutatja be az üzemben gyártott darabokat, Áder János köztársasági elnök nyitotta meg. Áder János azt mondta: a manufaktúra története jól példázza, hogy a gazdasági felemelkedés a nemzeti felemelkedés záloga is.

Színházi programokkal és túrával is emlékeznek a 2006-ban elhunyt Zenthe Ferencre április 22-én Salgótarjánban. Az emléknapon megkoszorúzzák az ország első Zenthe-szobrát, amelyet tíz éve állítottak a színművész, Salgótarján és Nógrád megye díszpolgára tiszteletére.

Színpadi produkciók és koncertek is várják a közönséget április 21-én Óbudán, a Szent György-napi sokadalom és kézműves vásár forgatagában, az Óbudai Waldorf Iskola művészeti fesztiválján. Az egész napos vásári forgatagban színpadi produkciók, koncertek, zsonglőrök, mutatványosok, vásári komédiások szórakoztatják a közönséget, amely csaknem 70 iparművész, népművész portékái között válogathat.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma