IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.22

Idén május 24-én 100 éve lesz annak, hogy bemutatták Bartók egyetlen, ám világhírű operáját, A kékszakállú herceg várát a Magyar Állami Operaházban. A jubileum tiszteletére az évforduló és június 5. között az Opera két ikonikus rendezést megidézve és egy vadonatúj produkciót is színpadra állítva mutatja be a darabot, minden alkalommal egy-egy kortárs párdarab koncertszerű előadásával.

A kékszakállú herceg vára az elmúlt 100 év során 13 rendezésben, összesen több mint 530 alkalommal került színpadra az Operában. Lehetetlen felsorolni azokat a világhírű énekeseket és karmestereket, akik részt vettek e produkciókban, nem beszélve a mű külföldi interpretációiról. A május 24-én debütáló 14. Kékszakállú-rendezést a dán Kasper Holten, a londoni Királyi Opera tavaly leköszönt művészeti igazgatója, a Dán Táncszínház elnöke és az Opera Europa alelnöke készíti a jeles alkalomra. A Budapesten először dolgozó művész nem egy kezdődő viszonyt, hanem egy több mint húszéves párkapcsolatot kíván bemutatni, ahol Kékszakállú sikeres festő, Judit pedig egy, a kezdetben szegény férjéért biztos családi hátterét feláldozó asszony. Az ezúttal soha nem tapasztalt mélységekbe süllyedő párt Komlósi Ildikó és Palerdi András alakítja.


Kekszakallu100

 

Egy egyfelvonásos opera esetén mindig izgalmas kérdés, hogy milyen darabbal játsszák együtt az adott művet. A Magyarországon és külföldön egyaránt ismert és elismert operaszerző és karmester, Eötvös Péter dirigensként szembesült ezzel a dilemmával, és komponistaként adott rá választ. Vértelenül (Senza sangue) című operája – mint a fesztiválon elhangzó valamennyi kortárs darab – tudatosan a Bartók-mű párjának készült. A szövegkönyvet Mezei Mari készítette. A szerző 2015-ben bemutatott, tizedik alkotása egy háborús veterán és egy mészárlást túlélő nő fél évszázadra visszanyúló kapcsolatába enged betekintést. Az énekesek száma és hangfaja, a zenekar apparátusa, a zene hossza, nyelvezete és a cselekmény hét jelenetre tagolása mind megegyeznek a Kékszakállúéval, mégsem stílusgyakorlatról van szó, sokkal inkább egy szervesen kapcsolódó, rejtett utalásokat tartalmazó, de teljesen önálló világról. Egy férfi és egy nő, sok titok és fájdalom – ezek a két történet közös pontjai. A mű koncertszerűen, Szegedi Csaba és Meláth Andrea tolmácsolásában, a szerző vezényletével kerül előadásra május 24-én, 28-án és 29-én.

 

Madarász Iván ötödik, egyben legfrissebb operája, a Prológ ősbemutatója nyitja június 4-én a Kékszakállú100 újabb estjét. A Regös elbeszélése által ihletett műben a főszereplőkön kívül álló, a darab hangulatát megteremtő prózai szereplő ezúttal Balczó Péter tolmácsolásában, énekelve fogalmazza meg mondanivalóját. A koncertszerű, de M. Tóth Géza és a Kedd Animációs Stúdió vizuális koncepciójának és vetített látványának köszönhetően mégis színpadra alkalmazott előadásban Kovács István és Miksch Adrienn is közreműködik. Az operatörténeti centenárium tiszteletére Madarász műve után a látványvilágában a többitől markánsan eltérő kilencedik Kékszakállú-rendezés elevenedik meg az Erkel színpadán. A Nagy Viktor rendezői koncepciója nyomán készülő előadás különlegessége, hogy eredeti díszleteit a nemzetközilegi is elismert építész, Makovecz Imre tervezte. Ezt idézi meg a vetített látvány, melyet a Ready By Wednesday jegyez. Az est Kékszakállúja az a Fried Péter lesz, aki 2006-ban Pierre Boulez vezényletével, Jessye Norman partnereként énekelhette a címszerepet, míg Juditot ezúttal az ugyancsak komoly nemzetközi karrierel rendelkező Lukács Gyöngyi alakítja. Az est két előadásán az Opera Zenkart Medveczky Ádám vezényli.


kekszakall-senza_sangue_1200x628px

 

A fesztivált záró előadáson, június 5-én a kontraszté lesz a főszerep, mivel Vajda Gergely Barbie Blue című operája szólal meg Bartók klasszikusa előtt. Vajda a drámai Kékszakállú víg változatát komponálta meg Anatole France Kékszakállú felesége című elbeszélése nyomán, a szövegkönyvet Almási-Tóth András írta. A módszer gyökerei az antik görög színházig nyúlnak vissza, ahol rendszeresen játszották egy-egy történet tragikus és komikus verzióját ugyanazon az estén. A 2016-ban bemutatott mű számos rejtett utalást tartalmaz Bartók alkotására, miközben merőben új nézőpontból és más végkimenetellel dolgozza fel a jól ismert szüzsét. Barbie szerepében Kálnay Zsófia, Bernardként Molnár Levente lép színpadra, az előadást a szerző, Vajda Gergely vezényli a párdarabbal együtt. A Barbie Blue kontrasztját egy, a centenáriumi előadás külsőségeit megidéző produkció követi. Az ősbemutató tervezője Bánffy Miklós, a Magyar Királyi Operaház akkori intendánsa volt, akinek rekonstruált jelmezeivel és díszleteivel Szinetár Miklós 2014-ben a Kolozsvári Magyar Operában már felelevenítette a jubileumi produkciót. A budapesti Opera tiszteletbeli főigazgatója ezúttal ugyancsak a Ready By Wednesday vetített díszletei között, a Velich Rita és Szelei Mónika által újraalkotott jelmezek segítségével utal vissza a centenáriumi premierre, a címszereplőt és a hősnőt Kovács István és Gál Erika személyesíti meg.

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma