Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2018.02.16

A Kékszakáll című művet mutatja be a Budapesti Operettszínház; Offenbach egyik legszórakoztatóbb operettje február 23-tól látható a nagyszínpadon. A darabot először 1866-ban mutatták be, Magyarországon több mint 30 éve nem volt látható, az Operettszínház színpadán pedig még soha nem játszották – hangzott el színház február 13-ai sajtótájékoztatóján.

kekszakall-jegyek-budapesti
Fotó: tickethungary.com


Jacques Offenbach az egyik legnépszerűbb francia komponista, színpadi művei az opera vígjátéki vonalát képviselik. Alkotásai ritkán hallhatóak magyar színpadokon. Székely Kriszta – aki tavaly nyáron a Kreatív kapcsolatok című kortárs kamaraoperát állította színpadra – ezúttal nagyszínpadi produkcióval mutatkozik be a Budapesti Operettszínházban: a női szívek kíméletlen hódítójának, a feleségeit sorra fogyasztó Kékszakállnak a történetét ismerheti meg rendezésében a közönség. A rendező a sajtótájékoztatón elmondta: mivel prózai színházrendezést tanult, az operett műfaja, azon belül is Offenbach és hatalmas kórusképei újfajta kihívást jelentenek számára. Hozzátette: biztonságos környezetben érzi magát, mert olyan művészekkel dolgozik, akik rengeteget tudnak a műfajról, és nyitottak az elképzeléseire. A Szabó-Székely Ármin, Lőrinczy Attila és Székely Kriszta által átdolgozott darab egy hataloméhes férfi története, aki a feleségeit válogatott módszerekkel teszi el láb alól. Megannyi irodalmi és zenés feldolgozása ismert a történetnek, még rajzfilm is készült belőle, leghíresebb változata Bartók Béla egyfelvonásos operája. Az Operettszínházban az ismert történet vígjátéki verziója látható – áll az előadás ismertetőjében. Mint írják, annak érdekében, hogy a történet közelebb kerülhessen a ma emberéhez, az eredetileg egy királyságban, lovagok és parasztok között játszódó darabot az alkotók az 1950-es évek nagyvállalati miliőjébe ültették át.


E2C4036
Lőrinczy György főigazgató és Székely Kriszta rendező


Dinyés Dániel zenei vezető elmondta: Offenbach művének bemutatása nagy kihívást jelent Magyarországon. Bár a zeneszerző találta ki az operett elnevezést, és hívta életre a műfajt, mégis túlnőtt rajta a kifejezés, mára inkább Lehár Ferenc és Kálmán Imre műveivel azonosítják. Offenbach sokkal gyorsabb náluk, kuplésabb, sanzonosabb – fogalmazott. Kulcsár Noémi koreográfus, a Táncművészeti Egyetem Moderntánc Tanszékének vezetője elmondta: a koncepció elbírja, hogy egy-egy ponton kísérletezzenek. Hozzátette: operettet eddig még nem koreografált, és élmény számára a közös munka a társulattal. Szintén először dolgozik az Operettszínházban Balázs Juli díszlettervező és a dalszövegeket jegyző Máthé Zsolt, az Örkény István Színház művésze. A jelmeztervező Pattantyus Dóra, aki a Kreatív kapcsolatokban is Székely Kriszta munkatársa volt. A világításért Bányai Tamás felel, a karigazgató Szabó Mónika, Dinyés Dániel mellett a másik karmester Silló István. Az előadás alkotói közül számos művész először dolgozik operettben. Köztük van például Csuha Lajos, a társulat tagja, aki Szacsvay Lászlóval, a Katona József Színház művészével váltva alakítja Bobéche szenátor szerepét.


kekszakall-original-104437
Fotó: jegy.hu


A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel megvalósuló együttműködés keretében az előadásban a Zeneakadémia jelenlegi hallgatói közül többen is bemutatkoznak. Bojtos Luca Fleurette-ként debütál, váltótársa a társulat fiatal művésze, Kardffy Aisha. Erdős Attila Kékszakáll személyi titkáraként lép színpadra, Peller Károlyt váltva, míg Lusine Sahakyan ölti magára a takarító lány, Boulotte szerepét, amelyet az első szereposztásban Bordás Barbara alakít. A címszerepet Boncsér Gergely és Vadász Zsolt játssza. Oscar, a szenátor főtanácsadója Langer Soma és Kendi Ludovik, míg Clémentine, a szenátor felesége Kállay Bori és Kalocsai Zsuzsa. Saphirként Dolhai Attila mellett Veréb Tamás mutatkozik be, akinek szintén ez az első operett-szerepe.

 


Forrás: MTI

Fotó: operett.hu

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma