image001

2016. szeptember 29.

banner_MMT

Célzó

image002

Hedry Mária írónő Zrínyi Ilona című monodrámáját mutatják be szeptember 25-én a Klebelsberg Kultúrkúria színháztermében. A mű hitelesen tárja fel Zrínyi Ilona sokarcú, izgalmas alakján és drámai sorsán keresztül a magyar történelem egyik legbonyolultabb és egyben legvitatottabb korszakát.

2016.02.18
Wéber Anikó

Példaképei Jane Austen és Lev Tolsztoj voltak, de hatottak rá édesapja meséi is a feketék közösségéről. Tanított egyetemen, szerkesztője volt könyvkiadónak, majd maga is írni kezdett az amerikai feketék világáról. Első nagy sikert aratott művében egy fekete kislány imádkozott azért, hogy neki is kék szemei lehessenek. Toni Morrison írónő, az első Nobel-díjas színesbőrű asszony éppen 85 éve, 1931. február 18-án született.

Toni Morrison munkáscsaládba született az Ohio államban. Már gyerekként az irodalom vonzotta, falta a könyveket, kedvencei között volt Jane Austes és Lev Tolsztoj, édesapja, George Wofford pedig a feketék közösségéről szóló népmesékkel gazdagította lánya fantáziáját. Az akkori történetek erőteljesen megmutatkoznak Morrison írásaiban is.


tonimorrison


A fiatal lány a Howard Egyetemre ment, ahol angol szakos bölcsész lett, majd diplomázása után a Cornell Egyetemen tanult tovább. Tehetségét és jó eredményeit bizonyítja, hogy frissdiplomásként máris tanári munkát kapott: a Texas Southern Egyetemen, majd a Howardon tartott angol irodalom órákat.

 

Hozzáment Harold Morrisonhoz, és két közös gyermekük született, pár év múlva azonban elváltak, és Toni New Yorkba költözött, ahol munkafüzeteket szerkesztett, és Random House Kiadóház munkatársaként próbálta előmozdítani az afro-amerikai irodalmat. Próbálkozásai sikerrel jártak: több írót az ő munkája révén ismerhettek meg az amerikai olvasók.

 

Közben maga is írt – már a Howard óta, ahol egy irodalmi csoport tagja volt. Itt született az a novellája, amelyből később megjelent a Nagyonkék című könyve. Az amerikai feketék világáról szóló művei nagy sikert arattak – mind a kritika, mind az olvasóközönség felfigyelt rájuk. Több elismerést is kapott: 1988-ban Pulitzer-díjat, 1993-ban Nobel-díjat. Rabszolgalelkek című regényéből Jonathan Demme filmet forgatott, a 2000-res években pedig fiával, Slade Morrisonnal a gyerekirodalom felé kacsingatott, több könyvet is megjelentettek, és 2008-ban Grammy-díjra jelölték a legjobb gyerekeknek szóló mesealbumért.

 

A kedves

A kedves című alkotásának főhőse egy büszke és önálló gondolkodású asszony, aki szökött rabszolga és az anyaság megtestesítője. Csak negyedik gyermeke születése után jut osztályrészéül egy csöppnyi boldogság, összesen huszonnyolc nap. Számára a jövő értelme abban áll, hogy féken tartsa a múltat, miközben iszonyatos erőfeszítéssel igyekszik megmenteni gyermekeit a fizikai és érzelmi megpróbáltatásoktól. Megtörtént esemény, egy hatalmas vihart kavaró gyilkosság lobbantotta lángra a Nobel-díjas amerikai írónő képzeletét. Műve egyrészt történelmi regény sokszereplős sorsábrázolással, másrészt lélegzetelállítóan igaz kísértethistória – mert az igazság teljes feltárása során egymás mellé kell kerülnie a fantáziának, a valóságnak és a lehetségesnek.

 

Nagyonkék

A Nagyonkék főhőse egy tizenegy éves fekete kislány, aki azért imádkozik, hogy kék szeme legyen, és ő is éppolyan szép és szeretetre méltó lehessen, mint a sok-sok szőke, kék szemű, filmvászonra illő fehér amerikai kislány. A szeretetről, szeretethiányról, fájdalomról, félelemről és magányról szól a mű. Arról, hogyan lesz tragédia abból, ha egy vágy beteljesül.

 

Forrás: Wikipedia, irodalmiradio.hu, moly.hu


Fotó: Wikipedia

Zrinyi_banner59090_2

DSC_5947_Copy

2016.09.29

Vízióból tettek címmel tizenhárom tablón dolgozza fel Széchenyi István életművének legfontosabb eredményeit a Külgazdasági- és Külügyminisztérium aulájában szeptember 29-én nyílt kiállítás. A tárlat főleg a gazdasági, technikai és kulturális modernizáció terén létrehozott alkotásokra fókuszál. A tablók képi világát Nyilassyné Simon Ilona grafikusművész tervezte.

class_enemy_145mm_300dpi_base_5

2016.09.29

Első alkalommal rendezik meg a Szlovén Filmnapokat a fővárosi Toldi Moziban, ahol október 14. és 16. között három szlovén filmet mutatnak be eredeti nyelven, magyar felirattal – közölték a szervezők. A fesztivál nyitófilmje Sonja Prosenc első nagyjátékfilmje, A fa című alkotás lesz, amely három szemszögből meséli el ugyanazt a történetet.

bhp_8149

2016.09.29

Bartók Béla Concerto című darabját és Beethoven Hármasversenyét adja elő a Concerto Budapest Keller András vezényletével a szeptember 30-ai évadnyitó koncertjén a Zeneakadémián. Az évadnyitón három fiatal muzsikus – Devich Gergely Junior Prima-díjas csellista, Balogh Ádám zongorista és Pusker Júlia hegedűművész – lép színpadra.

A Jan Styka lengyel festőművész vezetésével az 1849-es nagyszebeni csatáról készült Erdélyi Panorámát bemutató kiállítás nyílt szeptember 28-án az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

A Janne Teller dán írónő ifjúsági regénye alapján készült, Semmi című előadás lesz az első bemutatója az idei évadban a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának. A darabot elsősorban a kamaszoknak ajánlják.

A Budapesti Operettszínház és a Magyar Nemzeti Múzeum szeptember 28-án együttműködési megállapodást írt alá, amelynek keretében az 1956-os forradalom 60. évfordulójához kapcsolódva a Lady Budapest című előadás és a Rejt/Jel/Képek'56 - A forradalom titkos művészete című kiállítás látogatóinak különböző kedvezményeket biztosítanak az intézmények.

Az Anconai szerelmesek című zenés komédiát mutatja be szeptember 30-án a Veresegyházán működő Veres1Színház, amely a tervek szerint a jövőben új színházépületet is kap.

I. (Nagy) Lajos király tiszteletére avattak domborművet szeptember 28-án a székesfehérvári nemzeti emlékhelyen, a korábban létrehozott királyi galériában.

Szerelem, vonzódás, vallomás, közelség, cselszövés, sorsok. A Szenvedély fülledt szerelmi játék Ingmar Bergman filmje alapján Kiss Csaba rendezésében a Gobbi Hilda Színpadon.

image003

Négy fal között – avagy zárt ajtók tárt lábak címmel debütál szeptember 30-án a Tünet Együttes új darabja, Ördög Tamás (Dollár Papa Gyermekei) rendezésében.

Ismét a Nemzeti Színházban látható az antropológiai színház legjelentősebb képviselője, Eugenio Barba, aki legendás társulatával égetően aktuális témát érint a The Tree című produkciójában. A szeptember 30-ai ősbemutatót követően a darabot négy alkalommal: október 1-jén, 2-án, 4-én és 5-én láthatják azok, akik az európai színházművészet kultikus rendezőjének egyedi, szenvedélyes formanyelvére kíváncsiak.

Gergye Krisztián Társulata a tavalyi nagysikerű Kokoscka babája után ismét a Bridging Europe Fesztivál keretében tart bemutatót. A Lautrec táncolni fog című, cabaret grotesque műfajú előadás, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel, szeptember 23-án lesz látható a Művészetek Palotájában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma