2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.18
Wéber Anikó

Példaképei Jane Austen és Lev Tolsztoj voltak, de hatottak rá édesapja meséi is a feketék közösségéről. Tanított egyetemen, szerkesztője volt könyvkiadónak, majd maga is írni kezdett az amerikai feketék világáról. Első nagy sikert aratott művében egy fekete kislány imádkozott azért, hogy neki is kék szemei lehessenek. Toni Morrison írónő, az első Nobel-díjas színesbőrű asszony éppen 85 éve, 1931. február 18-án született.

Toni Morrison munkáscsaládba született az Ohio államban. Már gyerekként az irodalom vonzotta, falta a könyveket, kedvencei között volt Jane Austes és Lev Tolsztoj, édesapja, George Wofford pedig a feketék közösségéről szóló népmesékkel gazdagította lánya fantáziáját. Az akkori történetek erőteljesen megmutatkoznak Morrison írásaiban is.


tonimorrison


A fiatal lány a Howard Egyetemre ment, ahol angol szakos bölcsész lett, majd diplomázása után a Cornell Egyetemen tanult tovább. Tehetségét és jó eredményeit bizonyítja, hogy frissdiplomásként máris tanári munkát kapott: a Texas Southern Egyetemen, majd a Howardon tartott angol irodalom órákat.

 

Hozzáment Harold Morrisonhoz, és két közös gyermekük született, pár év múlva azonban elváltak, és Toni New Yorkba költözött, ahol munkafüzeteket szerkesztett, és Random House Kiadóház munkatársaként próbálta előmozdítani az afro-amerikai irodalmat. Próbálkozásai sikerrel jártak: több írót az ő munkája révén ismerhettek meg az amerikai olvasók.

 

Közben maga is írt – már a Howard óta, ahol egy irodalmi csoport tagja volt. Itt született az a novellája, amelyből később megjelent a Nagyonkék című könyve. Az amerikai feketék világáról szóló művei nagy sikert arattak – mind a kritika, mind az olvasóközönség felfigyelt rájuk. Több elismerést is kapott: 1988-ban Pulitzer-díjat, 1993-ban Nobel-díjat. Rabszolgalelkek című regényéből Jonathan Demme filmet forgatott, a 2000-res években pedig fiával, Slade Morrisonnal a gyerekirodalom felé kacsingatott, több könyvet is megjelentettek, és 2008-ban Grammy-díjra jelölték a legjobb gyerekeknek szóló mesealbumért.

 

A kedves

A kedves című alkotásának főhőse egy büszke és önálló gondolkodású asszony, aki szökött rabszolga és az anyaság megtestesítője. Csak negyedik gyermeke születése után jut osztályrészéül egy csöppnyi boldogság, összesen huszonnyolc nap. Számára a jövő értelme abban áll, hogy féken tartsa a múltat, miközben iszonyatos erőfeszítéssel igyekszik megmenteni gyermekeit a fizikai és érzelmi megpróbáltatásoktól. Megtörtént esemény, egy hatalmas vihart kavaró gyilkosság lobbantotta lángra a Nobel-díjas amerikai írónő képzeletét. Műve egyrészt történelmi regény sokszereplős sorsábrázolással, másrészt lélegzetelállítóan igaz kísértethistória – mert az igazság teljes feltárása során egymás mellé kell kerülnie a fantáziának, a valóságnak és a lehetségesnek.

 

Nagyonkék

A Nagyonkék főhőse egy tizenegy éves fekete kislány, aki azért imádkozik, hogy kék szeme legyen, és ő is éppolyan szép és szeretetre méltó lehessen, mint a sok-sok szőke, kék szemű, filmvászonra illő fehér amerikai kislány. A szeretetről, szeretethiányról, fájdalomról, félelemről és magányról szól a mű. Arról, hogyan lesz tragédia abból, ha egy vágy beteljesül.

 

Forrás: Wikipedia, irodalmiradio.hu, moly.hu


Fotó: Wikipedia

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma