2016.02.18
Wéber Anikó

Példaképei Jane Austen és Lev Tolsztoj voltak, de hatottak rá édesapja meséi is a feketék közösségéről. Tanított egyetemen, szerkesztője volt könyvkiadónak, majd maga is írni kezdett az amerikai feketék világáról. Első nagy sikert aratott művében egy fekete kislány imádkozott azért, hogy neki is kék szemei lehessenek. Toni Morrison írónő, az első Nobel-díjas színesbőrű asszony éppen 85 éve, 1931. február 18-án született.

Toni Morrison munkáscsaládba született az Ohio államban. Már gyerekként az irodalom vonzotta, falta a könyveket, kedvencei között volt Jane Austes és Lev Tolsztoj, édesapja, George Wofford pedig a feketék közösségéről szóló népmesékkel gazdagította lánya fantáziáját. Az akkori történetek erőteljesen megmutatkoznak Morrison írásaiban is.


tonimorrison


A fiatal lány a Howard Egyetemre ment, ahol angol szakos bölcsész lett, majd diplomázása után a Cornell Egyetemen tanult tovább. Tehetségét és jó eredményeit bizonyítja, hogy frissdiplomásként máris tanári munkát kapott: a Texas Southern Egyetemen, majd a Howardon tartott angol irodalom órákat.

 

Hozzáment Harold Morrisonhoz, és két közös gyermekük született, pár év múlva azonban elváltak, és Toni New Yorkba költözött, ahol munkafüzeteket szerkesztett, és Random House Kiadóház munkatársaként próbálta előmozdítani az afro-amerikai irodalmat. Próbálkozásai sikerrel jártak: több írót az ő munkája révén ismerhettek meg az amerikai olvasók.

 

Közben maga is írt – már a Howard óta, ahol egy irodalmi csoport tagja volt. Itt született az a novellája, amelyből később megjelent a Nagyonkék című könyve. Az amerikai feketék világáról szóló művei nagy sikert arattak – mind a kritika, mind az olvasóközönség felfigyelt rájuk. Több elismerést is kapott: 1988-ban Pulitzer-díjat, 1993-ban Nobel-díjat. Rabszolgalelkek című regényéből Jonathan Demme filmet forgatott, a 2000-res években pedig fiával, Slade Morrisonnal a gyerekirodalom felé kacsingatott, több könyvet is megjelentettek, és 2008-ban Grammy-díjra jelölték a legjobb gyerekeknek szóló mesealbumért.

 

A kedves

A kedves című alkotásának főhőse egy büszke és önálló gondolkodású asszony, aki szökött rabszolga és az anyaság megtestesítője. Csak negyedik gyermeke születése után jut osztályrészéül egy csöppnyi boldogság, összesen huszonnyolc nap. Számára a jövő értelme abban áll, hogy féken tartsa a múltat, miközben iszonyatos erőfeszítéssel igyekszik megmenteni gyermekeit a fizikai és érzelmi megpróbáltatásoktól. Megtörtént esemény, egy hatalmas vihart kavaró gyilkosság lobbantotta lángra a Nobel-díjas amerikai írónő képzeletét. Műve egyrészt történelmi regény sokszereplős sorsábrázolással, másrészt lélegzetelállítóan igaz kísértethistória – mert az igazság teljes feltárása során egymás mellé kell kerülnie a fantáziának, a valóságnak és a lehetségesnek.

 

Nagyonkék

A Nagyonkék főhőse egy tizenegy éves fekete kislány, aki azért imádkozik, hogy kék szeme legyen, és ő is éppolyan szép és szeretetre méltó lehessen, mint a sok-sok szőke, kék szemű, filmvászonra illő fehér amerikai kislány. A szeretetről, szeretethiányról, fájdalomról, félelemről és magányról szól a mű. Arról, hogyan lesz tragédia abból, ha egy vágy beteljesül.

 

Forrás: Wikipedia, irodalmiradio.hu, moly.hu


Fotó: Wikipedia

V4-banner

a_rajnai_sellok

2018.02.17

Jacques Offenbach első operája, A rajnai sellők február 24-étől látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és a profán világ ellentétei közepette bontakozik ki. A produkcióban többek között olyan kiváló művészek lépnek fel, mint László Boldizsár és Boncsér Gergely.

rafael_herman_9251_preview

2018.02.17

Az éjszaka világát mutatják be Rafael Y. Herman képei, melyekből február 15-én nyílt kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az izraeli születésű fotóművész nem csak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra is, hogy bár az éjszakai táj a közelünkben van, annak valósága számunkra mégsem létezik.

_D0A8457_Copy

2018.02.16

„Nem sok fiatalember mondhatja el magáról, hogy a világ legszebb hídját kapta örökségül az édesapjától” – mesélte Fazekas János, a Lánchíd hídmestere. De mi is pontosan egy hídmester feladata, és hogyan válhat egy ilyen különleges szakma hivatássá? Többek között erről beszélgettünk Fazekas Jánossal, akinek nemcsak a foglalkozása, de az élete is különleges.

Az egyik legnépszerűbb amerikai metalcore csapat, a Killswitch Engage ad koncertet június 16-án a fővárosi Akvárium Klubban. A zenekar 2008 és 2016 után harmadszor fog fellépni Budapesten. Az amerikai heavy metál újhullámos képviselőjeként számon tartott Killswitch Engage több mint négymillió albumot adott el eddig csak az Egyesült Államokban.

A Raffaello festette Esterházy Madonna a főszereplője a római Barberini-képtárban április 8-áig látható kiállításnak, amelyen a festményhez készített vázlatrajz másolata, valamint Raffaello-utánzók munkái kísérik a Szépművészeti Múzeumból kölcsönkért alkotást. Az Esterházy Madonnát legutóbb 2014 végén mutatták be Olaszországban, Milánóban.

Megzenésítették Schiller Ármány és szerelem című drámáját. A rockzenés játékot február 24-én mutatják be a Soproni Petőfi Színházban. Az átdolgozás zenéjét Papp Gyula, dalszövegeit Demjén Ferenc írta. A történet egy színtársulatról szól, a tagok pedig éppen az Ármány és szerelem előadását próbálják.

Hetvennyolc éves korában elhunyt Varsóban Antoni Krauze neves lengyel filmrendező és forgatókönyvíró. A nemzetközi filmdíjakkal is kitüntetett Antoni Krauze több tucat film rendezője volt, a legismertebbek közülük a Magyarországon is bemutatott Fekete csütörtök (2011) és a Szmolenszk (2016) című alkotások.

Közös standdal jelennek meg a visegrádi országok, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia a Brüsszeli Könyvvásáron, amelyet február 22. és 25. között rendeznek meg. „Mindegyik V4-ország mintegy negyven kötetet és két írót hoz, nekünk két extra meghívottunk is lesz. A közös stand magyar kezdeményezésre jött létre, hiszen Magyarország az együttműködési forma soros elnöke ebben a félévben” – mondta Villegas-Vitézy Zsófia, a Balassi Intézet keretében működő brüsszeli magyar kulturális intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna február 16-ai reggeli műsorában.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

01

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma