kultura.hu_banner_herend_002uj

2018.01.24

Kecskeméten, a Cifrapalotában mutatják be a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását, a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüst leletegyüttesét, a Seuso-kincset január 30. és február 18. között. A tárlaton a látogatók nem csupán 14 tárgyat láthatnak majd, hanem kiérlelt kiállítási koncepcióval, mondanivalóval találkozhatnak.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kiállítás kecskeméti megnyitóját megelőző sajtótájékoztatóján elmondta: a tárlaton a látogatók nem csupán 14 tárgyat láthatnak majd, hanem kiérlelt kiállítási koncepcióval, mondanivalóval találkozhatnak. A Seuso-kincs darabjai révén jól szemléltethető, hogyan élt a késő romai korszak elitje, milyen elképesztő gazdagság jellemezte, milyen műveltségi eszmék és milyen mindennapi világ fogta körbe az életüket – mutatott rá. Kiemelte, a Seuso-kincset az eddigi három kiállítási helyszínen már több mint 60 ezren látták, legutóbb Kaposváron 22 ezren nézték meg. A tárlat fontos értékének nevezte, hogy minden helyszínen hozzárendelik a korszak néhány kiemelt tárgyát, hogy jól érzékelhető legyen az a környezet, amely ugyanebben az időszakban keletkezett az ország különböző régióiban. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere hangsúlyozta, hogy a Kecskeméti Katona József Múzeum látogatottsága, elismertsége és a Cifrapalota a maga kulturális örökségével méltó helyszínévé teszi a várost a Seuso-kincs dél-alföldi bemutatására.


_d0a9780__copy__600x400
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója kiemelte, hogy számos kísérőprogramot szerveznek a kiállítás mellé, egyebek mellett csütörtökönként előadásokkal, illetve filmvetítésekkel, Seuso-napokkal készülnek. A látogatókat Szegedről és Békéscsabáról is várják, ahol már meg is kezdték a kiállítás népszerűsítését. Beszélt arról is, hogy a hat helyszínen megvalósuló tárlatsorozat egységes arculata mellett lehetőséget kaptak az adott korszak legértékesebb, saját leleteinek és műtárgyainak a bemutatására is. Így a látogatók elé tárják azt a szabadszállási aranydíszes üvegpoharat, ami kalandos körülmények között az 5. század elején kerülhetett a földbe, hiszen egy lefejezett holttest mellett találták.

 

A frissen feltárt leletek közül pedig annak a hun nemzetségfőnek a torzított koponyás sírjából előkerült értékeket állítják ki, aki nagy valószínűséggel valamelyik hun nagyfejedelemnek, akár Attilának a hadseregébe tartozhatott a 420-440-es években. A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű használt ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.


seuso_csop_01-10_w_dabasi_kardos_1
Fotó: Dabasi András – Kardos Judit/mnm.hu

 

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza. A leletegyüttest az elmúlt év augusztus végéig a parlamentben lehetett megnézni. A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásaként lesz látható Kecskeméten.

 

Forrás: MTI

reich_karoly

2019.07.22

Megesett már veled, hogy egy könyvet nem a tartalma, hanem a benne található grafikák miatt vettél a kezedbe? Hogy egy borító annyira elbűvölt, hogy csak amiatt megvásároltad a kötetet? Idén első alkalommal illusztrációs fesztivált rendeznek, melyre konkrét szövegre reflektáló képalkotásokkal lehet pályázni. Az irodalmi illusztrációk kiállításában és díjazásában a Petőfi Irodalmi Múzeum is részt vállal. Révész Emese művészettörténésszel beszélgettünk.

designweek_3
2019.07.22

Idén október 4–13. között 16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapest fesztivált, Magyarország legnagyobb designeseményét. Cél a tervezők és a vállalkozások együttműködésének ösztönzése, valamint a szemléletformálás.

_D0A0078_Copy

2019.07.22

A tudomány és a művészet kapcsolata évszázadok óta inspirálja az alkotókat, az innovációk hatása pedig még sohasem volt ennyire kézzelfogható, mint napjainkban. A szentendrei MANK Galériában kortárs művészek naprakész reakcióiból és kísérletezéseiből nyílt kiállítás, melyről a tárlat kurátoraival, Cserhalmi Luca esztétával és Roskó Mária iparművésszel beszélgettünk. Interjú.

A világ minden tájáról mintegy 150 Mikulás kezdte meg hétfőn a korai előkészületeket a karácsonyi ünnepekre a dán fővárosban. A 62. Mikulás Világkongresszuson a piros ruhás férfiak és nők négy napon át vesznek részt különböző programokon. 1957 óta minden évben a világ legrégibb vidámparkjában, a Koppenhága melletti Bakkenben rendezik meg a világtalálkozót. A Mikulások a kongresszus nyitányaként hétfőn a turistákat szórakoztatták Koppenhága egyik fő nevezetességénél, a híres Andersen-mese főszereplője, a kis hableány szobránál, majd hajókiránduláson vettek részt. Kedden a Bellevue Beachen fognak strandolni és játszani, szerdán többek között akadályfutáson vesznek részt, csütörtökön pedig Mikulás-öttusa lesz a vidámparkban.

Tibai-Takács János dédunokáival beszélget Lájer Vera művészettörténész a családi életműkutatásról a Napsütötte Tabán című kiállításon július 23-án 18 órakor a Virág Benedek Házban. Az Ő volt a dédapánk című eseményt a Kuckóban tartják, a belépés ingyenes.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál. A szakemberek szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak. A mecset az Izrael földjén végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet szervezésében Lovas életképek és hagyományok Háromszéken címmel nyílik kiállítás ma 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes-ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncerttel kezdődött meg szombaton a Salzburgi Fesztivál. Míg a 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a szombati programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért, nem kellett fizetnie a nézőknek. A Salzburgi Fesztivál a világ egyik legjelentősebb előadóművészeti eseménye. Az idei programban 42 opera, 55 színházi előadás és 81 koncert szerepel. A szervezők 237 ezer jegyet kínálnak a közönségnek.

Szamaritánus egyházi énekek, számi sámánzene, a mexikói Son jarocho stílus, de Jón-tenger menti kisázsiai dallamok is megszólalnak augusztus 1–4. között a Méra World Music Fesztivál csűrszínpadán.

mera-vassvik

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma