2018.01.24

Kecskeméten, a Cifrapalotában mutatják be a Magyar Nemzeti Múzeum vándorkiállítását, a késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüst leletegyüttesét, a Seuso-kincset január 30. és február 18. között. A tárlaton a látogatók nem csupán 14 tárgyat láthatnak majd, hanem kiérlelt kiállítási koncepcióval, mondanivalóval találkozhatnak.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a kiállítás kecskeméti megnyitóját megelőző sajtótájékoztatóján elmondta: a tárlaton a látogatók nem csupán 14 tárgyat láthatnak majd, hanem kiérlelt kiállítási koncepcióval, mondanivalóval találkozhatnak. A Seuso-kincs darabjai révén jól szemléltethető, hogyan élt a késő romai korszak elitje, milyen elképesztő gazdagság jellemezte, milyen műveltségi eszmék és milyen mindennapi világ fogta körbe az életüket – mutatott rá. Kiemelte, a Seuso-kincset az eddigi három kiállítási helyszínen már több mint 60 ezren látták, legutóbb Kaposváron 22 ezren nézték meg. A tárlat fontos értékének nevezte, hogy minden helyszínen hozzárendelik a korszak néhány kiemelt tárgyát, hogy jól érzékelhető legyen az a környezet, amely ugyanebben az időszakban keletkezett az ország különböző régióiban. Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere hangsúlyozta, hogy a Kecskeméti Katona József Múzeum látogatottsága, elismertsége és a Cifrapalota a maga kulturális örökségével méltó helyszínévé teszi a várost a Seuso-kincs dél-alföldi bemutatására.


_d0a9780__copy__600x400
Fotó: Csákvári Zsigmond

 

Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója kiemelte, hogy számos kísérőprogramot szerveznek a kiállítás mellé, egyebek mellett csütörtökönként előadásokkal, illetve filmvetítésekkel, Seuso-napokkal készülnek. A látogatókat Szegedről és Békéscsabáról is várják, ahol már meg is kezdték a kiállítás népszerűsítését. Beszélt arról is, hogy a hat helyszínen megvalósuló tárlatsorozat egységes arculata mellett lehetőséget kaptak az adott korszak legértékesebb, saját leleteinek és műtárgyainak a bemutatására is. Így a látogatók elé tárják azt a szabadszállási aranydíszes üvegpoharat, ami kalandos körülmények között az 5. század elején kerülhetett a földbe, hiszen egy lefejezett holttest mellett találták.

 

A frissen feltárt leletek közül pedig annak a hun nemzetségfőnek a torzított koponyás sírjából előkerült értékeket állítják ki, aki nagy valószínűséggel valamelyik hun nagyfejedelemnek, akár Attilának a hadseregébe tartozhatott a 420-440-es években. A Seuso-kincs a római császárkor késői szakaszából származó kincslelet. Nevét a vadász- vagy Seuso-tál feliratán megnevezett tulajdonosáról, Seusóról kapta. Darabjai egy ünnepi lakomakészlet jellegzetes tartozékai, köztük tisztálkodáshoz és szépítkezéshez használt edényekkel. Tulajdonosa – feltehetően egy háborús konfliktus elől menekülve – a 4. század utolsó évtizedeiben vagy az 5. század elején rejthette el. A ma ismert együttes tizennégy nagyméretű használt ezüstedényből és egy rézüstből áll, amelyben az ezüstedényeket elrejtették.


seuso_csop_01-10_w_dabasi_kardos_1
Fotó: Dabasi András – Kardos Judit/mnm.hu

 

A Seuso-kincset az 1970-es években találták meg a Balatonhoz közeli Kőszárhegy környékén, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincs első hét darabját 2014-ben, a második felét idén nyáron szerezte vissza. A leletegyüttest az elmúlt év augusztus végéig a parlamentben lehetett megnézni. A késő római császárkor egyik legjelentősebb ezüstkincse Székesfehérvár, Zalaegerszeg és Kaposvár után, az országos körút negyedik állomásaként lesz látható Kecskeméten.

 

Forrás: MTI

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma