Kaszás Attila színészi pályája képekben


(1960. március 16 – 2007. március 23.)


Kaszás Attila a mai Szlovákia területén, Vágsellyén született, de gyermekkorát Vágfarkasdon töltötte, ahol szülei a helyi iskolában tanítottak. A komáromi Selye János Gimnáziumban végzett, majd 1979-ben felkerült Budapestre a Színház és Filmművészeti Főiskolára, amit 1983-ban végzett el Horvai István és Kapás Dezső tanítványaként.


Kaszas_Attila
1984-től tizenöt éven át volt a Vígszínház társulatának tagja, majd négy évig szabadúszó színész volt. 2003 óta volt a Nemzeti Színház tagja. Játszott a Katona József Színházban, az Új Színházban, a Budapesti Kamaraszínházban, a Rock Színházban, valamint Győrben, Kecskeméten, Sopronban és Szegeden.

Első komoly sikerét 1990-ben, Georg Büchner Leonce és Léna című darabjában Leonce megformálásával érte el, amiért megkapta a legjobb férfialakítás díját. Pályája során mintegy ötven darabban játszott főszerepet, televíziós és mozifilmekben szerepelt, különleges muzikalitása, kitűnő hangi adottságai révén számos zenés darabban és musicalben is remek alakítást nyújtott. Eszenyi Enikővel kötött első házassága, majd Balázsovits Edittel való kapcsolata után másodszor is megnősült. 2005-ben megszületett kisfia, Jancsi, majd a színész halála után, 2007 decemberében kislánya, Luca.

 

Díjak és jelölések:

  • 1988 – Hegedűs Gyula-emlékgyűrű
  • 1990 – Jászai Mari-díj és a Színházi találkozó Legjobb férfialakítás díja
  • 1992 – Ajtay Andor- és Ruttkai Éva-emlékdíj
  • 2005 – Súgó Csiga-díj
  • 2006 – Budai-díj Radnóti versek
kulturalogo

Latabar_Kalman

Latabár Kálmán, a magyar operettjátszás állócsillaga nemcsak játékával, de már a megjelenésével, jellegzetesen huncut mosolyával is derűt csalt a szórakozásra vágyó közönség arcára. Játszani akart, ez volt élete fő mozgatórugója. A „Latyi” becenevet állítólag ő aggatta magára, miután egy gyermekműsorban Latyi Matyit, a furfangos cukrászinast játszotta. Sárdi Mihállyal, a Budapesti Operettszínház igazgatói főtanácsadójával beszélgettünk a különleges tehetségű táncos-komikus színészről.

Piacsek_bacsi_poharazgat

Az Antal-Lusztig-gyűjteményből válogatott Rippl-Rónai-festményekből nyílt kiállítás március 20-án Kecskeméten, a Bozsó Gyűjteményben. A tárlat érdekessége, hogy a modern magyar festészet egyik vezéralakjának életművét egy gyűjtő szemszögéből mutatja be.

Marton_Aron_arckep

Zágoni Balázs Márton Áron első ötven évéről szóló dokumentumfilmje kincsvadászattal indul: miként lehetséges, hogy a filmkockával egyidőben született Márton Áronról – legalábbis püspökké szentelése előtt – nincs mozgókép-felvétel? Balázs elindul kideríteni, és közben lázasan keres bár egy celluloid-töredéket, valami mozgót a papról. Ferenczi Szilárd írása.

Ostende_r

A boldog békeidőben a katonatisztek előszeretettel látogatták a fürdőhelyeket, aztán az első világháború alatt a sárral, a piszokkal és a tetvekkel is meg kellett küzdeniük, így a frontokon is létrejött egy sajátos fürdőkultúra. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Fürdőélet a Nagy Háborúban című kiállítása arról mesél, hogy a világháború miként alakította át a boldog békeidők fürdőkultúráját.

gombos_katalin

A művészi pálya nehezen egyeztethető össze a hatalom iránti elköteleződéssel, a diktatúra alattomos szabályrendszerének tett behódolással. A huszadik századi magyar történelem egyik legsötétebb korszaka nem engedte, hogy a szolidaritást egész életében vállaló, az elvei mellett következetesen kitartó, magas színészi kvalitású Gombos Katalin sikerre termett tehetsége kibontakozhasson. Az idén kilencven éve született színésznő pályája legfontosabb állomásainak jártunk utána.



Alapítók


mozaik_logo_35 hegyvidek


Támogatók


mma_5000x75 emmi_logo raiffeisen

mank_250x250 gynsz-logo

mtva_50x50 mtlogo