Elindult a közönségszavazás


Már lehet szavazni a Kaszás Attila-díj jelöltjeire: Varga Klárira (Csokonai Nemzeti Színház, Debrecen), Nagy Csongorra (Szatmárnémeti Harag György Társulat) és Farkas Ignácra (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg) a www.kaszasattiladij.hu oldalon adhatóak le a szavazatok egészen augusztus 24-én éjfélig – jelentették be a június 28-ai sajtótájékoztatón.

 

A Raiffeisen Bank 500 ezer forinttal járó, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által adott 400 ezer forintos díjat tizenegyedik alkalommal adják át. A díj a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt jelentős közösségépítő szerepet jelölték meg az alapítók.

Mintegy 39 társulat tagjai választották ki szavazataikkal a három jelöltet, akik közül a közönség voksai alapján adják át a Kaszás Attila-díjat szeptember 7-én, a tatabányai Jászai Mari Színházban.

 

A díjazott személyét a magyarországi és határon túli, állandó társulattal rendelkező kőszínházak, valamint a jelentősebb alternatív színházi műhelyek tagjai maguk közül választották az eddigi években. A cél az volt, hogy ne zsűri vagy kuratórium döntsön a díjazott személyéről a kétfordulós szavazáson, hanem maguk a színészkollégák. Az első fordulóban a szavazók egy, a saját társulatukhoz tartozó színművészt jelölhettek meg, majd így a második fordulóba bejutott határon túli és magyarországi színészek titkos szavazással dönthettek a nyertesről. 2012-től kezdődően az eddig kétfordulós eljárás kibővült, már nem csak színészek szavazhatnak, hanem az utolsó, harmadik körben a közönség szavazatai döntenek a díjazott személyéről.

 

A díjat a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. gondozza a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával.

 

 

KASZÁS ATTILÁRÓL

Együtt próbáltunk, játszottunk Sopronban, és egy kora nyári napon körbe bicikliztük a Fertő- tavat előadás előtt! Mintha fennakadt volna a pillanat!”

Varga Klári

 

Kaszás Attilát sajnos személyesen nem ismertem, de színészként volt szerencsém látni. Egy külsőségektől, maníroktól mentes, igazi, tiszta embert láttam, aki elszántan tökéletesítette, azt, amit tud. Egy igazi mesterembert. Aki – ha bármilyen más mesterséget űz –, abban is jó lett volna. Egészséges alázat, szenvedély, szép beszéd, hang, óriási lélek. Egy igazi Ember.”

Nagy Csongor

 

Attilát 1979 májusában ismertem meg, hiszen egyszerre vettek fel bennünket a főiskolára, csak neki nem kellett egy évet katonaként szolgálni. A kollégiumban egymással szemben lévő szobában laktunk. Sok-sok éjszakát átbeszélgetve, átbulizva alakult ki közöttünk egy nagyon jó kapcsolat. Mondhatni baráti. Volt közös munkánk is, a Hídember című Bereményi-filmben együtt szerepeltünk. Fájdalmas, pótolhatatlan űrt hagyott maga után.”

Farkas Ignác

 

Eddigi díjazottak:


2017: Krisztik Csaba

2016: Schneider Zoltán

2015: Mészáros Tibor

2014: Nagy Alfréd

2013: Borovics Tamás

2012: Bányai Kelemen Barna

2011: Mucsi Zoltán

2010: Mátray László

2009: Nemes Levente

2008: Szarvas József

kulturalogo

Parbeszed_a_szerelemrol_R

Megrendítő, felemelő, egyben erőt is ad az előadás – mondta Ráckevei Anna Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, akit a Júlia – Párbeszéd a szerelemről című monodrámában láthat a veszprémi Petőfi Színház közönsége. Visky András önéletrajzi ihletésú darabját Szabó K. István rendezte.

Korniss1

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Back_Manci_R

„Hízelgően mindenkit levesz / A Bäck Manci fényűzése ez” – verselte meg őt Juhász Gyula. Sztárfotós volt: modellt ült neki Mezei Mária színésznőtől kezdve Móra Ferenc lányáig mindenki, aki Szegeden megfordult, de Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is ő készítette. Az 20. század elején élt fotográfusnő mintegy 100 képéből nyílt kiállítást január végéig láthatjuk a Reök-palotában.



Alapítók


mozaik_logo_35 hegyvidek


Támogatók


mma_5000x75 emmi_logo raiffeisen

mank_250x250 gynsz-logo

mtva_50x50 mtlogo