A Kaszás Attila díj története



A Kaszás Attila-díjat Pokorni Zoltán, a XII. kerület Hegyvidék polgármestere, és a Mozaik Művészegyesület elnökeként Szűcs Gábor alapította 2008-ban a Magyar Kultúra Napja alkalmából.


Az alapítók a díjjal, a magyar ajkú színművészek méltó szakmai és emberi elismerésén túl, Kaszás Attila szellemi hagyatékának ápolását tűzték ki célul, hisz a fiatalon elhunyt színész mindig komoly szerepet vállalt azon társulatok igazi közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt tudatos közösségépítő magatartást jelölték meg az alapítók. A díjazott személyét a magyarországi és határon túli, állandó társulattal rendelkező kőszínházak, valamint a jelentősebb alternatív színházi műhelyek tagjai maguk közül választották az eddigi években. A cél az volt, hogy ne zsűri vagy kuratórium döntsön a díjazott személyéről a kétfordulós szavazáson, hanem maguk a színészkollégák. Az első fordulóban a szavazók egy, a saját társulatukhoz tartozó színművészt jelölhettek meg, majd így a második fordulóba bejutott határon túli és magyarországi színészek titkos szavazással dönthettek a nyertesről. 2012-től kezdődően az eddig kétfordulós eljárás kibővült, már nem csak színészek szavazhatnak, hanem az utolsó, harmadik körben a közönség szavazatai döntenek a díjazott személyéről az interneten, telefonon és SMS-ben leadott voksaikkal.

 

2008-ban Szarvas József, a Nemzeti Színház művésze, 2009-ben Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron színház tagja, a színház korábbi igazgatója, 2010-ben Mátray László, szintén a sepsiszentgyörgyi színház fiatal színésze, 2011-ben Mucsi Zoltán, a Bárka Színház tagja és 2012-ben Bányai Kelemen Barna, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja volt a Kaszás Attila-díj kitüntetettje, akinek a személyéről már a közönség döntött az új szavazási menet szerint. A díj átadására az eddigi években a Nemzeti Színházban, a székesfehérvári Vörösmarty Színházban, tavaly pedig a Thália Színházban gála keretében került sor. A díj minden évben egy litográfia, amelyet Kaszás Attila ihletett. Az alkotás Somorjai Kiss Tibor grafikusművész, egyetemi tanár, a Magyar Képzőművészeti Egyetem, Grafika Tanszékének vezetője munkája. A díjhoz tartozik ezen felül nettó ötszázezer forint. A díjátadó ünnepség fővédnökségét az előző években Spányi Antal római katolikus megyéspüspök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke vállalta.

kulturalogo

czinege_vadaszaton

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Sal_Endre_ujsagkiallitasa_032

A magyar sajtó napján, március 15-én mutatkozott be Sal Endre szerkesztő, újságíró régóta dédelgetett álma, az Újságmúzeum Pécelen, a Ráday-kastélyban. A kiállításnak állandó helyszíne egyelőre nincs, de a facebookon több mint negyvenezren követik az újabb és újabb kuriózumokkal bővülő gyűjteményt – és ki tudja, egyszer talán tényleg lesz állandó múzeum is, ahol a magyar hírlaptörténet dicsőséges lapjai, hősei és robotosai is megbecsült helyet kaphatnak.

btf_190419_joseph_calleja_c_simon_fowler_decca

Málta már nemcsak gyönyörű tájairól és nyaralóhelyeiről híres, hanem világklasszis sztártenorjáról, Joseph Callejáról is, akit sokan Pavarottihoz, Jussi Björlinghez, Beniamino Giglihez és Enrico Carusóhoz hasonlítanak. Az olasz repertoárban lenyűgöző magabiztossággal mozgó sztártenor április 19-én a Müpában lép fel.



Alapítók


mozaik_logo_35 hegyvidek


Támogatók


mma_5000x75 emmi_logo raiffeisen

mank_250x250 gynsz-logo

mtva_50x50 mtlogo