IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.05.14

A magyar és az egyetemes kultúra alapértékeinek megőrzését, fejlesztését nevezte a kultúra egyik legfontosabb feladatának Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterjelöltje az Országgyűlés kulturális bizottságának május 14-ei ülésén megtartott, kinevezés előtti meghallgatásán. A bizottság többsége támogatta kinevezését.

D__AS20180514009
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterjelöltje
Fotó: Kovács Tamás/MTI


Kásler Miklós meghallgatásán olyan alapvetőnek nevezett értékeket helyezett programja középpontjába, mint a nemzet fennmaradása, a nemzeti szuverenitás védelme, a nemzeti, keresztény és értékalapú kultúra megőrzése és fejlesztése. Mint hangsúlyozta: ennek feltétele a demográfiai helyzet javítása, hosszú távú megfordítása, valamint a munkaalapú társadalom erősítése, aminek az egyéni szabadságra és felelősségre kell épülnie.


Kásler Miklós fontosnak nevezte, hogy a magyarság 1100 éves történelmének spirituális és a szakrális ismereteit fel tudja mutatni a kultúra és az oktatás; a magyar kultúra emelni tudja az európai kulturális értékeket és lehetőleg példaként szolgáljon más nemzetek számára is. A miniszterjelölt szerint a kultúra hozzájárul ahhoz, hogy az emberek a jobb élet mellett szebb életet is tudjanak élni, valamint erősíti a közösséget, a magyar identitást is. Ezért is alapvető fontosságú mindenki számára biztosítani a kultúrához való hozzáférést – közölte.


D__AS20180514003
Fotó: Kovács Tamás/MTI


Kásler Miklós emlékeztetett arra, hogy 56 jelentős kulturális beruházás kezdődött meg az elmúlt időszakban, melyek közül a Liget Budapest Projektet, valamint a Magyar Állami Operaház és a Magyar Nemzeti Múzeum fejlesztését említette. Kiemelte továbbá, hogy a Csoóri Sándor Program révén ötmilliárd forint jut a magyar népi kultúrára, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) már számos művésznek biztosít járadékot, de 15 ösztöndíj szolgálja a művészek pályára lépésének támogatását is.


Hiller István (MSZP) kérdésére válaszolva Kásler Miklós hozzátette, hogy szeretne egyeztetni a MMA elnökével, hiszen a művészeti akadémia is beleillik a kultúra sokszínűségéről vallott elképzeléseibe.


A kulturális bizottság nyolc igen és hat nem szavazattal támogatta Kásler Miklós miniszteri kinevezését.



Forrás: MTI

Fotó: MTI

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma