2018.02.07

Kárpátaljai magyar festők alkotásaiból nyílt kiállítás február 6-án Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. A megnyitón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: Kárpátalja a nemzetpolitika kiemelt területe, a kormány az elmúlt években több programot indított az ott élő magyarság megsegítésére.

27459432_2024279394253456_6576637549122123947_n


A magyar kormány az óvodásoktól az egyetemi tanárokig, az egészségügyi dolgozókig minden kárpátaljai magyart segít abban, hogy „ne hagyja el szülőföldjét, és Kárpátalján a magyarságról ne csak most, hanem a jövőben is tudjunk beszélni” – fűzte hozzá Potápi Árpád János. Mint mondta: a kárpátaljai művészeket úgy támogatták, hogy 2016-ban a Miniszterelnökség 16 millió forintért 138 alkotást megvásárolt tőlük. A gyűjteményből Magyarországon és a Kárpát-medence településein rendeznek kiállításokat, az alkotók bemutatkozhattak Budapesten és a Római Magyar Akadémián is. „Amennyire tudjuk, később is segítjük a kárpátaljai művészeket” – jelentette ki. Az államtitkár felidézte: Kárpátalján a 20. század a folyamatos impériumváltást jelentette az ott élők számára, 1918-ban, az első világháború után fel sem merült, hogy a terület ne Magyarországhoz tartozzon, és nem tudták elképzelni, hogy az akkor létrejövő Csehszlovákiához kerüljenek. Prágával és később Moszkvával is kevés kapcsolata volt a térségnek.


27858520_2024279587586770_9069879449162453246_n


Ma a lakosság 10-15 százaléka tartozik a magyar nemzethez, a kelet-ukrajnai háborús válság előtt számuk megközelítette a 200 ezret, de minden nehézség ellenére ma is 150 ezer magyar él Kárpátalján más nemzetiségekkel, ukránokkal, ruszinokkal, románokkal, szlovákokkal, cigányokkal együtt – jegyezte meg. Hozzátette: azért kiemelt nemzetpolitikai terület Kárpátalja, mert a kelet-ukrajnai háborús övezet miatt kialakult nehéz gazdasági, politikai helyzet elsősorban a nemzetiségeket sújtja. A politikus kitért arra is: az ukrán kormány a Velencei Bizottság állásfoglalása nyomán 2023-ig elhalasztotta a 2017-ben hozott oktatási törvény bevezetését, amely szerint ötödik osztály felett csak ukrán nyelven lehet oktatni, ami jelentős visszalépés az eddigiekhez képest. „A jogszabály elhalasztása óriási diplomáciai siker, de tennünk kell azért, hogy később se tudják bevezetni a törvényt” – hangsúlyozta.


A bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Házban összesen 28 kortárs alkotó 30 festménye tekinthető meg február 28-ig.

 


Forrás: MTI

Fotó: Potápi Árpád János Facebook-oldala

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma