fejlec_okt.18

2018.02.07

Kárpátaljai magyar festők alkotásaiból nyílt kiállítás február 6-án Bonyhádon, a Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. A megnyitón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte: Kárpátalja a nemzetpolitika kiemelt területe, a kormány az elmúlt években több programot indított az ott élő magyarság megsegítésére.

27459432_2024279394253456_6576637549122123947_n


A magyar kormány az óvodásoktól az egyetemi tanárokig, az egészségügyi dolgozókig minden kárpátaljai magyart segít abban, hogy „ne hagyja el szülőföldjét, és Kárpátalján a magyarságról ne csak most, hanem a jövőben is tudjunk beszélni” – fűzte hozzá Potápi Árpád János. Mint mondta: a kárpátaljai művészeket úgy támogatták, hogy 2016-ban a Miniszterelnökség 16 millió forintért 138 alkotást megvásárolt tőlük. A gyűjteményből Magyarországon és a Kárpát-medence településein rendeznek kiállításokat, az alkotók bemutatkozhattak Budapesten és a Római Magyar Akadémián is. „Amennyire tudjuk, később is segítjük a kárpátaljai művészeket” – jelentette ki. Az államtitkár felidézte: Kárpátalján a 20. század a folyamatos impériumváltást jelentette az ott élők számára, 1918-ban, az első világháború után fel sem merült, hogy a terület ne Magyarországhoz tartozzon, és nem tudták elképzelni, hogy az akkor létrejövő Csehszlovákiához kerüljenek. Prágával és később Moszkvával is kevés kapcsolata volt a térségnek.


27858520_2024279587586770_9069879449162453246_n


Ma a lakosság 10-15 százaléka tartozik a magyar nemzethez, a kelet-ukrajnai háborús válság előtt számuk megközelítette a 200 ezret, de minden nehézség ellenére ma is 150 ezer magyar él Kárpátalján más nemzetiségekkel, ukránokkal, ruszinokkal, románokkal, szlovákokkal, cigányokkal együtt – jegyezte meg. Hozzátette: azért kiemelt nemzetpolitikai terület Kárpátalja, mert a kelet-ukrajnai háborús övezet miatt kialakult nehéz gazdasági, politikai helyzet elsősorban a nemzetiségeket sújtja. A politikus kitért arra is: az ukrán kormány a Velencei Bizottság állásfoglalása nyomán 2023-ig elhalasztotta a 2017-ben hozott oktatási törvény bevezetését, amely szerint ötödik osztály felett csak ukrán nyelven lehet oktatni, ami jelentős visszalépés az eddigiekhez képest. „A jogszabály elhalasztása óriási diplomáciai siker, de tennünk kell azért, hogy később se tudják bevezetni a törvényt” – hangsúlyozta.


A bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési Házban összesen 28 kortárs alkotó 30 festménye tekinthető meg február 28-ig.

 


Forrás: MTI

Fotó: Potápi Árpád János Facebook-oldala

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma