782x90_karacsony_banner_2_ok
2014.12.12
Végh Nóra

Dosztojevszkij híres regénye, A Karamazov testvérek színpadi adaptációját Valló Péter rendezésében december 21-én mutatják be a Radnóti Színházban. Az előadás a színház orosz sorozatának újabb állomása. Morcsányi Géza dramaturgot kérdeztük a szereplőkről, a többszólamúságról és a mű aktuális kérdéseiről.

morcsanyinagy
Morcsányi Géza Fotó: Falus Kriszta

A Karamazov testvérek egy többszólamú, polifon regény. Mit tartott a legfontosabbnak kiemelni az adaptáció során?

Igyekeztünk megőrizni a regény történetének magvát és azokat az alapvető fordulatokat, amelyeket a jelentés szempontjából kulcsfontosságúnak ítéltem. Itt nem kisebb kérdésekről van szó, mint az emberi élet értelméről, a hit lehetőségéről, a hit utáni vágyakozásról, vagy a világgal való szembenézés mozzanatáról. Amikor a hit vagy segít az embernek, vagy nem, és amikor keserű befogadni a valóságot. A kérdés, hogy ebben tud-e a hit támaszt nyújtani, vagy van-e egyáltalán ezekben a szituációkban segítség? Ebből következett Valló Péter rendezővel való döntésünk, hogy ebben az előadásban nem szerepelnek nők. Elegendőnek véltük, ha a nők története a férfi és a transzcendentális hősök függvényében jelenik meg, ugyanakkor a szerelem és a szenvedély motívuma is ugyanolyan erős. Lehet koncentrálni azokra a férfi alakokra és drámákra, amelyekben a nők jelentése megmutatkozik.


Ez mennyire jelentett kihívást?

A színházi szaktudás lényege, hogy a lehetőségekhez alkalmazkodva, ahol lehet, magunkat felülmúlva ideális színházi konstrukciót hozzunk létre. Voltaképpen nem is kihívás volt, mint inkább a lehetőségekkel való számvetés azzal az elképzelésünkkel, hogy megtartsuk azt a nagyon speciális és izgalmas – az évszázadok alatt frissességéből, erejéből nem vesztett – Dosztojevszkij-féle drámaiságot, ami a dialógusok minden egyes mondatában ott feszül. Ez nem a polgári dramaturgiának a felhasználása, ez ennél sokkal bensőbb és izzóbb, polifónabb drámaiságot jelent. Ugyanakkor az előadás még nagyobb kihívás a színész számára, hiszen több szenvedély hosszabb távon való fenntartása, ábrázolása, eljátszása a feladat. Úgy, hogy közben ez intellektuálisan is átélhető és fölfogható legyen, mert minden mondatnak olyan tartományai vannak, amik – akkor is, ha nagyon érzelmes, hétköznapi, vagy durva mondatokról van szó –, a színész számára is maximális feladatot jelentenek. És persze a mi számunkra is, hogy ezt a nagyon különleges, lávaszerű folyamot érzékileg forró és szenvedélyes módon tudjuk megjeleníteni a színpadon. Nem a történet elmondása a lényeg, hanem az a mély réteg, amiben ezek az emberek az életük és a cselekedeteik minden pillanatában végső kérdésekkel viaskodnak, ki-ki a maga intellektuális színvonalán. Ezt a fajta elementaritást és alapvető drámaiságot nagyon kevés más szerző művében lehet föllelni.


Karamazov_teljes_1_Balint_Daniel
Fotó: Bálint Dániel


És hogyan jelenik meg az előadásban ez a transzcendentális réteg?

Az Ördög és a Nagy inkvizítor valódi regényhősök, még akkor is, ha akár posztmodernnek is nevezhető módon az egyik valamelyik szereplő írásművében létezik, a másik pedig az egyik főhős megbomlott elméjének a terméke. Ettől még ugyanolyan valóságos figurák, mint azok, akik ott esznek, isznak, szerelmesek, verekszenek és gyilkolnak. Egyrészt a regény nem megkérdőjelezhető központi témája, hogy mit kezdjen az ember a hittel, másrészt pedig egy ilyen nagyon túlérett szellemi korszakban, mint a miénk, óhatatlan, hogy a hit központi kérdéssé válik, még akkor is, ha az ember nem hívő. Nagyon fontos volt számunkra, hogy minél könnyebben felfoghatóan jelenjen meg a Sztarec alakja, aki a regénykonstrukcióban és az előadásban az evilági hit képviselője. A drámai konstrukció szerint a legkisebb testvér folytatja az ő tevékenységét.. Miközben paradox módon épp az történik vele, hogy otthagyja a kolostort és ki kell lépnie a világba a Sztarec utasítására. Közben ott van a hitnek az a nagyon furcsa és drámai terméke, ami az egyik Karamazov-fivér fejében születik meg: a Nagy inkvizítor, aki egy elképzelt középkori jelenetben találkozik Jézus Krisztussal, és rajta keresztül újra végiggondolja, hogy mit tud kezdeni a hittel. A harmadik fontos alak pedig az Ördög, aki egy többre érdemes elme beteges kivetülése. Drámailag éppen olyan lényeges szereplő, hiszen Iván küzdelmének nagyon fontos eleme az a képzeletbeli párbeszéd, amit az Ördöggel folytat. Ezt próbáltuk átélhető formában megjeleníteni.


Karamazov_csalad_1_Balint_Daniel
Fotó: Bálint Dániel

Hogy véli, az előadás milyen aktuális kérdéseket feszeget a nézők számára?

Úgy gondolom, hogy egy jó előadás magától értetődően aktuális. Az, hogy az ember mit kezdjen az életével és mit csináljon élete válaszútjain, mindig aktuális, ha érzéki formában jelenik meg a színpadon, a drámai helyzetekben, a szereplők küllemében, kommunikációjában, testük mozgásában, az érintkezéseikben, a teljes képben. Az aktualitás mindig a minőségben van. Az a színházi előadás tétje, hogy azokat a különböző embereket, aki ott összegyűlnek, sikerül-e megmozgatni, megérinteni? Van, aki a saját élete eseményei alapján az egyik szereplőben magára ismer, másnak az egyik mondat cseng valahonnan ismerősen, vagy érvényesen. Ha sikerül olyan érzéki valóságot varázsolni a rivalda és a színpad határvonalai által szegélyezett négyszögbe, ami háromdimenziós és az összes érzékünkre hat, akkor az aktuális lesz.

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma