2014.12.12
Végh Nóra

Dosztojevszkij híres regénye, A Karamazov testvérek színpadi adaptációját Valló Péter rendezésében december 21-én mutatják be a Radnóti Színházban. Az előadás a színház orosz sorozatának újabb állomása. Morcsányi Géza dramaturgot kérdeztük a szereplőkről, a többszólamúságról és a mű aktuális kérdéseiről.

morcsanyinagy
Morcsányi Géza Fotó: Falus Kriszta

A Karamazov testvérek egy többszólamú, polifon regény. Mit tartott a legfontosabbnak kiemelni az adaptáció során?

Igyekeztünk megőrizni a regény történetének magvát és azokat az alapvető fordulatokat, amelyeket a jelentés szempontjából kulcsfontosságúnak ítéltem. Itt nem kisebb kérdésekről van szó, mint az emberi élet értelméről, a hit lehetőségéről, a hit utáni vágyakozásról, vagy a világgal való szembenézés mozzanatáról. Amikor a hit vagy segít az embernek, vagy nem, és amikor keserű befogadni a valóságot. A kérdés, hogy ebben tud-e a hit támaszt nyújtani, vagy van-e egyáltalán ezekben a szituációkban segítség? Ebből következett Valló Péter rendezővel való döntésünk, hogy ebben az előadásban nem szerepelnek nők. Elegendőnek véltük, ha a nők története a férfi és a transzcendentális hősök függvényében jelenik meg, ugyanakkor a szerelem és a szenvedély motívuma is ugyanolyan erős. Lehet koncentrálni azokra a férfi alakokra és drámákra, amelyekben a nők jelentése megmutatkozik.


Ez mennyire jelentett kihívást?

A színházi szaktudás lényege, hogy a lehetőségekhez alkalmazkodva, ahol lehet, magunkat felülmúlva ideális színházi konstrukciót hozzunk létre. Voltaképpen nem is kihívás volt, mint inkább a lehetőségekkel való számvetés azzal az elképzelésünkkel, hogy megtartsuk azt a nagyon speciális és izgalmas – az évszázadok alatt frissességéből, erejéből nem vesztett – Dosztojevszkij-féle drámaiságot, ami a dialógusok minden egyes mondatában ott feszül. Ez nem a polgári dramaturgiának a felhasználása, ez ennél sokkal bensőbb és izzóbb, polifónabb drámaiságot jelent. Ugyanakkor az előadás még nagyobb kihívás a színész számára, hiszen több szenvedély hosszabb távon való fenntartása, ábrázolása, eljátszása a feladat. Úgy, hogy közben ez intellektuálisan is átélhető és fölfogható legyen, mert minden mondatnak olyan tartományai vannak, amik – akkor is, ha nagyon érzelmes, hétköznapi, vagy durva mondatokról van szó –, a színész számára is maximális feladatot jelentenek. És persze a mi számunkra is, hogy ezt a nagyon különleges, lávaszerű folyamot érzékileg forró és szenvedélyes módon tudjuk megjeleníteni a színpadon. Nem a történet elmondása a lényeg, hanem az a mély réteg, amiben ezek az emberek az életük és a cselekedeteik minden pillanatában végső kérdésekkel viaskodnak, ki-ki a maga intellektuális színvonalán. Ezt a fajta elementaritást és alapvető drámaiságot nagyon kevés más szerző művében lehet föllelni.


Karamazov_teljes_1_Balint_Daniel
Fotó: Bálint Dániel


És hogyan jelenik meg az előadásban ez a transzcendentális réteg?

Az Ördög és a Nagy inkvizítor valódi regényhősök, még akkor is, ha akár posztmodernnek is nevezhető módon az egyik valamelyik szereplő írásművében létezik, a másik pedig az egyik főhős megbomlott elméjének a terméke. Ettől még ugyanolyan valóságos figurák, mint azok, akik ott esznek, isznak, szerelmesek, verekszenek és gyilkolnak. Egyrészt a regény nem megkérdőjelezhető központi témája, hogy mit kezdjen az ember a hittel, másrészt pedig egy ilyen nagyon túlérett szellemi korszakban, mint a miénk, óhatatlan, hogy a hit központi kérdéssé válik, még akkor is, ha az ember nem hívő. Nagyon fontos volt számunkra, hogy minél könnyebben felfoghatóan jelenjen meg a Sztarec alakja, aki a regénykonstrukcióban és az előadásban az evilági hit képviselője. A drámai konstrukció szerint a legkisebb testvér folytatja az ő tevékenységét.. Miközben paradox módon épp az történik vele, hogy otthagyja a kolostort és ki kell lépnie a világba a Sztarec utasítására. Közben ott van a hitnek az a nagyon furcsa és drámai terméke, ami az egyik Karamazov-fivér fejében születik meg: a Nagy inkvizítor, aki egy elképzelt középkori jelenetben találkozik Jézus Krisztussal, és rajta keresztül újra végiggondolja, hogy mit tud kezdeni a hittel. A harmadik fontos alak pedig az Ördög, aki egy többre érdemes elme beteges kivetülése. Drámailag éppen olyan lényeges szereplő, hiszen Iván küzdelmének nagyon fontos eleme az a képzeletbeli párbeszéd, amit az Ördöggel folytat. Ezt próbáltuk átélhető formában megjeleníteni.


Karamazov_csalad_1_Balint_Daniel
Fotó: Bálint Dániel

Hogy véli, az előadás milyen aktuális kérdéseket feszeget a nézők számára?

Úgy gondolom, hogy egy jó előadás magától értetődően aktuális. Az, hogy az ember mit kezdjen az életével és mit csináljon élete válaszútjain, mindig aktuális, ha érzéki formában jelenik meg a színpadon, a drámai helyzetekben, a szereplők küllemében, kommunikációjában, testük mozgásában, az érintkezéseikben, a teljes képben. Az aktualitás mindig a minőségben van. Az a színházi előadás tétje, hogy azokat a különböző embereket, aki ott összegyűlnek, sikerül-e megmozgatni, megérinteni? Van, aki a saját élete eseményei alapján az egyik szereplőben magára ismer, másnak az egyik mondat cseng valahonnan ismerősen, vagy érvényesen. Ha sikerül olyan érzéki valóságot varázsolni a rivalda és a színpad határvonalai által szegélyezett négyszögbe, ami háromdimenziós és az összes érzékünkre hat, akkor az aktuális lesz.

24900199_1539606166123076_6140405359001037300_n

2018.06.19

A Zempléni Fesztivál idén hatvan programmal és 37 helyszínnel várja a közönséget számos zempléni településen augusztus 10. és 19. között. A tíznapos rendezvénysorozaton a komolyzene és a jazz mellett nagy hangsúlyt kapnak a társművészetek is, így a tánc és a képzőművészet is szerepel a fesztivál 2018-as repertoárjában.

030_jatek_a_kastelyban_17_12_22-1024x720

2018.06.19

A most befejeződő színházi évadban 363 előadáson több mint 78 ezer nézője volt a Csokonai Nemzeti Színháznak. Az előadásokra 12 és fél ezren váltottak bérletet – hangzott el a teátrum június 18-ai évadzáró társulati ülésén Debrecenben. Az ülésen kiosztották a művészeti elismeréseket: Nívódíjat kapott Ráckevei Anna, Szakács Hajnalka, Bakota Árpád, Rózsa László színművész és Szabó K. István rendező.

_D0A8114_Copy

2018.06.19

A Várkert Bazárban június 18-án nyílt kiállítás sanghaji képzőművészek alkotásaiból, amelyek a magyar származású, de Sanghajban több épületet is tervező Hudec László emléke előtt tisztelegnek. Hudec László éppen 100 évvel ezelőtt, 1918-ban, az első világháború után szökött át Kínába, ahol végül sikeres építészént 29 évet élt.

A Budapest Bábszínház 2017/2018-as évadának kulcsszava a megújulás volt, ezért friss arculattal, átalakult előcsarnokkal várták a nézőket, új játszóhelyet avattak, és tovább szélesedett a korosztályi kínálat is, a 443 előadást több mint 111 ezer néző látta. A 2018/2019-es évadban a színház repertoárja a #abábnemkorosztály jegyében bővül, mindhárom játszóhelyen kortárs formavilágú új produkciókkal készülnek.

Családi és gyermekprogramokkal, tárlatvezetéssel és koncerttel várják az érdeklődőket a veszprémi kulturális intézmények, valamint a város néhány utcája és tere is a Múzeumok Éjszakáján, június 23-án. A Laczkó Dezső Múzeumban a Kabóca Bábszínház Ágacska története című előadása látható, Sipos Anna művészettörténész és Veszeli Lajos festőművész tárlatvezetését hallgathatják meg az érdeklődők, a Kis-Bakony Néptáncegyüttes műsorát fáklyás felvonulás, tűzugrás és táncház követi.

Neves zenekarok fellépésével jazzfesztivált, tehetséges diákok részvételével pedig improvizációs tábort rendeznek június 24. és 30. között Szombathelyen. A jazzfesztiválon többek közt fellép a The Coquette Jazz Band, a Kéknyúl, Tóth Vera és Budapest Jazz Orchestra, Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák, Ferenc és Markus Stockhausen, valamint a Németh Ferenc Trió, amelynek vendége Eli Degibri és Joe Sanders lesz.

A városban működő közgyűjtemények, kiállítóhelyek sokszínűségét mutatják be a Múzeumok Éjszakáján Szombathelyen: a Vasi Skanzen június 23-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt, a Savaria Múzeumban és a programsorozathoz csatlakozó intézményekben pedig június 30-án szerveznek programokat. A Szombathelyi Képtárban textiltervező, iparművész és művészettörténész tart előadást: a téma a képtárban látható Textiltriennálé lesz.

Enrico Morelli olasz táncos és koreográfus egy mitológiai művet, Orfeusz és Euridiké szerelmét feldolgozó táncjátékát mutatja be június 27-én a Müpa Fesztivál Színházában a Szegedi Kortárs Balett. Az Orfeusz és Euridiké című előadással, amely a táncszínház évadzáró bemutatója lesz, Morelli ezúttal a világirodalom egyik legszebb szerelmi történetét viszi színpadra.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

20150704BGA_5861

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma