15_eves

2014.12.12
Végh Nóra

Dosztojevszkij híres regénye, A Karamazov testvérek színpadi adaptációját Valló Péter rendezésében december 21-én mutatják be a Radnóti Színházban. Az előadás a színház orosz sorozatának újabb állomása. Morcsányi Géza dramaturgot kérdeztük a szereplőkről, a többszólamúságról és a mű aktuális kérdéseiről.

morcsanyinagy
Morcsányi Géza Fotó: Falus Kriszta

A Karamazov testvérek egy többszólamú, polifon regény. Mit tartott a legfontosabbnak kiemelni az adaptáció során?

Igyekeztünk megőrizni a regény történetének magvát és azokat az alapvető fordulatokat, amelyeket a jelentés szempontjából kulcsfontosságúnak ítéltem. Itt nem kisebb kérdésekről van szó, mint az emberi élet értelméről, a hit lehetőségéről, a hit utáni vágyakozásról, vagy a világgal való szembenézés mozzanatáról. Amikor a hit vagy segít az embernek, vagy nem, és amikor keserű befogadni a valóságot. A kérdés, hogy ebben tud-e a hit támaszt nyújtani, vagy van-e egyáltalán ezekben a szituációkban segítség? Ebből következett Valló Péter rendezővel való döntésünk, hogy ebben az előadásban nem szerepelnek nők. Elegendőnek véltük, ha a nők története a férfi és a transzcendentális hősök függvényében jelenik meg, ugyanakkor a szerelem és a szenvedély motívuma is ugyanolyan erős. Lehet koncentrálni azokra a férfi alakokra és drámákra, amelyekben a nők jelentése megmutatkozik.


Ez mennyire jelentett kihívást?

A színházi szaktudás lényege, hogy a lehetőségekhez alkalmazkodva, ahol lehet, magunkat felülmúlva ideális színházi konstrukciót hozzunk létre. Voltaképpen nem is kihívás volt, mint inkább a lehetőségekkel való számvetés azzal az elképzelésünkkel, hogy megtartsuk azt a nagyon speciális és izgalmas – az évszázadok alatt frissességéből, erejéből nem vesztett – Dosztojevszkij-féle drámaiságot, ami a dialógusok minden egyes mondatában ott feszül. Ez nem a polgári dramaturgiának a felhasználása, ez ennél sokkal bensőbb és izzóbb, polifónabb drámaiságot jelent. Ugyanakkor az előadás még nagyobb kihívás a színész számára, hiszen több szenvedély hosszabb távon való fenntartása, ábrázolása, eljátszása a feladat. Úgy, hogy közben ez intellektuálisan is átélhető és fölfogható legyen, mert minden mondatnak olyan tartományai vannak, amik – akkor is, ha nagyon érzelmes, hétköznapi, vagy durva mondatokról van szó –, a színész számára is maximális feladatot jelentenek. És persze a mi számunkra is, hogy ezt a nagyon különleges, lávaszerű folyamot érzékileg forró és szenvedélyes módon tudjuk megjeleníteni a színpadon. Nem a történet elmondása a lényeg, hanem az a mély réteg, amiben ezek az emberek az életük és a cselekedeteik minden pillanatában végső kérdésekkel viaskodnak, ki-ki a maga intellektuális színvonalán. Ezt a fajta elementaritást és alapvető drámaiságot nagyon kevés más szerző művében lehet föllelni.


Karamazov_teljes_1_Balint_Daniel
Fotó: Bálint Dániel


És hogyan jelenik meg az előadásban ez a transzcendentális réteg?

Az Ördög és a Nagy inkvizítor valódi regényhősök, még akkor is, ha akár posztmodernnek is nevezhető módon az egyik valamelyik szereplő írásművében létezik, a másik pedig az egyik főhős megbomlott elméjének a terméke. Ettől még ugyanolyan valóságos figurák, mint azok, akik ott esznek, isznak, szerelmesek, verekszenek és gyilkolnak. Egyrészt a regény nem megkérdőjelezhető központi témája, hogy mit kezdjen az ember a hittel, másrészt pedig egy ilyen nagyon túlérett szellemi korszakban, mint a miénk, óhatatlan, hogy a hit központi kérdéssé válik, még akkor is, ha az ember nem hívő. Nagyon fontos volt számunkra, hogy minél könnyebben felfoghatóan jelenjen meg a Sztarec alakja, aki a regénykonstrukcióban és az előadásban az evilági hit képviselője. A drámai konstrukció szerint a legkisebb testvér folytatja az ő tevékenységét.. Miközben paradox módon épp az történik vele, hogy otthagyja a kolostort és ki kell lépnie a világba a Sztarec utasítására. Közben ott van a hitnek az a nagyon furcsa és drámai terméke, ami az egyik Karamazov-fivér fejében születik meg: a Nagy inkvizítor, aki egy elképzelt középkori jelenetben találkozik Jézus Krisztussal, és rajta keresztül újra végiggondolja, hogy mit tud kezdeni a hittel. A harmadik fontos alak pedig az Ördög, aki egy többre érdemes elme beteges kivetülése. Drámailag éppen olyan lényeges szereplő, hiszen Iván küzdelmének nagyon fontos eleme az a képzeletbeli párbeszéd, amit az Ördöggel folytat. Ezt próbáltuk átélhető formában megjeleníteni.


Karamazov_csalad_1_Balint_Daniel
Fotó: Bálint Dániel

Hogy véli, az előadás milyen aktuális kérdéseket feszeget a nézők számára?

Úgy gondolom, hogy egy jó előadás magától értetődően aktuális. Az, hogy az ember mit kezdjen az életével és mit csináljon élete válaszútjain, mindig aktuális, ha érzéki formában jelenik meg a színpadon, a drámai helyzetekben, a szereplők küllemében, kommunikációjában, testük mozgásában, az érintkezéseikben, a teljes képben. Az aktualitás mindig a minőségben van. Az a színházi előadás tétje, hogy azokat a különböző embereket, aki ott összegyűlnek, sikerül-e megmozgatni, megérinteni? Van, aki a saját élete eseményei alapján az egyik szereplőben magára ismer, másnak az egyik mondat cseng valahonnan ismerősen, vagy érvényesen. Ha sikerül olyan érzéki valóságot varázsolni a rivalda és a színpad határvonalai által szegélyezett négyszögbe, ami háromdimenziós és az összes érzékünkre hat, akkor az aktuális lesz.

ArtKert_Kultura_596x90_002

Bonczidai_Eva_3

2019.08.21

„Nekem a csakazértis az egyik szupererőm: nem fogok beledögleni valamibe, amit túl is élhetek. Meg az, hogy képes vagyok örülni. Annak is, amit más tett hozzá a világhoz" – mondja Bonczidai Éva Oláh János-ösztöndíjas szerkesztő. Portréinterjú.

P1460803

2019.08.21

A Műcsarnokban augusztus 25-ig látható a II. Építészeti Nemzeti Szalon kiállítása. A tárlat a megnyitás óta némileg változott: utolsó eleme, a Fényarchtitektúra című kiállításrész csak júliusban nyílt meg.

_D0A7682_Copy

2019.08.21

A mese szerint Csipke Rózsika tizenhat évesen megszúrta magát, és százéves álomba zuhant: királyfik jöttek megszabadítani átkától, csókot leheltek ajkára, mindent elsöprő szerelem ébredt közöttük. A valóságban azonban csak peregtek az évek, eltelt a száz év, Csipke Rózsika felébredt, királyfi azonban nem érkezett. Rózsika pedig megértette, hogy nincs kiút, és nincs megmentő herceg sem...

Keanu Reeves ismét magára ölti Neo, Carrie-Anne Moss Trinity szerepét. A film forgatókönyvét társszerzőként Lana Wachowski írta, és ő fogja rendezni a negyedik filmet, továbbá producerként is közreműködik. Wachowski szerint a Mátrix világának gondolatai most még helytállóbbak, mint valaha, és a forgatókönyv író örömét fejezte ki, hogy újraélesztheti a film karaktereit. A forgatás 2020 derekán kezdődik.

A WarnerMedia új, HBO Max nevű műsorszolgáltatója a tervek szerint tavasszal indul, körülbelül 10 ezer órányi tartalommal, és elsőként bejelentett filmjeinek egyike a Let Them All Talk. Streep a vígjátékban ünnepelt szerzőt játszik, aki barátaival utazásra indul, hogy szórakozzanak és begyógyítsák régi sebeiket. Velük utazik unokaöccse (Lucas Hedges), aki beleszeret egy fiatal irodalmi ügynökbe (Gemma Chan). A forgatás a múlt héten kezdődött New Yorkban, majd a Queen Mary 2 óceánjáró fedélzetén és Nagy-Britanniában folytatódik.

Tyler Ivanoff akkor találta a kézzel írott orosz nyelvű levelet, amikor Shishmaref eszkimó falu közelében tűzifát gyűjtött. Ivanoff a levélről készített fotókat kitette a Facebook közösségi portálra, s az üzenetet oroszul beszélők fordították le. Kiderült, hogy az 1969-ből származó írás az orosz haditengerészet üdvözlete volt. Orosz újságírók megtalálták a levél eredeti szerzőjét, Anatolij Bocanyenko századost. A férfi nem is akarta elhinni, hogy ő írta a levelet, amíg meg nem látta az üzenet alatt az aláírását. Mint felidézte, 36 éves volt, amikor a levelet írta, és a Szulak nevű hajó fedélzetén szolgált.

A 90 éves holokauszttúlélő, Fahidi Éva főszereplésével készült, A létezés eufóriája című táncos dokumentumfilmet szeptember 6-án Budapesten, a Jurányi Házban vetítik. Szeptember 7-én a Sóvirág című nagysikerű táncszínházi előadást is megtekinthetik ugyanott az érdeklődők a most 93 éves Fahidi Éva és Cuhorka Emese táncművész főszereplésével. Szabó Réka egészestés dokumentumfilmje, amely a szintén általa rendezett Sóvirág próbafolyamatát követi végig, szeptember 12-től látható országosan a mozikban.

A találkozó címe A szétszóródás előtt - Irodalom és művészet 1918-1920 volt. A Nagyhordó-díjat Alföldy Jenő irodalomtörténésznek ítélték oda, Hordó-díjjal pedig Cs. Varga István irodalomtörténészt, Kántor István és Vass Tibor költőt ismerték el.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

tarlatvezetes

Augusztus 28-án a világ legmeghatározóbb fesztiválja, a Woodstock ünnepli 50. évfordulóját. Az emlékévet Budapesten is ünneplik, többek között a Barba Negra Track-ben is megidézik 1969 hangulatát.

Idén 12. alkalommal rendezik meg a Zorall Sörolimpiát. A rendezvénynek augusztus 21-24. között az alsóörsi Pelso Camping ad otthont.

Az augusztus 23-ai gálaműsort a nemzeti ünnep és a nemzeti összefogás határozza meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma