tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.15
Takács Erzsébet

A Broadway vígjátékmestere, Neil Simon az idei Humorfesztiválon is megmutatja jó érzékét a közönség megnevettetéséhez. Persze nem ő maga jelenik meg, hanem a kaposvári Csiky Gergely Színház viszi oda a Mezítláb a parkban című darabját. A február 25-ei előadást már Hüse Csaba, a darab főszereplője is nagyon várja, kíváncsi, milyen poénok ragadják magukkal a budapesti közönséget.

mezitlab-a-parkban-foproba-memlaur-imre-13150Neil Simon pompás vígjátékát egykor Oscar-díjas világhírességek vitték sikerre, köztük Robert Redford és Jane Fonda. Ez a feladat most a kaposvári hírességekre vár: a karót nyelt ügyvédet Hüse Csaba, sugárzóan szép és varázslatosan zűrzavaros feleségét az egyetemista Tenki Dalma, a folyton aggodalmaskodó mamát Takács Katalin, a neki is udvarló szomszédot Gyuricza István játssza. Mégis, semmi kétségünk nincs a darab vége felől: a fiatalok kibékülve csókolóznak majd, és az sem kérdéses, hogy az anya és a szomszéd egymásra találnak.

 

„Mindig nagyon szívhez szólóak az emberi történetek, az emberi sorsok, engem ez érdekel. Így vannak ezzel mások is, sokakat maga a sors hoz lázba, hogy beleláthatnak egy élettörténetbe, és hogy azokban magukat is felismerhetik” – meséli a főszereplő Hüse Csaba. Gyakran ismernek például magukra házaspárok a darabban elhangzó problémák láttán, ami a színész szerint örömöt jelent a nézőknek. „Az, hogy felismerhetik, néha ők is milyen nem normálisak, és mennyi butaságot tudnak művelni” – mondja Hüse Csaba, miért állhatja meg a helyét a darab a budapesti Humorfesztiválon, amelynek házigazdájánál, a Thália Színházban február 25-én látható a darab.

 

A filmvilágot is megjárt mű az ifjú konzervatív ügyvédről és különc menyasszonyáról szól: a férj maga az egyenesség, viszont újdonsült felesége életét az örömök hajszolásának szenteli. Ahogy a mézeshetek extázisa átadja helyét az otthonteremtés valóságának egy ötemeletes, lift nélküli házban, a házasság harmóniája komikus civódásba fordul. Az anyós válaszul jámboran panaszkodik, a feljebb lakó középkorú nőcsábász flörtöl, az örömből kín lesz.

 

mezitlab-a-parkban-foproba-memlaur-imre-13181„Minden egyes szereplő színre lépése légszomjjal kezdődik. Belépését rendszeresen megelőzik a képzeletbeli lépcsőházból lemerült hangú, közeledését tudósító fújtatások, szuszogások, hördülések, életjelek. Neil Simon színpadismerő ajándéka ez a színészeknek. Még a négy főszereplőhöz csatlakozó két színészi segéderőnek is nevetést fakasztó entrét ad. Biztosítja a hatásos színre érkezést. Minél többen fuldoklanak a lépcsőmászástól, minél többször ismétlődik meg a nehézség leküzdése: annál nagyobb a komikai hatás. Ötödik emeletre tornázzák fel magukat a szereplők a lift nélküli házban. A lifthiány kellemetlen a valóságban. Kellemes a színpadon” – írta korábban a darabról Molnár Gál Péter színikritikus. Nemcsak a darab, hanem maga az író is tetszett neki, mint írja: „Neil Simon az irodalom felől nézve gyanús szerző. Legfőbb baja, hogy darabjai működnek. Sikeresek évtizedek óta. Elegendő ez lenézéséhez. Gondoljunk csak rá, hány elvérző becsvágyó drámaíró szellemi hullája hever színházak kézirattárának polcain, legkisebb reménye nélkül annak, hogy valaha is felújítaná bárki.”

 

„Nagyon jól van megírva a darab, nagyon jó a fordítás, és a színészi játékkal is sikerül egy-két örömteli pillanatot szereznünk” – teszi hozzá Hüse Csaba, aki a Humorfesztiválon való megjelenésnek is nagyon hálás. „Mindig nagyon jó, ha felvihetjük Budapestre az előadásainkat, ahol egészen más összetételű közönség nézi meg a darabjainkat. Máshogy reagálnak, mint a kaposvári közönség, más poénra vevők. Ráadásul külön öröm a budapesti kolléganőmnek, Takács Katalinnak, hogy a lakhelyén is bemutathatja a darabot” – meséli az egri születésű színész. A darabot egyébként az évad elején mutatták be, és az első előadástól kezdve hatalmas közönségsiker kíséri azt – teszi hozzá Hüse Csaba, majd bevallja, hogy neki viszont kellett idő ahhoz, hogy felvegye a ritmust. „A darab középső részének már az első előadás során nagyon jó ritmust találtunk, de az elején és a végén kellett javítani. Persze még most is dolgozni kell a darabon, de az már biztos, hogy a budapesti közönség egy kiforrott előadást láthat.” A kérdésre, hogy mitől más egy darab például Kaposváron és Budapesten, Hüse Csaba a közönség reakcióját emeli ki. „Nem jobban vagy rosszabbul reagálnak az egyes városokban, hanem teljesen máshogy. Ami Kaposváron nem jön be, arra Budapesten felkapják a fejüket, és fordítva” – mondja.

 

mezitlab-a-parkban-foproba-memlaur-imre-13151Nagyon jó csapat verődött össze a próbák során, és Hüse Csaba szerint ez csak pozitív eredményt hozhat: mindig sugárzik a színpadról, ha egy színész örömmel végzi a dolgát. Ebben az előadásban összesen hatan szerepelnek, akiknek lelkesedéséért hálás a közönség. A legtöbb humorral tűzdelt előadást viszik ők ezzel a seregszemlére.

 

A néhány évvel ezelőtt Egerből átigazolt színésznek nem ez az első fővárosi útja a kaposváriak oldalán, a szintén a Thália Színházban megrendezett Vidéki Színházak Fesztiváljára A király beszéde című darabbal ugyancsak főszereplőként érkezett. A védett egri környezetből, ahol született, és ahol a családja, illetve a barátai is élnek, ugyan máskor is kilépett már, hiszen korábban a kecskeméti társulathoz szerződött le, mégis különösen nagy kihívást jelentett számára a kaposvári szereplések sora, nehéz volt ugyanis eleget tennie a társulat elvárásainak. „De ha az ember dolgozik, és komolyan veszi a munkáját, akkor előbb-utóbb elfogadják” – meséli a színész, akit tavaly már az Évad Színészének választottak meg.

 

Szeptember óta három bemutatón van túl Hüse Csaba, úgyhogy egy kis pihenés következik, de az se tart sokáig, mert március elején kezdik el próbálni a Pierre-Augustin Caron de Beaumarchais-féle Figaro házasságát. A kaposvári színház azonban tartogat még újdonságot az évadra: két hét múlva mutatják be Barta Lajos Szerelem című darabját.


(Fotó: Csiky Gergely Színház)

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma