NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.06.20

Életének 90. évében elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, író, műfordító, a nemzet művésze, akinek nevéhez olyan feledhetetlen költemények fűződnek, mint a Ha én zápor volnék, a Hogyha lovam volna vagy a Ha a nap. Attól a költőnktől búcsúzunk, aki így fogalmazott: „hogyha napfény volnék, melengető napfény, minden sugaramat, széjjel teregetném”.

Kányádi Sándor 1929. május 10-én (anyakönyv szerint 11-én) született Nagygalambfalván, Romániában, székely földműves családban. Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó volt, édesanyját, László Juliannát korán, 1940-ben elveszítette. Az elemi iskola öt osztályát szülőfalujában végezte el, utána Székelyudvarhelyen tanult: 1941 és 1944 között a református kollégiumban, majd 1944–45-ben a Római Katolikus Főgimnáziumban, 1946–50-ben pedig a fém- és villamosipari középiskolában. Költőként Páskándi Géza fedezte fel: 1950-ben a bukaresti Ifjúmunkás című lapban közölték első versét, amely később a kolozsvári Utunkban is megjelent. Kányádi Sándor 1950 őszétől Kolozsvárott élt, 1950-től fél évig a kolozsvári Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola hallgatója volt, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán tanult, 1954-ben itt szerzett magyar irodalom szakos tanári diplomát. Első verseskötete, a Virágzik a cseresznyefa 1955-ben jelent meg.


KanyadiSandor

 

Kányádi Sándor 1951–52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, és közben néhány hónapig az Utunk munkatársa is volt, 1955 és 1960 között a Dolgozó Nő, majd 1960-tól nyugdíjazásáig, 1990-ig a kolozsvári Napsugár című gyermeklap szerkesztője volt. Tevékenyen részt vállalt az irodalmi életben, iskolák, könyvtárak, művelődési házak állandó vendége volt Romániában, majd Magyarországon és a környező államok magyarlakta településein is. A Romániai Írószövetség küldötteként 1956 októberében-novemberében a Szovjetunióba utazott, ellátogatott Leningrádba, Moszkvába és Örményországba is. Ekkor lépte át először a román-magyar határt, de Magyarországon csak átutazott. Először 1967-ben utazott nyugatra: Bécsben megtartotta a Líránkról Bécsben című előadását, 1969-ben Székely Jánossal, Békés Gellérttel pedig részt vett a Bolzanói Szabadegyetemen, ahol megismerkedett Cs. Szabó Lászlóval és Szabó Zoltánnal. Kányádi Sándor 1971-ben a Pen Klub meghívására Sütő Andrással Norvégiába és Svédországba utazott, 1973-ban Püski Sándor meghívására Sütő Andrással, Farkas Árpáddal, Domokos Gézával és Hajdú Győzővel az USA-ba és Kanadába látogatott. Ezután, 1984-ben hosszabb észak- (Kanada, USA) és dél-amerikai (Argentína, Brazília) előadó körúton vett részt, 1992-ben pedig Izraelben mutatta be erdélyi jiddis népköltészet-fordítását. A költőt 1987-ben meghívták a rotterdami nemzetközi költőtalálkozóra, de nem kapott útlevelet, ezért tiltakozásul kilépett a Romániai Írószövetségből.

 

Több vers- és mesekötete szól a gyermekeknek (Három bárány, Farkasűző furulya, Világlátott egérke, Billeg-ballag, Kecskemesék, A kíváncsi Hold), számos versét a Kaláka együttes zenésítette meg. Életművének fontos részét alkotják az esszék és műfordítások (Erdélyi jiddis népköltészet, Egy kismadár ül vala, Csipkebokor az alkonyatban), de írt drámát és forgatókönyvet is. Kányádi saját műveinek avatott előadója, több nagylemeze is megjelent. Költészete egyfajta szintézis, amelyben kifejezésre juttatja a közösségéért való aggodalmát és költői személyiségének belső kérdéseit. A változékony változatlanság jellemző rá: változatlan a népköltészetben gyökerező hang és a megtartó közösséghez fűződő hűség; a változékonyság a stílusban, a szemléletmódban, a tematikában és a műfajváltásokban fedezhető fel.

 

Kányádi Sándor a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2009-től pedig a budapesti I. kerület díszpolgára volt. Pályafutása során kiérdemelte többek között a Kossuth-díjat, a Magyar Örökség-díjat, a Babits Mihály Alkotói Emlékdíjat, a Nemzet Művésze elismerést, valamint a Prima Primissima-díjat. Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították, életművében pedig olyan csodálatos verseket találhatunk, mint a Kerekítő, a Szemerkél az őszi eső, a Ha én zápor volnék, a Hogyha lovam volna vagy a Ha a nap.

 

Kányádi Sándort várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

 

Kányádi Sándortól egyik legszebb költeményével búcsúzunk.

 

Ha én zápor volnék

Ha én zápor volnék,

égig érő zápor,

áztatnám a földet

istenigazából.

 

Hogyha napfény volnék,

melengető napfény,

minden sugaramat

széjjel teregetném.

 

Ha én harmat volnék,

minden reggel s este

lábujjhegyen lépnék

bársonyos füvekre.

 

Hogyha szellő volnék

erdőn, mezőn átal

járnék a virágok

finom illatával.

 

Kislány vagyok, s ezért

harmat, napfény, zápor

s a vidám szellő is

igaz, jó barátom.

 


Forrás: Kultúra.hu/MTI/Wikipédia/pim.hu

Fotó: MTI/Czimbal Gyula

Gadrenia1

2018.12.15

A bukaresti Odeon Színház, a világ egyik legjelentősebb színháza idén állította színpadra Elzbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerzőnő Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Ezt mutatják be ma Tunézia fővárosában, a 20. tuniszi színházi napokon, az afrikai-arab régió egyik legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválján.

Adveti_kalendarium
2018.12.15

Ebben az évben remek téli és karácsonyi kötetekkel készültek a kiadók az óvodás korosztálynak. A megajándékozni kívánt gyermek személyiségétől függően választhatunk a vicces, könnyed történetek vagy meghitt, összebújós mesék közül is. Hat kötetet ajánlunk.

BIDF_R

2018.12.15

Meztelen valóság a filmvásznon a szlogenje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között ötödik alkalommal rendeznek meg a Cinema City Aréna moziban. A kreatív dokumentumfilmek a 21. század embereiről szólnak, sokrétűek, és sokszor tabutémákat is érintenek.

1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt egy Marcel Proust-mű első kiadása Pierre Bergé francia üzletember legendás könyvtárának árverésén pénteken Párizsban. Ez a legnagyobb összeg a világon, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. Marcel Proust (1871-1922) Az eltűnt idő nyomában című, hétkötetes regényfolyamának első könyve, a Swann eredeti, japán papírra nyomott kiadásának ez az egyes számot viselő példánya, melyet az író barátjának, Lucien Daudet-nek ajándékozott 1913 végén.

A Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi tehetségkutató verseny mintegy ezer résztvevője közül kiválasztott 40 énekes július 21. és 26. között a prágai Nemzeti Színház történelmi épületének színpadán méri össze tudását. A zenei kíséretet az opera zenekara biztosítja Plácido Domingo vezényletével. A negyven résztvevő először három selejtező körben mérkőzik meg egymással, közülük tízen jutnak be a döntőbe, ahol öt kategóriában fogják értékelni az énekeseket. Az Operaliát korábban mások mellett London, Los Angeles, Párizs, Verona, Mexikóváros és Peking látta vendégül.

Az egri minaret világviszonylatban egyedülálló értéket képvisel: ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Állami támogatásból nemcsak a torony újult meg, hanem annak közvetlen környezetét is helyreállították. A beruházás több ütemben valósult meg. A torony ideiglenes megtámasztását, a régészeti feltárásokat és a falkutatást követően először az alapozás megerősítési munkálatai és az alsó burkolókövek cseréje, rekonstrukciója történt meg, majd a felső rész burkolatának javítása, a csúcsdísz és az erkély felújítása következett.

A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templomban ad adventi koncertet a Makám együttes december 22-én szombaton Ó, gyönyőrű éj címmel. Az est során Sík Sándor verseire készült dalok is elhangoznak. A zenekarban Krulik Zoltán mellett ezúttal Bede Sári és Magyar Bori (ének), Boros Attila (basszusgitár), Varga Bori (szaxofon), Szabó Árpád (hegedű), Gyulai Csaba (cajon és gadulka) szerepel. Közreműködik az örmény fúvós hangszert, a dudukot megszólaltató Juhász Endre, valamint Bálint Péter, aki az ausztrál őslakosok kürtjén, a didgeridoo-n játszik. A koncertről filmfelvétel készül.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma