IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.06.04

A Kaláka Fesztivált idén 36. alkalommal rendezik meg június 25-től 28-ig Egerben: az egri vár június utolsó hétvégéjén újra a zene és az irodalom fellegvára lesz. A zene mellett gyermekprogramok, képeslap-kiállítás és filmhétvége is színesíti a kínálatot. Az irodalom kedvelői idén Egerről szóló verseket hallhatnak, valamint a Kaláka zenekar Kányádi Sándor-műsorát is láthatják.

A Kaláka Fesztivál Közép-Kelet-Európa legnagyobb folkzenei fesztiválja, ami mára összművészeti programsorozattá nőtte ki magát. A népzene mellett irodalmi programokkal, filmvetítéssel, képeslap-kiállítással és várost megismerő játékkal is várják az érdeklődőket Egerben. A hevesi megyeszékhely immár negyedik alkalommal ad otthont a rendezvénynek, amin idén is a folk és világzene legjava lép színpadra. A fesztivált maga a Kaláka együttes hívta életre. A zenekar tagjai Bencze Gábor, Radványi Balázs, Gryllus Vilmos és Gryllus Dániel: együttesükkel verseket énekelnek, népzenét dolgoznak fel már 1969 óta. Legtöbben a Magyar népmesék zenéje kapcsán ismerhetik őket, dalaik száma körülbelül 1000, eddig 25 lemezt jelentettek meg.


kalaka


Gryllus Dániel, aki az együttesben furulyán, citerán, pánsípon, klarinéton, és tárogatón is játszik, a június 3-án tartott sajtótájékoztatón számolt be a június 25-től 28-ig tartó programsorozatról. „Az idei fesztiválon kiemelt szerepet kap az Egerről szóló költészet: az Egri hangok címen meghirdetett dalnokVERSeny legjobbjai június 28-án lépnek a színpadra, és a közönség szavazhat a legjobbról” – emelte ki. A fesztivál előestéjén a Bolyki-völgyben Kányádi Sándor előtt tiszteleg a Kaláka a Valaki jár a fák hegyén című műsorával. A Múzsák ligetében pedig maga a költő ültet egy diófát a Gárdonyi-Bródy szoborcsoport szomszédságába.


Az igazi fesztivál 26-án kezdődik, péntektől minden este két színpad is várja közönségét az egri várban. A nemzetközi fellépők között megtalálható a Miqueu Montanaro Franciaországból és az Oi Dipnoi tró Szicíliáról. De ott lesz a Csík Zenekar, a Balkán Fanatik, a Besh o droM, a PG Csoport, a Szászcsávási Banda és persze a Kaláka is. Két, a Cseh Tamás Programban részt vevő zenekar is színpadra lép: a MásKÉP (interjúnk) és a FolkEmbassy (interjúnk). Délelőtt az Eszterházy-tér nyüzsög majd a sok színes programra érkező látogatóktól: bábelőadáson, Szabó Attila családi koncertjén, mesemondáson és gyerektáncházon szórakozhat a nagyérdemű. A Ciszterci templomban június 27-én a Gryllus testvérek és Sebestyén Márta közös, Tizenöt zsoltár című koncertje várja az érdeklődőket.


kalaka2
Gryllus Dániel és Szomjas György


A zenei és irodalmi programokat a Bródy Sándor Könyvtárban rendezett Egri anzix című képeslap-kiállítás és az Uránia Filmszínházban tartott Szomjas György filmmaraton kíséri. Utóbbin többek között levetítik a Kopaszkutyát, a Könnyű testi sértést és a Roncsfilm című filmet is. Szomjas György rendező elmondta, hogy kommentárokkal készül átkötni az egész napos filmfolyamot. „Külön öröm Szomjas György műveit a fesztivál keretein belül levetíteni, hiszen ő is sok, a fesztiválon részt vevő zenekarról készített már filmet” – tette hozzá Gryllus Dániel.


A programokról bővebben a www.kalakafesztival.hu oldalon olvashatnak.


Bodor Máté


fotók: Kaláka Facebook


Kulcsszavak: Kaláka Fesztivál

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma