hangf_spotify_banner_728x90

2019.05.11

Olyan kézenfekvőnek tűnik a telefon fényképezőgépét használni, hogy talán eszünkbe sem jut, hogy másképpen, más látószögből is készíthetnénk képeket. A Velencei Biennálén Magyarországot képviselő Waliczky Tamás alkotásai nemcsak szép konstruktivista művek, de filozófiai utazásra is visznek. Vajon másképp alakult volna napjaink művészete, ha más kameratípusokra lett volna nagyobb igény? Erről is beszélgettünk a művésszel.

velence_2
Fotó forrása: a biennale Facebook oldala

Velencében mindennapos a magukat fényképező, a gondolás utazásukról videót készítő turisták látványa. Szinte mindenki a telefonján keresztül nézi a várost. Mennyire valóságos, amit látnak?

Engem nagyon foglalkoztat, hogyan tudjuk kivetíteni a valóságot egy kétdimenziós felületre. Azt gondolom, hogy amit a kamerán keresztül látnak, az nem a valóság, hanem annak egy olyan leképezése, amit a kultúránk jelenleg elfogad. Ha megnézem a mobiltelefon kameráját, abból le lehet vonni egy csomó következtetést arról, hogy milyen a kultúránk, mit tart fontosnak. Például azt, hogy könnyen lehessen képet készíteni. Egy gombnyomás, és kész. Fontos az is, hogy sok emberrel legyen megosztható a kép. De el lehet képzelni egy olyan kultúrát, amelynek mások a prioritásai. Amely egyedi, másokkal meg nem osztható képeket szeretne látni. Esetleg olyan fényképezőgépeket szeretne használni, amelynek a kezeléséhez sokkal több személyes kapcsolatra van szükség. Arra gondoltam, hogy ezeket a kamerákat ilyen metaforaként használom arra, hogy milyen sokféle módon lehet látni a valóságot. Ezek ugyanis sokféle képet készítenek.


A_magyar_pavilon_az_58._Velencei_Kepzomuveszeti_Biennalen
A Magyar Pavilon az 58. Velencei Képzőművészeti Biennálén
Fotó: MTI/Mónus Márton

 

Nem veszélyes, hogy a valóságot egyre inkább így, a mobiltelefonok kameráján keresztül érzékeljük?

A digitális fényképezés megjelenésével nagyon megváltozott a fotográfia szerepe. Nemrég láttam egy fotókiállítást a most százéves Bauhausról. A hivatalos fotográfus két év alatt 300 felvételt készített, és ezek gyönyörűek. Manapság szerintem egy hongkongi fiatal egy nap alatt ellő ennyit. Hiszen nem kell fizetni a filmért, nem bonyolult a kamera kezelése. Ma már máshogy használjuk a kamerát, mint korábban: a használtra új megoldások is születtek. Például van egy technológia, a fotogrammetria. Ez különböző fotókból felépíti egy tárgy háromdimenziós képét. A Microsoft pár évvel ezelőtt elvégezett egy kísérletet Velencében. Rengeteg turista fényképezi a Szent Márk teret, és ezeket a képeket aztán föltöltik a netre. Onnan a Microsoft összegyűjtötte és ez alapján a szoftver háromdimenzióban felépítette a teret. A fotóink kezdik elveszíteni az egyedi jellegüket és egy közösségi aktivitássá válik a fotográfia: egymillió ember fotózza ugyanazt az épületet mindenhonnan, és ebből a számítógép összerakja az épület pontos mását. Egy amerikai tudós ilyen képek alapján készítette el a Notre-Dame háromdimenziós képét, és így tud segíteni a leégett templom újjáépítésében.


Velencei_Biennale_magyar_pavilon_1
Kiállítás a magyar pavilonban
Fotó: MTI/Mónus Márton


Említette, hogy lehetne más szempontokat is előnyben részesíteni a fotók készítésekor, mint a gyorsaságot. Az ön által a kiálltáson bemutatott 23 fantázia-kamera között van olyan, ami képes arra, hogy egyedi képeket készítsen?

Természetesen. Ezek mind nagyon mások, mint azok a fényképezőgépek, amelyeket használunk. Nehezek és nehezen kezelhetőek, érteni kell a működtetésükhöz. Mindegyik különleges képet készít. Vannak olyanok, melyeknek nagyon sok lencséjük van, nemcsak egy optikájuk, hanem több száz. Az egyik kamera mozaikképet készít, a rovarok látásához hasonlóan, a másik viszont egyesíti a sok nézőpontot, és egy építészeti axonometrikus képet készít a valóságról.


Másképp alakult volna a fotózás kultúrája a 21. században, ha ezek a fényképezőgépek használatba kerültek volna?

Lehetséges. Én manapság Ázsiában élek, és azt gondolom, hogy ha a fényképezőgépet kínai találja fel, biztosan másmilyen lenne, mint amit most használunk. Az általam alkotott kamerák mind ilyen alternatív fényképezőgépek.


tamas-waliczky_press-image2
Waliczky Tamás
Fotó forrása: ludwigmuseum.hu


Ezek működőképesek is lehetnének. A biennáléra az egyiket megépítette, a látogatók ki is próbálhatják. Amikor megalkotta ezeket a kamerákat, akkor mi volt fontosabb, az esztétikai látványuk, vagy hogy mechanikailag tökéletesek legyenek?

Mindkettő. Nagyon érdekes kihívás volt számomra, hogy ezek a masinák működjenek, technikailag tökéletesen meg legyenek tervezve, és egyben esztétikus, művészi tárgyak is legyenek.


Ön újmédiaművész, sokan úgy gondolják, hogy rajzfilmeket készít digitális technikával. Hol a különbség a két művészet között?

Van egy jó barátom, aki dokumentumfilmeket készít. Őt nem érdekli, hogyan működik a kamera, csak az, hogy felvegye, amit szeretne. A médiaművész viszont arra koncentrál, hogy milyen technikát használ: azt kérdezi, hogy miért így működik ez a gép, mi a különbség közte a hagyományos gépek között. Ilyen szempontból engem is az izgat, hogy mit lehet létrehozni a számítógépekkel, amit a hagyományos technikákkal nem.


Velencei_Biennale_MTI_1
Látogató a biennálén
Fotó: MTI/Mónus Márton


Sokak szemében a több évtizedes múltra visszatekintő médiaművészet még mindig nem számít olyan „igazi” művészetnek, mint például a festészet vagy a szobrászat. Mi lehet ennek az oka?

Sok idő kell ahhoz, hogy valami beilleszkedjen a művészeti kánonba. A 90-es években, amikor újművészetet csináltunk, a legtöbb ember azt gondolta, hogy ez valami furcsa, művészeten kívüli dolog. Ma már egyre több múzeum és galéria vásárol ilyen képeket. Szerintem pár év múlva ugyanúgy része lesz a művészetnek. Amikor elkezdtem, még csak elektronikus művészeti kiállításokon vettem részt, ma pedig már hagyományos helyszíneken, például itt, a Velencei Biennálén. Ez azt jelenti, hogy az újművészet ugyanolyan formává vált, mint a szobrászat vagy a festészet.


a_magyar_pavilon_600x450
A Velencei Biennále Magyar Pavilonja 2019-ben
Fotó: Boros Géza


Milyen érzés a Maróti Géza építész által tervezett, 110 éves pavilonban kiállítani a modern műveit?

Nagyon érdekes. Többen mondták, milyen szépen összeér a hagyományos szecessziós épület és ez a rendkívül modern, konstruktivista kiállítás. Remélem, hogy a látogatók is így érzik.


Pál Amanda

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

szulofalum-pest-fesztbaum-bela-molnar-ferenc-estje.R

2019.05.23

Igazi régivágású pesti kabarét rendez nyáron Fesztbaum Béla az Óbudai Társaskör kertjében. A következő évadban ismét egy Molnár Ferenc-premierben kapott szerepet, a szerző tárcáiból összeállított egyszemélyes estjét május 30-án a Zsidó Művészeti Napokon is bemutatja. Vígszínházi stílusról, doktori címről és A GRUND – vígszínházi fiúzenekarról is beszélgettünk a színművésszel. INTERJÚ.

malenkij_robot_kinnt_foto_dabasi_andres_2018_3

2019.05.23

Negyven európai kiállítóhely – köztük a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Málenkij Robot Emlékhelye – szerepel Az év európai múzeuma díj idei jelöltjei között; a győztest szombaton hirdetik ki.

eletszepitok.hu

2019.05.23

Június 23. és 30. között rendezik meg a Kapolcska gyermekfesztivált és tábort. Az egyhetes rendezvényen egyebek mellett zenei, táncos és tehetségfejlesztő programok, valamint játszóudvarok várják 9 és 15 év közötti fiatalokat. További különlegesség, hogy a rendezvényen ebben az évben török néptáncos és zenész fiatalok is részt vesznek.

Zenélő szakaszt készítenek a kétszer kétsávosra bővülő 67-es főúton, mely a Republic zenekar egyik népszerű számát, a 67-es utat játssza. A tervezők a burkolat jobb szélén helyezték el azokat a bordákat, amelyekre ráhajtva a közismert sláger dallamai csendülnek fel. A legjobb „zenei élményt” akkor érhetjük el, ha 80 kilométer/órás sebességgel hajtunk az 500 méteren húzódó bitumenkottára. Az akusztikus burkolatot a Somogybabod közelében lévő szakaszon alakították ki.

Siri Hustvedt amerikai írónő nyerte el idén a spanyol Nobel-díjnak is nevezett Asztúria hercegnője-díjat irodalom kategóriában. A zsűri, amely ebben az évben 28 jelölt közül választotta ki a norvég származású szerzőt, méltatásában kiemelte írásai feminista perspektíváját és a jelenkor alapvető etikai kérdései iránti aggódást. Az író elismert hat regény, egy verseskötet, két esszégyűjtemény szerzője, több közülük bestseller lett hazájában. Munkáit több mint harminc nyelvre fordították le eddig, magyarul Amit szerettem című írása jelent meg 2018-ban. Az Asztúria hercegnője-díjat minden évben nyolc kategóriában ítélik oda. A kitüntetettek egy Joan Miró világhírű képzőművész által tervezett szobrot és 50 ezer eurót (15 millió forint) vehetnek át az uralkodótól az októberi ünnepélyes díjátadón Oviedóban.

A világháborús eltűntek felkutatásával foglalkozó nemzetközi keresőszolgálat, ITS már több mint 13 millió dokumentumot tett közzé az interneten a nácizmus üldözötteiről, köztük koncentrációs táborokból származó iratokat, például fogolykártyákat, elhalálozási értesítőket. Az ITS tulajdonában koncentrációs táborokból, gettókból és a Gestapótól származó több mint 30 millió dokumentum, valamint második világháborús migrációs irat van. Ezeket folyamatosan feltöltik az internetre, hogy segítsék az áldozatok sorsának kutatását. Az adatok és információk ingyenesen letölthetők a szervezet honlapjáról. A hatalmas adatbázis 2013-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára is.

A portugál nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerésének tartott Camoes-díjat Chico Buarque brazil író, zenész és dramaturg kapja idén. A Rio de Janeiró-i székhelyű zsűri a 74 éves alkotó versekből, regényekből, színdarabokból és dalszövegekből álló, sokszínű életművét méltatta. A művész egykor politikai dalokat énekelt az 1964-1985 közötti brazil katonai diktatúra ellen és 1966-ban az A banda (A zenekar) című dalával vált nemzetközileg ismertté. A dal elmeséli, amint egy zenekar áthalad egy brazil kisváros utcáin, és segítségével az emberek egy percre kiszakadnak a hétköznapokból. Buarque írt színdarabokat és regényeket is, Budapest című, portugálul 2003-ban, magyarul 2005-ben megjelent regénye a magyar fővárosban játszódik

Az együttes a Góbéfest vendége lesz. Az eseményen a szervezők a Kárpát-medence gazdag kultúráját és gasztronómiáját ismertetik meg az Egyesült Királyság lakóival. A fesztivál az angliai Manchester szívében május 24-26. között zajlik az Albert téren. Pénteken este a Ha te tudnád, amit én, szombaton az Újraélt figurák című előadással lépnek fel, vasárnap Szép Palkó meséjét mutatják be. Az ott élő közösség esténként táncoktatáson vehet részt.

Péntek este rendezik meg a Bábok éjszakáját a Fővárosi Állat- és Növénykert tavaly megnyílt játszóparkjában, ahol változatos programokkal, a bábművészet különböző műfajait képviselő előadásokkal és kézműves bábkészítéssel is várják a családokat.

Zirano_Szinhaz_Babszem_Janko

Május 25-én rendezik meg a Gyerekfesztivált a Magyar Színházban, ahol az egész napos programsorozaton fellép Kárász Eszter, a Fabók Mancsi Bábszínháza és a Bab-Társulat. Az előadások mellett játékos programokon vehetnek részt a nézők a színházban és a színház körül.

Kilencedik alkalommal rendezik meg csütörtöktől vasárnapig a Budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivált, a Romani Film Festet az Art+ Cinema moziban Budapesten. Az idei fesztivál jelentős évfordulóhoz kapcsolódik: 75 éve, 1944-ben az auschwitzi cigány családi táborban a romák fellázadtak az őket likvidálni akaró nácikkal szemben.

Koncertsorozatot indít a budapesti Koreai Kulturális Központ, pénteken a Novus String Quartet, szombaton a HEO Trio lép fel az Opus Jazz Clubban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma