Banner_kultura.hu
2017. július 27.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2017.07.11

„A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával” – fogalmazta meg 1948-ban Alexandre Astruc francia kritikus, filmrendező, regényíró. A „jóslat” hamar beteljesedett: az ’50-es években útjára indult a francia új hullám, melynek képviselői úgy használták a kamerát, mint az írók a tollat.

A töltőtollkamera, eredeti (francia) nevén caméra stylo a filmnyelv, a filmi kifejezőeszközök önállóságát hirdető elmélet, melyet Alexandre Astruc fejlesztett ki 1948-ban írt kiáltványában: „A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával.” Ebből a megfogalmazásból egyértelműen érződik, hogy Astruc a film technikatörténetét a kamera felszabadításának történetével azonosította, mely folyamat eredményeképpen véleménye szerint „a hetedik művészet is olyan hajlékony és érzékeny írásmóddá válhat, mint az írott nyelv”.


last-year-in-marienbad
Tavaly Marienbadban
Fotó: thelosthighwayhotel.com

 

Astruc töltőtollkamera metaforája az irodalmi adaptációk elvetésére szólított fel és komoly biztatást jelentett – mindenekelőtt a hamarosan megszülető francia új hullám képviselőinek – az alkotók számára, „hogy a film kifejezőeszközeit egyénien, szuverén módon használják”. E felfogás szerint a filmkészítés központi szereplője a kortárs, főként amerikai produceri, illetve sztárközpontú filmgyártáshoz képest a rendező.

 

Bármily meglepő, Alexandre Astruc képtelen volt az általa kidolgozott elméletet átültetni a gyakorlatba, hiszen számos irodalmi művet adaptált filmre, de a filmművészetre kétségkívül erős hatást gyakorolt: az ’50-es években induló új francia filmrendező nemzedéknek a film szerzőjéről vallott nézetei Astruc gondolatait visszhangozták és legeredetibb tehetségei – François Truffaut, Jean-Luc Godard, Eric Rohmer és Alain Resnais – valóban olyan szabadsággal és könnyedséggel használták a kamerát, mintha töltőtoll lenne.

 

Így született meg Marienbad labirintusa, Maud különös karaktere, két elválaszthatatlan barát – Jules és Jim – története, valamint a francia új hullám egyik alapműve Jean-Paul Belmondo főszereplésével.

 

(Az előző mondat részletes kifejtése – vagyis filmajánló – következik.)

 

Alain Resnais: Tavaly Marienbadban

A történet helyszíne Marienbad, egész pontosan egy barokk kastély, melyet labirintusszerű francia kert ölel körbe, ez pedig nem véletlen. A cselekmény ugyanis épp olyan szövevényes és megfejthetetlen, mint egy labirintus, melyben az ember körbe-körbe mászkál és sehogy sem leli a kiutat. És hogy miért mondom ezt? Nos, a Tavaly Marienbadban című alkotásban a valóság képei összemosódnak az emlékek és a képzelet világával, főhőseink pedig maguk is csak tapogatóznak a sötétben, hogy rájöjjenek, vajon tényleg találkoztak-e tavaly Marienbadban.


marienbad
Fotó: imdb.com

 

François Truffaut: Jules és Jim

Truffaut filmjének főhősei Jules és Jim, az elválaszthatatlan barátok, akik egy napon találkoznak az elbűvölő szépségű Catherine-nel. A fiatal nő mindkettejüket megbabonázza, ám Jules az, aki közelebb tud kerülni hozzá. Idővel össze is házasodnak, de mikor a háború után újra egymás mellé sodorja őket az élet, Catherine meggondolja magát és inkább Jimmel kíván új életet kezdeni. Hogy hová vezet ez a döntés, az kiderül a filmből, mely több mint húsz évet ölel fel – a cselekmény 1912 körül kezdődik és 1934-ben fejeződik be – és betekintést enged a szeretet szövevényes, olykor irányíthatatlan világába.


jules
Fotó: pictureshouseblog.co.uk

 

Jean-Luc Godard: Bolond Pierrot

Jean-Luc Godard filmje a francia új hullám egyik alapműve. Főhőse Ferdinand, vagyis Bolond Pierrot, aki hátrahagyva élete szerelmét, egy másik nőt vesz feleségül. Mikor újra találkozik régi kedvesével, önmagukhoz híven őrültséget csinálnak: megszöknek és rabolnak, gyilkolnak, áthágnak mindenféle szabályt. Egyszer azonban megtörik a sajátos idill, Ferdinand ugyanis rájön, hogy a szerelme megcsalja, ezt pedig képtelen megbocsátani.


pierrot-le-fou
Fotó: louisville.edu

 

Eric Rohmer: Éjszakám Maudnál

Eric Rohmer filmje egy éjszaka történetét meséli el. Főszereplője Jean-Louis, aki, miután vidékre költözik, az utcán megpillant egy szőke nőt és rögvest elhatározza, hogy elveszi feleségül. Míg Jean-Louis tervet sző, régi barátja, Vidal meghívja, hogy látogassák meg ismerősét, Maudot. Főhősünk beleegyezik és az egész éjszakát az elvált nőnél tölti, akivel olyan mély beszélgetést folytat, amilyet talán soha addig (és azután).


209612
Fotó: cinelongue.org

 

Hogy miért pont e filmeket választottuk? Lényegében azért, mert a francia új hullám képviselői voltak azok, akik merészen és határtalan szabadsággal alkottak, akik úgy készítettek filmet, ahogy az író regényt. Nem törődtek a filmkészítés jól bevált szabályrendszerével, sőt felrúgták azt, ennek eredményeképpen olyan műveket készítettek, melyeket meg kell/meg lehet fejteni. És hogy ez miért jó? Egyrészt azért, mert felejthetetlen filmek születtek, másrészt pedig: példát mutattak, melynek nyomán ma is sok rendező érzi úgy, hogy a kamera olyan könnyű és szabadon kezelhető eszköz, mint egy apró toll.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára

kad2017

25_dollars_masolata

2017.07.26

„Számunkra érthetetlen módon Hollywood atyjáról eddig még nem készült film a világon. Így egy legendát élesztettünk fel” – mondta el Csősz Boglárka, aki színészként és producerként is közreműködik Jimy J. Hollywood 25 DOLLÁR című filmjében, mely a magyar származású Adolph Zukornak állít emléket. Csősz Boglárka a film kapcsán azt is elárulta, hogy fogadta Cannes az alkotást.

IMG_1775

2017.07.26

A Kultkikötő, a Balaton déli partjának legnagyobb összművészeti fesztiválja ezen a héten három zenés produkcióval, egy országos bemutatóval és számos meglepetéssel várja barátait. Jön a Quimby, A GRUND – vígszínházi fiúzenekar, Koltai Róbert, Pindroch Csaba, az Orlai Produkciós Iroda csapata és a Veszprémi Petőfi Színház társulata.

ballet

2017.07.26

Mi a film? – teszik fel a kérdést azok a rendezők, akik a filmi kifejezés lényegét és a filmszerűség természetét vizsgálják. Azok, akik a mozgókép művészi lehetőségeinek határait kutatják. És hogy miképpen teszik ezt? Kísérleti filmekkel, vagyis olyan alkotásokkal, melyek láttán tátva marad a nézők szája. Éppen ezért: nézzünk kísérleti filmeket!

Lisszabonban rendezik a 2018-as Eurovíziós Dalfesztivált – jelentették be július 25-én, kedden a portugál fővárosban a szervezők, az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) és a portugál köztelevízió (RTP). Portugália azért lehet a 63. dalfesztivál házigazdája, mert Salvador Sobral májusban megnyerte a kijevi eseményt. A 2018-as rendezésre Lisszabon mellett Braga, Gondomar, Guimaraes és Santa Maria de Feira is pályázott, de végül a 2,7 milliós főváros lett a befutó.

Hetedik stúdiólemezét stílszerűen 7 címmel készítette el Molnár Ferenc Caramel. A népszerű énekes, dalszerző július 28-án, pénteken a Budapest Parkban mutatja be friss anyagát a közönségnek. Az előadó az MTI-nek adott interjújában elmondta: azért is 7 lett a lemez címe, mert a szerencseszámáról van szó, ráadásul a hetesnek van egyfajta misztikus tartalma a kultúrában.

Egy Aberdeen és London között közlekedő éjszakai, hálókocsis vonaton tartották meg egy opera ősbemutatóját július 24-én – számolt be róla a BBC News. A Belongings című zeneművet a vonaton utazók csomagjai ihlették. Ez volt az első alkalom, hogy egy opera premierjét egy Skócia és London között közlekedő szerelvényen, a Caledonian Sleeper elnevezésű hálókocsis járaton tartották meg. Az operát Samual Bordoli szerezte, a librettót Bill Bankes-Jones írta. A darabot a vonat társalgójában adta elő a Zosia Jagodzinska csellista és a Robert Lewis tenor.

A Virtuózok felfedezettje, Boros Misi Bösendorfer zongorát kapott. A páratlanul gazdag hangzásvilágú hangszert a néhai dr. Vadász Krisztián hagyatékából örököse, Rochlitz Andrea bocsátotta Boros Misi Junior Prima-díjas zongoraművész rendelkezésére. A zongora Bogányi Gergely világhírű zongoraművész ajánlására került a fiatal tehetséghez. A két zongoraművész, Gergely és Misi Mester és tanítványa címmel 2017. december 6-án közös koncertet ad a Müpában.

Közös koncertet ad Szörényi Levente és a délszláv népzenét játszó Vujicsics Együttes augusztus 20-án Balatonfüreden. A Balaton közelében első alkalommal láthatja majd egy színpadon a közönség a délszláv zenei hagyományokat ápoló zenekart és Szörényi Leventét a nemzeti ünnepen. A 2014 óta játszott, Hej barátom. című produkciót először Budapesten mutatták be, azóta évente néhány alkalommal adják elő, legutóbb Egerben a Kaláka fesztiválon hallhatták az érdeklődők.

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

somlocirqsz

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

A francia-amerikai énekes, Madeleine Peyroux világi himnuszokkal, új lemezének anyagával mutatkozik be végre a magyar közönség előtt is. A MoMKult színpadán lép fel július 4-én a Secular Hymns című albumával, amely egészen különleges keverékét nyújtja a megszentelt és a profán daloknak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma