2017.07.11

„A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával” – fogalmazta meg 1948-ban Alexandre Astruc francia kritikus, filmrendező, regényíró. A „jóslat” hamar beteljesedett: az ’50-es években útjára indult a francia új hullám, melynek képviselői úgy használták a kamerát, mint az írók a tollat.

A töltőtollkamera, eredeti (francia) nevén caméra stylo a filmnyelv, a filmi kifejezőeszközök önállóságát hirdető elmélet, melyet Alexandre Astruc fejlesztett ki 1948-ban írt kiáltványában: „A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával.” Ebből a megfogalmazásból egyértelműen érződik, hogy Astruc a film technikatörténetét a kamera felszabadításának történetével azonosította, mely folyamat eredményeképpen véleménye szerint „a hetedik művészet is olyan hajlékony és érzékeny írásmóddá válhat, mint az írott nyelv”.


last-year-in-marienbad
Tavaly Marienbadban
Fotó: thelosthighwayhotel.com

 

Astruc töltőtollkamera metaforája az irodalmi adaptációk elvetésére szólított fel és komoly biztatást jelentett – mindenekelőtt a hamarosan megszülető francia új hullám képviselőinek – az alkotók számára, „hogy a film kifejezőeszközeit egyénien, szuverén módon használják”. E felfogás szerint a filmkészítés központi szereplője a kortárs, főként amerikai produceri, illetve sztárközpontú filmgyártáshoz képest a rendező.

 

Bármily meglepő, Alexandre Astruc képtelen volt az általa kidolgozott elméletet átültetni a gyakorlatba, hiszen számos irodalmi művet adaptált filmre, de a filmművészetre kétségkívül erős hatást gyakorolt: az ’50-es években induló új francia filmrendező nemzedéknek a film szerzőjéről vallott nézetei Astruc gondolatait visszhangozták és legeredetibb tehetségei – François Truffaut, Jean-Luc Godard, Eric Rohmer és Alain Resnais – valóban olyan szabadsággal és könnyedséggel használták a kamerát, mintha töltőtoll lenne.

 

Így született meg Marienbad labirintusa, Maud különös karaktere, két elválaszthatatlan barát – Jules és Jim – története, valamint a francia új hullám egyik alapműve Jean-Paul Belmondo főszereplésével.

 

(Az előző mondat részletes kifejtése – vagyis filmajánló – következik.)

 

Alain Resnais: Tavaly Marienbadban

A történet helyszíne Marienbad, egész pontosan egy barokk kastély, melyet labirintusszerű francia kert ölel körbe, ez pedig nem véletlen. A cselekmény ugyanis épp olyan szövevényes és megfejthetetlen, mint egy labirintus, melyben az ember körbe-körbe mászkál és sehogy sem leli a kiutat. És hogy miért mondom ezt? Nos, a Tavaly Marienbadban című alkotásban a valóság képei összemosódnak az emlékek és a képzelet világával, főhőseink pedig maguk is csak tapogatóznak a sötétben, hogy rájöjjenek, vajon tényleg találkoztak-e tavaly Marienbadban.


marienbad
Fotó: imdb.com

 

François Truffaut: Jules és Jim

Truffaut filmjének főhősei Jules és Jim, az elválaszthatatlan barátok, akik egy napon találkoznak az elbűvölő szépségű Catherine-nel. A fiatal nő mindkettejüket megbabonázza, ám Jules az, aki közelebb tud kerülni hozzá. Idővel össze is házasodnak, de mikor a háború után újra egymás mellé sodorja őket az élet, Catherine meggondolja magát és inkább Jimmel kíván új életet kezdeni. Hogy hová vezet ez a döntés, az kiderül a filmből, mely több mint húsz évet ölel fel – a cselekmény 1912 körül kezdődik és 1934-ben fejeződik be – és betekintést enged a szeretet szövevényes, olykor irányíthatatlan világába.


jules
Fotó: pictureshouseblog.co.uk

 

Jean-Luc Godard: Bolond Pierrot

Jean-Luc Godard filmje a francia új hullám egyik alapműve. Főhőse Ferdinand, vagyis Bolond Pierrot, aki hátrahagyva élete szerelmét, egy másik nőt vesz feleségül. Mikor újra találkozik régi kedvesével, önmagukhoz híven őrültséget csinálnak: megszöknek és rabolnak, gyilkolnak, áthágnak mindenféle szabályt. Egyszer azonban megtörik a sajátos idill, Ferdinand ugyanis rájön, hogy a szerelme megcsalja, ezt pedig képtelen megbocsátani.


pierrot-le-fou
Fotó: louisville.edu

 

Eric Rohmer: Éjszakám Maudnál

Eric Rohmer filmje egy éjszaka történetét meséli el. Főszereplője Jean-Louis, aki, miután vidékre költözik, az utcán megpillant egy szőke nőt és rögvest elhatározza, hogy elveszi feleségül. Míg Jean-Louis tervet sző, régi barátja, Vidal meghívja, hogy látogassák meg ismerősét, Maudot. Főhősünk beleegyezik és az egész éjszakát az elvált nőnél tölti, akivel olyan mély beszélgetést folytat, amilyet talán soha addig (és azután).


209612
Fotó: cinelongue.org

 

Hogy miért pont e filmeket választottuk? Lényegében azért, mert a francia új hullám képviselői voltak azok, akik merészen és határtalan szabadsággal alkottak, akik úgy készítettek filmet, ahogy az író regényt. Nem törődtek a filmkészítés jól bevált szabályrendszerével, sőt felrúgták azt, ennek eredményeképpen olyan műveket készítettek, melyeket meg kell/meg lehet fejteni. És hogy ez miért jó? Egyrészt azért, mert felejthetetlen filmek születtek, másrészt pedig: példát mutattak, melynek nyomán ma is sok rendező érzi úgy, hogy a kamera olyan könnyű és szabadon kezelhető eszköz, mint egy apró toll.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára

Badogdob_4_Copyright_Birgit_Hupfeld

2018.04.19

Jártatok már úgy, hogy egy színházi előadás után csak azért tudtatok felkelni a székről, mert úgy éreztétek, muszáj állva tapsolnotok? Éreztétek már, hogy egy darab megrágott, majd kiköpött titeket? Azok, akik a MITEM keretében részt vettek a Berliner Ensemble A bádogdob című előadásán, bizonyára igennel válaszolnak e kérdésekre. Elárulom, miért!

Juhasz_Anna_borito

2018.04.19

Ismét reneszánszukat élik a kulturális események, így többek között egyre népszerűbb a színház, az opera és a balett. Ezzel párhuzamosan bővül a kínálat is, ezért sok esetben nehéz eldönteni, mely darabot nézzük meg vagy milyen könyvet olvassunk? A Kultúra.hu a téma egyik szakértőjét, Juhász Anna irodalmárt, a Hadik Irodalmi Szalonok háziasszonyát kérdezte: ő milyen programokat ajánl?

sziget1

2018.04.19

Idén a korábbinál több nemzetközi sztár ad koncertet a Sziget fesztiválon, miután a befektetőkkel közösen 12 százalékkal, 8,6 milliárd forintra tudták növelni a költségvetést, és csak a nagyszínpados fellépőkre egymilliárddal többet költhetnek – mondta Kádár Tamás főszervező a Sziget április 19-ei budapesti sajtótájékoztatóján.

Korábban eltűnt műtárgyakat, így az 1980-as évek elején a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) világhírű Kaufmann-gyűjteményéből származó könyvgyűjtemény négy, a 19. század második felében nyomtatott, judaika vonatkozású kötetét, egy Gorka Géza által készített múzeumi dísztálat és a keszthelyi Helikon Könyvtár gyűjteményéből eltűnt 18. századi, német nyelvű, gót betűs, a lapjain szereplő pecsétek és bejegyzések alapján egykor a zalavári bencés apátság könyvtárába tartozott jogtörténeti kötetet szolgáltattak vissza jogos tulajdonosuknak a Miniszterelnökség örökségvédelmi hatóságának közreműködésével.

Steven Spielberg Oscar-díjas rendező saját, Amblin Entertainment produkciós cégével és a Warner Bros. stúdióval vág bele a DC-univerzum Blackhawk című képregényének megfilmesítésébe. A képregényben Blackhawk egy pilótákból álló elit katonai csapat, a Blackhawk Squad vezetője, aki szakaszával a második világháborúban harcol. A forgatókönyvet David Koepp írja, aki korábban a Jurassic Park-filmeken, a Világok harca és az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága című filmeken dolgozott együtt a rendezővel. Spielberg jelenleg az ötödik Indiana Jones-filmre készül. A kalandfilm után még leforgatja a West Side Storyt és csak azt követően kezd bele a Blackhawk megfilmesítésébe.

Ava DuVernay amerikai filmrendező és Kristen Stewart színésznő is tagja lesz a Cate Blanchett vezette cannes-i nemzetközi zsűrinek. A szervezők bejelentése szerint a zsűri munkájában további két filmsztár, a francia Léa Seydoux és a kínai Csang Csen, a burundi énekes-dalszerző Khadja Nin, a francia rendező-producer Robert Guédiguian, valamint a Szárnyas fejvadász 2049 rendezője, Denis Villeneuve és az orosz Andrej Zvjagincev is részt vesz. A 71. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivált május 8. és 19. között rendezik meg a Cote’d Azure-ön.

Az északi-iraki Erbílben magyar segítséggel felépült iskola avatóját is bemutatja az Övék a mennyek országa dokumentumfilm-sorozat harmadik, Hungary Helps – Magyarország segít című része, amely április 21-én este lesz látható a Duna Televízió műsorán. A kormány és az adományozók nemcsak az iskolaépítésben nyújtottak segítséget, hanem az egyik teljesen romba döntött város, Teleszkof újjáépítésében is közreműködnek a Magyarország Segít (Hungary Helps) program keretében, amelynek célja, hogy a rászorulókat helyben, a saját szülőföldjükön támogassa. A tervek szerint a stáb a héten újra forgatni indul, ezúttal Szíriába.

Már 36. alkalommal ünnepeljük a táncot és a táncosokat április 29-én, a „balett Shakespeare-jének” tartott Jean-Georges Noverre születésnapján. Mi lehetne jobb alkalom arra, hogy a táncszakma megszólaljon, mint a Tánc Világnapja. A Góbi Rita Társulat és a Nemzeti Táncszínház ebben az évben is látványos flashmobbal ünnepli április 29-én a Tánc Világnapját. Idén a Pas de Bridge a Margit hídról a Müpa előtti térre költözik, így teremtve szimbolikus hidat a kortárs művészet, a kortárs tánc és a mozogni vágyók között. A flashmobhoz bárki csatlakozhat nemtől, kortól és táncos képzettségtől függetlenül. A felhívás ITT olvasható.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma