782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.07.11

„A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával” – fogalmazta meg 1948-ban Alexandre Astruc francia kritikus, filmrendező, regényíró. A „jóslat” hamar beteljesedett: az ’50-es években útjára indult a francia új hullám, melynek képviselői úgy használták a kamerát, mint az írók a tollat.

A töltőtollkamera, eredeti (francia) nevén caméra stylo a filmnyelv, a filmi kifejezőeszközök önállóságát hirdető elmélet, melyet Alexandre Astruc fejlesztett ki 1948-ban írt kiáltványában: „A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával.” Ebből a megfogalmazásból egyértelműen érződik, hogy Astruc a film technikatörténetét a kamera felszabadításának történetével azonosította, mely folyamat eredményeképpen véleménye szerint „a hetedik művészet is olyan hajlékony és érzékeny írásmóddá válhat, mint az írott nyelv”.


last-year-in-marienbad
Tavaly Marienbadban
Fotó: thelosthighwayhotel.com

 

Astruc töltőtollkamera metaforája az irodalmi adaptációk elvetésére szólított fel és komoly biztatást jelentett – mindenekelőtt a hamarosan megszülető francia új hullám képviselőinek – az alkotók számára, „hogy a film kifejezőeszközeit egyénien, szuverén módon használják”. E felfogás szerint a filmkészítés központi szereplője a kortárs, főként amerikai produceri, illetve sztárközpontú filmgyártáshoz képest a rendező.

 

Bármily meglepő, Alexandre Astruc képtelen volt az általa kidolgozott elméletet átültetni a gyakorlatba, hiszen számos irodalmi művet adaptált filmre, de a filmművészetre kétségkívül erős hatást gyakorolt: az ’50-es években induló új francia filmrendező nemzedéknek a film szerzőjéről vallott nézetei Astruc gondolatait visszhangozták és legeredetibb tehetségei – François Truffaut, Jean-Luc Godard, Eric Rohmer és Alain Resnais – valóban olyan szabadsággal és könnyedséggel használták a kamerát, mintha töltőtoll lenne.

 

Így született meg Marienbad labirintusa, Maud különös karaktere, két elválaszthatatlan barát – Jules és Jim – története, valamint a francia új hullám egyik alapműve Jean-Paul Belmondo főszereplésével.

 

(Az előző mondat részletes kifejtése – vagyis filmajánló – következik.)

 

Alain Resnais: Tavaly Marienbadban

A történet helyszíne Marienbad, egész pontosan egy barokk kastély, melyet labirintusszerű francia kert ölel körbe, ez pedig nem véletlen. A cselekmény ugyanis épp olyan szövevényes és megfejthetetlen, mint egy labirintus, melyben az ember körbe-körbe mászkál és sehogy sem leli a kiutat. És hogy miért mondom ezt? Nos, a Tavaly Marienbadban című alkotásban a valóság képei összemosódnak az emlékek és a képzelet világával, főhőseink pedig maguk is csak tapogatóznak a sötétben, hogy rájöjjenek, vajon tényleg találkoztak-e tavaly Marienbadban.


marienbad
Fotó: imdb.com

 

François Truffaut: Jules és Jim

Truffaut filmjének főhősei Jules és Jim, az elválaszthatatlan barátok, akik egy napon találkoznak az elbűvölő szépségű Catherine-nel. A fiatal nő mindkettejüket megbabonázza, ám Jules az, aki közelebb tud kerülni hozzá. Idővel össze is házasodnak, de mikor a háború után újra egymás mellé sodorja őket az élet, Catherine meggondolja magát és inkább Jimmel kíván új életet kezdeni. Hogy hová vezet ez a döntés, az kiderül a filmből, mely több mint húsz évet ölel fel – a cselekmény 1912 körül kezdődik és 1934-ben fejeződik be – és betekintést enged a szeretet szövevényes, olykor irányíthatatlan világába.


jules
Fotó: pictureshouseblog.co.uk

 

Jean-Luc Godard: Bolond Pierrot

Jean-Luc Godard filmje a francia új hullám egyik alapműve. Főhőse Ferdinand, vagyis Bolond Pierrot, aki hátrahagyva élete szerelmét, egy másik nőt vesz feleségül. Mikor újra találkozik régi kedvesével, önmagukhoz híven őrültséget csinálnak: megszöknek és rabolnak, gyilkolnak, áthágnak mindenféle szabályt. Egyszer azonban megtörik a sajátos idill, Ferdinand ugyanis rájön, hogy a szerelme megcsalja, ezt pedig képtelen megbocsátani.


pierrot-le-fou
Fotó: louisville.edu

 

Eric Rohmer: Éjszakám Maudnál

Eric Rohmer filmje egy éjszaka történetét meséli el. Főszereplője Jean-Louis, aki, miután vidékre költözik, az utcán megpillant egy szőke nőt és rögvest elhatározza, hogy elveszi feleségül. Míg Jean-Louis tervet sző, régi barátja, Vidal meghívja, hogy látogassák meg ismerősét, Maudot. Főhősünk beleegyezik és az egész éjszakát az elvált nőnél tölti, akivel olyan mély beszélgetést folytat, amilyet talán soha addig (és azután).


209612
Fotó: cinelongue.org

 

Hogy miért pont e filmeket választottuk? Lényegében azért, mert a francia új hullám képviselői voltak azok, akik merészen és határtalan szabadsággal alkottak, akik úgy készítettek filmet, ahogy az író regényt. Nem törődtek a filmkészítés jól bevált szabályrendszerével, sőt felrúgták azt, ennek eredményeképpen olyan műveket készítettek, melyeket meg kell/meg lehet fejteni. És hogy ez miért jó? Egyrészt azért, mert felejthetetlen filmek születtek, másrészt pedig: példát mutattak, melynek nyomán ma is sok rendező érzi úgy, hogy a kamera olyan könnyű és szabadon kezelhető eszköz, mint egy apró toll.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma