2017.07.11

„A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával” – fogalmazta meg 1948-ban Alexandre Astruc francia kritikus, filmrendező, regényíró. A „jóslat” hamar beteljesedett: az ’50-es években útjára indult a francia új hullám, melynek képviselői úgy használták a kamerát, mint az írók a tollat.

A töltőtollkamera, eredeti (francia) nevén caméra stylo a filmnyelv, a filmi kifejezőeszközök önállóságát hirdető elmélet, melyet Alexandre Astruc fejlesztett ki 1948-ban írt kiáltványában: „A rendezés már nem csupán valamely előre megírt jelenet illusztrálásának eszköze, hanem valódi írásmód. A szerző úgy ír a kamerájával, mint az író a töltőtollával.” Ebből a megfogalmazásból egyértelműen érződik, hogy Astruc a film technikatörténetét a kamera felszabadításának történetével azonosította, mely folyamat eredményeképpen véleménye szerint „a hetedik művészet is olyan hajlékony és érzékeny írásmóddá válhat, mint az írott nyelv”.


last-year-in-marienbad
Tavaly Marienbadban
Fotó: thelosthighwayhotel.com

 

Astruc töltőtollkamera metaforája az irodalmi adaptációk elvetésére szólított fel és komoly biztatást jelentett – mindenekelőtt a hamarosan megszülető francia új hullám képviselőinek – az alkotók számára, „hogy a film kifejezőeszközeit egyénien, szuverén módon használják”. E felfogás szerint a filmkészítés központi szereplője a kortárs, főként amerikai produceri, illetve sztárközpontú filmgyártáshoz képest a rendező.

 

Bármily meglepő, Alexandre Astruc képtelen volt az általa kidolgozott elméletet átültetni a gyakorlatba, hiszen számos irodalmi művet adaptált filmre, de a filmművészetre kétségkívül erős hatást gyakorolt: az ’50-es években induló új francia filmrendező nemzedéknek a film szerzőjéről vallott nézetei Astruc gondolatait visszhangozták és legeredetibb tehetségei – François Truffaut, Jean-Luc Godard, Eric Rohmer és Alain Resnais – valóban olyan szabadsággal és könnyedséggel használták a kamerát, mintha töltőtoll lenne.

 

Így született meg Marienbad labirintusa, Maud különös karaktere, két elválaszthatatlan barát – Jules és Jim – története, valamint a francia új hullám egyik alapműve Jean-Paul Belmondo főszereplésével.

 

(Az előző mondat részletes kifejtése – vagyis filmajánló – következik.)

 

Alain Resnais: Tavaly Marienbadban

A történet helyszíne Marienbad, egész pontosan egy barokk kastély, melyet labirintusszerű francia kert ölel körbe, ez pedig nem véletlen. A cselekmény ugyanis épp olyan szövevényes és megfejthetetlen, mint egy labirintus, melyben az ember körbe-körbe mászkál és sehogy sem leli a kiutat. És hogy miért mondom ezt? Nos, a Tavaly Marienbadban című alkotásban a valóság képei összemosódnak az emlékek és a képzelet világával, főhőseink pedig maguk is csak tapogatóznak a sötétben, hogy rájöjjenek, vajon tényleg találkoztak-e tavaly Marienbadban.


marienbad
Fotó: imdb.com

 

François Truffaut: Jules és Jim

Truffaut filmjének főhősei Jules és Jim, az elválaszthatatlan barátok, akik egy napon találkoznak az elbűvölő szépségű Catherine-nel. A fiatal nő mindkettejüket megbabonázza, ám Jules az, aki közelebb tud kerülni hozzá. Idővel össze is házasodnak, de mikor a háború után újra egymás mellé sodorja őket az élet, Catherine meggondolja magát és inkább Jimmel kíván új életet kezdeni. Hogy hová vezet ez a döntés, az kiderül a filmből, mely több mint húsz évet ölel fel – a cselekmény 1912 körül kezdődik és 1934-ben fejeződik be – és betekintést enged a szeretet szövevényes, olykor irányíthatatlan világába.


jules
Fotó: pictureshouseblog.co.uk

 

Jean-Luc Godard: Bolond Pierrot

Jean-Luc Godard filmje a francia új hullám egyik alapműve. Főhőse Ferdinand, vagyis Bolond Pierrot, aki hátrahagyva élete szerelmét, egy másik nőt vesz feleségül. Mikor újra találkozik régi kedvesével, önmagukhoz híven őrültséget csinálnak: megszöknek és rabolnak, gyilkolnak, áthágnak mindenféle szabályt. Egyszer azonban megtörik a sajátos idill, Ferdinand ugyanis rájön, hogy a szerelme megcsalja, ezt pedig képtelen megbocsátani.


pierrot-le-fou
Fotó: louisville.edu

 

Eric Rohmer: Éjszakám Maudnál

Eric Rohmer filmje egy éjszaka történetét meséli el. Főszereplője Jean-Louis, aki, miután vidékre költözik, az utcán megpillant egy szőke nőt és rögvest elhatározza, hogy elveszi feleségül. Míg Jean-Louis tervet sző, régi barátja, Vidal meghívja, hogy látogassák meg ismerősét, Maudot. Főhősünk beleegyezik és az egész éjszakát az elvált nőnél tölti, akivel olyan mély beszélgetést folytat, amilyet talán soha addig (és azután).


209612
Fotó: cinelongue.org

 

Hogy miért pont e filmeket választottuk? Lényegében azért, mert a francia új hullám képviselői voltak azok, akik merészen és határtalan szabadsággal alkottak, akik úgy készítettek filmet, ahogy az író regényt. Nem törődtek a filmkészítés jól bevált szabályrendszerével, sőt felrúgták azt, ennek eredményeképpen olyan műveket készítettek, melyeket meg kell/meg lehet fejteni. És hogy ez miért jó? Egyrészt azért, mert felejthetetlen filmek születtek, másrészt pedig: példát mutattak, melynek nyomán ma is sok rendező érzi úgy, hogy a kamera olyan könnyű és szabadon kezelhető eszköz, mint egy apró toll.

 

Tóth Eszter

Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára

V4-banner

_D0A1439_Copy_masolata

2018.02.22

A magyarság a történelem viharai miatt önbizalomhiányos nemzetté vált, ezért is fontos, hogy végre elhiggye saját értékei létezését – mondta el dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár A kultúra gyarapít! című, az Országház Felsőházi termében megrendezett szakmai konferencián február 22-én. A tanácskozáson a kultúra közösségépítő, megtartó és gyarapító erejére hívták fel a figyelmet.

borito_kis

2018.02.22

Az idei színházi évad utolsó előadásként mutatják be február 24-én a Thália Színházban az Oscar című darabot. Az előadást a Sylvester Stallone főszereplésével készült ’91-es adaptáció tette ismerté, ám Csányi Sándor, a Thália Színház művészeti vezetője a február 22-ei sajtótájékoztatón elmondta: a mostani előadás nemcsak ezt, de a Louis de Funès főszereplésével készült filmet is túlszárnyalja majd.

TorokAdamportre

2018.02.22

Négy évtizeddel az eredeti megjelenés után először adták ki CD-n a Mini együttes első albumát, valamint az azt sorban követő három anyagot a zenekar „ezüst korszakából”. „A Minit a kezdetektől imádta a szakma. A hetvenes évek legelején minket választottak a legjobb hazai zenekarnak” – mondta a 70 éves Török Ádám, az 50 éves Mini alapítója, énekese, fuvolása, dalszerzője az MTI-nek adott interjúban.

A zenekar mesterei sorozatban hangzik el Magyarországon először Bella Máté Tabula Smaragdina című műve, valamint Louis Andriessen De Tijd (Az idő) című darabja március 6-án a budapesti Zeneakadémián Arie van Beek vezényletével. Bella Máté Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a rotterdami de Doelen koncertközpont megrendelésére írta kompozícióját, amelyben egy ókori ezoterikus iratot zenésített meg Hamvas Béla filológiai értelmezésének felhasználásával.

Rosamund Pike játssza a kétszeres Nobel-díjas tudóst a Marie Curie életéről szóló, Radioactive című filmben, amelyet Budapesten forgatnak. A produkció rendezője az iráni Marjane Satrapi (Persepolis), a forgatókönyvet Jack Torne írta Lauren Redniss Radioactive: Marie & Pierre Curie: A Tale of Love and Fallout című életrajzi könyve nyomán.

Huszonnégy koncert, népzene, klasszikus és kortárs zene is várja a közönséget február 24-én a kórusok téli éjszakáján a budapesti Andrássy úton álló MagNet Közösségi Házban. A 12 meghívott kamarakórus között két gyermekkar is szerepel. A kórusok a capella, azaz kíséret nélküli zenével készülnek, öt különböző stílusban. A nemzetközi és magyar klasszikusok mellett népdalok, régi, modernebb és populáris darabok is felcsendülnek.

Elkezdődött február 21-én a Magyar Teátrumi Társaság fesztiválja a Zentai Magyar Kamaraszínházban: a II. Teátrum Neked! Zentai Teátrumi Napok keretében a vajdasági közönség egyaránt találkozhat gyermekeket és felnőtteket megszólító színházi programokkal. A program keretében február 22-én a Jövőre veled, ugyanitt! című romantikus vígjáték látható a Veszprémi Petőfi Színház és székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkciójában, február 23-án este pedig Kövek a zsebben címmel a kaposvári Csiky Gergely Színház előadását tekintheti meg a közönség.

Pablo Picasso műveiből nyílik kiállítás a pápai Esterházy-kastélyban: a tárlat látogatói több mint száz grafikát, valamint könyvillusztrációt láthatnak Picasso életművének eddig kevéssé ismert szeletéből. A kiállításon látható alkotások tulajdonosa, Thomas Emmerling nürnbergi műgyűjtő a művekről úgy fogalmaz: Picasso művei absztraktok, néha kubisták, néha líraiak, de mindegyikről visszaköszön a rá oly jellemző cinizmus. A Que viva Picasso, azaz Éljen Picasso című tárlat március 11-től október 31-éig tekinthető meg az Esterházy-kastélyban.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma