2015.02.22

Három különleges koncerttel készül az Óbudai Társaskör február végére. Az Anima Musicae vendég-koncertmester sorozatának újabb állomása Giovanni Guzzo február 25-ei fellépése, majd 26-án a Simplicissimus, 27-én pedig Alejandro Vela varázsolja el a közönséget.

Az Anima Musicae vendég-koncertmester sorozata újabb állomásához érkezett. A Berlinben élő hegedűművész, Giovanni Guzzo Londonban tanít, évekig dolgozott együtt a Manchesteri Cameratával, jelenleg a Budapesti Fesztiválzenekar állandó vendég-koncertmestere. A hangverseny áttekintést nyújt a barokktól a neoromantikáig terjedő időszak kimagasló kamarazenéjéből. Purcell művében a szóló hangszerek, a vonószenekar és a csembaló pezsdítő együtt játékára figyelhetünk fel. A drámai hangvételű nyitány után a szvitben helyet kapnak a kor divatos táncainak stilizált változatai. Giovanni Guzzo Mendelssohn d-moll hegedűversenyében szólistaként is bemutatkozik. Vivaldi négyhegedűs versenyművének megszólaltatása tökéletes példa a zene nyelvének kultúrák és nemzetek feletti egységére. Britten az angol zeneirodalom egyik kiemelkedő alakja, az esten elhangzó kamarazenekarra íródott művével tiszteleg első zeneelmélet tanára és mestere előtt (Bartók Tamás, Anima Musicae). Az előadás február 25-én hallható.


Giovanni-Guzzo-31

 

A „kismester” mint zenetörténeti kifejezés talán a valaha alkotott egyik legrosszabb terminus technicus. Egyrészt rengeteg olyan szerző munkáját degradálja, akik lehet, hogy a több mint ezeréves nyugati zenetörténet egészében nem játszanak annyira kiemelkedő szerepet, azonban saját korukban sokat tettek a művészi zene műveléséért, előrelendítéséért. Másrészt több, az utókor által nem méltányolt komponistát is tartalmaz, akik amúgy egy szintet képviselnek saját koruk „nagyjaival”. Persze a „méltatlanul elfeledett” kifejezés az évek folyamán szintúgy elkopott, ám a Simplicissimus hiszi, hogy a február végén megszólaltatásra kerülő szonátasorozat bizonyíték lesz egy tévesen a történelem süllyesztőjébe került szerző munkásságának jelentőségére.


Georg Muffat (1653-1704) nevének ugyanis nem a „futottak még” kategóriában, hanem az első sorokban kellene lennie: valójában ő volt az első valódi „kozmopolita” zeneszerző, aki – mint ahogyan egyik művének előszavában írja – életét és munkásságát arra tette fel, hogy saját kora különböző zenei irányvonalait egyesítse. Muffat életét tekintve is világpolgár volt: Franciaországban, a savoyai hercegségben született skót felmenőkkel rendelkező szülőktől, majd Párizsban magától Jean-Baptiste Lullytől sajátította el a francia zenei stílus fortélyait. Később Ingolstadtban tanult jogot, majd Bécsben próbált letelepedni, sikertelenül. Így Prága érintésével Salzburg felé vette az irányt, ahol tíz évig tevékenykedett mint a hercegérsek orgonistája. Ezen időszak alatt egy itáliai tanulmányúton is részt vett, ahol Bernardo Pasquinivel, Girolamo Frescobaldival és magával Arcangelo Corellivel is közeli kapcsolatba került. Salzburgi évei után haláláig Passauban volt karmester.


simplicissimus


A koncerten felcsendülő Armonico tributo sorozat Muffat salzburgi visszaérkezését követően jelent meg, bár a szonáták egy részét még biztosan római tartózkodása alatt írta. Felfedezhető benne természetesen a korábbi példakép, Lully hatása is, ám a sorozatot legfőképpen a Corellinél tanult, az olasz mester szonátáiban és concertóiban meglévő technikai fogások jellemzik. A szonáták érdekessége, hogy a szerző előszava szerint eljátszhatók trióként, négy szólamban, öt szólamban és concerto grossóként egyaránt. Jelen hangverseny, amelynek során először szólal meg a teljes sorozat Budapesten, az ötszólamú előadásmódot fogja követni (Németh Zsombor). A koncertre február 26-án kerül sor.

 

Már hagyományosnak mondható, hogy évről évre hazánkba látogat, és az Óbudai Társaskörben koncertezik az ifjú mexikói zongoraművész, aki családi kapcsolatok révén különösen kötődik Magyarországhoz. Alejandro Vela Mexikóban, Piedras Negrasban született, családjában édesanyja és nagyanyja is zongorázott. Hustonban művészeti középiskolában, majd tizenhét évesen a New York-i Juilliard School-ban, Yoheved Kaplinskynál folytatta tanulmányait. Magyarországhoz a családi szálakon túl a magyar zene – Liszt Ferenc és Bartók Béla alkotásainak – tisztelete és szeretete is köti.


Alejandro_Vela


Ez évben új programot állított össze latin-amerikai szerzők kompozícióiból. A kubai Ernesto Lecuona, akinek hírnevét a nagyszerű és máig népszerű Siboney hozta meg, dalszerű zongoradarabokban idézi a Kék éjszaka varázsát. Alberto Ginastera a legjelesebb argentin zeneszerzők egyike, aki katalán és olasz gyökereit sem tagadta meg. A február 27-ei koncert első részében a Goya-ihlette Granados-ballada, majd a nagyon kedvelt Rahmanyinov-prelűdök hangzanak el.

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma