IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.02.22

Három különleges koncerttel készül az Óbudai Társaskör február végére. Az Anima Musicae vendég-koncertmester sorozatának újabb állomása Giovanni Guzzo február 25-ei fellépése, majd 26-án a Simplicissimus, 27-én pedig Alejandro Vela varázsolja el a közönséget.

Az Anima Musicae vendég-koncertmester sorozata újabb állomásához érkezett. A Berlinben élő hegedűművész, Giovanni Guzzo Londonban tanít, évekig dolgozott együtt a Manchesteri Cameratával, jelenleg a Budapesti Fesztiválzenekar állandó vendég-koncertmestere. A hangverseny áttekintést nyújt a barokktól a neoromantikáig terjedő időszak kimagasló kamarazenéjéből. Purcell művében a szóló hangszerek, a vonószenekar és a csembaló pezsdítő együtt játékára figyelhetünk fel. A drámai hangvételű nyitány után a szvitben helyet kapnak a kor divatos táncainak stilizált változatai. Giovanni Guzzo Mendelssohn d-moll hegedűversenyében szólistaként is bemutatkozik. Vivaldi négyhegedűs versenyművének megszólaltatása tökéletes példa a zene nyelvének kultúrák és nemzetek feletti egységére. Britten az angol zeneirodalom egyik kiemelkedő alakja, az esten elhangzó kamarazenekarra íródott művével tiszteleg első zeneelmélet tanára és mestere előtt (Bartók Tamás, Anima Musicae). Az előadás február 25-én hallható.


Giovanni-Guzzo-31

 

A „kismester” mint zenetörténeti kifejezés talán a valaha alkotott egyik legrosszabb terminus technicus. Egyrészt rengeteg olyan szerző munkáját degradálja, akik lehet, hogy a több mint ezeréves nyugati zenetörténet egészében nem játszanak annyira kiemelkedő szerepet, azonban saját korukban sokat tettek a művészi zene műveléséért, előrelendítéséért. Másrészt több, az utókor által nem méltányolt komponistát is tartalmaz, akik amúgy egy szintet képviselnek saját koruk „nagyjaival”. Persze a „méltatlanul elfeledett” kifejezés az évek folyamán szintúgy elkopott, ám a Simplicissimus hiszi, hogy a február végén megszólaltatásra kerülő szonátasorozat bizonyíték lesz egy tévesen a történelem süllyesztőjébe került szerző munkásságának jelentőségére.


Georg Muffat (1653-1704) nevének ugyanis nem a „futottak még” kategóriában, hanem az első sorokban kellene lennie: valójában ő volt az első valódi „kozmopolita” zeneszerző, aki – mint ahogyan egyik művének előszavában írja – életét és munkásságát arra tette fel, hogy saját kora különböző zenei irányvonalait egyesítse. Muffat életét tekintve is világpolgár volt: Franciaországban, a savoyai hercegségben született skót felmenőkkel rendelkező szülőktől, majd Párizsban magától Jean-Baptiste Lullytől sajátította el a francia zenei stílus fortélyait. Később Ingolstadtban tanult jogot, majd Bécsben próbált letelepedni, sikertelenül. Így Prága érintésével Salzburg felé vette az irányt, ahol tíz évig tevékenykedett mint a hercegérsek orgonistája. Ezen időszak alatt egy itáliai tanulmányúton is részt vett, ahol Bernardo Pasquinivel, Girolamo Frescobaldival és magával Arcangelo Corellivel is közeli kapcsolatba került. Salzburgi évei után haláláig Passauban volt karmester.


simplicissimus


A koncerten felcsendülő Armonico tributo sorozat Muffat salzburgi visszaérkezését követően jelent meg, bár a szonáták egy részét még biztosan római tartózkodása alatt írta. Felfedezhető benne természetesen a korábbi példakép, Lully hatása is, ám a sorozatot legfőképpen a Corellinél tanult, az olasz mester szonátáiban és concertóiban meglévő technikai fogások jellemzik. A szonáták érdekessége, hogy a szerző előszava szerint eljátszhatók trióként, négy szólamban, öt szólamban és concerto grossóként egyaránt. Jelen hangverseny, amelynek során először szólal meg a teljes sorozat Budapesten, az ötszólamú előadásmódot fogja követni (Németh Zsombor). A koncertre február 26-án kerül sor.

 

Már hagyományosnak mondható, hogy évről évre hazánkba látogat, és az Óbudai Társaskörben koncertezik az ifjú mexikói zongoraművész, aki családi kapcsolatok révén különösen kötődik Magyarországhoz. Alejandro Vela Mexikóban, Piedras Negrasban született, családjában édesanyja és nagyanyja is zongorázott. Hustonban művészeti középiskolában, majd tizenhét évesen a New York-i Juilliard School-ban, Yoheved Kaplinskynál folytatta tanulmányait. Magyarországhoz a családi szálakon túl a magyar zene – Liszt Ferenc és Bartók Béla alkotásainak – tisztelete és szeretete is köti.


Alejandro_Vela


Ez évben új programot állított össze latin-amerikai szerzők kompozícióiból. A kubai Ernesto Lecuona, akinek hírnevét a nagyszerű és máig népszerű Siboney hozta meg, dalszerű zongoradarabokban idézi a Kék éjszaka varázsát. Alberto Ginastera a legjelesebb argentin zeneszerzők egyike, aki katalán és olasz gyökereit sem tagadta meg. A február 27-ei koncert első részében a Goya-ihlette Granados-ballada, majd a nagyon kedvelt Rahmanyinov-prelűdök hangzanak el.

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma