NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.22

Jövőre lesz ötven éve, hogy a valamikori Ádám sörözőben Mikó István és Gryllus Dániel megalapította a Kaláka együttest. Most – egy évvel az évforduló előtt – ünnepi évadba kezdtek, amelyben régi zenésztársakkal, határon túli turnékkal és új lemezzel emlékeznek meg erről. INTERJÚ

kalakauj
A kaláka tájszó jelentése: segítő szándékú, önkéntes közös munka és örömteli együttlét
Fotó: kalaka.hu

Csaknem ötven év alatt kicserélődött a Kaláka körül a világ. Mennyit változott az együttes ezekben az évtizedekben?

Gryllus Dániel: Valóban változik a közeg, és nyilván mi sem maradunk ugyanolyanok. Van egy régi kínai mondás, miszerint ahhoz, hogy az ember mindig ugyanolyan legyen, egyfolytában változnia kell. A viszonyulásunk a zenéhez, a költészethez, a magyarságunkhoz, nem változott. De a körülöttünk lévő világ, s főként az életkorunk, azért mégiscsak alakít bennünket. Nem a világhoz akarunk igazodni, ha már irányadást keresünk, akkor érdemes – ahogyan a Szentírás is tartja – az Istennek tetsző dolgokat keresni.


Radványi Balázs: A Kaláka indulásánál a versek megzenésítése mellett a népzene is hangsúlyos elem volt. Ehhez a két dologhoz mindvégig hűek maradtunk, s aki minket választott, évtizedek elteltével sem csalódott. Ugyanakkor mindig újabb és újabb kortárs költők friss versei kerültek a repertoárunkba. Én úgy érzem, egy embert sem eresztettünk el a kezdetekkor velünk daloló, versszerető közönségből, ugyanakkor idővel a népzene mellett a világzene is hangsúlyos szerephez jutott.


Kalaka_sajtotaj_1
A jubileumi évadot beharangozó sajtótájékoztatón


Soha nem volt ebben a 49 évben olyan időszak, amikor kicsit szűkösnek érezték a saját maguk számára kijelölt ösvényt?

G. D: Én azt hiszem, hogy mindig akadt valami érdekes, valami új, amibe érdemes volt belefogni, noha előfordult, hogy azt éreztük, plafonba ütközünk. Biztosan akad egy-két sérelem, de az ember ezeket inkább igyekszik elfelejteni. Sokszor felmerül például, hogy viszonylag későn, hét év után született meg az első lemezünk, így például a Mikó Istvánnal töltött első időszakból alig akad felvételünk. De ezek olyannyira eltörpülnek a sok pozitívum közt, hogy említésre sem érdemesek.


R. B.: Érdekes módon a hetvenes évek közepétől elég sokat jártunk külföldre, a muzsika és költészet rangos fesztiváljain zenéltünk, ám a rendszerváltás után jött néhány év szünet, mert mi is csupán egy lettünk a sok zenekar közül, ám mi már nem betörni igyekeztünk Európa színpadaira, hanem visszatérni. De ez hamar elmúlt, és pár év elteltével ismét sokat muzsikáltunk külföldön, például az első Japán turnénkat azóta nyolc másik követte. Jövő ősszel pedig Dél-Amerikába megyünk.


Mi kell ahhoz, hogy egy közösség ilyen sokáig együtt maradjon? Közösek a célok, jó együtt muzsikálni?

G. D.: Nemcsak együtt muzsikálni, de együtt lenni is jó. A világhírű vonósnégyesek sem azért szoktak feloszlani, mert a csellista elfelejt kiválóan csellózni, hanem mert nem bírják egymást elviselni. Nem tudják tolerálni a másik ilyen vagy olyanságát, nem tudnak bocsánatot kérni, vele együtt röhögni vagy sírni.


R. B.: Egy ilyen közösség olyan, akár egy család, hasonló nehézségekkel kell szembenézni.

G. D: Az is fontos, hogy soha senkit nem gátolt az együttes abban, hogy megvalósítsa más típusú vágyait. A Kaláka mellett Vili gyerekműsoraitól kezdve az én, Szentírással kapcsolatos estjeimen át Balázs Dalnokklubjáig mindannyian számos dolgot csinálunk, ez pusztán korrekt egyeztetés kérdése.


Kalaka_01
Becze Gábor, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Radványi Balázs
Fotó: kalaka.hu


Miről szól majd az ötvenedik évad?

G. D.: Mindenről, ami velünk kapcsolatos; reméljük, hogy összefoglalja az eddigieket. Ezért is nem egyetlen koncertben gondolkoztunk, hiszen annyi mindent csinálunk. Az évadot a Marczibányi téri klubkoncerttel nyitjuk most hétvégén, ahol Huzella Péter lesz a vendégünk. Hamarosan indul a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? koncertsorozata; a Nemzeti Színháztól indulva számos erdélyi településen is megfordulunk majd, és külön öröm, hogy a Móra Kiadó most egy CD melléklettel ellátott verses kötetben adta ki ezt. Köszöntjük majd Kiss Anna költőnőt, emlékezünk Kányádi Sándorra, aki jövőre lenne 90 éves, és jövő novemberben egy Müpás dupla koncerttel zárjuk ezt az évet. Közben folytatjuk a napi dolgainkat is, csak valahogy végighúzódik majd ezeken a hónapokon ez az ünnepi öröm.


R. B.: Idén negyedszer térünk vissza Erdélybe, és boldogan készülünk ezekre a koncertekre, hisz’ már a nyolcvanas években meghatározó élményeket gyűjtöttünk ott. És miközben a koncertjeinkkel örömöt, muzsikát, költészetet viszünk oda, magunk is feltöltődünk az ottani csodákkal. Ügyelnünk kell az egészségünkre is, hogy aztán majd lehessen hatvanadik, hetvenedik évfordulónk...


Kalaka_06
Kaláka 50
Fotó: kalaka.hu

Új lemez is megjelenik majd.

G. D.: Áprily Lajos költeményét kölcsönvéve Őszi rigódal címmel lesz új lemezünk, amelyen – többek közt – Oláh János, Ady Endre, Szabó T. Anna, Lackfi János, Weöres Sándor megzenésített művei és egy Örkény-egyperces, a Rossz álom szerepel majd. Régi vágyunk egy Ady-est létrehozása, talán erre is sort kerítünk majd.

R. B.: Az adja majd a lemez sava-borsát, hogy közönség előtt vesszük fel, így az elismerő moraj mellett még olykor a köhögések is belehallatszanak, viszont a patikatisztaság helyett igazi élményt ad majd – így reméljük.


SzS


Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma