IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.08.31

Érdekes címmel nyitotta meg legújabb kiállítását augusztus 30-án a Hódmezővásárhelyi Művésztelep. Donka Gergely A negyvenkét kakapó. A hét ufonauta. A hat ufó. És a gépelő majom nevű installációját szeptember 14-ig tekinthetik meg az érdeklődők. A képzőművész két éve dolgozik a MANK Nonprofit Kft. által fenntartott művésztelepen.

_D0A7059_Copy


A kiállítás egy négy elemből álló összefüggő installáció, amelyből három (a negyvenkét kakapó, a hét ufonauta, a hat ufó) fehér posztamenseken elhelyezett, feketére festett betonból öntött tárgyakból áll. A negyedik elem (a gépelő majom) pedig egy szintén fehér posztamensen lévő monitor, amelyhez számítógép csatlakozik. A képernyőn egy véletlen generátor által előállított, valós időben íródó szöveg jelenik meg. Az installáció része egy mobiltelefonra írt applikáció, ami a beton elemek geometrikusan elhelyezett, statikus összképét hivatott a kiterjesztett valóság eszközével megtörni.

 

„A kakapók száma Douglas Adams legismertebb regénysorozatában, a Galaxis útikalauz stopposoknak című műben szereplő, az élet értelmére adott választ jelenti, miközben az ufonauták és az ufók számának szorzata is ugyanennyit ad ki” – mondta el Donka Gergely az alkotásról. Hozzátette: a gépelő majom a végtelenmajom-tételre utal, amely szerint ha adott valamilyen előre rögzített szöveg, és egy majom korlátlan ideig véletlenszerűen ütögeti egy írógép billentyűit, akkor majdnem biztos, hogy előbb-utóbb ezt az adott szöveget is leírja, még akkor is, ha az olyan összetett és értelmes, mint például William Shakespeare teljes életműve. A tétel története egészen Arisztotelészig, illetve Ciceróig követhető vissza, de Jonathan Swift is foglalkozott vele.

 

_D0A7072_Copy


„E négy elem viszonyát vizsgálom a végtelen, a valószerűtlenség és a valószínűség tükrében. Fontos aspektusa a még létező, de a kihalás szélén álló papagájféle, a kakapó és az elképzelt, létezéséről bizonyítást nem nyert ufó-ufonauta relációja” – fogalmazott az alkotó, aki megemlítette: az sem lehet véletlen, hogy a posztamensek magassága majdnem pontosan negyvenkét centiméter.

 

A megnyitón köszöntőt mondott Matiszlovics Tibor, a MANK Nonprofit Kft. szolgáltatási igazgatója. A kiállítást Kovács Gyula András képzőművész nyitotta meg. A tárlat 2018. szeptember 14-ig tekinthető meg, előzetes egyeztetést követően. A látogatók jelentkezését Rapcsák Katalin alkotóház-vezető címére várják: rapcsak.katalin@alkotomuveszet.hu.

 

Donka Gergely a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület tagja, kiállított már Hódmezővásárhely mellett Szegeden, Békéscsabán, Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Debrecenben egy fotósorozatát pedig Szöulba is meghívták, amelyen azt mutatja be, mit nem lehet megtenni egyenruhában.

 

_D0A7121_Copy
Donka Gergely és Matiszlovics Tibor


Donka Gergely két éve dolgozik a Hódmezővásárhelyi Alkotóházban. Három, pályázaton nyertes művészének adta át a MANK 2016. október 1-jén a Hódmezővásárhelyi Művésztelep műtermeinek kulcsait, amikor a felújítást követően nemcsak a művésztelep, hanem a Hódmezővásárhelyi Alkotóház is ismét megnyitotta kapuit. Donka Gergely mellett Sonkoly Tibor és Máté István Hunor képzőművész kapott lehetőséget az alkotásra.

 

A 2016-os év elején kezdődött felújítás eredményeként a művésztelepen négy műterem várja a művészeket, amelyből háromban pályázati úton kiválasztott művészek alkothatnak kedvezményes bérleti díj fejében, a negyedik pedig közösségi műteremként funkciónál majd: éppúgy rendeznek majd itt kiállításokat, ahogy időnként a közös munka színteréül szolgál azoknak a művészeknek, akik az alkotóházban szállnak meg és nagyobb méretű alkotáson vagy speciális géppel dolgoznak, így itt lehetőség van szövőszék és rézkarcnyomógép használatára is.

 

_D0A7251_Copy

A művésztelepet 1966-ban adták át: a korábbi közös műtermet ugyanis, amelyet Plohn József fotográfus hagyott a városra, azzal a kikötéssel, hogy a fiatal tehetségeknek műtermi lehetőséget biztosítson, városrendezési okok miatt elbontották. Fennállása óta több művészgeneráció kibontakozását segítette elő az épület. Itt kezdte pályáját Szalay Ferenc, Fejér Csaba, Fodor József, Csikós András, Erdős Péter, Hézső Ferenc, Tuza László, Samu Katalin, Lantos Györgyi, Máté István, Návay Sándor, Zoltai Attila, Rományi László és Sándor Eszter.


Fotók: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma