Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2014.05.05

A mindenkori kortárs művészet legjelentősebb eseménye a Velencei Biennále – mondta el Halász János kultúráért felelős államtitkár május 5-én, Szentendrén. Idén mindenki bekapcsolódhat a magyar pavilon építésébe: a látogatók csipeszekkel gondolhatják tovább a kurátorok elképzeléseit.

DSC_4148
...egy csipeszt pedig magukkal vihetnek, ezzel teremtve közösséget az esemény látogatói között – ami a magyar kiállítás témája is.
 

Összesen 32 ország rendelkezik saját nemzeti pavilonnal a Biennálén, köztük Magyarország már 1909 óta – emelte ki a tájékoztatón Halász János, majd hozzátette: idén 68,4 milliót biztosítanak a kiállítás megrendezésére, míg tavaly ugyanez az összeg 57,8 millió volt. A forrás technikai és pénzügyi lebonyolítóként a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez kerül, 2014-ben ebből valósíthatják meg elképzeléseiket a pályázat útján kiválasztott kurátorok, Jakab Csaba és Márton László Attila. Gulyás Gábor nemzeti biztos kifejtette: június 7-én nyílik meg a magyar pavilon a nagyközönség előtt, az újságírók azonban már az azt megelőző napokban is megtekinthetik a kiállításokat: így pontosan egy hónap múlva, június 5-én nyitja meg a kapuit a magyar kiállítóhely.

 

Június 7-től november 23-ig várja a közönséget az idei Velencei Biennále, amelynek főkurátora a világhírű holland építész, Rem Koolhaas. A magyar kiállításra az előző évek gyakorlatához hasonlóan nyilvános pályázatot írtak ki, amelyre rekordszámú, húsz érvényes pályamű érkezett be. A nyolctagú szakmai zsűri – amelynek a nemzeti biztoson kívül tagja volt Boros Géza művészettörténész, Ferencz István Kossuth-díjas építész, Finta József Kossuth-díjas építész, Markó Balázs építész, Nagy Tamás Ybl-díjas építész, Pásztor Erika Katalina építész, médiaművész, Sáros László György Ybl-díjas építész – az Építés/Building – Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre című pályamű megvalósítását javasolta.

 

A kiállítók projektje rendhagyó módon túlnyúlik a magyar pavilonon, hiszen az várhatóan a Giardini-kert területén lévő padok felújítását, illetőleg átépítését is magában foglalja – mondta el Gulyás Gábor.

 

Bemutatták továbbá a Szentendrei Régi Művésztelepen azt az alkalmi kiállítást, amelyet Kunkovács László Ősépítmények című fotóiból rendeztek be – ezek a képek a velencei tárlaton is szerepelnek majd. Velencében továbbá építész szakos főiskolai és egyetemi hallgatók is megmutathatják magukat: a hagyományosan fiatalok számára kiírt pályázatra összesen 43 pályamű érkezett be – a nyertes projekttel hat temesvári egyetemista pályázott. Järger Zsolt, Molnár Zsolt, Szemcsuk Franciska, Benedek Tímea, Czáka Zoltán és Tóth Bertalan István Szakállszárító című projektjét a tervezők meg is építhetik a magyar pavilonban.

 

DSC_4245A kiállításon a kurátorok az általuk kárpát-medencei modellnek nevezett oktatási módszert mutatják be. Koncepciójuk a 2010-es BorderLINE Architecture és a 2012-es Spacemaker című kiállítások gondolatmenetéhez is kapcsolódva a Kárpát-medence sajátos építési gyakorlatának példáit és összefüggéseit mutatja be, mégpedig az építés alapproblémáinak újragondolására révén. A látogatók bekapcsolódhatnak az építésbe a magyar pavilonban ehhez rendelkezésre álló csipeszek feltűzésével. A kurátorok több százezernyi hagyományos facsipesszel készülnek, és azt remélik, hogy a tárlat emblémájává váló csipesz a város legkülönbözőbb részeibe is eljut majd.

 

DSC_4254„A kárpát-medencei modellt szeretnénk bemutatni, elsősorban az itt élő emberek munkáin keresztül. Kunkovács László néprajzkutató rengeteg ősintézményt örökített meg, 2013-ban például Zentán is fotózott még. A magyar kultúra nagyon fontos pillanatait örökítette meg, többek között a székely kalákát, mely napjainkig megőrizte formáját. Olyan tereket fotózott, melyeknek konkrét és valóságos értelme, haszna van, olyan tereket, melyeket a helybéliekkel közösen fogalmaztak meg” – mondta el Gulyás Gábor. Kifejtette: Koolhaas fő tematikája szerint az építészet fő elemei magatartásbeli kérdések: az elmúlt száz évben az építész szakma elszaladt a tényleges feladatai mellett, nem valóságos embereknek épít, a mostani biennálé viszont a helybéli laikus számára is új kapukat nyithat.

Kulcsszavak:

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma