2014.05.05

A mindenkori kortárs művészet legjelentősebb eseménye a Velencei Biennále – mondta el Halász János kultúráért felelős államtitkár május 5-én, Szentendrén. Idén mindenki bekapcsolódhat a magyar pavilon építésébe: a látogatók csipeszekkel gondolhatják tovább a kurátorok elképzeléseit.

DSC_4148
...egy csipeszt pedig magukkal vihetnek, ezzel teremtve közösséget az esemény látogatói között – ami a magyar kiállítás témája is.
 

Összesen 32 ország rendelkezik saját nemzeti pavilonnal a Biennálén, köztük Magyarország már 1909 óta – emelte ki a tájékoztatón Halász János, majd hozzátette: idén 68,4 milliót biztosítanak a kiállítás megrendezésére, míg tavaly ugyanez az összeg 57,8 millió volt. A forrás technikai és pénzügyi lebonyolítóként a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez kerül, 2014-ben ebből valósíthatják meg elképzeléseiket a pályázat útján kiválasztott kurátorok, Jakab Csaba és Márton László Attila. Gulyás Gábor nemzeti biztos kifejtette: június 7-én nyílik meg a magyar pavilon a nagyközönség előtt, az újságírók azonban már az azt megelőző napokban is megtekinthetik a kiállításokat: így pontosan egy hónap múlva, június 5-én nyitja meg a kapuit a magyar kiállítóhely.

 

Június 7-től november 23-ig várja a közönséget az idei Velencei Biennále, amelynek főkurátora a világhírű holland építész, Rem Koolhaas. A magyar kiállításra az előző évek gyakorlatához hasonlóan nyilvános pályázatot írtak ki, amelyre rekordszámú, húsz érvényes pályamű érkezett be. A nyolctagú szakmai zsűri – amelynek a nemzeti biztoson kívül tagja volt Boros Géza művészettörténész, Ferencz István Kossuth-díjas építész, Finta József Kossuth-díjas építész, Markó Balázs építész, Nagy Tamás Ybl-díjas építész, Pásztor Erika Katalina építész, médiaművész, Sáros László György Ybl-díjas építész – az Építés/Building – Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre című pályamű megvalósítását javasolta.

 

A kiállítók projektje rendhagyó módon túlnyúlik a magyar pavilonon, hiszen az várhatóan a Giardini-kert területén lévő padok felújítását, illetőleg átépítését is magában foglalja – mondta el Gulyás Gábor.

 

Bemutatták továbbá a Szentendrei Régi Művésztelepen azt az alkalmi kiállítást, amelyet Kunkovács László Ősépítmények című fotóiból rendeztek be – ezek a képek a velencei tárlaton is szerepelnek majd. Velencében továbbá építész szakos főiskolai és egyetemi hallgatók is megmutathatják magukat: a hagyományosan fiatalok számára kiírt pályázatra összesen 43 pályamű érkezett be – a nyertes projekttel hat temesvári egyetemista pályázott. Järger Zsolt, Molnár Zsolt, Szemcsuk Franciska, Benedek Tímea, Czáka Zoltán és Tóth Bertalan István Szakállszárító című projektjét a tervezők meg is építhetik a magyar pavilonban.

 

DSC_4245A kiállításon a kurátorok az általuk kárpát-medencei modellnek nevezett oktatási módszert mutatják be. Koncepciójuk a 2010-es BorderLINE Architecture és a 2012-es Spacemaker című kiállítások gondolatmenetéhez is kapcsolódva a Kárpát-medence sajátos építési gyakorlatának példáit és összefüggéseit mutatja be, mégpedig az építés alapproblémáinak újragondolására révén. A látogatók bekapcsolódhatnak az építésbe a magyar pavilonban ehhez rendelkezésre álló csipeszek feltűzésével. A kurátorok több százezernyi hagyományos facsipesszel készülnek, és azt remélik, hogy a tárlat emblémájává váló csipesz a város legkülönbözőbb részeibe is eljut majd.

 

DSC_4254„A kárpát-medencei modellt szeretnénk bemutatni, elsősorban az itt élő emberek munkáin keresztül. Kunkovács László néprajzkutató rengeteg ősintézményt örökített meg, 2013-ban például Zentán is fotózott még. A magyar kultúra nagyon fontos pillanatait örökítette meg, többek között a székely kalákát, mely napjainkig megőrizte formáját. Olyan tereket fotózott, melyeknek konkrét és valóságos értelme, haszna van, olyan tereket, melyeket a helybéliekkel közösen fogalmaztak meg” – mondta el Gulyás Gábor. Kifejtette: Koolhaas fő tematikája szerint az építészet fő elemei magatartásbeli kérdések: az elmúlt száz évben az építész szakma elszaladt a tényleges feladatai mellett, nem valóságos embereknek épít, a mostani biennálé viszont a helybéli laikus számára is új kapukat nyithat.

Kulcsszavak:

mama_1

2019.02.21

Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?

mate-bence

2019.02.21

Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.

Pinczehelyi

2019.02.21

A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.

Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.

A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.

2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.

Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.

Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.

Mariangela_Vacatello

A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.

Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma