IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2014.05.05

A mindenkori kortárs művészet legjelentősebb eseménye a Velencei Biennále – mondta el Halász János kultúráért felelős államtitkár május 5-én, Szentendrén. Idén mindenki bekapcsolódhat a magyar pavilon építésébe: a látogatók csipeszekkel gondolhatják tovább a kurátorok elképzeléseit.

DSC_4148
...egy csipeszt pedig magukkal vihetnek, ezzel teremtve közösséget az esemény látogatói között – ami a magyar kiállítás témája is.
 

Összesen 32 ország rendelkezik saját nemzeti pavilonnal a Biennálén, köztük Magyarország már 1909 óta – emelte ki a tájékoztatón Halász János, majd hozzátette: idén 68,4 milliót biztosítanak a kiállítás megrendezésére, míg tavaly ugyanez az összeg 57,8 millió volt. A forrás technikai és pénzügyi lebonyolítóként a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.-hez kerül, 2014-ben ebből valósíthatják meg elképzeléseiket a pályázat útján kiválasztott kurátorok, Jakab Csaba és Márton László Attila. Gulyás Gábor nemzeti biztos kifejtette: június 7-én nyílik meg a magyar pavilon a nagyközönség előtt, az újságírók azonban már az azt megelőző napokban is megtekinthetik a kiállításokat: így pontosan egy hónap múlva, június 5-én nyitja meg a kapuit a magyar kiállítóhely.

 

Június 7-től november 23-ig várja a közönséget az idei Velencei Biennále, amelynek főkurátora a világhírű holland építész, Rem Koolhaas. A magyar kiállításra az előző évek gyakorlatához hasonlóan nyilvános pályázatot írtak ki, amelyre rekordszámú, húsz érvényes pályamű érkezett be. A nyolctagú szakmai zsűri – amelynek a nemzeti biztoson kívül tagja volt Boros Géza művészettörténész, Ferencz István Kossuth-díjas építész, Finta József Kossuth-díjas építész, Markó Balázs építész, Nagy Tamás Ybl-díjas építész, Pásztor Erika Katalina építész, médiaművész, Sáros László György Ybl-díjas építész – az Építés/Building – Az építés folyamata, ember- és közösségformáló ereje, hatása az épített környezetre című pályamű megvalósítását javasolta.

 

A kiállítók projektje rendhagyó módon túlnyúlik a magyar pavilonon, hiszen az várhatóan a Giardini-kert területén lévő padok felújítását, illetőleg átépítését is magában foglalja – mondta el Gulyás Gábor.

 

Bemutatták továbbá a Szentendrei Régi Művésztelepen azt az alkalmi kiállítást, amelyet Kunkovács László Ősépítmények című fotóiból rendeztek be – ezek a képek a velencei tárlaton is szerepelnek majd. Velencében továbbá építész szakos főiskolai és egyetemi hallgatók is megmutathatják magukat: a hagyományosan fiatalok számára kiírt pályázatra összesen 43 pályamű érkezett be – a nyertes projekttel hat temesvári egyetemista pályázott. Järger Zsolt, Molnár Zsolt, Szemcsuk Franciska, Benedek Tímea, Czáka Zoltán és Tóth Bertalan István Szakállszárító című projektjét a tervezők meg is építhetik a magyar pavilonban.

 

DSC_4245A kiállításon a kurátorok az általuk kárpát-medencei modellnek nevezett oktatási módszert mutatják be. Koncepciójuk a 2010-es BorderLINE Architecture és a 2012-es Spacemaker című kiállítások gondolatmenetéhez is kapcsolódva a Kárpát-medence sajátos építési gyakorlatának példáit és összefüggéseit mutatja be, mégpedig az építés alapproblémáinak újragondolására révén. A látogatók bekapcsolódhatnak az építésbe a magyar pavilonban ehhez rendelkezésre álló csipeszek feltűzésével. A kurátorok több százezernyi hagyományos facsipesszel készülnek, és azt remélik, hogy a tárlat emblémájává váló csipesz a város legkülönbözőbb részeibe is eljut majd.

 

DSC_4254„A kárpát-medencei modellt szeretnénk bemutatni, elsősorban az itt élő emberek munkáin keresztül. Kunkovács László néprajzkutató rengeteg ősintézményt örökített meg, 2013-ban például Zentán is fotózott még. A magyar kultúra nagyon fontos pillanatait örökítette meg, többek között a székely kalákát, mely napjainkig megőrizte formáját. Olyan tereket fotózott, melyeknek konkrét és valóságos értelme, haszna van, olyan tereket, melyeket a helybéliekkel közösen fogalmaztak meg” – mondta el Gulyás Gábor. Kifejtette: Koolhaas fő tematikája szerint az építészet fő elemei magatartásbeli kérdések: az elmúlt száz évben az építész szakma elszaladt a tényleges feladatai mellett, nem valóságos embereknek épít, a mostani biennálé viszont a helybéli laikus számára is új kapukat nyithat.

Kulcsszavak:

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

EgriCsillagok_-586x340

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma