NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2016.11.30
Takács Erzsébet

Nagy jubileumi koncert közeleg: december 3-án 40 éves pályafutását ünnepli a 60 éves Varga Miklós, így kettős évfordulóra emlékezik a közönséggel. „Nem vagyok nagy zeneszerző, életemben körülbelül 10-15 dalt írhattam, ebből az egyik volt az Európa című, amely aztán a pályafutásom egyik legmeghatározóbb eleme lett” – mondja a művész.

Varga Miklósnak a 40 éves pályafutása alatt nem nagyon tudtak föltenni olyan kérdést az újságírók, amelyre ne akart volna válaszolni. Persze, abban már ideje korán megegyezett a családjával, hogy a magánélete nem lehet téma a hasonló interjúk során, és ezt mindenki tiszteletben is tartja. Történik ez annak ellenére, hogy neve természetesen nem csak itthon ismert, az országhatáron túl élő magyarság is jól tudja dalait. „Rendszeresen járok koncertezni a környező országok magyar lakta településeire. Volt szerencsém például két esztendővel ezelőtt is Amerikában járni, ilyenkor igyekszik személyes kapcsolatokat kialakítani az ember” – meséli Varga Miklós.


A_Megfeszitett_tomegben

 

Amikor arra terelem a szót, hogy számos dala a magyarságra, a nemzettudatra irányul, elmondja: „Nálam egy és ugyanaz a gondolatiság és a zeneiség. Az elmúlt negyven esztendő szakmai pályafutására rányomta a bélyegét az a fajta témaválasztás, amelybe én szépen lassan belecsöppentem annak idején az István, a királlyal. Aztán ott is ragadtam, de ezt egyáltalán nem bántam meg. A magyar történelmet és a magyar történelmi figurák megformálását nem lehet különválasztani, ami az én munkásságomra is igaz, és ez jórészt a nemzettudatról, a nemzeti identitásról szól. Természetesen nem kizárólag, hiszen játszottam ismert külföldi színpadi darabokban is, de a pályafutásomat alapvetően valóban a magyarság identitásának megjelenítése fémjelzi.”

 

Ez a szerep egyáltalán nincs azonban ellenére. „Küzdeni semmiképpen nem küzdöttem ellene, hiszen ez abszolút tudatosan vállalt küldetés. Más kérdés, hogy voltak olyan időszakok az életemben, amikor szívesebben kipróbáltam volna magam egyéb szerepkörökben is, és nem csak nagy magyar történelmi hősök alakjában. Sőt volt, amikor kifejezetten kértem Koltay Gábor barátomat, osszon rám igazán negatív figurát is, hogy szakmailag abban a karakterben is ki tudjam magam próbálni, így alakíthattam Lee Harvey Oswaldot vagy éppen Jumurdzsákot a színpadon.”

 

Az István, a király bemutatója, tehát 1983 óta repertoárjában nagyon jól megfér, sőt tökéletesen kiegészíti egymást a hagyományos rockszínpad és a zenés színház. Persze hol az egyik, hol a másik van túlsúlyban. „Amikor egy színházi fellépés vagy egy koncertsorozat között kellett választanom, a feladat súlya határozta meg a döntést. Nem mondhatom azonban, hogy jobban húzna a szívem a zenés színházhoz, mint a rockszínpadhoz, és ugyanez fordítva is igaz.”


Istvan_a_kiraly-Nepstadion

 

Fiatal gimnazistaként egyébként nem énekesnek készült, az ambíció csak akkor ébredt fel benne, amikor egy középiskolai osztálytársával ellátogattak a Metro klubba, ahol a P. Mobil játszott Vikidál Gyula énekessel. „Gyula előadásmódja annyira lenyűgözött, hogy eljátszottam a gondolattal, milyen jó lenne a színpadon állva besöpörni ugyanazt a sikert és szeretetet. Aztán nem tettem további lépéseket ennek előmozdítására. Egy másik meghatározó élmény egy középiskolai volt: az osztálykirándulások alkalmával mindig volt egy srác, aki hozott magával egy dobgitárt, és arra lettem figyelmes, hogy a lányok kiemelt figyelemmel fordultak felé, holott nem volt egy különösképpen jóképű srác. Rájöttem, ez az ő zenei tudásának köszönhető. Megirigyeltem tőle ezt, mert én sem voltam egy Adonisz, és hiányzott az, hogy a lányok érdeklődjenek irántam. Tudtam, ha ez a járható út, akkor meg kellene tanulnom gitározni” – mutatja be Varga Miklós zenei indulásának történetét.

 

Négy fivére közül az egyiknek volt otthon egy orosz akusztikus gitárja, és őt kérte meg, hogy tanítsa meg játszani. Ő mutatta meg az alap akkordokat, dúrokat, szeptimeket, majd az osztálykirándulásokra már ketten mentek, így a lányok figyelméből neki is jutott. Az egésznek az lett az eredménye, hogy akivel a P. Mobil koncertekre jártak, „otthon elkezdtünk zörögni: én gitározni, ő valamelyik padot csapkodta, majd szerzett egy úttörő dobot, és faágból faragott magának dobverőt. Később csatlakozott hozzánk egy harmadik osztálytársunk, aki fuvolázott. Elég érdekes csoportosulás jött így létre. Mellette én dalra is fakadtam, és szép lassan kialakult egy esztergomi székhelyű zenekar Grog néven. Hároméves, boldog, de eredménytelen időszak volt ez” – mesél jókedvűen fiatalságáról. A környékbeli falvakba jártak fellépésekre, de még ekkor se gondolta Varga Miklós, hogy ez a pálya őt komolyabban érdekli. Megelégedtek a rockzenészeknek járó nagyobb figyelemmel, a lányok felfokozott érdeklődésével, később azonban abbamaradtak a fellépések.


Grog

 

Két év elteltével egy budapesti klubban megrendezett tehetségkutató izzította fel ismét a lángot, és bár nem arattak osztatlan sikert, „engem mint énekest, kiemeltek a csapatból, és innentől egy újságíró egyengette a pályafutásomat. Így kerültem a Zenit együttesbe, ahová egy tag a Beatricéből érkezett, de még ez sem jelentett olyan komoly elkötelezettséget a pálya iránt.” Az igazi áttörést a P. Box zenekar megalakulása hozta, amelyet a kedvenc zenekara, a P. Mobil két zeneszerzője alapított. Ők kérték fel Varga Miklóst, hogy csatlakozzon a csapathoz a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola hallgatójaként. „Ekkor derült ki számomra, hogy a zenélésből szeretnék megélni. Közben persze lediplomáztam, de a diploma azóta is a sublótfiókban hever. Amikor a P. Box egyre nagyobb sikereket ért el, eldőlt az én sorsom is.”

 

Az elkötelezett profi pályafutását 1980-tól számítja a zenész-énekes, és ennek a korszaknak meghatározója volt a P. Box zenekar, amelynek a dalával indítják a jubileumi koncertet. „Nem volt egyszerű az elmúlt negyven év lemezeiből és színházi bemutatóiból válogatni. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt megpróbáltam megszámolni, hány lemezen működtem közre, de 120-nál megakadtam” – mondja a zenész, aki elárulja, így is körülbelül két és fél órás műsoridővel lehet számolni, de így is csak egy szűk merítést hallhatunk a teljes repertoárjából, de reméli, átfogó képet nyújthatnak.

 

Az első koncerteken játszott dalok sem lettek azonban az enyészeté, olyannyira, hogy az Otthonról hazafelé című szerzői albumon szerepel egy olyan dal, amelyet még az ős Grog együttessel írt. „Nem vagyok nagy zeneszerző, életemben körülbelül 10-15 dalt írhattam, ebből az egyik volt az Európa című, amely aztán a pályafutásom egyik legmeghatározóbb eleme lett.”

 

A jubileumi koncerten ott lesz a zenéit kísérő banda, akikkel több mint hat éve működik együtt. Mindez néhány további zenésszel egészül ki: „fellép Alapi Pistától kezdve Szűcs Norbi gitárosig mindenki, és említést kell tenni azokról a kollégáimról is, akikkel a pályafutásom során együttműködtem, fellép tehát Nagy Feró, Sasvári Sándor, Kalapács Józsi, Keresztes Ildi, Radics Gigi, Makrai Pali. És van két olyan meglepetésvendég is, akikről nem beszélhetünk. Elég legyen annyi róluk, hogy külön-külön megtöltenének egy-egy sportcsarnokot. És nem szeretnék megfeledkezni az ikergyermekeimről sem.”


Atilla_Isten_kardja_Nemere_alvezer

 

Gyermekeiről állítja: tőle függetlenül léptek a zenei pályára. Először lánya állt elé 10-12 évesen azzal, hogy apja tanítsa meg énekelni. Miután Varga Miklós arra kérte, tanulja meg Céline Diontól a My heart will go on című számot, és azt el is énekelte neki ugyanazokkal a hajlításokkal, mint az eredeti számban, leesett az álla. „Persze tudtam: az ikergyermekeimnek szép, csilingelő hangjuk van, de eszembe sem jutott, hogy énekesi pályára menjenek. Ekkor azonban éreztem, a kocka el van vetve, hiszen aki ennyi idősen úgy énekel, mint Céline Dion, az a színpadra való. A kisfiamat pedig Nemcsák Károly hallotta egyszer szavalni, és felkérte A csalóka szivárvány című darab főszerepére. Nem arról van tehát szó, hogy egymás hátán kapaszkodunk fel, mindkettőjüknek különálló pályájuk, saját karrierjük van ma már.”

 

A fiatalok egymással énekelnek majd duettet a színpadon, ami kétség kívül a műsor egyik fénypontja lesz. Mindez persze nem azt jelenti, hogy Varga Miklós ne támogatná és egyúttal ne óvná gyerekeit. A kislányának például egy tehetségkutató hozta meg a hírnevet, de előtte figyelmeztette: egy ország fogja ugyan megismerni, ami persze nemcsak pompával és rajongótáborral jár, hanem pocskondiázó üzenetekkel is, amelyekben azt írják majd, hogy az apja miatt van ott, ahol.

 

A zenei show-ról elárulta: mintegy 30 szám került a listára, a szokásostól eltérően tehát nem is másfél-két, hanem két és fél órás műsort fog előadni Varga Miklós. Mindeközben Koltay Gábor fogja a háttérben található ledfalat megtölteni: jó néhány rockoperarészlet el fog ugyanis hangozni, és ennek a hangulatát idézi majd meg a rendező. Elárulta: a megszólaló dalok 25 százaléka színpadi mű. A műsor igazi különlegessége azonban az, hogy lesz. Eddig ugyanis Varga Miklós nem tartott életműkoncertet.


A_Megfeszitett

 

A zenei karrierépítésről

„A mai fiatal pályakezdőknek nehezebb az érvényesülés, mert óriási a felhozatal, egymást érik a kereskedelmi televíziókban az újabb és újabb tehetségkutató műsorok. Ezen műsorok legnagyobb hibája, hogy nem hoznak létre újat, és azok végeztével az énekesek ott állnak szerzemények nélkül, mert mások bőrébe kényszerítik őket. Könnyebbséget jelent viszont az, hogy ha valaki tényleg tehetséges, van egy kis szerencséje, olyan ismertséget kaphat máról holnapra, amelyért régen éveket kellett küzdeni. Az igazán tehetségesek, akikben valamiféle plusz fedezhető fel, meg tudnak kapaszkodni, mint Tóth Vera vagy Vastag Csaba.

 

A kiváló énektudás az alap, de olyan személyiséggel is rendelkezni kell, amely magával ragadja a nézőt. És kell az alázat a műfaj, a közönség iránt. Mindig elcsodálkozom azon, amikor menő sztárok másfél órát késnek a koncertről. Rácsodálkozom erre, mert én koncertet nem mondok le. A felkérésnek, amelyet elfogadok, eleget is teszek, hiába adódik közben egy jobb alkalom. Hiányolom tehát az alázatot. Akikben ez nincs meg, nem is maradnak sokáig a pályán. Itt mindennap bizonyítanod kell. Ezért is vagyok büszke az elmúlt negyven évre, mert eddig minden esztendőt úgy tudtam lezárni, hogy soha rosszabb évet nem kívánhattam.”



Takács Erzsébet

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

IMG_8967

2019.09.17

Baksa-Soós János a magyar zene- és művészettörténet ikonikus alakja, a KEX együttes frontembereként vált ismertté. 1971-ben Németországba disszidált, ettől kezdve Január Herceg néven alkotott a legkülönfélébb médiumokban. A Paksi Képtár kiállítása a művész alternatív világát idézi meg. Majsai Rékával, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

191004_dopenyourmove_jennajalonen

2019.09.17

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Jenna Jalonen koreográfus-előadót kérdezték, aki október 4-én lép fel a fesztiválon.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Ötven fotón keresztül mutatja be a dél-amerikai Guyana természeti kincseit és kultúráját az a kiállítás, amely november 1-ig látható Budapesten a Zászlómúzeumban. A József körúton található időszaki tárlat képei Guyana gyönyörű tájaira, településeire és az ottani mindennapokba engednek bepillantást, de az ország népviseletével és jellegzetes guyanai termékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A fotók egy része Balogh László gyűjteményéből került a kiállításra, a vitrinben pedig az ország jellegzetes termékei láthatóak.

Szeptember 20-án mutatkozik be a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika művészetterápiás műhelye az Átkelő Galériában. A Tükör által címet viselő kiállítást Dr. Danics Zoltán pszichoanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter nyitja meg. A műhelyt Szerdahelyi Zsuzsanna iparművész, művészetterapeuta vezeti majd.

A Mai Manó Ház Három szín című kiállítása az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij életművén, valamint kortárs művészek munkáin keresztül foglalkozik a színes fényképezés történetével, valamint kép és látás viszonyával. Az intézmény által szervezett foglalkozáson fotográfiai, művészettörténeti és pszichológiai nézőpontból is közelíteneknk a kiállítás anyagához. A foglalkozások időpontja előzetes időpontegyeztetés alapján történik. Bejelentkezés, további információ: edit.barta@maimano.hu.

Bárdos Lajos zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát Életet az énekbe címmel szerdán a Pesti Vigadóban. Bárdos Lajos, a 20. század jelentős zeneszerzője, a zeneelmélet, a zenetudomány meghatározó személyisége 120 évvel ezelőtt született. Nemcsak számos zenei szakterületnek volt kiváló mestere, de másokat magával ragadó, karizmatikus tanár is. Kotta- és könyvkiadót szervezett, felkarolta a korában igen veszélyesnek számító egyházi zene kérdését. A konferencián megidézik azt a szellemiséget, amely ezt a sokoldalú, számos területen jelentőset alkotó művészt jellemezte.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

foter-fesztival_R

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

Gyulán és térségében, valamint Püspökfürdőn várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény, amelyen erdei koncertek, szakvezetéses erdei séták és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma