fejlec_okt.18

2018.06.09

Megjelent József Attila 1930 és 1937 között írt összes értekező tanulmányának és cikkének kritikai kiadása a L’Harmattan Kiadó és a József Attila Társaság közös gondozásában. Bár József Attila a magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legismertebb költője, értekező prózája alig ismert a laikus közönség előtt. A most megjelent kétkötetes kiadás azonban épp ezt az oldalát tárja elénk.

Tverdota György irodalomtörténész, a nagyszabású, összesen csaknem 1500 oldalas, kétkötetes munka egyik szerkesztője az MTI-nek elmondta: József Attila prózai írásait a kritikai kiadás igényével először Szabolcsi Miklós készítette el 1958-ban. Az 1985-ös évben azonban igen nagy mennyiségű kézirat került elő a költő elveszett vagy lappangó kéziratos hagyatékából. „Olyan mennyiségű és olyan fontosságú kéziratos anyagról van szó, amelyet Szabolcsi Miklós nem ismert, és amely ezért alapjában rajzolja át a költő gondolati fejlődéséről kialakult eddigi képet” – fűzte hozzá. József Attila 1923 és 1930 között írt értekező szövegeinek kritikai kiadását Horváth Iván irodalomtörténész, egy általa vezetett egyetemi és doktoriskolai hallgatókból álló munkacsoport élén jelentette meg 1995-ben Szövegek és a Magyarázatok címmel.


419952_jozsef_attila
Fotó: Wikipédia

 

Néhány éves szünet után Horváth Iván és csapata elkészítette az 1930-1937 között írt korpusz szövegkritikáját is. A munka eredményét elektronikus formában tették közzé – idézte fel Tverdota György. Hozzátette: a már elkészült elektronikus szövegváltozat jegyzetekkel, apparátussal kiegészítését 2012-ben kezdte meg egy munkaközösség, amelynek magját hat kutató, rajta kívül Agárdi Péter, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközi Éva és Veres András adta. A munkába számos fiatal kutatót, valamint külső szakembert is bevontak, a felmerülő fontos kérdések tisztázására pedig konferenciákat szerveztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Tverdota György szerint a munkaközösség saját szigorú kritériumrendszerét követve, Horváth Iván és csapata eredményeire is építve újra elvégezte az 1930 és 1937 közötti korpusz teljes szövegkritikáját. A hosszan tartó folyamat eredménye a mostani kötet, amelyet Sárközi Éva rendezett sajtó alá, és Tverdota György mellett Veres András szerkesztett.

 

Bár József Attila a magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legismertebb költője, értekező prózája alig ismert a laikus közönség előtt. Tverdota György úgy véli, ennek az egyik oka, hogy a költő érett korszakában, a húszas évek végétől kezdve egyre inkább a kulturális élet perifériájára szorult. Kevés felkérést kapott, hogy széles nyilvánosság előtt hallassa hangját. Nem bővelkedett lehetőségekben, ha nézeteit képviselni kívánta a sajtóban. Az értekező József Attila első válogatott szövegegyüttese is csak halála után, verseskötetének függelékében jelenhetett meg – mondta. Hozzátette: József Attila szövegeit olvasói gyakran túlbonyolítottnak, skolasztikusnak ítélték a „publicisztika retorikai lehetőségeivel is élő bölcseleti és szociológiai szaknyelvre” jellemző írásmódja miatt.


JA-kritikai
Fotó: iti.btk.mta.hu

 

József Attila gondolatmenetének követése Tverdota György szerint az átlagosnál nagyobb figyelmet követel meg. Gondolati teljesítménye 1930 őszétől egyre eredetibbé, egyre mélyen szántóbbá válik. Elmondta azt is: József Attila értékező prózájának szerény ismertsége mögött ideológiai ok is húzódik. Gondolati örökségét ugyanis a „létező szocializmus” idején igyekeztek kisajátítani, pedig figyelmes olvasás esetén kiderülhetett volna, hogy a költő szembefordult a munkásmozgalom „bolsevistának” nevezett ágával, bírálta a Szovjetuniót és vitába szállt Marx vagy Engels tételeivel. „Korábbi kezdeményezések után igazán komolyan 1930 őszétől mélyült el József Attila marxista tájékozódása. Belépett az illegális kommunista mozgalomba, majd a mozgalom kizárta magából. Közel került a szociáldemokrata törekvésekhez, bár sohasem azonosult vele teljesen. Azért nem, mert alapjában véve baloldalibb álláspontot képviselt a szocialistáknál. Mai fogalmaink szerint rendszerkritikus értelmiségi volt, azaz a kapitalista rendszert nem fogadta el az emberi fejlődés végső, megváltozhatatlan állapota gyanánt” – hangsúlyozta Tverdota György.

 

Kiemelte: József Attila 1937 július végén, nem sokkal az öngyilkossága előtt is leszögezte írásaiban, hogy társadalmi kérdésekben a tudományos szocializmus logikáját tartja irányadónak. „Tessék ezt tiszteletben tartani” – fogalmazott Tverdota György, aki szerint az a nagy költészet, amelyet ma a nemzet egésze magáénak vall, ezen a marxista gondolati alapon nyugszik. Hozzátette: bár az ortodox marxizmustól több kérdésben elszakadt, József Attila sosem vált antimarxistává, élete végéig a marxi eszmerendszer vonzáskörzetében maradt. Míg társadalmi kérdésekben a marxizmust vette alapul, az ember belső világának kérdéseiben, belátva, hogy a tudományos szocializmusnak nincs korszerű szubjektumelmélete, egy idő után másfelé tájékozódott. Végül a freudi pszichoanalízis elméletét találta alkalmasnak arra, hogy ezt a fájó hiányt betöltse – hangsúlyozta az irodalomtörténész. Tverdota György szerint a marxi elméletet alapul véve József Attila nem kapott választ az őt sújtó, lelki eredetűnek vélt súlyos szomatikus panaszokra, és nem tudta megmagyarázni a költői műalkotás létrejöttének mozgató rugóit sem. Ezért mintegy beépítette a marxi ihletettségű gondolatrendszerébe a pszichoanalízis tanulságait.


book-933280_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Ez a szellemi folyamat egy 1933-1934-ben megfogalmazott, de József Attila élete végéig fejlesztett „kettős kódolású művészetelmélet” kialakulásához vezetett – magyarázta Tverdota György. Ebben a rendszerben a művészet egyfelől az olvasó (proletár) kulturális igényeinek kielégítését szolgáló termelés, másfelől önkifejezés, az emberi lélek legbelső mozgató erőinek, az ösztönöknek szublimált, szellemi termékké finomított megfogalmazása. Kitért arra is: nem kizárt, hogy újabb József Attila-kéziratok kerüljenek elő, de olyan mennyiségű anyag felbukkanását, amely 1985 körül előkerült, nem tartja valószínűnek.

 

Forrás: MTI

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma