MANK-szentendre-Ejjel-nappal-banner-728x90px-2018-08-10

2018.06.09

Megjelent József Attila 1930 és 1937 között írt összes értekező tanulmányának és cikkének kritikai kiadása a L’Harmattan Kiadó és a József Attila Társaság közös gondozásában. Bár József Attila a magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legismertebb költője, értekező prózája alig ismert a laikus közönség előtt. A most megjelent kétkötetes kiadás azonban épp ezt az oldalát tárja elénk.

Tverdota György irodalomtörténész, a nagyszabású, összesen csaknem 1500 oldalas, kétkötetes munka egyik szerkesztője az MTI-nek elmondta: József Attila prózai írásait a kritikai kiadás igényével először Szabolcsi Miklós készítette el 1958-ban. Az 1985-ös évben azonban igen nagy mennyiségű kézirat került elő a költő elveszett vagy lappangó kéziratos hagyatékából. „Olyan mennyiségű és olyan fontosságú kéziratos anyagról van szó, amelyet Szabolcsi Miklós nem ismert, és amely ezért alapjában rajzolja át a költő gondolati fejlődéséről kialakult eddigi képet” – fűzte hozzá. József Attila 1923 és 1930 között írt értekező szövegeinek kritikai kiadását Horváth Iván irodalomtörténész, egy általa vezetett egyetemi és doktoriskolai hallgatókból álló munkacsoport élén jelentette meg 1995-ben Szövegek és a Magyarázatok címmel.


419952_jozsef_attila
Fotó: Wikipédia

 

Néhány éves szünet után Horváth Iván és csapata elkészítette az 1930-1937 között írt korpusz szövegkritikáját is. A munka eredményét elektronikus formában tették közzé – idézte fel Tverdota György. Hozzátette: a már elkészült elektronikus szövegváltozat jegyzetekkel, apparátussal kiegészítését 2012-ben kezdte meg egy munkaközösség, amelynek magját hat kutató, rajta kívül Agárdi Péter, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközi Éva és Veres András adta. A munkába számos fiatal kutatót, valamint külső szakembert is bevontak, a felmerülő fontos kérdések tisztázására pedig konferenciákat szerveztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Tverdota György szerint a munkaközösség saját szigorú kritériumrendszerét követve, Horváth Iván és csapata eredményeire is építve újra elvégezte az 1930 és 1937 közötti korpusz teljes szövegkritikáját. A hosszan tartó folyamat eredménye a mostani kötet, amelyet Sárközi Éva rendezett sajtó alá, és Tverdota György mellett Veres András szerkesztett.

 

Bár József Attila a magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legismertebb költője, értekező prózája alig ismert a laikus közönség előtt. Tverdota György úgy véli, ennek az egyik oka, hogy a költő érett korszakában, a húszas évek végétől kezdve egyre inkább a kulturális élet perifériájára szorult. Kevés felkérést kapott, hogy széles nyilvánosság előtt hallassa hangját. Nem bővelkedett lehetőségekben, ha nézeteit képviselni kívánta a sajtóban. Az értekező József Attila első válogatott szövegegyüttese is csak halála után, verseskötetének függelékében jelenhetett meg – mondta. Hozzátette: József Attila szövegeit olvasói gyakran túlbonyolítottnak, skolasztikusnak ítélték a „publicisztika retorikai lehetőségeivel is élő bölcseleti és szociológiai szaknyelvre” jellemző írásmódja miatt.


JA-kritikai
Fotó: iti.btk.mta.hu

 

József Attila gondolatmenetének követése Tverdota György szerint az átlagosnál nagyobb figyelmet követel meg. Gondolati teljesítménye 1930 őszétől egyre eredetibbé, egyre mélyen szántóbbá válik. Elmondta azt is: József Attila értékező prózájának szerény ismertsége mögött ideológiai ok is húzódik. Gondolati örökségét ugyanis a „létező szocializmus” idején igyekeztek kisajátítani, pedig figyelmes olvasás esetén kiderülhetett volna, hogy a költő szembefordult a munkásmozgalom „bolsevistának” nevezett ágával, bírálta a Szovjetuniót és vitába szállt Marx vagy Engels tételeivel. „Korábbi kezdeményezések után igazán komolyan 1930 őszétől mélyült el József Attila marxista tájékozódása. Belépett az illegális kommunista mozgalomba, majd a mozgalom kizárta magából. Közel került a szociáldemokrata törekvésekhez, bár sohasem azonosult vele teljesen. Azért nem, mert alapjában véve baloldalibb álláspontot képviselt a szocialistáknál. Mai fogalmaink szerint rendszerkritikus értelmiségi volt, azaz a kapitalista rendszert nem fogadta el az emberi fejlődés végső, megváltozhatatlan állapota gyanánt” – hangsúlyozta Tverdota György.

 

Kiemelte: József Attila 1937 július végén, nem sokkal az öngyilkossága előtt is leszögezte írásaiban, hogy társadalmi kérdésekben a tudományos szocializmus logikáját tartja irányadónak. „Tessék ezt tiszteletben tartani” – fogalmazott Tverdota György, aki szerint az a nagy költészet, amelyet ma a nemzet egésze magáénak vall, ezen a marxista gondolati alapon nyugszik. Hozzátette: bár az ortodox marxizmustól több kérdésben elszakadt, József Attila sosem vált antimarxistává, élete végéig a marxi eszmerendszer vonzáskörzetében maradt. Míg társadalmi kérdésekben a marxizmust vette alapul, az ember belső világának kérdéseiben, belátva, hogy a tudományos szocializmusnak nincs korszerű szubjektumelmélete, egy idő után másfelé tájékozódott. Végül a freudi pszichoanalízis elméletét találta alkalmasnak arra, hogy ezt a fájó hiányt betöltse – hangsúlyozta az irodalomtörténész. Tverdota György szerint a marxi elméletet alapul véve József Attila nem kapott választ az őt sújtó, lelki eredetűnek vélt súlyos szomatikus panaszokra, és nem tudta megmagyarázni a költői műalkotás létrejöttének mozgató rugóit sem. Ezért mintegy beépítette a marxi ihletettségű gondolatrendszerébe a pszichoanalízis tanulságait.


book-933280_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Ez a szellemi folyamat egy 1933-1934-ben megfogalmazott, de József Attila élete végéig fejlesztett „kettős kódolású művészetelmélet” kialakulásához vezetett – magyarázta Tverdota György. Ebben a rendszerben a művészet egyfelől az olvasó (proletár) kulturális igényeinek kielégítését szolgáló termelés, másfelől önkifejezés, az emberi lélek legbelső mozgató erőinek, az ösztönöknek szublimált, szellemi termékké finomított megfogalmazása. Kitért arra is: nem kizárt, hogy újabb József Attila-kéziratok kerüljenek elő, de olyan mennyiségű anyag felbukkanását, amely 1985 körül előkerült, nem tartja valószínűnek.

 

Forrás: MTI

kaszas_kultura596-90

DSCN0498

2018.08.20

Kedves Olvasóim! Most sem hagyományos Sziget-beszámolóra számíthattok, ha rákattintok a cikkemre. Arról, hogy milyen koncerteket láttunk/hallottunk az augusztus 10-ei napon, és mi volt azokról kollégáim véleménye, ITT és ITT olvashattok, valamint a fesztiválról készült videó is megtekinthető az oldalunkon. Tőlem érkezzen pár jó tanács, hogy még jobban teljen a következő Szigetetek!

szarvasiviziszinhaz

2018.08.20

Büszkék lehetünk itt, Közép-Európában, mert szinte egyedülálló mennyiségű nyári szabadtéri színházat működtetünk és egyedülálló mennyiségű új produkcióval vártuk a magyar családokat és a külföldről Magyarországra látogató vendégeket – értékelte Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár a nyári szabadtéri színházi szezont augusztus 19-én Szarvason.

_D0A9889_Copy

2018.08.19

Díjakat adtak át augusztus 19-én népművészeknek, műhelyeknek a 32. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban. Többek között kiosztották az év ifjú mestere, az év mestere és az év műhelye címet. Számos népművészeti egyesület is kapott díjat, sőt: a Műcsarnokban látható Kéz | Mű | Remek. Népművészet. Nemzeti Szalon 2018 című kiállítás alkotóit is díjazták.

Kegyeleti és Kulturális Zrínyi Maraton elnevezésű, 1566 perces rendezvénnyel tiszteleg Szigetvár hős védői előtt a Szigetvári Zrínyi Miklós Fúvószenekar augusztus 24-én és 25-én a baranyai városban. Az eseményen fellépnek Szigetvár művészeti csoportjai, hagyományőrzők tartanak bemutatót, előadások hangzanak el a Zrínyiekről, felolvassák a Szigeti veszedelem című művet, emellett lesz éjszakai múzeumlátogatás, fáklyás felvonulás, virrasztás és koszorúzás a Zrínyi-emlékhelyeknél.

Magyar rekordot állítottak fel a táncosok augusztus 17-én délután Debrecen főterén: Béres András legendás, 1950-ben született koreográfiáját, a Mikepércsi csárdást 326-an táncolták egyszerre a Nagytemplom előtt. A legfiatalabb táncos a tépei 8 éves Békési Nimród, a legidősebb a hajdúdorogi 74 éves Kiss János volt.

Scarlett Johansson hollywoodi filmcsillag lett a világ legjobban fizetett színésznője 2018-ban a Forbes magazin szerint. A Marvel filmstúdió Bosszúállók-sorozatának Fekete Özvegye 40,5 millió dollár (11,5 milliárd forint) adózás előtti bevételre tett szert 2017 júniusa és 2018 júniusa között az amerikai magazin becslése szerint. A 33 éves színésznő, aki 2017-es bevételeinek megnégyszerezésével taszította le tavalyi trónjáról Emma Stone-t, a szuperhősmozi negyedik epizódjában is visszatér a mozivászonra 2019-ben.

A Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Csíksomlyói passió című előadás szabadtérre átalakított verzióját 25 ezer néző látta a csíksomlyói Nyeregben augusztus 18-án. Az előadáson jelen volt a színpadi mű egyik szerzője, Szőcs Géza Kossuth-díjas író-költő, Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár, számtalan anyaországi és erdélyi közéleti személyiség, egyházi vezető, illetve egyházi és civil szervezeti delegáció. Vidnyánszky Attila megfogalmazta: „színházrendezői életem talán legfontosabb előadása valósult meg, és egyben az a régi álmom, hogy a Csíksomlyói passió csodálatos szövegei a dráma címadó helyén hangozhassanak el.”

Hét országból érkeznek csipkeverők Kecskemétre, hogy augusztus 24-étől háromnapos fesztiválon mutassák meg a nemzeteikre jellemző motívumokat, kézimunkákat. A IV. Nemzetközi Vertcsipke Fesztiválon a hagyományos vonalat képviselő osztrákok apróbb csipkéi mellett a csehek merészebb, modernebb stílusú és vastagabb szállal készülő, színesebb kézimunkái is láthatók lesznek. A kecskeméti fesztivál idején a különböző országok kiállítói az általuk képviselt technikából bemutatót is tartanak az érdeklődőknek.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit Sz. Varga Ágnes képzőművész ÜZENET ⁄szénfestmények és grafikák⁄ című kiállításának megnyitójára, melyet 2018. augusztus 1-jén, szerdán, 18 órakor tartanak a MANK Galériában.

Sz._Varga_Agnes_Uzenet_borito

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma