2018.06.09

Megjelent József Attila 1930 és 1937 között írt összes értekező tanulmányának és cikkének kritikai kiadása a L’Harmattan Kiadó és a József Attila Társaság közös gondozásában. Bár József Attila a magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legismertebb költője, értekező prózája alig ismert a laikus közönség előtt. A most megjelent kétkötetes kiadás azonban épp ezt az oldalát tárja elénk.

Tverdota György irodalomtörténész, a nagyszabású, összesen csaknem 1500 oldalas, kétkötetes munka egyik szerkesztője az MTI-nek elmondta: József Attila prózai írásait a kritikai kiadás igényével először Szabolcsi Miklós készítette el 1958-ban. Az 1985-ös évben azonban igen nagy mennyiségű kézirat került elő a költő elveszett vagy lappangó kéziratos hagyatékából. „Olyan mennyiségű és olyan fontosságú kéziratos anyagról van szó, amelyet Szabolcsi Miklós nem ismert, és amely ezért alapjában rajzolja át a költő gondolati fejlődéséről kialakult eddigi képet” – fűzte hozzá. József Attila 1923 és 1930 között írt értekező szövegeinek kritikai kiadását Horváth Iván irodalomtörténész, egy általa vezetett egyetemi és doktoriskolai hallgatókból álló munkacsoport élén jelentette meg 1995-ben Szövegek és a Magyarázatok címmel.


419952_jozsef_attila
Fotó: Wikipédia

 

Néhány éves szünet után Horváth Iván és csapata elkészítette az 1930-1937 között írt korpusz szövegkritikáját is. A munka eredményét elektronikus formában tették közzé – idézte fel Tverdota György. Hozzátette: a már elkészült elektronikus szövegváltozat jegyzetekkel, apparátussal kiegészítését 2012-ben kezdte meg egy munkaközösség, amelynek magját hat kutató, rajta kívül Agárdi Péter, Bókay Antal, N. Horváth Béla, Sárközi Éva és Veres András adta. A munkába számos fiatal kutatót, valamint külső szakembert is bevontak, a felmerülő fontos kérdések tisztázására pedig konferenciákat szerveztek a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Tverdota György szerint a munkaközösség saját szigorú kritériumrendszerét követve, Horváth Iván és csapata eredményeire is építve újra elvégezte az 1930 és 1937 közötti korpusz teljes szövegkritikáját. A hosszan tartó folyamat eredménye a mostani kötet, amelyet Sárközi Éva rendezett sajtó alá, és Tverdota György mellett Veres András szerkesztett.

 

Bár József Attila a magyar irodalom egyik legnépszerűbb és legismertebb költője, értekező prózája alig ismert a laikus közönség előtt. Tverdota György úgy véli, ennek az egyik oka, hogy a költő érett korszakában, a húszas évek végétől kezdve egyre inkább a kulturális élet perifériájára szorult. Kevés felkérést kapott, hogy széles nyilvánosság előtt hallassa hangját. Nem bővelkedett lehetőségekben, ha nézeteit képviselni kívánta a sajtóban. Az értekező József Attila első válogatott szövegegyüttese is csak halála után, verseskötetének függelékében jelenhetett meg – mondta. Hozzátette: József Attila szövegeit olvasói gyakran túlbonyolítottnak, skolasztikusnak ítélték a „publicisztika retorikai lehetőségeivel is élő bölcseleti és szociológiai szaknyelvre” jellemző írásmódja miatt.


JA-kritikai
Fotó: iti.btk.mta.hu

 

József Attila gondolatmenetének követése Tverdota György szerint az átlagosnál nagyobb figyelmet követel meg. Gondolati teljesítménye 1930 őszétől egyre eredetibbé, egyre mélyen szántóbbá válik. Elmondta azt is: József Attila értékező prózájának szerény ismertsége mögött ideológiai ok is húzódik. Gondolati örökségét ugyanis a „létező szocializmus” idején igyekeztek kisajátítani, pedig figyelmes olvasás esetén kiderülhetett volna, hogy a költő szembefordult a munkásmozgalom „bolsevistának” nevezett ágával, bírálta a Szovjetuniót és vitába szállt Marx vagy Engels tételeivel. „Korábbi kezdeményezések után igazán komolyan 1930 őszétől mélyült el József Attila marxista tájékozódása. Belépett az illegális kommunista mozgalomba, majd a mozgalom kizárta magából. Közel került a szociáldemokrata törekvésekhez, bár sohasem azonosult vele teljesen. Azért nem, mert alapjában véve baloldalibb álláspontot képviselt a szocialistáknál. Mai fogalmaink szerint rendszerkritikus értelmiségi volt, azaz a kapitalista rendszert nem fogadta el az emberi fejlődés végső, megváltozhatatlan állapota gyanánt” – hangsúlyozta Tverdota György.

 

Kiemelte: József Attila 1937 július végén, nem sokkal az öngyilkossága előtt is leszögezte írásaiban, hogy társadalmi kérdésekben a tudományos szocializmus logikáját tartja irányadónak. „Tessék ezt tiszteletben tartani” – fogalmazott Tverdota György, aki szerint az a nagy költészet, amelyet ma a nemzet egésze magáénak vall, ezen a marxista gondolati alapon nyugszik. Hozzátette: bár az ortodox marxizmustól több kérdésben elszakadt, József Attila sosem vált antimarxistává, élete végéig a marxi eszmerendszer vonzáskörzetében maradt. Míg társadalmi kérdésekben a marxizmust vette alapul, az ember belső világának kérdéseiben, belátva, hogy a tudományos szocializmusnak nincs korszerű szubjektumelmélete, egy idő után másfelé tájékozódott. Végül a freudi pszichoanalízis elméletét találta alkalmasnak arra, hogy ezt a fájó hiányt betöltse – hangsúlyozta az irodalomtörténész. Tverdota György szerint a marxi elméletet alapul véve József Attila nem kapott választ az őt sújtó, lelki eredetűnek vélt súlyos szomatikus panaszokra, és nem tudta megmagyarázni a költői műalkotás létrejöttének mozgató rugóit sem. Ezért mintegy beépítette a marxi ihletettségű gondolatrendszerébe a pszichoanalízis tanulságait.


book-933280_960_720
Fotó: pixabay.com

 

Ez a szellemi folyamat egy 1933-1934-ben megfogalmazott, de József Attila élete végéig fejlesztett „kettős kódolású művészetelmélet” kialakulásához vezetett – magyarázta Tverdota György. Ebben a rendszerben a művészet egyfelől az olvasó (proletár) kulturális igényeinek kielégítését szolgáló termelés, másfelől önkifejezés, az emberi lélek legbelső mozgató erőinek, az ösztönöknek szublimált, szellemi termékké finomított megfogalmazása. Kitért arra is: nem kizárt, hogy újabb József Attila-kéziratok kerüljenek elő, de olyan mennyiségű anyag felbukkanását, amely 1985 körül előkerült, nem tartja valószínűnek.

 

Forrás: MTI

Erkel_Ferenc_borito

2018.06.21
Erkel Ferenc halálának 125. évfordulója alkalmából számos megemlékezés zajlott az elmúlt hétvégén a Fiumei úti Sírkertben, Budakeszin és a Mátyás-templomban az Erkel Társaság szervezésében. Ezzel egyidőben az Erkel Színházban élő koncertfelvétel keretében elhangzott a Bánk bán részben olasz nyelvű változata, a Müpában pedig a Káel Csaba által rendezett Bánk bán című operafilmet vetítették. Somogyváry Ákossal, az Erkel Ferenc Társaság elnökével, a zeneszerző szépunokájával beszélgettem a Mátyás-templomban tartott, június 15-ei emlékmise előtt.

Pal_Daniel_Levente

2018.06.21

Az Anyám, a nyolcadik kerület! című előadás ősbemutatójával és a Heisenberg című darabbal nyitja meg az idei, 13. évadát a Kultkikötő június 22-én. A szervezők egész nyáron át, három önálló helyszínen, valamint egy új programhelyszínen több mint 200 színházi előadással és koncerttel várják a kulturális programokra a vakáció idején is fogékony közönséget.

_D0A1176_Copy

2018.06.21

Vass László saját gyűjteményének darabjait mutatja be a közönségnek június 23-án, a Múzeumok Éjszakáján a MANK Galériában, előtte pedig számos más izgalmas programmal, múzeumpedagógiai foglalkozással, kertmozival várják az érdeklődőket, akik a Szentendrei Régi Művésztelep műtermeibe is bekukkanthatnak!

Henrik Ibsen Ha mi holtak feltámadunk című drámájával, a Soproni Petőfi Színház és Zentai Magyar Kamaraszínház bemutatójával kezdődik meg június 22-én a 30. Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválja. A jubileumi színházi seregszemlén 24 magyar és határon túli színtársulat 28 produkciót mutat be június 30-áig.

Komárom-Esztergom megyében zs számos programmal készülnek a Múzeumok éjszakájára. Esztergomban több kiállítás nyílik, ki lehet próbálni a restaurálást is, a Babits Mihály emlékházban pedig a költő felesége által kedvelt pöttyös ruhában érkezőknek ajándékkal kedveskednek. Komáromban éjjeli erődtúrák indulnak, a Klapka György Múzeum dolgozói pedig Család és kultúra címmel mutatnak be jeleneteket, majd a monarchia közerkölcseibe is bepillantást nyerhetünk. A Monostori erődben délután négykor tüzérségi bemutatóval kezdődnek a programok, majd öttől kilenc óráig óránként indulnak erődtúrák az udvari ágyútól. Oroszlányban gyertyafényben mutatják be a majki Kamalduli Remeteséget, Tatán pedig sötétedés után tűzugráson lehet részt venni – a legkisebbeket lámpás- és koszorúkészítéssel várják június 23-án.

A nemzetközi piacon versenyképesebbek lettek a magyar fesztiválok a támogatásuk növelése és áfájuk csökkentése eredményeként – hangsúlyozta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna június 20-ai reggeli műsorában. Rétvári Bence azt mondta, hogy a fesztiváloknak gazdaságélénkítő hatásuk van: egy átlagos külföldi vendég 40-100 ezer forintot költ naponta.

Különleges épületbejárásokkal és művészettörténeti előadásokkal várja ebben az évben is az érdeklődőket a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a Múzeumok Éjszakáján, június 23-án. Az MTA Művészeti Gyűjteményének munkatársai által vezetett sétákon a látogatók megnézhetik az épület legimpozánsabb termeit, de a különleges túrák között szerepel Trón és nemzet címmel Holló Barnabás akadémiai szobrainak megtekintése is.

Időutazásra várja a látogatókat Hódmezővásárhely az év egyik legrövidebb éjszakáján, június 23-án a Múzeumok éjszakáján. Hat helyszínen több mint húsz programot szerveztek, ezeket – az elsősorban a családok számára meghirdetett – időkapszula-kutató játék kapcsolja össze: a vállalkozó szellemű indulóknak kérdéseket, furfangos fejtörőket kell megválaszolniuk, bátorságpróbákat kiállniuk, a valamennyi feladatott sikerrel teljesítők pedig ajándékot kapnak. A sétálóutcán egész este kun hagyományőrzők és vásári forgatag műsorozik, a rendezvényt éjfél előtt Szent Iván éji tűzugrás zárja.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

20150704BGA_5861

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

Balanyi Szilárd, a Quimby zongoristája ezúttal egy szál zongorával, oldalán a csodálatos hangú Schoblocher Barbarával és Kiss Flórával varázsol romantikus hangulatot a Budapest Park oldalán lévő Nagyszünetbe május 21-én. Ezen a tavaszi estén a lágyabb, fülbe kúszó dallamok mellett szívbe karcoló zongorafutamokat is hallhatunk.

A világhírű Buena Vista Social Club sztárja, Eliades Ochoa gitáros, énekes a londoni Royal Albert Hall-beli koncertje után három nappal érkezik Budapestre! Az Akvárium Klubban április 28-án a magyar közönség is megtapasztalhatja, milyen is az a kubai fieszta: Grupo Patria zenekarával fülbemászó dallamokkal, vérpezsdítő ritmusokkal és kihagyhatatlan slágerekkel várja a közönséget.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma