2016. szeptember 1.
Célzó

unnamed

„Buda oppugnata”: 1541 – egy korszakhatár a magyar történelemben címmel tartottak augusztus 29-én a Budapesti Történeti Múzeumban konferenciát, amelynek zárórendezvényeként Varga Szabolcs történész mutatta be a „Nekünk mégis Mohács kell…” II. Lajos király rejtélyes halála és különböző temetései című kötetet.
2016.03.18
Takács Erzsébet

Természetes közegének érzi a vidéki színjátszást Radó Denise, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze, aki március 19-ére jótékonysági műsort szervez: számos művész: amatőr és profi előadók egyaránt szerepelnek a húsvéttal foglalkozó programban, amelynek műfaji sokszínűsége a balettól a novelláig terjed. A színészcsalád sarja a csillogás mögötti kemény munkától megriadva bizonytalanodott el, hogy valóban színházi pályára lépjen-e.

Honnan ered a kezdeményezés, hogy jótékonysági rendezvényeket szervezzen?

Mindig is magam kerestem a lehetőségeket, hogy olyan emberekkel dolgozhassam, akiknek segíteni tudok. Barátnőm, aki ismerte a szociális érzékenységemet, invitált meg a szolnoki Fogyatékosok Intézetébe, amelynek ő az igazgatója, és ahol évek óta színházi játékokat, előadásokat tartunk. Segítek továbbá a budapesti Új kezdet házának, ahol hajléktalan hölgyeket támogatunk az Örmény szószólói kabinettel az új kezdet megtalálásában. Így alakult ki, hogy nemes célokat szolgálva jótékonysági délutánokat, műsorokat szervezzek. A Dicsérjük az Urat! programsorozatnak már harmadik előadását mutatjuk be március 19-én, most a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián, a bevételt pedig, ahogy eddig is, valamilyen nemes célra ajánljuk fel. Első alkalommal a Rózsák terei Szent Erzsébet Templomban léptünk fel a nyáron, amellyel a Bajnok utcai Új kezdet háza éjjeli menedékére gyűjtöttünk. Örömmel mondhatom, hogy a menedékház meg is nyitotta kapuját, ami az est bevétele nélkül nem történhetett volna meg. Olyan sok programot szerveznek azonban a Rózsák terei templomban, hogy a nyár után új helyszínt kellett keresnünk, és így jutottunk el a Szent Angyalok Plébániára, ahol már a karácsonyi programunkat is nagy szeretettel fogadták. A mostani, húsvéti műsorunk bevételével a Szolnoki Liget Otthon Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthonát támogatjuk.


Rado_Denise


Mit láthat a közönség a mostani műsorban?

Számos művész: amatőr és profi előadók egyaránt szerepelnek a programban, ezek műfaji sokszínűsége a balettól a novelláig terjed, melyeket műsorvezetőként mellettem Kautzky Armand konferál majd fel. Olyan programot állítottam össze, amely a húsvétról szól, tehát Jézus életének ezen időszakát dolgozza fel. A tematikához kapcsolódó versek, mesék, prózák, zenei és musicalrészletek, illetve komolyzenei darabok szólalnak meg. Többek között Keresztury Dezső, Ady Endre és Szép Ernő verseit hallgathatja meg a közönség, lesz hegedűszóló, elhangzik Pilinszky János egy novellája, de helyet kapnak ismeretlen költők versei is. Részletek hallhatók a Jézus Krisztus szupersztárból és a Mária evangéliumából, valamint fellépnek a Bajnok utcai hölgyek és a szolnoki Liget Otthon verselői, valamint Bartos Csaba csellóművész, Bot Gábor, Szabó Éva, Sinkovics-Vitay András, Nádas György színművészek, Nádai Bea énekesnő, Sebestyén Csaba balettművész és még sok más remek előadó.

 

Ebben a formációban egyszer látható a műsor. Gondolkodnak a folytatáson?

Felvetődött az ötlet, hogy a lélekemelő délutánokat kínáló műsort másutt is bemutatnánk. Ám tulajdonképpen ez a dolog szépsége, hogy megismételhetetlen. Bár igaz, hogy sok ember sok energiát fordít a műsorra.

 

A műsor erősen vallásos jellegű. Milyen közönségnek szól?

Nyilván mindenkinek érdekes lehet az előadás, de igaz, hogy a plébánia hívő közönsége is eljön megnézni a programot. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy kulturális eseményről beszélünk, amely hívők és nem hívők számára is érdekes lehet. Eddig is sok helyről jöttek, Szolnoktól Kecskemétig, a kisgyerekektől az idősebbekig mindenki megtalálja a programban a kedvére valót.

 

Pályája során számos színházat megjárt már, volt színész, rendező és még művészeti tanácsadó is. Melyik „szerep” tetszett a legjobban?

Régi színészcsaládból származom, amelynek tagjai sok hasznos tanáccsal elláttak. Apukám és nagypapám is azt mondta, hogy az lehet jó színházi vezető vagy akár rendező, aki színházi ember, tehát a színházcsinálás minden folyamatába belelátott már, tudja, mi hogy működik a színpad körül. Ezt próbáltam is megfogadni. Voltam már fejgépes, asszisztens, súgó, jelmez- és díszlettervező, de még koreográfus is, amellett, hogy rendezőként és művészeti tanácsadóként is kipróbáltam magam. Mindig azt élveztem, amit éppen csináltam, arra koncentráltam. A szerepeimmel is így voltam, hiszen nagyszerű karaktereket játszhattam el eddigi pályám során. Lehettem Erzsébet királynő Schiller Stuart Mariájában, Molnár Ferenc Az üvegcipőjében Adél, de ugyanannyira imádtam, amikor a Jézus Krisztus szupersztárt vagy a La Mancha lovagját rendezhettem. Nem tudom megmondani, melyiket élveztem jobban, inkább örülök annak, hogy a Jó Isten segít, és minél több helyzetben, szerepben kipróbálhatom magam. A jótékonysági műsor szervezése, a színészek felkérése is ugyanilyen kihívás, amelyet boldogan vállaltam, és nagyon a magaménak érzek.

 

A szolnoki Szigligeti Színházban mivel foglalkozik jelenleg?

Most kezdtünk el Hasek Svejk című darabján dolgozni, amelyet áprilisban mutat be a színház. Sajnos minket, nőket nem igazán kényeztetett el túl nagy szerepekkel az amúgy fantasztikus humorú író, viszont több jó kis női karaktert találhatunk benne. Játszom még a Stúdiószínházban, Kiss József Könyvtári capriccio című darabjában, ahol szinte csak nők szerepelnek. Én is évek óta próbálok olyan darabot találni, amely szinte kizárólag vagy teljesen női problémákkal foglalkozik, és amennyire csak lehet, női szereplők vannak benne. Ez az előadás ellensúlyozza a nagy szerzők darabjait, akik egy-egy színésznővel számoltak műveikben.

 

Annak ellenére, hogy színházi családba született, egészen 18 éves koráig nem vonzotta a pálya. Miért változott meg a véleménye?

A csuda tudja. Az érettségiig úgy gondoltam, hogy művészettörténész válik majd belőlem, a felvételi környékén azonban a baráti körből többen is arra ösztönöztek: próbáljam meg a felvételit. Ennek a nyomásnak engedve jelentkeztem, amikor nem vettek fel, csak azért is meg akartam próbálni még egyszer, bár még akkor sem gondoltam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Az járt a fejemben, mi az, hogy engem nem vesznek fel. Így egy évig statiszta voltam a győri színházban, és felkészültem a felvételire, majd végül is felvettek. Gimnazista koromban azért foglalkoztam színjátszással, de soha nem úgy, ahogy azt elvárták tőlem. Tehát nem az iskolai színjátszó körhöz csatlakoztam, hanem alakítottam az osztálytársaimmal egy másikat, csak lányokkal, ahol én találtam ki, mit játszunk, és én is rendeztem ezeket az előadásokat. Nem állt tehát távol tőlem fiatalon sem ez a hivatás, a színházi élet, de pont a mindennapjait nem akartam, amit a szüleimtől láttam: a csillogás mögötti kemény munkát, amit a közönség nem tapasztal meg.

 

Budapesten és vidéken is játszott az egyetemi évek óta. Melyik közegben érzi magát a legjobban?

Nyilván mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai. Én a vidéki színjátszásban, nevesen a győri színházban nőttem fel, ott játszottak ugyanis a szüleim. Főiskolásként viszont már a József Attila Színházban gyakornokoskodtam, majd a diploma után oda is szerződtem. A színjátszás persze mindenhol tehetség kérdése, de a budapesti színházi élet valóban más, mint a vidéki. Nyilván kihívást jelentett ez is. Aztán mivel túl sok időt, több mint húsz évet töltöttem el a József Attil Színházban, éreztem, hogy vérfrissítésre van szüksége a színészetemnek, ezért eljöttem onnan. A Vidámszínpadhoz kerültem művészeti tanácsadónak és rendezőnek, majd akkor mentem át Szolnokra, amikor Balázs Pétert igazgatónak nevezték ki. Ő hívott a csapatába, és újra visszakerültem a vidéki színházi életbe, ami nekem mindig is a természetes közeget jelentette.

 

Takács Erzsébet

Fotó: Szolnoki Szigligeti Színház

Zrinyi_banner59090_2

DSC_4810_Copy

2016.08.31

Az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában láthatja a Zrínyi Miklós című, horvát nemzeti operát szeptember 18-án a magyar közönség a Magyar Állapi Operaház színpadán. Az Ivan Zajc szerezte, háromfelvonásos előadás a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév keretében valósul meg csaknem 250 vendégművész közreműködésével.

nezoter141_600x400

2016.08.31

Az eddigi vezetőknek szavazott bizalmat augusztus 31-én a Fővárosi Közgyűlés három budapesti színház esetében: a Thália Színházat továbbra is Kálomista Gábor, a Madách Színházat Szirtes Tamás, az Újszínházat pedig Dörner György irányíthatja. A színházi vezetőkről zárt ülésen döntöttek a fővárosi képviselők.

dsc_1612_600x3991

2016.08.31

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóintézetének Történettudományi Intézete és a Pécsi Tudományegyetem szeptember 6. és 9. között nemzetközi konferenciát szervez Szigetvár, 1566 címmel, ahol szó lesz többek között a szigetvári ostrom eseményeiről, az Oszmán Birodalom kiépítéséről, valamint Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán haláláról.

A Hargita megyei Kápolnásfaluból érkező 18 székely fiatal vendégeskedik szeptember 1. és 4. között a Debreceni Ifjúsági Házban. A fiatalok Debrecen és a Hortobágy értékeivel ismerkedhetnek meg, de találkozhatnak az ifjúsági házban működő civil szervezetekkel, valamint ők is bemutathatják művészeti tehetségüket az ifjúsági ház szabadtéri színpadán.

Pávai István A Sóvidék népzenéje című könyvének bemutatója szeptember 6-án 16 órakor lesz a MTA BTK Zenetudományi Intézetének Bartók termében. Az esemény házigazdája Richter Pál, az MTA BTK Zenetudományi Intézet igazgatója, közreműködik az Üsztürü zenekar. A kiadványt Richter Pál mellett Balogh Balázs és Pávai István ismerteti.

Díjnyertes dokumentumfilmekkel várja nézőit a 3. Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál a főváros négy helyszínén szeptember 24. és október 2. között. A Premier Kultcafé, az Ódry Színpad, a Budapesti Olasz Kultúrintézet és a Kazimír Étterem ad otthont idén a vetítéseknek, amelyeken 22 ország 80 filmje mutatkozik be a magyar közönség előtt.

A burgenlandi magyarok lakta négy település, Felsőpulya, Felsőőr, Alsóőr és Őrisziget kulturális jellegzetességeiről készült az augusztus 31-én megjelent, Őrvidék értékei határtalanul című kiadvány. A népdalokat, a népzenét és a helyi gasztronómiai szokásokat ismertető gyűjtemény a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület és a Gencsapáti Települési Értéktár Bizottság gyűjtőmunkájának eredménye.

Lessing Bölcs Náthán című drámai költeményének színpadra állításával kezdődik az évad a jelentős felújításon átesett szekszárdi Magyarországi Német Színházban. A német klasszikus művet, amelynek bemutatója szeptember 21-én lesz, a szerb Nemanja Petronje rendezésében láthatja a közönség.

Gergye Krisztián Társulata a tavalyi nagysikerű Kokoscka babája után ismét a Bridging Europe Fesztivál keretében tart bemutatót. A Lautrec táncolni fog című, cabaret grotesque műfajú előadás, mely Toulouse-Lautrec festőien groteszk világát idézi fel, szeptember 23-án lesz látható a Művészetek Palotájában.

Lautrec_sign_himself

Ötféle, csak a DreherFeszten elérhető sörspecialitás, háromféle friss, egyenesen a főzés, szűrés után érkező tanksör, háromszor több sörcsap és csapos – erre számíthatnak a különlegességek kedvelői augusztus 26-án és 27-én a megújult, időtartamában és területében is kibővült sörgyárfesztiválon. Ráadásul igazi fesztiválbulira hangolt zenei felhozatal is várja az érdeklődőket.

Idén augusztus 19-én és 20-án fut ki a nyár utolsó balatoni Minimax Gyerekhajója a Balatonon, hogy még a finom nyári napsütésben hatalmas élménnyel zárhassák a gyerekek a vakációt! A katamarán fedélzetén gyermekkoncerttel, társasjátékokkal, tombolával, arcfestéssel várnak minden kis vendéget.

Megjelent Tilly Heni új videóklipje Ébredj címmel. Egy dal kivételesen fontos és komoly mondanivalóval, mely egyedülálló a hazai zenei palettán!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma