PFZ728x90

2016. június 27.
Célzó

DSC_8689_Copy

Nem a falakban van a vár ereje, hanem a várvédők lelkesedésében – ezt érezheti, aki ellátogat Szigetvárra. A hősi csatáról Zrínyi Miklós hadvezér dédunokája olyan eposzt írt, amely kitörölhetetlenné tette a magyar emlékezetből az 1566-os eseményeket. Az ország figyelme idén ismét Szigetvárra terelődik: a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév kapcsán sok-sok programmal idézik meg a múltat.

2016.03.18
Takács Erzsébet

Természetes közegének érzi a vidéki színjátszást Radó Denise, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze, aki március 19-ére jótékonysági műsort szervez: számos művész: amatőr és profi előadók egyaránt szerepelnek a húsvéttal foglalkozó programban, amelynek műfaji sokszínűsége a balettól a novelláig terjed. A színészcsalád sarja a csillogás mögötti kemény munkától megriadva bizonytalanodott el, hogy valóban színházi pályára lépjen-e.

Honnan ered a kezdeményezés, hogy jótékonysági rendezvényeket szervezzen?

Mindig is magam kerestem a lehetőségeket, hogy olyan emberekkel dolgozhassam, akiknek segíteni tudok. Barátnőm, aki ismerte a szociális érzékenységemet, invitált meg a szolnoki Fogyatékosok Intézetébe, amelynek ő az igazgatója, és ahol évek óta színházi játékokat, előadásokat tartunk. Segítek továbbá a budapesti Új kezdet házának, ahol hajléktalan hölgyeket támogatunk az Örmény szószólói kabinettel az új kezdet megtalálásában. Így alakult ki, hogy nemes célokat szolgálva jótékonysági délutánokat, műsorokat szervezzek. A Dicsérjük az Urat! programsorozatnak már harmadik előadását mutatjuk be március 19-én, most a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián, a bevételt pedig, ahogy eddig is, valamilyen nemes célra ajánljuk fel. Első alkalommal a Rózsák terei Szent Erzsébet Templomban léptünk fel a nyáron, amellyel a Bajnok utcai Új kezdet háza éjjeli menedékére gyűjtöttünk. Örömmel mondhatom, hogy a menedékház meg is nyitotta kapuját, ami az est bevétele nélkül nem történhetett volna meg. Olyan sok programot szerveznek azonban a Rózsák terei templomban, hogy a nyár után új helyszínt kellett keresnünk, és így jutottunk el a Szent Angyalok Plébániára, ahol már a karácsonyi programunkat is nagy szeretettel fogadták. A mostani, húsvéti műsorunk bevételével a Szolnoki Liget Otthon Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthonát támogatjuk.


Rado_Denise


Mit láthat a közönség a mostani műsorban?

Számos művész: amatőr és profi előadók egyaránt szerepelnek a programban, ezek műfaji sokszínűsége a balettól a novelláig terjed, melyeket műsorvezetőként mellettem Kautzky Armand konferál majd fel. Olyan programot állítottam össze, amely a húsvétról szól, tehát Jézus életének ezen időszakát dolgozza fel. A tematikához kapcsolódó versek, mesék, prózák, zenei és musicalrészletek, illetve komolyzenei darabok szólalnak meg. Többek között Keresztury Dezső, Ady Endre és Szép Ernő verseit hallgathatja meg a közönség, lesz hegedűszóló, elhangzik Pilinszky János egy novellája, de helyet kapnak ismeretlen költők versei is. Részletek hallhatók a Jézus Krisztus szupersztárból és a Mária evangéliumából, valamint fellépnek a Bajnok utcai hölgyek és a szolnoki Liget Otthon verselői, valamint Bartos Csaba csellóművész, Bot Gábor, Szabó Éva, Sinkovics-Vitay András, Nádas György színművészek, Nádai Bea énekesnő, Sebestyén Csaba balettművész és még sok más remek előadó.

 

Ebben a formációban egyszer látható a műsor. Gondolkodnak a folytatáson?

Felvetődött az ötlet, hogy a lélekemelő délutánokat kínáló műsort másutt is bemutatnánk. Ám tulajdonképpen ez a dolog szépsége, hogy megismételhetetlen. Bár igaz, hogy sok ember sok energiát fordít a műsorra.

 

A műsor erősen vallásos jellegű. Milyen közönségnek szól?

Nyilván mindenkinek érdekes lehet az előadás, de igaz, hogy a plébánia hívő közönsége is eljön megnézni a programot. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy kulturális eseményről beszélünk, amely hívők és nem hívők számára is érdekes lehet. Eddig is sok helyről jöttek, Szolnoktól Kecskemétig, a kisgyerekektől az idősebbekig mindenki megtalálja a programban a kedvére valót.

 

Pályája során számos színházat megjárt már, volt színész, rendező és még művészeti tanácsadó is. Melyik „szerep” tetszett a legjobban?

Régi színészcsaládból származom, amelynek tagjai sok hasznos tanáccsal elláttak. Apukám és nagypapám is azt mondta, hogy az lehet jó színházi vezető vagy akár rendező, aki színházi ember, tehát a színházcsinálás minden folyamatába belelátott már, tudja, mi hogy működik a színpad körül. Ezt próbáltam is megfogadni. Voltam már fejgépes, asszisztens, súgó, jelmez- és díszlettervező, de még koreográfus is, amellett, hogy rendezőként és művészeti tanácsadóként is kipróbáltam magam. Mindig azt élveztem, amit éppen csináltam, arra koncentráltam. A szerepeimmel is így voltam, hiszen nagyszerű karaktereket játszhattam el eddigi pályám során. Lehettem Erzsébet királynő Schiller Stuart Mariájában, Molnár Ferenc Az üvegcipőjében Adél, de ugyanannyira imádtam, amikor a Jézus Krisztus szupersztárt vagy a La Mancha lovagját rendezhettem. Nem tudom megmondani, melyiket élveztem jobban, inkább örülök annak, hogy a Jó Isten segít, és minél több helyzetben, szerepben kipróbálhatom magam. A jótékonysági műsor szervezése, a színészek felkérése is ugyanilyen kihívás, amelyet boldogan vállaltam, és nagyon a magaménak érzek.

 

A szolnoki Szigligeti Színházban mivel foglalkozik jelenleg?

Most kezdtünk el Hasek Svejk című darabján dolgozni, amelyet áprilisban mutat be a színház. Sajnos minket, nőket nem igazán kényeztetett el túl nagy szerepekkel az amúgy fantasztikus humorú író, viszont több jó kis női karaktert találhatunk benne. Játszom még a Stúdiószínházban, Kiss József Könyvtári capriccio című darabjában, ahol szinte csak nők szerepelnek. Én is évek óta próbálok olyan darabot találni, amely szinte kizárólag vagy teljesen női problémákkal foglalkozik, és amennyire csak lehet, női szereplők vannak benne. Ez az előadás ellensúlyozza a nagy szerzők darabjait, akik egy-egy színésznővel számoltak műveikben.

 

Annak ellenére, hogy színházi családba született, egészen 18 éves koráig nem vonzotta a pálya. Miért változott meg a véleménye?

A csuda tudja. Az érettségiig úgy gondoltam, hogy művészettörténész válik majd belőlem, a felvételi környékén azonban a baráti körből többen is arra ösztönöztek: próbáljam meg a felvételit. Ennek a nyomásnak engedve jelentkeztem, amikor nem vettek fel, csak azért is meg akartam próbálni még egyszer, bár még akkor sem gondoltam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Az járt a fejemben, mi az, hogy engem nem vesznek fel. Így egy évig statiszta voltam a győri színházban, és felkészültem a felvételire, majd végül is felvettek. Gimnazista koromban azért foglalkoztam színjátszással, de soha nem úgy, ahogy azt elvárták tőlem. Tehát nem az iskolai színjátszó körhöz csatlakoztam, hanem alakítottam az osztálytársaimmal egy másikat, csak lányokkal, ahol én találtam ki, mit játszunk, és én is rendeztem ezeket az előadásokat. Nem állt tehát távol tőlem fiatalon sem ez a hivatás, a színházi élet, de pont a mindennapjait nem akartam, amit a szüleimtől láttam: a csillogás mögötti kemény munkát, amit a közönség nem tapasztal meg.

 

Budapesten és vidéken is játszott az egyetemi évek óta. Melyik közegben érzi magát a legjobban?

Nyilván mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai. Én a vidéki színjátszásban, nevesen a győri színházban nőttem fel, ott játszottak ugyanis a szüleim. Főiskolásként viszont már a József Attila Színházban gyakornokoskodtam, majd a diploma után oda is szerződtem. A színjátszás persze mindenhol tehetség kérdése, de a budapesti színházi élet valóban más, mint a vidéki. Nyilván kihívást jelentett ez is. Aztán mivel túl sok időt, több mint húsz évet töltöttem el a József Attil Színházban, éreztem, hogy vérfrissítésre van szüksége a színészetemnek, ezért eljöttem onnan. A Vidámszínpadhoz kerültem művészeti tanácsadónak és rendezőnek, majd akkor mentem át Szolnokra, amikor Balázs Pétert igazgatónak nevezték ki. Ő hívott a csapatába, és újra visszakerültem a vidéki színházi életbe, ami nekem mindig is a természetes közeget jelentette.

 

Takács Erzsébet

Fotó: Szolnoki Szigligeti Színház

nagymihaly

2016.06.27

Mintegy száz tehetséges, hátrányos helyzetű fiatal zenész tanulhat a Snétberger Zenei Tehetségközpont nyár végéig tartó kurzusán, amely a tanévnyitó ünnepséggel június 27-én vette kezdetét. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kiemelte: a központban tanuló fiatalok sikerét mutatja, hogy évente több mint száz fellépésük van országszerte és a határainkon túl.

12512460_1674452732835100_5212448965362793798_n

2016.06.27

A nőt állítja középpontjába idén a Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztivál, amelyet július 9. és 16. között rendeznek meg Szombathelyen. A komolyzenei fesztivál minden évben kitekintést ad más művészeti ágakra is, bemutatják a Vörösmarty Színház Hekabé című táncjátékát, kirándulnak a dzsessz világában, a Weöres Sándor Színház aulájában pedig megnyílik a NŐ másKÉP(P) című tárlat.

Uj_kep_5
2016.06.27

A Magyar Írószövetség az 1956-os Emlékévben Szavakban lobog címmel képzőművészeti, novella-, valamint zeneszerzői pályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy a szabadságharc hőseire emlékeztesse a diákokat, az egyetemistákat, a magyar lakosságot. Itt a lehetőség, hogy amatőrök és profik beleássák magukat az 1956-os eseményekbe, és bizonyítsák: a művészetben továbbélhet a múlt.

Japán–magyar barátságkoncertet ad a MÁV Szimfonikus Zenekar Hiramicu Tamocu vezényletével június 29-én a Müpában. A hangversenyen Otto Nicolai Shakespeare A windsori víg nők című vígjátéka nyomán komponált operájának nyitánya hallható Eri Ohmura (szoprán), Kazuko Ban (mezzoszoprán), Fekete Attila (tenor) és Palerdi András (basszus) előadásában.

Megkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum régi, rossz állapotú épületének bontása. A Liget Budapest Projekt keretében a múzeum kívül-belül megújul. Az eddiginél kétszer nagyobb kiállítótéren a 21. századi követelményeknek megfelelő, interaktív, digitális technológiákkal a közlekedés múltját és jövőjét bemutató új Közlekedési Múzeum jöhet létre.

Eötvös Péter Senza Sangue és Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című műveivel kezdődik június 27-én az Armel Operafesztivál a budapesti Nemzeti Színházban. Eötvös Péter operájának magyarországi bemutatója a fesztivál egyik kiemelt eseménye, az Alföldi Róbert rendezte alkotásnak Avignonban volt a premierje. Közreműködnek a Pannon Filharmonikusok.

Idén is megrendezik a György Ádám Kastélyakadémiát Pomázon július 4. és 14. között. A nemzetközi zongora-mesterkurzusra többek között Kínából és Indonéziából érkeznek növendékek. A már nyolcadik alkalommal megrendezendő akadémia nyilvános nyitókoncertjét György Ádám adja július 4-én a Teleki-Wattay-kastélyban.

Elképzelhető, hogy magángyűjteményekből válogat és vásárol majd 1956-os tematikájú műveket a Magyar Nemzeti Múzeum – közölte Gál Vilmos, a Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete című új kiállítás kurátora az M1 aktuális csatorna június 26-ai műsorában. Elmondta, hogy a tárlat elsősorban kronológiai sorrendet követ. Első alkotásai 1956. október 23-án születtek, míg az utolsók 2006-os plakáttervek.

A Városmajori Szabadtéri Színpadon rendezik meg június 26-án a drogellenes világnapi koncertet, amelyen a hazai zenei élet olyan kiváló előadói lépnek fel, mint Snétberger Ferenc, Szirtes Edina Mókus, Jammal, Szőke Nikoletta, Boggie, az InFusion Trio, a WindSingers és a Kállay-Saunders Band. A jelképes árú jeggyel látogatható koncertet idén is egész napos családi program előzi meg.

drogellenes_fekvo

A korábbi évekhez hasonlóan idén is csatlakozott a Múzeumok Éjszakájához a Zwack Unicum Múzeum és Látogatóközpont, ahol ismét rendhagyó programokkal várják az érdeklődőket. Az állandó kiállítás mellett a helyszínen megtekinthető a Puskás-kiállítás, italszakértők kurzusain tanulhatnak az érdeklődők, a szórakozásról pedig a Momentán Társulat, Zséda és a Belau zenekar gondoskodik majd.

Volt egyszer egy szemétdomb a Vajdaságban, Kishegyesen, egy löszfal tövében… és volt vízió, akarat, hogy a szemétdomb helyén művészeti fesztivál szülessen. Rengeteg munkával, civil összefogással, 16 évvel ezelőtt életre hívták a Dombos Festet, amely azóta is a térség legjelentősebb és legkedveltebb művészeti fesztiválja.

Új fejezetet nyit a „balatoni nyár” fogalomtárában Siófok új/megújult helyszíne, a PLÁZS. Az ország legnagyobb fehérhomokos strandja napközben a napfürdőző édes semmittevés vagy az aktív kikapcsolódás színtere, a programnapokon pedig „V.I.P. centrummá” válik, holdfényes partikkal és vízparti koncertekkel, a Balaton fővárosának emblematikus nyári szórakozóhelye.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma