2017. június 27.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2016.03.18
Takács Erzsébet

Természetes közegének érzi a vidéki színjátszást Radó Denise, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze, aki március 19-ére jótékonysági műsort szervez: számos művész: amatőr és profi előadók egyaránt szerepelnek a húsvéttal foglalkozó programban, amelynek műfaji sokszínűsége a balettól a novelláig terjed. A színészcsalád sarja a csillogás mögötti kemény munkától megriadva bizonytalanodott el, hogy valóban színházi pályára lépjen-e.

Honnan ered a kezdeményezés, hogy jótékonysági rendezvényeket szervezzen?

Mindig is magam kerestem a lehetőségeket, hogy olyan emberekkel dolgozhassam, akiknek segíteni tudok. Barátnőm, aki ismerte a szociális érzékenységemet, invitált meg a szolnoki Fogyatékosok Intézetébe, amelynek ő az igazgatója, és ahol évek óta színházi játékokat, előadásokat tartunk. Segítek továbbá a budapesti Új kezdet házának, ahol hajléktalan hölgyeket támogatunk az Örmény szószólói kabinettel az új kezdet megtalálásában. Így alakult ki, hogy nemes célokat szolgálva jótékonysági délutánokat, műsorokat szervezzek. A Dicsérjük az Urat! programsorozatnak már harmadik előadását mutatjuk be március 19-én, most a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián, a bevételt pedig, ahogy eddig is, valamilyen nemes célra ajánljuk fel. Első alkalommal a Rózsák terei Szent Erzsébet Templomban léptünk fel a nyáron, amellyel a Bajnok utcai Új kezdet háza éjjeli menedékére gyűjtöttünk. Örömmel mondhatom, hogy a menedékház meg is nyitotta kapuját, ami az est bevétele nélkül nem történhetett volna meg. Olyan sok programot szerveznek azonban a Rózsák terei templomban, hogy a nyár után új helyszínt kellett keresnünk, és így jutottunk el a Szent Angyalok Plébániára, ahol már a karácsonyi programunkat is nagy szeretettel fogadták. A mostani, húsvéti műsorunk bevételével a Szolnoki Liget Otthon Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthonát támogatjuk.


Rado_Denise


Mit láthat a közönség a mostani műsorban?

Számos művész: amatőr és profi előadók egyaránt szerepelnek a programban, ezek műfaji sokszínűsége a balettól a novelláig terjed, melyeket műsorvezetőként mellettem Kautzky Armand konferál majd fel. Olyan programot állítottam össze, amely a húsvétról szól, tehát Jézus életének ezen időszakát dolgozza fel. A tematikához kapcsolódó versek, mesék, prózák, zenei és musicalrészletek, illetve komolyzenei darabok szólalnak meg. Többek között Keresztury Dezső, Ady Endre és Szép Ernő verseit hallgathatja meg a közönség, lesz hegedűszóló, elhangzik Pilinszky János egy novellája, de helyet kapnak ismeretlen költők versei is. Részletek hallhatók a Jézus Krisztus szupersztárból és a Mária evangéliumából, valamint fellépnek a Bajnok utcai hölgyek és a szolnoki Liget Otthon verselői, valamint Bartos Csaba csellóművész, Bot Gábor, Szabó Éva, Sinkovics-Vitay András, Nádas György színművészek, Nádai Bea énekesnő, Sebestyén Csaba balettművész és még sok más remek előadó.

 

Ebben a formációban egyszer látható a műsor. Gondolkodnak a folytatáson?

Felvetődött az ötlet, hogy a lélekemelő délutánokat kínáló műsort másutt is bemutatnánk. Ám tulajdonképpen ez a dolog szépsége, hogy megismételhetetlen. Bár igaz, hogy sok ember sok energiát fordít a műsorra.

 

A műsor erősen vallásos jellegű. Milyen közönségnek szól?

Nyilván mindenkinek érdekes lehet az előadás, de igaz, hogy a plébánia hívő közönsége is eljön megnézni a programot. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy kulturális eseményről beszélünk, amely hívők és nem hívők számára is érdekes lehet. Eddig is sok helyről jöttek, Szolnoktól Kecskemétig, a kisgyerekektől az idősebbekig mindenki megtalálja a programban a kedvére valót.

 

Pályája során számos színházat megjárt már, volt színész, rendező és még művészeti tanácsadó is. Melyik „szerep” tetszett a legjobban?

Régi színészcsaládból származom, amelynek tagjai sok hasznos tanáccsal elláttak. Apukám és nagypapám is azt mondta, hogy az lehet jó színházi vezető vagy akár rendező, aki színházi ember, tehát a színházcsinálás minden folyamatába belelátott már, tudja, mi hogy működik a színpad körül. Ezt próbáltam is megfogadni. Voltam már fejgépes, asszisztens, súgó, jelmez- és díszlettervező, de még koreográfus is, amellett, hogy rendezőként és művészeti tanácsadóként is kipróbáltam magam. Mindig azt élveztem, amit éppen csináltam, arra koncentráltam. A szerepeimmel is így voltam, hiszen nagyszerű karaktereket játszhattam el eddigi pályám során. Lehettem Erzsébet királynő Schiller Stuart Mariájában, Molnár Ferenc Az üvegcipőjében Adél, de ugyanannyira imádtam, amikor a Jézus Krisztus szupersztárt vagy a La Mancha lovagját rendezhettem. Nem tudom megmondani, melyiket élveztem jobban, inkább örülök annak, hogy a Jó Isten segít, és minél több helyzetben, szerepben kipróbálhatom magam. A jótékonysági műsor szervezése, a színészek felkérése is ugyanilyen kihívás, amelyet boldogan vállaltam, és nagyon a magaménak érzek.

 

A szolnoki Szigligeti Színházban mivel foglalkozik jelenleg?

Most kezdtünk el Hasek Svejk című darabján dolgozni, amelyet áprilisban mutat be a színház. Sajnos minket, nőket nem igazán kényeztetett el túl nagy szerepekkel az amúgy fantasztikus humorú író, viszont több jó kis női karaktert találhatunk benne. Játszom még a Stúdiószínházban, Kiss József Könyvtári capriccio című darabjában, ahol szinte csak nők szerepelnek. Én is évek óta próbálok olyan darabot találni, amely szinte kizárólag vagy teljesen női problémákkal foglalkozik, és amennyire csak lehet, női szereplők vannak benne. Ez az előadás ellensúlyozza a nagy szerzők darabjait, akik egy-egy színésznővel számoltak műveikben.

 

Annak ellenére, hogy színházi családba született, egészen 18 éves koráig nem vonzotta a pálya. Miért változott meg a véleménye?

A csuda tudja. Az érettségiig úgy gondoltam, hogy művészettörténész válik majd belőlem, a felvételi környékén azonban a baráti körből többen is arra ösztönöztek: próbáljam meg a felvételit. Ennek a nyomásnak engedve jelentkeztem, amikor nem vettek fel, csak azért is meg akartam próbálni még egyszer, bár még akkor sem gondoltam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Az járt a fejemben, mi az, hogy engem nem vesznek fel. Így egy évig statiszta voltam a győri színházban, és felkészültem a felvételire, majd végül is felvettek. Gimnazista koromban azért foglalkoztam színjátszással, de soha nem úgy, ahogy azt elvárták tőlem. Tehát nem az iskolai színjátszó körhöz csatlakoztam, hanem alakítottam az osztálytársaimmal egy másikat, csak lányokkal, ahol én találtam ki, mit játszunk, és én is rendeztem ezeket az előadásokat. Nem állt tehát távol tőlem fiatalon sem ez a hivatás, a színházi élet, de pont a mindennapjait nem akartam, amit a szüleimtől láttam: a csillogás mögötti kemény munkát, amit a közönség nem tapasztal meg.

 

Budapesten és vidéken is játszott az egyetemi évek óta. Melyik közegben érzi magát a legjobban?

Nyilván mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai. Én a vidéki színjátszásban, nevesen a győri színházban nőttem fel, ott játszottak ugyanis a szüleim. Főiskolásként viszont már a József Attila Színházban gyakornokoskodtam, majd a diploma után oda is szerződtem. A színjátszás persze mindenhol tehetség kérdése, de a budapesti színházi élet valóban más, mint a vidéki. Nyilván kihívást jelentett ez is. Aztán mivel túl sok időt, több mint húsz évet töltöttem el a József Attil Színházban, éreztem, hogy vérfrissítésre van szüksége a színészetemnek, ezért eljöttem onnan. A Vidámszínpadhoz kerültem művészeti tanácsadónak és rendezőnek, majd akkor mentem át Szolnokra, amikor Balázs Pétert igazgatónak nevezték ki. Ő hívott a csapatába, és újra visszakerültem a vidéki színházi életbe, ami nekem mindig is a természetes közeget jelentette.

 

Takács Erzsébet

Fotó: Szolnoki Szigligeti Színház

Kormos-Valeria_A-vegtelen_foglyai_B1jo

2017.06.26

Ezt vágták a fejükhöz a saját szomszédaik az ’50-es, ’60-as években azoknak, akiket 1945-ben elhurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba. Hogy mit éltek át kint? Erről nem beszélhettek. Hazafelé parancsra ezt kiabálták a vonatból: „Éljen Rákosi, hazahozta a magyar anyákat!” Majd az anya belépett az otthonába, és a kislánya elszaladt előle, mert nem ismerte meg. Nem is csoda. Olyan asszonyok jöttek vissza, akik végignézték társaik halálát.

vszf-fooldali_vagott
2017.06.26
Bár még csak most kezdődött a nyár, a budapesti Thália Színház már az őszi évadnyitó eseményére készül. Idén hatodik alkalommal, szeptember 4. és 10. között rendezik meg ugyanis a Vidéki Színházak Fesztiválját. A hét napos programsorozaton kilenc színház kilenc előadásában, kiváló hazai rendezőkkel a hátuk mögött állnak színpadra a színészek. A mobilokat kérjük kikapcsolni!

24karat_kis

2017.06.26

A Nyitott Műhelyben mutatták be június 22-én a 24 karát – Kortárs költők versei Arany János születésének 200. évfordulójára című kötetet. Az Arany-emlékév keretében megjelenő verseskötet ötletadója Boka László irodalomtörténész, akinek indító gondolata az volt, hogy reflektáljanak kortárs költők Arany János személyére és költészetére – versben.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának Liliom című előadása kapta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felajánlott fődíjat a Magyar Színházak 29. Kisvárdai Fesztiválján. A június 24-ei este megtartott díjátadó ünnepségen életműdíjjal jutalmazták Giricz Attila színművészt, az Újvidéki Színház tagját és Szélyes Ferencet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészét.

Barcelonába érkezik a magyar kortárs tervezőművészetet bemutató Shaping Hungary: Design in the 21st Century című vándorkiállítás július elején. A tárlat a formatervezés magyar törekvéseit olyan alkotásokon keresztül ismerteti meg a nagyközönséggel, mint a Paprikum fűszermalom, az Ivanka betontáska, a Piston rugóhúzó, a Codolagni falitükör, a Zigzag biciklisdoboz.

A Múzeumok Éjszakája rendezvényhez kapcsolódva átadták június 24-én az új helyre költöztetett Aeropark repülőgép múzeumot. Az Aeropark a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér parkolójának bővítése miatt az idén tavasszal költözött át a repülőtéri felüljáró mellé. A Malév életében egykor meghatározó szerepet játszó repülőgép típusok, valamint a speciális repülőtéri járművek exkluzív környezetbe kerültek.

Szent Lászlóról szóló kiállítás nyílt a Múzeumok Éjszakáján a veszprémi Szent Imre piarista és helyőrségi templomban június 24-én a Szent László-emlékévhez kapcsolódóan. Köszöntőjében Márfi Gyula veszprémi érsek az 1077 és 1095 közt uralkodó Szent László alakjáról felidézte: megvolt benne a hősies bátorság és az alázat, emellett szigorú igazságosság és irgalmasság jellemezte uralkodását.

A Kincsem című kalandfilmet fényképező Szatmári Pétert választották az év operatőrének az Aranyszem Operatőr Fesztiválon. A fesztiválon 10 kategóriában 81 film versenyzett, a díjakat június 23-án este adták át a Dover házban, Budapesten. A Legenda-díjat Andor Tamásnak ítélték, aki közvetlen alkotótársa volt többek között Bacsó Péternek, Schiffer Pálnak, Makk Károlynak, Mészáros Mártának és Dobray Györgynek is.

Prince hajdani zenekara, a The New Power Generation (The NPG) lép fel a fesztivál zárónapján, július 15-én a Veszprém Arénában a „Celebrating Prince” turné keretében. Ezzel a bejelentéssel teljessé vált a prémium zenei fesztivál idei fellépőinek névsora a nagyszínpadon.

NPG_final_logo_with_Purple_background

Másfél év Föld körüli keringés után visszatér Budapestre a világ legnagyobb utazó „űr-gyűjteménye”, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space kiállítás. Az emberiség legnagyobb kalandját végig kísérő expó július 1-jétől szeptember 11-éig látogatható a Millenárison, ezúttal azonban nagyobb interaktív teret és több játékot kínálva a látogatóknak.

Egyebek mellett Ábrahám Pál-, Eisemann Mihály-, Fényes Szabolcs-, Seress Rezső-dallamok és Békeffy István-, G.Dénes György-, Kellér Dezső-, illetve Nóti Károly-szövegek kerülnek terítékre az Astoria CoolTúra sorozat következő rendezvényén. Mindez június 15-én a Danubius Hotel Astoria éttermében, amely ezúttal egy múltszázad eleji kaszinó miliőjét idézi, ahol a történet két szereplője a kor nagy filmslágerein keresztül bonyolítja reménytelen, kusza, ábrándos szívügyeit.

Megjelent a 25. Telekom VOLT Fesztivál CD-je exkluzív dalokkal és számos, örök érvényű slágerrel, amelyek az elmúlt éveket idézik fel. Kizárólag ezen az albumon hallható a VOLT Allstars + Zävodi Jelszó: LOVE című dala, amelyet Demjén Ferenc tiszteletére hazai sztárok adnak elő, és a fesztivál himnusza, amelyet a Punnany Massif jegyez.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma