2017. augusztus 24.
Célzó

14192141_1404025222945113_3396994294880411257_n

1566. szeptember 7. Fiatalok és idősek számára egyaránt ismerős az évszám akár a törifüzetből, akár Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzából. Most, július 18-án a romániai Vajdahunyad váránál, a Dévai Operafesztiválon kel életre a történet Zrínyi Miklós hadvezérrel a főszerepben. Moravetz Leventével, a Zrínyi 1566 című darab író-rendezőjével beszélgettünk.
2016.03.18
Takács Erzsébet

Természetes közegének érzi a vidéki színjátszást Radó Denise, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze, aki március 19-ére jótékonysági műsort szervez: számos művész: amatőr és profi előadók egyaránt szerepelnek a húsvéttal foglalkozó programban, amelynek műfaji sokszínűsége a balettól a novelláig terjed. A színészcsalád sarja a csillogás mögötti kemény munkától megriadva bizonytalanodott el, hogy valóban színházi pályára lépjen-e.

Honnan ered a kezdeményezés, hogy jótékonysági rendezvényeket szervezzen?

Mindig is magam kerestem a lehetőségeket, hogy olyan emberekkel dolgozhassam, akiknek segíteni tudok. Barátnőm, aki ismerte a szociális érzékenységemet, invitált meg a szolnoki Fogyatékosok Intézetébe, amelynek ő az igazgatója, és ahol évek óta színházi játékokat, előadásokat tartunk. Segítek továbbá a budapesti Új kezdet házának, ahol hajléktalan hölgyeket támogatunk az Örmény szószólói kabinettel az új kezdet megtalálásában. Így alakult ki, hogy nemes célokat szolgálva jótékonysági délutánokat, műsorokat szervezzek. A Dicsérjük az Urat! programsorozatnak már harmadik előadását mutatjuk be március 19-én, most a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián, a bevételt pedig, ahogy eddig is, valamilyen nemes célra ajánljuk fel. Első alkalommal a Rózsák terei Szent Erzsébet Templomban léptünk fel a nyáron, amellyel a Bajnok utcai Új kezdet háza éjjeli menedékére gyűjtöttünk. Örömmel mondhatom, hogy a menedékház meg is nyitotta kapuját, ami az est bevétele nélkül nem történhetett volna meg. Olyan sok programot szerveznek azonban a Rózsák terei templomban, hogy a nyár után új helyszínt kellett keresnünk, és így jutottunk el a Szent Angyalok Plébániára, ahol már a karácsonyi programunkat is nagy szeretettel fogadták. A mostani, húsvéti műsorunk bevételével a Szolnoki Liget Otthon Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthonát támogatjuk.


Rado_Denise


Mit láthat a közönség a mostani műsorban?

Számos művész: amatőr és profi előadók egyaránt szerepelnek a programban, ezek műfaji sokszínűsége a balettól a novelláig terjed, melyeket műsorvezetőként mellettem Kautzky Armand konferál majd fel. Olyan programot állítottam össze, amely a húsvétról szól, tehát Jézus életének ezen időszakát dolgozza fel. A tematikához kapcsolódó versek, mesék, prózák, zenei és musicalrészletek, illetve komolyzenei darabok szólalnak meg. Többek között Keresztury Dezső, Ady Endre és Szép Ernő verseit hallgathatja meg a közönség, lesz hegedűszóló, elhangzik Pilinszky János egy novellája, de helyet kapnak ismeretlen költők versei is. Részletek hallhatók a Jézus Krisztus szupersztárból és a Mária evangéliumából, valamint fellépnek a Bajnok utcai hölgyek és a szolnoki Liget Otthon verselői, valamint Bartos Csaba csellóművész, Bot Gábor, Szabó Éva, Sinkovics-Vitay András, Nádas György színművészek, Nádai Bea énekesnő, Sebestyén Csaba balettművész és még sok más remek előadó.

 

Ebben a formációban egyszer látható a műsor. Gondolkodnak a folytatáson?

Felvetődött az ötlet, hogy a lélekemelő délutánokat kínáló műsort másutt is bemutatnánk. Ám tulajdonképpen ez a dolog szépsége, hogy megismételhetetlen. Bár igaz, hogy sok ember sok energiát fordít a műsorra.

 

A műsor erősen vallásos jellegű. Milyen közönségnek szól?

Nyilván mindenkinek érdekes lehet az előadás, de igaz, hogy a plébánia hívő közönsége is eljön megnézni a programot. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy kulturális eseményről beszélünk, amely hívők és nem hívők számára is érdekes lehet. Eddig is sok helyről jöttek, Szolnoktól Kecskemétig, a kisgyerekektől az idősebbekig mindenki megtalálja a programban a kedvére valót.

 

Pályája során számos színházat megjárt már, volt színész, rendező és még művészeti tanácsadó is. Melyik „szerep” tetszett a legjobban?

Régi színészcsaládból származom, amelynek tagjai sok hasznos tanáccsal elláttak. Apukám és nagypapám is azt mondta, hogy az lehet jó színházi vezető vagy akár rendező, aki színházi ember, tehát a színházcsinálás minden folyamatába belelátott már, tudja, mi hogy működik a színpad körül. Ezt próbáltam is megfogadni. Voltam már fejgépes, asszisztens, súgó, jelmez- és díszlettervező, de még koreográfus is, amellett, hogy rendezőként és művészeti tanácsadóként is kipróbáltam magam. Mindig azt élveztem, amit éppen csináltam, arra koncentráltam. A szerepeimmel is így voltam, hiszen nagyszerű karaktereket játszhattam el eddigi pályám során. Lehettem Erzsébet királynő Schiller Stuart Mariájában, Molnár Ferenc Az üvegcipőjében Adél, de ugyanannyira imádtam, amikor a Jézus Krisztus szupersztárt vagy a La Mancha lovagját rendezhettem. Nem tudom megmondani, melyiket élveztem jobban, inkább örülök annak, hogy a Jó Isten segít, és minél több helyzetben, szerepben kipróbálhatom magam. A jótékonysági műsor szervezése, a színészek felkérése is ugyanilyen kihívás, amelyet boldogan vállaltam, és nagyon a magaménak érzek.

 

A szolnoki Szigligeti Színházban mivel foglalkozik jelenleg?

Most kezdtünk el Hasek Svejk című darabján dolgozni, amelyet áprilisban mutat be a színház. Sajnos minket, nőket nem igazán kényeztetett el túl nagy szerepekkel az amúgy fantasztikus humorú író, viszont több jó kis női karaktert találhatunk benne. Játszom még a Stúdiószínházban, Kiss József Könyvtári capriccio című darabjában, ahol szinte csak nők szerepelnek. Én is évek óta próbálok olyan darabot találni, amely szinte kizárólag vagy teljesen női problémákkal foglalkozik, és amennyire csak lehet, női szereplők vannak benne. Ez az előadás ellensúlyozza a nagy szerzők darabjait, akik egy-egy színésznővel számoltak műveikben.

 

Annak ellenére, hogy színházi családba született, egészen 18 éves koráig nem vonzotta a pálya. Miért változott meg a véleménye?

A csuda tudja. Az érettségiig úgy gondoltam, hogy művészettörténész válik majd belőlem, a felvételi környékén azonban a baráti körből többen is arra ösztönöztek: próbáljam meg a felvételit. Ennek a nyomásnak engedve jelentkeztem, amikor nem vettek fel, csak azért is meg akartam próbálni még egyszer, bár még akkor sem gondoltam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Az járt a fejemben, mi az, hogy engem nem vesznek fel. Így egy évig statiszta voltam a győri színházban, és felkészültem a felvételire, majd végül is felvettek. Gimnazista koromban azért foglalkoztam színjátszással, de soha nem úgy, ahogy azt elvárták tőlem. Tehát nem az iskolai színjátszó körhöz csatlakoztam, hanem alakítottam az osztálytársaimmal egy másikat, csak lányokkal, ahol én találtam ki, mit játszunk, és én is rendeztem ezeket az előadásokat. Nem állt tehát távol tőlem fiatalon sem ez a hivatás, a színházi élet, de pont a mindennapjait nem akartam, amit a szüleimtől láttam: a csillogás mögötti kemény munkát, amit a közönség nem tapasztal meg.

 

Budapesten és vidéken is játszott az egyetemi évek óta. Melyik közegben érzi magát a legjobban?

Nyilván mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai. Én a vidéki színjátszásban, nevesen a győri színházban nőttem fel, ott játszottak ugyanis a szüleim. Főiskolásként viszont már a József Attila Színházban gyakornokoskodtam, majd a diploma után oda is szerződtem. A színjátszás persze mindenhol tehetség kérdése, de a budapesti színházi élet valóban más, mint a vidéki. Nyilván kihívást jelentett ez is. Aztán mivel túl sok időt, több mint húsz évet töltöttem el a József Attil Színházban, éreztem, hogy vérfrissítésre van szüksége a színészetemnek, ezért eljöttem onnan. A Vidámszínpadhoz kerültem művészeti tanácsadónak és rendezőnek, majd akkor mentem át Szolnokra, amikor Balázs Pétert igazgatónak nevezték ki. Ő hívott a csapatába, és újra visszakerültem a vidéki színházi életbe, ami nekem mindig is a természetes közeget jelentette.

 

Takács Erzsébet

Fotó: Szolnoki Szigligeti Színház

kad2017

_D0A1880_Copy

2017.08.23

Első fejezet, amelyben kolléganőmmel ellátogatunk a Titanicra, és megtudjuk, mennyibe kerül a jegy az első osztályra. Bár nincs nálunk annyi, feljutunk a fedélzetre, ahol az első-, másod- és harmadosztályon dr. Elter Tamás tengerkutatási szakíró vezet körbe minket. Megnézzük, hány tárgyat mentettek ki eddig a hajóroncsból. Kiderül, hogy a legújabb kutatások szerint mi vezetett a tragédiához. Végül a láthatáron feltűnik a jéghegy.

80762130718014915_tokaji_latkep

2017.08.23

Élt itt Balassi Bálint, de a kortárs költők is rendszeresen látogatják. Az irodalom képviselői mellett misztikus lények is jártak a környéken: boszorkányok, lidércek, tündérek. Mégis elsősorban a borról híres. Melyik településről van szó? Természetesen Tokajról, amely az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címre pályázik. Cikkünkben bepillantást engedünk a vidék szépségeibe, programjaiba.

leone-d-oro_masolata

2017.08.23

Mint 1932 óta minden évben, idén is megrendezik a világ egyik legfontosabb és legnépszerűbb „A” kategóriájú filmes mustráját, a Velencei Nemzetközi Filmfesztivált. De mi köze van ehhez az eseményhez Mussolininek vagy a világhírű olasz színésznek, Marcello Mastroianninak? Ki kapta az első Arany Oroszlánt? És kik szerepelnek az idei versenyprogramban? Cikkünkből megtudhatják!

Hét nyelv nyolc műhelyében kezdődött meg a második Németh László műfordítói tábor a Lakitelek Népfőiskolán. Az augusztus 27-éig zajló műfordítói táborban a résztvevők előadásokat hallhatnak a közép-európai irodalmakról és kultúrákról, valamint szemináriumi foglalkozások keretében ismerkedhetnek meg a fordítás elméletével és gyakorlatával.

Huszonöt helyszínen csaknem háromszáz programot kínál idén a Savaria Történelmi Karnevál, amelyet augusztus 24. és 27. között már tizennyolcadik alkalommal rendeznek meg Szombathelyen. A kulturális programok egyik fő helyszíne idén is a főtéri Fórum színpad, ahol a négy nap során olyan együttesek lépnek színpadra, mint például a Honeybeast, a Soulwave, a Savaria Szimfonikus Zenekar, valamint Snétberger Ferenc és tanítványai.

Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas Testről és lélekről, valamint Mundruczó Kornél Jupiter holdja című filmje is szerepel az Európai Filmdíjak válogatáslistáján, melyen 51 olyan játékfilm található 31 európai országból, amelyet az EFA jelölésre javasol az elismerésekre. A jelöltekről az elkövetkező hetekben az akadémia háromezer főt meghaladó tagsága szavaz a legjobb európai film, rendező, színész, színésznő és forgatókönyvíró kategóriákban.

Az idei Vásárhelyi Forgatagon összesen 361 program várja a közönséget, egyebek mellett lesznek családi és gasztronómiai rendezvények, illetve megszervezik a marosvásárhelyiek világtalálkozóját is. A magyar kulturális városnapokként létrejött rendezvénysorozat az augusztus 20-ai hétvégén a Szféra kortárs művészeti műhely programsorozatával már megkezdődött, a hivatalos megnyitót azonban augusztus 23-án este tartják.

A Magyar Nemzeti Filmalap és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködési keretmegállapodást kötött a nemzeti filmvagyon és a mozgóképkultúra értékeinek hosszú távú megőrzésére, restaurálására és terjesztésére. Az augusztus 22-én aláírt megállapodás keretében az MMA hozzájárul a Filmalap igazgatóságaként működő Magyar Nemzeti Filmarchívum hosszútávú filmdigitalizálási és felújítási programjához. A Filmarchívum pedig archív filmrészleteket bocsát rendelkezésre az MMA által készített portréfilmekhez.

Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes augusztus 12-én a Zempléni Fesztivál keretében mutatja be a ’60-as évek felejthetetlen TV-sorozatából született ötlet alapján készült A Tenkes kapitánya című látványos táncjátékot Zsuráfszky Zoltán rendezésében.

A_Tenkes_kapitanya

Életművének legmarkánsabb darabjait csokorba kötve nagyszabású koncerttel emlékeznek meg barátok, kollégák, pályatársak a tavaly elhunyt Somló Tamásról, aki most töltené be 70. életévét. A „Somló Cirqsz” a Sziget -1. napján, augusztus 9-én várja a nagyérdeműt a Magic Mirror sátorban.

A Vazul vére címmel 2014-ben bemutatott történelmi rockopera az I. István királyunk halála körüli zavaros időket eleveníti fel. A Magyar Királyság történetének ezt az – ellentmondásokkal és rejtélyekkel teli – időszakát hitelesen és politikailag semlegesen ábrázolja az elkészült zenés színpadi mű. A darabot 2017. július 16-án, 20:30-kor láthatják az érdeklődők a Csillebérci Szabadtéri Színházban.

Szenzációs, országokat átölelő és világraszóló utcaszínházi premierrel indul a jubileumi Sziget Nagy Utcaszínház produkciója. Premier augusztus 9-én, a Sziget -1. napján. Nem érdemes kihagyni!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma