Ferenczy-banner

2017. március 25.
Célzó

14435401_723829147767677_2233488756730410214_o

Zrínyi Ilona alakja még ma is oly meghatározó, mint amilyen száz-kétszáz évvel ezelőtt volt. A legtöbben azonban csupán mint Munkács védőjét ismerik. Keveset tudnak arról, hogy mennyire művelt asszony volt, milyen sokat kellett szenvednie, és mégis egész élete során milyen határozott, milyen erős maradt. A Zrínyi Ilonáról készült monodráma többek között ezeket hivatott bemutatni.

2016.03.18
Takács Erzsébet

Természetes közegének érzi a vidéki színjátszást Radó Denise, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze, aki március 19-ére jótékonysági műsort szervez: számos művész: amatőr és profi előadók egyaránt szerepelnek a húsvéttal foglalkozó programban, amelynek műfaji sokszínűsége a balettól a novelláig terjed. A színészcsalád sarja a csillogás mögötti kemény munkától megriadva bizonytalanodott el, hogy valóban színházi pályára lépjen-e.

Honnan ered a kezdeményezés, hogy jótékonysági rendezvényeket szervezzen?

Mindig is magam kerestem a lehetőségeket, hogy olyan emberekkel dolgozhassam, akiknek segíteni tudok. Barátnőm, aki ismerte a szociális érzékenységemet, invitált meg a szolnoki Fogyatékosok Intézetébe, amelynek ő az igazgatója, és ahol évek óta színházi játékokat, előadásokat tartunk. Segítek továbbá a budapesti Új kezdet házának, ahol hajléktalan hölgyeket támogatunk az Örmény szószólói kabinettel az új kezdet megtalálásában. Így alakult ki, hogy nemes célokat szolgálva jótékonysági délutánokat, műsorokat szervezzek. A Dicsérjük az Urat! programsorozatnak már harmadik előadását mutatjuk be március 19-én, most a Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok Plébánián, a bevételt pedig, ahogy eddig is, valamilyen nemes célra ajánljuk fel. Első alkalommal a Rózsák terei Szent Erzsébet Templomban léptünk fel a nyáron, amellyel a Bajnok utcai Új kezdet háza éjjeli menedékére gyűjtöttünk. Örömmel mondhatom, hogy a menedékház meg is nyitotta kapuját, ami az est bevétele nélkül nem történhetett volna meg. Olyan sok programot szerveznek azonban a Rózsák terei templomban, hogy a nyár után új helyszínt kellett keresnünk, és így jutottunk el a Szent Angyalok Plébániára, ahol már a karácsonyi programunkat is nagy szeretettel fogadták. A mostani, húsvéti műsorunk bevételével a Szolnoki Liget Otthon Fogyatékos Személyek Ápoló, Gondozó Otthonát támogatjuk.


Rado_Denise


Mit láthat a közönség a mostani műsorban?

Számos művész: amatőr és profi előadók egyaránt szerepelnek a programban, ezek műfaji sokszínűsége a balettól a novelláig terjed, melyeket műsorvezetőként mellettem Kautzky Armand konferál majd fel. Olyan programot állítottam össze, amely a húsvétról szól, tehát Jézus életének ezen időszakát dolgozza fel. A tematikához kapcsolódó versek, mesék, prózák, zenei és musicalrészletek, illetve komolyzenei darabok szólalnak meg. Többek között Keresztury Dezső, Ady Endre és Szép Ernő verseit hallgathatja meg a közönség, lesz hegedűszóló, elhangzik Pilinszky János egy novellája, de helyet kapnak ismeretlen költők versei is. Részletek hallhatók a Jézus Krisztus szupersztárból és a Mária evangéliumából, valamint fellépnek a Bajnok utcai hölgyek és a szolnoki Liget Otthon verselői, valamint Bartos Csaba csellóművész, Bot Gábor, Szabó Éva, Sinkovics-Vitay András, Nádas György színművészek, Nádai Bea énekesnő, Sebestyén Csaba balettművész és még sok más remek előadó.

 

Ebben a formációban egyszer látható a műsor. Gondolkodnak a folytatáson?

Felvetődött az ötlet, hogy a lélekemelő délutánokat kínáló műsort másutt is bemutatnánk. Ám tulajdonképpen ez a dolog szépsége, hogy megismételhetetlen. Bár igaz, hogy sok ember sok energiát fordít a műsorra.

 

A műsor erősen vallásos jellegű. Milyen közönségnek szól?

Nyilván mindenkinek érdekes lehet az előadás, de igaz, hogy a plébánia hívő közönsége is eljön megnézni a programot. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy kulturális eseményről beszélünk, amely hívők és nem hívők számára is érdekes lehet. Eddig is sok helyről jöttek, Szolnoktól Kecskemétig, a kisgyerekektől az idősebbekig mindenki megtalálja a programban a kedvére valót.

 

Pályája során számos színházat megjárt már, volt színész, rendező és még művészeti tanácsadó is. Melyik „szerep” tetszett a legjobban?

Régi színészcsaládból származom, amelynek tagjai sok hasznos tanáccsal elláttak. Apukám és nagypapám is azt mondta, hogy az lehet jó színházi vezető vagy akár rendező, aki színházi ember, tehát a színházcsinálás minden folyamatába belelátott már, tudja, mi hogy működik a színpad körül. Ezt próbáltam is megfogadni. Voltam már fejgépes, asszisztens, súgó, jelmez- és díszlettervező, de még koreográfus is, amellett, hogy rendezőként és művészeti tanácsadóként is kipróbáltam magam. Mindig azt élveztem, amit éppen csináltam, arra koncentráltam. A szerepeimmel is így voltam, hiszen nagyszerű karaktereket játszhattam el eddigi pályám során. Lehettem Erzsébet királynő Schiller Stuart Mariájában, Molnár Ferenc Az üvegcipőjében Adél, de ugyanannyira imádtam, amikor a Jézus Krisztus szupersztárt vagy a La Mancha lovagját rendezhettem. Nem tudom megmondani, melyiket élveztem jobban, inkább örülök annak, hogy a Jó Isten segít, és minél több helyzetben, szerepben kipróbálhatom magam. A jótékonysági műsor szervezése, a színészek felkérése is ugyanilyen kihívás, amelyet boldogan vállaltam, és nagyon a magaménak érzek.

 

A szolnoki Szigligeti Színházban mivel foglalkozik jelenleg?

Most kezdtünk el Hasek Svejk című darabján dolgozni, amelyet áprilisban mutat be a színház. Sajnos minket, nőket nem igazán kényeztetett el túl nagy szerepekkel az amúgy fantasztikus humorú író, viszont több jó kis női karaktert találhatunk benne. Játszom még a Stúdiószínházban, Kiss József Könyvtári capriccio című darabjában, ahol szinte csak nők szerepelnek. Én is évek óta próbálok olyan darabot találni, amely szinte kizárólag vagy teljesen női problémákkal foglalkozik, és amennyire csak lehet, női szereplők vannak benne. Ez az előadás ellensúlyozza a nagy szerzők darabjait, akik egy-egy színésznővel számoltak műveikben.

 

Annak ellenére, hogy színházi családba született, egészen 18 éves koráig nem vonzotta a pálya. Miért változott meg a véleménye?

A csuda tudja. Az érettségiig úgy gondoltam, hogy művészettörténész válik majd belőlem, a felvételi környékén azonban a baráti körből többen is arra ösztönöztek: próbáljam meg a felvételit. Ennek a nyomásnak engedve jelentkeztem, amikor nem vettek fel, csak azért is meg akartam próbálni még egyszer, bár még akkor sem gondoltam, hogy ezzel szeretnék foglalkozni. Az járt a fejemben, mi az, hogy engem nem vesznek fel. Így egy évig statiszta voltam a győri színházban, és felkészültem a felvételire, majd végül is felvettek. Gimnazista koromban azért foglalkoztam színjátszással, de soha nem úgy, ahogy azt elvárták tőlem. Tehát nem az iskolai színjátszó körhöz csatlakoztam, hanem alakítottam az osztálytársaimmal egy másikat, csak lányokkal, ahol én találtam ki, mit játszunk, és én is rendeztem ezeket az előadásokat. Nem állt tehát távol tőlem fiatalon sem ez a hivatás, a színházi élet, de pont a mindennapjait nem akartam, amit a szüleimtől láttam: a csillogás mögötti kemény munkát, amit a közönség nem tapasztal meg.

 

Budapesten és vidéken is játszott az egyetemi évek óta. Melyik közegben érzi magát a legjobban?

Nyilván mindegyiknek megvannak az előnyei és a hátrányai. Én a vidéki színjátszásban, nevesen a győri színházban nőttem fel, ott játszottak ugyanis a szüleim. Főiskolásként viszont már a József Attila Színházban gyakornokoskodtam, majd a diploma után oda is szerződtem. A színjátszás persze mindenhol tehetség kérdése, de a budapesti színházi élet valóban más, mint a vidéki. Nyilván kihívást jelentett ez is. Aztán mivel túl sok időt, több mint húsz évet töltöttem el a József Attil Színházban, éreztem, hogy vérfrissítésre van szüksége a színészetemnek, ezért eljöttem onnan. A Vidámszínpadhoz kerültem művészeti tanácsadónak és rendezőnek, majd akkor mentem át Szolnokra, amikor Balázs Pétert igazgatónak nevezték ki. Ő hívott a csapatába, és újra visszakerültem a vidéki színházi életbe, ami nekem mindig is a természetes közeget jelentette.

 

Takács Erzsébet

Fotó: Szolnoki Szigligeti Színház

0

2017.03.25

A Magyar Hollywood Tanács március 24-én Harry Houdinire, minden idők legnagyobb szabaduló- és a modern kor egyik legnagyobb előadóművészére emlékezett a budai Várban található Houdini Házban. A rendkívüli tehetségű mágust „bilincskirálynak” is nevezték.

14446059_1193028767402422_1934294413631416726_n

2017.03.25

Idén két alkalommal, június 16. és 18., valamint szeptember 8. és 10. között várja koncertekkel, bortúrákkal, sportprogramokkal és különböző előadásokkal a látogatókat Tállyán a Kerekdomb Fesztivál. A nyári Kerekdombon fellép többek között az Antonia Vai Band, a Szabó Balázs Bandája, Palya Bea, Szalóki Ági és a Jónás Vera Experiment is.

_D0A2536_Copy

2017.03.25

Átadták az első Psota Irén-díjat március 24-én a Madách Színházban; az elismerést Hegyi Barbara színművész, a Spirit Színház jelöltje kapta. Psota Irén emlékére Almási Éva, a Nemzet Színésze hozta létre az alapítványt, amely mostantól minden évben díjat adományoz annak a színpadi sokszínűségét és tehetségét bizonyító színésznőnek, akinek kiemelkedő képességei Psota Irén örökségéhez méltók.

Újra együtt lép fel Deák Bill Gyula és Földes László Hobó az augusztus 13. és 20. között tartandó Kolozsvári Magyar Napokon – jelentették be egy március 23-ai kolozsvári sajtótájékoztatón a fesztivál szervezői. A sajtótájékoztatón Hobó volt a meglepetésvendég, aki elmondta: az utóbbi években vagy ő zenélt Deák Bill és zenekara vendégeként, vagy Bill volt az ő vendége. Most azonban Bill és Hobó újra együtt címen lépnek a kolozsvári közönség elé.

Bille August dán filmrendező lesz az április 16. és 23. között zajló 7. Pekingi Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjának zsűrielnöke. A fesztiválon bemutatják Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét és retrospektív válogatásban David Lynch filmes életművét is műsorra tűzik. A Pekingi Filmfesztiválon ötszáz filmet mutatnak be mintegy 30 filmszínházban a 16 nap alatt.

Néptáncos gyermekekről szóló fotókiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a Fonó Budai Zeneházban április közepéig – hangzott el az M1 aktuális csatorna március 23-ai műsorában. Knap Zoltán fotóriporter elmondta: az Újbudai Babszem Táncegyüttest fotózva a táncmozdulatokon túl az érzelmeket, az örömöt és bánatot, a fellépések előtti izgalmat, az együttes közösségként való együttlétét is igyekezett megörökíteni.

Életműdíjjal tüntetik ki Tarr Bélát a bécsi Let’s Cee Filmfesztiválon. A rendező a már javában zajló mustra március 25-ei díjátadó gáláján veheti át a Star of the Urania elnevezésű díjat munkássága elismeréseként. A fesztivál honlapja az elmúlt harminc év egyik legnagyobb hatású rendezőjeként említi a magyar alkotót, aki a díjátadót követően, március 26-án A filmkészítés művészetéről címmel tart mesterkurzust az érdeklődőknek a bécsi Uránia Moziban.

A Katapult Film rendezvénysorozatot szervez Török Ferenc 1945 című filmjének alkotóival, szereplőivel március 31-étől április 21-éig. A mai filmforgalmazás új technikákat, megközelítéseket és ötleteket kíván, ezért a forgalmazó az 1945 moziba juttatásakor kulturális rendezvényekkel veszi körbe a budapesti filmbemutatót, hogy több csatornán érje el reménybeli közönségét.

Ötéves fennállását ünnepli márciusban a hazai művészeti szcéna jelentős kommunikációs ügynöksége, a kortársPRos. A minőségi kultúra elkötelezett támogatójaként hangsúlyosan a színházi, a komolyzenei, a képző- és a táncművészeti, valamint a filmes területeken tevékenykedik, és meghatározó művészek álmait igyekszik szakmai tudással párosítva megvalósítani.

16998717_804784429670478_6826525929856118752_n_masolata

A Jazzműhely sorozat következő főszereplője Kézdy Luca, a magyar jazz középnemzedékének első számú hegedűse, aki a műfajok helyett inkább a sokszínűség mellett kötelezte el magát. Koncertje – melyre március 29-én kerül sor – is a műfaji nyitottság elve mentén épül majd fel. Az est során pedig kiváló magyar és nemzetközi vendégzenészek lesznek segítségére.

Magyarországon egyedülálló művészeti kezdeményezésként, üzleti, kulturális és diplomáciai szereplők összefogásának köszönhetően kezdte meg működését az a Magyarországi Német Művészeti Alap, amelynek elsődleges célja a német kortárs képzőművészet hazai jelenlétének erősítése és a német-magyar kulturális kapcsolatok támogatása.

A Mozaik Múzeumtúra keretében iskolai edukációs múzeumpedagógiai programsorozat indul március 21-én a XV. kerületi Kontyfa Középiskola, Szakiskola és Általános Iskolában. „A Mozaik Múzeumtúra program keretében a diákok számára helybe visszük a múzeumi élményeket” – fogalmazott Makranczi Zsolt, a programot összefogó Örökség Kultúrpolitikai Intézet igazgatója.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma