GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.09.15

„Amit leírok, abban nem lesz hazugság. De nem írok le mindent” – üzeni Jókai Anna utolsó, Átvilágítás című könyvében. Az írónő önmagát adja át a könyvben az olvasóknak, műve vallomás, számadás is egyben. Ajándék. Nekünk. Ráadásul nem is akármilyen, hiszen sosem fájdalommentes szembenézni a múltbéli kudarcokkal, tévedésekkel. Ő mégis megtette, nemcsak magáért, hanem értünk is. Az Átvilágítás könyvbemutatóján jártunk.

Jókai Anna Átvilágítás című kötetét mutatták be szeptember 14-én délután a Pesti Vigadó Makovecz termében. Jókai Anna, a Nemzet Művésze, Kossuth-nagydíjjal kitűntetett író öniróniával, hittel, történelmi tisztánlátással alkotta meg utolsó művét, amely abban is kiemelkedő, hogy az átvilágításhoz krisztusi fényt: a szeretet, a megértés, a megbocsátás fényét használta. Művét 2016. július 9-én fejezte be, és ezzel szándéka szerint egész életműve végére is kitette a pontot. Az utolsó bekezdésekben így írt erről: „Ma nincs semmi jelentőségteljes esemény, hacsak az nem, hogy leteszem a tollat. Mire ez az írás megjelenik, 85. évemben járok. Még itt leszek, vagy már ott – patetikus találgatás. Akárhogy is: befejezett, teljes memoár nincsen. Ha sikerülne is a halál pillanatáig elvezetni, akkor is csonka maradna. Nincs képességünk, hogy a küszöb után még visszaszóljunk, akár egy tőmondatot is – vagy csupán egy jelzőt – édes-ékes magyar nyelven arról, hogy mi ez és milyen...”

 

MMA_17391_017_jokai_anna_2010
Fotó: mma.hu


Mezey Katalin, a Magyar Művészeti (MMA) Akadémia Irodalmi Tagozatának vezetője barátként tekintett Jókai Annára. A könyvbemutatón elmondta: 1994 óta volt szerkesztője a szerzőnek, és amikor az Átvilágítást olvasta, le se tudta tenni. „Nagyon fájt, hogy nem tudtam elmondani az akkor már kómában fekvő Annának azt az olvasmányélményt, melyet tőle kaptam. Az ágyánál többször is mondtam, hátha hallja: a könyve zseniális, nagyszerű, megrázó! A családját is kértem, ha ők lennének vele, amikor magához tér: mondják el neki, milyen jó lett a könyve” – mesélte Mezey Katalin. Szerencsére magához térhetett az írónő, és el tudták neki mondani: mennyire nagy teljesítmény és milyen csodálatos a műve. Jókai Anna szerette volna megélni az olvasói visszhangokat is, hogy tudja, nem volt felesleges az a keserves munka, melyet átélt az Átvilágítás írása során. Hiszen a számvetés sosem fájdalommentes. Szembe kell néznünk nemcsak jó élményekkel, de kudarcokkal, tévedésekkel, rossz döntésekkel is – jegyezte meg Mezey Katalin.

 

_D0A7738_Copy


A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Irodalmi Tagozatának vezetője utalt arra, amit a könyv fülszövegében is olvashatunk: az önéletírásnak nem véletlenül Átvilágítás a címe. Kettős jelentésrétege van ennek a szónak: egyrészt valamilyen tárgynak, testnek valamely fénysugárral történő átvilágítását jelenti, amely segítségével belső tartalma megismerhetővé válik. Másrészt – különösen az utóbbi időkben vált idehaza gyakran használt kifejezéssé – valakinek a jobb megismerésére, esetleg politikai beágyazódottsága feltárására végzett „átvilágítás”, amelyben ugyan valóságos fénysugárnak nincs szerepe, de a folyamat végeredménye itt is az átvilágított személy belső, egyébként rejtett történetének, kapcsolatrendszerének feltérképezése – olvasható a fülszövegben. Mezey Katalin hangsúlyozta: az Átvilágítás cím fricskát rejt magában. Arra is utal, hogy a diktatúra éveiben elkövetett bűnökről a rendszerváltás után sem gyóntak az emberek, hanem át kellett őket világítani. Jókai Anna könyvében nemcsak magát, de korát is átvilágítja. Benne van a könyvben a számadás és a vallomás szándéka is, és varázslatos az a lényeglátás, mellyel össze tudja foglalni történeteinek eszenciáját – mindig csak annyit rajzolva meg, amennyi szükséges.

 _D0A7730_Copy


A könyvbemutatón mi is beleláthattunk Jókai Anna lényeglátásába. Művéből felolvasott nekünk Ráckevei Anna színművész, az MMA rendes tagja és Újhelyi Kinga színművész. A könyv kapcsán felszólalt Fekete György, az MMA elnöke is. Mint mondta: amikor Pilinszky Jánossal beszélgetett a kórházban halála előtt, a nagy költő azt mondta: egy művész nem engedheti meg magának, hogy ne bontakoztassa ki tehetségét. Életében mindent át kell adnia az embereknek, hogy olyan üresen menjen el közülünk, amilyen üresen született. Jókai Anna is kibontakoztatta a tehetségét, teljesítménye példakép számunkra.

 

_D0A7660_Copy


Így gondolta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is, aki megfogalmazta: Jókai Anna életművét próbára teheti az idő, ugyanakkor mi, akik itt vagyunk – és nemcsak olvastuk műveit, de szeretjük is őt és alkotásait –, tudjuk: embersége időtlen. Szószólója és élő lelkiismerete volt közösségünknek. Az Átvilágítás kapcsán a miniszter arról beszélt, hogy Jókai Anna anyukája mindig azt mondta lányának: ő egy királynő. Az írónő pedig hitt is ebben, és úgy is élt, mint egy királynő. A hitből azonban sok szenvedés is fakadt, hiszen csak az tud királynő lenni, aki szolgál is. Az igazi uralkodók ugyanis mindig szolgálnak. Ezért tudott ő mindannyiunk királynője lenni és egyszerre szolgálni közösségünket. Hiszen az Átvilágítás előtt is feltette a kérdést: mit adhat ő még nekünk? Mivel tartozik még nekünk? Saját magát kellett megírnia, azt az utat, melyen eljutott addig, hogy írónővé vált. Erről is szól a regény: hogy lesz valaki a miénk? Hogy adja át magát nekünk?

 

_D0A7690_Copy


Balog Zoltán egy hasonlatot is hozott a témával kapcsolatban. Bár Jókai Anna saját életét tárja elénk, mégis titokzatos marad előttünk. Az ember ugyanis nem rejtvény, melyet megfejtve mindent tudunk. Az ember titok, a titokban elmélyedve pedig még több titokzatosságra lelünk. Így merülhetünk el az Átvilágítás titokzatosságában is.

 

A miniszter arról is beszélt: Jókai Anna spirituális realizmusa válasz a nihillel szemben. Azt üzeni: a szépet és a jót is meg kell élni. A világnak nemcsak fonákja, de színe is van, és ha van színe, akkor színeváltozása, átváltozása is. Jókai Anna így tekintett az életre: látta a fonákját, de a színét is, műveiben pedig felmutatta színeváltozását.

 

 

Wéber Anikó

Csákvári Zsigmond

plakat003

Elekes_Botond__R

2019.03.20

Szeleczky Zita és Carmen Mura, Hildebrand István és David Lynch, Cseh Tamás és Joni Mitchell. Az Uránia műsorát lehetetlen egyetlen műfajjal vagy stílussal leírni. A programot, az arculatot az egyedi, csak itt látható tartalmak határozzák meg. A Nemzeti Filmszínház értékválasztásairól Elekes Botond igazgatót kérdeztük.

Sara_Sandor_India_1
2019.03.20

Imádkozó nő és férfi fotója egymással szemben, sokszínű karakterű és szuggesztív tekintetű arcok, a nők és a gyermekek mindennapjai. Boldogság, gyönyörű környezet, szegénység, nyomorúság és bánat. Ezek a fő témái Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező fotóinak. A TÉR-KÉP Galériában kiállított nyolcvanhárom képe India ezer arcáról mesél.

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

A kétoldalú együttműködés számos formájában állapodtak meg a Magyar és a Szlovák Írószövetség vezetői. Megegyeztek például a kortárs szlovák és magyar irodalom kölcsönös és rendszeres fordításában először folyóiratok és antológiák, később egyéni kötetek formájában.

Az underground dj-világnak idén is több helyszínt szentel a Balaton Sound. Ismét jelentkezik az Elrow, és új helyszín nyílik The Club néven. A világ egyik legkedveltebb show-sorozata, az Elrow felhozatalában fellép például Paul Kalkbrenner, Jamie Jones, a CamelPhat és Wade is. A modern elektronikus zenei klub arculatát és hangulatát idéző, részben a Balaton vizére épített The Club nevű új helyszínen ad műsort többek között Marco Carola, Martinez Brothers dj-duó, Dubfire és az Alle Farben is. A fesztivál idén július 3. és 7. között lesz Zamárdiban.

Christian Silvain belga művész munkáinak plagizálásával vádolta meg az ismert kínai festőt, Je Jong-csingot. A 69 éves Silvain a belga sajtónak panaszkodott arról, hogy Je mintegy 30 évvel korábban több festményét lemásolta, és ezek közül egy százszor annyiért kelt el, mint az eredeti mű. A kínai művész azt állítja, hogy több alkalommal sikertelenül próbált meg kapcsolatba lépni az őt plágiummal vádoló Silvainnel, hogy személyesen tisztázhassák az ügyet, így nem maradt más választása, mint hogy jogi úton mossa tisztára a nevét.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A Magyarság Háza különleges lelki élményeket ígérő nagyböjti programként rendezi meg Sebestyén István bukovinai székely népdalénekes, mesemondó lemezbemutató koncertjét március 22-én 18.00-kor. Sebestyén István ma már tudatosan vállalja a hagyomány őrzését, népdal, népmese, népi színjáték, viselet megismertetését és továbbadását.

Sebestyen_Istvan

Már hagyomány, hogy a fesztiválévadot a Feszt!Eger nyitja, idén május 30-án. Három nap a hazai pop, rock és hip-hop jegyében, festői környezetben, a löszfalba vájt pincéiről híres egri Bolyki-völgyben. Egyedi koncerthelyszíneken, a több mint negyven éve használaton kívüli bányaudvarok és borospincék közvetlen szomszédságában a hazai könnyűzenei élet legnagyobbjai lépnek fel.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma