fejlec_okt.18

2018.05.30

Miért forgatta Hitchcock fekete-fehérben a Psychót? És ki az az európai rendező, aki óriási Hitchcock-rajongó volt? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatott választ az, aki május 28-án ellátogatott a Pótkulcs FILMklub 400. vetítésére. Mi megtettük, így aztán joggal mondhatjuk: ha ez a filmklub nem létezne, bizony szegényebb lenne a világ!

red-_masolata
Fotó: pixabay.com


Amennyiben igazán stílusosak akarnánk lenni, akkor most a Négyszáz csapással ünnepelnénk a Pótkulcs FILMklub 400. filmes estjét. Azonban nem stílusosak vagyunk, hanem következetesek: Truffaut klasszikusát már kiveséztük itt, a négyszázadik filmklub pedig a Scorsese blokkunkra esett, vagyis az amerikai rendező egyik nagy kedvencével ünnepeljük a kerek jubileumot, mégpedig Hitchcock Psychójával.

 

Hiába láttam már vagy hatszor a Psychót, e felhívást olvasva egyértelmű volt: a következő filmklub, amelyet megnézek magamnak, nem lehet más, csakis a Pótkulcs! Arról azonban fogalmam sem volt, mire számítsak. Persze tudtam én, hogy ez a hely a Filmklub Szövetség elnökének egyik nagy kedvence, de mindössze ennyi információ birtokában voltam, mikor beléptem a Pótkulcs nevezetű romkocsma kapuján – amely mellesleg olyannyira nincs kitáblázva, hogy notórius eltévedőként már-már elkönyveltem, az életben nem találom meg ezt a filmklubot. A szerencsém viszont nem hagyott el, így egy kisebb társaságot követve betértem a kerthelyiségbe, ahol azért még mindig nem volt egyértelmű, jó helyen vagyok-e. Ám a pultosok megmentettek: rámutattak a „filmklubos társaságra”, én pedig idővel csatlakoztam is az ünneplő közösséghez, akik sebtében maguk közé fogadtak, így még a közös fotóra is rákerültem.


Potkulcs1
Fotó: Árva Csilla

 

Körülbelül tizenhatan másztuk meg a régi épület csigalépcsőjét, majd beléptünk a filmklubba – egész pontosan egy nagyszobába, ahol sok-sok különféle szék és egy kifeszített vászon fogadott minket. Meg egy rozoga szekrény és egy ódon bárpult, ezek közé pedig befészkelt valamiféle családi hangulat: úgy éreztem, mintha az ezeréves cimboráimmal készülnék megnézni a filmtörténet egyik nagy klasszikusát. Ezt az érzésemet pedig csak erősítette a közösség jó szokása: amint elfoglaltuk a helyünket, Pethő Zoltán, a filmklub házigazdája bejelentette, hogy „ma is van tiramisu” és elkezdte szétosztani a házi finomságot. Mondanám, hogy leesett az állam, de mostanra már olyan gyakorlott filmklub-kalandor vagyok, hogy a szemem se rebbent a közösség nyitottságán. Inkább csak mosolyogtam és rögvest elhatároztam: ide is visszatérek!


Potkulcs2
Fotó: Martin Ferenc

 

Miközben a társaság nagy része falatozott, a házigazda felvezette a filmet: elmondta, hogy Hitchcock azért forgatta fekete-fehérben a Psychót – annak ellenére, hogy már elterjedt volt a színes film – mert minden elemében hiteles alkotást akart készíteni és úgy vélte, a vér látványa sokkal élethűbb lesz színek nélkül. Hozzátette: amit látunk, az tulajdonképpen csokoládészirup. Megjegyzem, bár sok mindent tudok a Psychóról, erről még sosem hallottam, így Pethő Zoltán már az első mondatával lenyűgözött. Majd azt is elmesélte, milyen nagy lelkesedéssel fogadta a korabeli közönség Hitchcock filmjét, aki mindenáron titokban akarta tartani, miről szól a történet, ezért azt kérte a moziktól, hogy a főcím után már senkit se engedjenek be a nézőtérre.


Psycho2
Psycho
Fotó: artsy.net

 

Pethő Zoltán felvezetőjéből azt is megtudtuk, hogy a francia új hullám emblematikus alakja, François Truffaut filmrendező, kritikus odavolt Hitchcockért – olyannyira, hogy még egy könyvet is írt róla. De nemcsak új információkkal gazdagodhattunk a vetítés előtt, hanem támpontokat is kaptunk arra vonatkozóan, mire figyeljünk, miközben nézzük a filmet. A házigazda elmondta: Hitchcock filmjeiben könnyedén tetten érhető a freudi hármasság (én, felettes én, tudatalatti), amit a rendező a terek segítségével ábrázol. „Csak annyit mondok, fontosak a lépcsők!” – jegyezte meg Pethő Zoltán, majd hozzáfűzte: a vége főcím után a kerthelyiségben folytatódik a buli, a beszélgetés során pedig olyan kvízkérdésekre is válaszokat vár majd, minthogy „melyik volt az a film, amelyre Sanyi megígérte, hogy eljön, de aztán mégsem jelent meg”. Bár egyértelmű volt, hogy fekete bárány vagyok, hiszen nem tudom, ki az a Sanyi és melyik estről maradt le, mégis úgy éreztem, ez nem jelent akadályt.


Psycho1
Psycho
Fotó: imdb.com

 

Hogy miért éreztem ezt? Azt hiszem, mindazok után, amiket már elmeséltem, elég, ha csak annyit teszek hozzá: a játékidő felénél egyik nézőtársam körbeadott egy tálkát, tele sós mogyoróval, melyből csipegetve egy olyan közösség tagjává váltam, amely igazán figyelemre méltó. Nemcsak kedvesek, de filmértők is és szívesen, mi több, (minden századik alkalmon) tiramisuval fogadják azt, aki betér hozzájuk filmet nézni. És én arra bíztatok mindenkit, hogy tegyen így!

 

Tóth Eszter

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma