hangf_spotify_banner_728x90

2018.05.30

Miért forgatta Hitchcock fekete-fehérben a Psychót? És ki az az európai rendező, aki óriási Hitchcock-rajongó volt? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatott választ az, aki május 28-án ellátogatott a Pótkulcs FILMklub 400. vetítésére. Mi megtettük, így aztán joggal mondhatjuk: ha ez a filmklub nem létezne, bizony szegényebb lenne a világ!

red-_masolata
Fotó: pixabay.com


Amennyiben igazán stílusosak akarnánk lenni, akkor most a Négyszáz csapással ünnepelnénk a Pótkulcs FILMklub 400. filmes estjét. Azonban nem stílusosak vagyunk, hanem következetesek: Truffaut klasszikusát már kiveséztük itt, a négyszázadik filmklub pedig a Scorsese blokkunkra esett, vagyis az amerikai rendező egyik nagy kedvencével ünnepeljük a kerek jubileumot, mégpedig Hitchcock Psychójával.

 

Hiába láttam már vagy hatszor a Psychót, e felhívást olvasva egyértelmű volt: a következő filmklub, amelyet megnézek magamnak, nem lehet más, csakis a Pótkulcs! Arról azonban fogalmam sem volt, mire számítsak. Persze tudtam én, hogy ez a hely a Filmklub Szövetség elnökének egyik nagy kedvence, de mindössze ennyi információ birtokában voltam, mikor beléptem a Pótkulcs nevezetű romkocsma kapuján – amely mellesleg olyannyira nincs kitáblázva, hogy notórius eltévedőként már-már elkönyveltem, az életben nem találom meg ezt a filmklubot. A szerencsém viszont nem hagyott el, így egy kisebb társaságot követve betértem a kerthelyiségbe, ahol azért még mindig nem volt egyértelmű, jó helyen vagyok-e. Ám a pultosok megmentettek: rámutattak a „filmklubos társaságra”, én pedig idővel csatlakoztam is az ünneplő közösséghez, akik sebtében maguk közé fogadtak, így még a közös fotóra is rákerültem.


Potkulcs1
Fotó: Árva Csilla

 

Körülbelül tizenhatan másztuk meg a régi épület csigalépcsőjét, majd beléptünk a filmklubba – egész pontosan egy nagyszobába, ahol sok-sok különféle szék és egy kifeszített vászon fogadott minket. Meg egy rozoga szekrény és egy ódon bárpult, ezek közé pedig befészkelt valamiféle családi hangulat: úgy éreztem, mintha az ezeréves cimboráimmal készülnék megnézni a filmtörténet egyik nagy klasszikusát. Ezt az érzésemet pedig csak erősítette a közösség jó szokása: amint elfoglaltuk a helyünket, Pethő Zoltán, a filmklub házigazdája bejelentette, hogy „ma is van tiramisu” és elkezdte szétosztani a házi finomságot. Mondanám, hogy leesett az állam, de mostanra már olyan gyakorlott filmklub-kalandor vagyok, hogy a szemem se rebbent a közösség nyitottságán. Inkább csak mosolyogtam és rögvest elhatároztam: ide is visszatérek!


Potkulcs2
Fotó: Martin Ferenc

 

Miközben a társaság nagy része falatozott, a házigazda felvezette a filmet: elmondta, hogy Hitchcock azért forgatta fekete-fehérben a Psychót – annak ellenére, hogy már elterjedt volt a színes film – mert minden elemében hiteles alkotást akart készíteni és úgy vélte, a vér látványa sokkal élethűbb lesz színek nélkül. Hozzátette: amit látunk, az tulajdonképpen csokoládészirup. Megjegyzem, bár sok mindent tudok a Psychóról, erről még sosem hallottam, így Pethő Zoltán már az első mondatával lenyűgözött. Majd azt is elmesélte, milyen nagy lelkesedéssel fogadta a korabeli közönség Hitchcock filmjét, aki mindenáron titokban akarta tartani, miről szól a történet, ezért azt kérte a moziktól, hogy a főcím után már senkit se engedjenek be a nézőtérre.


Psycho2
Psycho
Fotó: artsy.net

 

Pethő Zoltán felvezetőjéből azt is megtudtuk, hogy a francia új hullám emblematikus alakja, François Truffaut filmrendező, kritikus odavolt Hitchcockért – olyannyira, hogy még egy könyvet is írt róla. De nemcsak új információkkal gazdagodhattunk a vetítés előtt, hanem támpontokat is kaptunk arra vonatkozóan, mire figyeljünk, miközben nézzük a filmet. A házigazda elmondta: Hitchcock filmjeiben könnyedén tetten érhető a freudi hármasság (én, felettes én, tudatalatti), amit a rendező a terek segítségével ábrázol. „Csak annyit mondok, fontosak a lépcsők!” – jegyezte meg Pethő Zoltán, majd hozzáfűzte: a vége főcím után a kerthelyiségben folytatódik a buli, a beszélgetés során pedig olyan kvízkérdésekre is válaszokat vár majd, minthogy „melyik volt az a film, amelyre Sanyi megígérte, hogy eljön, de aztán mégsem jelent meg”. Bár egyértelmű volt, hogy fekete bárány vagyok, hiszen nem tudom, ki az a Sanyi és melyik estről maradt le, mégis úgy éreztem, ez nem jelent akadályt.


Psycho1
Psycho
Fotó: imdb.com

 

Hogy miért éreztem ezt? Azt hiszem, mindazok után, amiket már elmeséltem, elég, ha csak annyit teszek hozzá: a játékidő felénél egyik nézőtársam körbeadott egy tálkát, tele sós mogyoróval, melyből csipegetve egy olyan közösség tagjává váltam, amely igazán figyelemre méltó. Nemcsak kedvesek, de filmértők is és szívesen, mi több, (minden századik alkalmon) tiramisuval fogadják azt, aki betér hozzájuk filmet nézni. És én arra bíztatok mindenkit, hogy tegyen így!

 

Tóth Eszter

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

otthon_R

2019.05.25

A szülő a gyerekkönyvek hatalmas kínálata láttán joggal gondolhatja, hogy az ideális könyv megtalálása majdhogynem lehetetlen, fáradságos vállalkozás. Ebben segíthet, hogy időnként szakmai listákat készítenek – a Gyermekirodalom.hu oldal nemrég hozta nyilvánosságra az idei Top50-es listáját. Erről választottunk öt kiemelkedő könyvet.

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

Bicskei_Bertalan__Budapesti_Honved_1969_R

2019.05.24

Farkas József World Press Photo díjas fotóriporter, a Képes Sport és a Nemzeti Sport szaklap legendás fényképészének fotóiból nyílt kiállítás A pillanat varázslója címmel a Pozsonyi Magyar Intézetben. A sport iránt egész életében elkötelezett fotós képei a sportversenyek, az olimpiák, a küzdelmek és a sikerek hőseinek, bajnokainak felejthetetlen pillanatait mutatják be.

Nagyszabású orosz ikonkiállítás nyílt a ljubljanai Városi Múzeumban. A világhírű orosz ikonfestészet remekei közül 85 látható a szeptember 15-ig nyitva tartó tárlaton. Oroszország három legnagyobb múzeumából, az Állami Tretyjakov Galériából, a Szergijev Poszad-i Állami Történeti Múzeumból és a Jarozslavli Művészeti Múzeumból összeválogatott ikonok egyedülálló betekintést nyújtanak az orosz kultúrába és szellemiségbe.

Londonban, a Királynő Galériájában rendezett tárlaton Leonardo több mint 200 rajzát lehet megtekinteni, a kiállítás anyaga a brit Királyi Gyűjteményből származik. A Leonardo-rajzok és -vázlatok a 17. században uralkodó II. Károly idején kerültek a Királyi Gyűjteménybe a Loire-völgyéből, ahol a művész 1519. május 2-án Franciaországban bekövetkezett halála után őrizték azokat. A tárlaton több híres műve vázlatai is szerepelnek, köztük az Utolsó vacsorához és a Salvador mundi című Krisztus-portréhoz készült rajzok.

Az elmúlt egy évben, mióta a román kormány az új filmtámogatási programját elindította, már 31 produkció számára ítéltek meg összesen mintegy 120 millió lej (8,2 milliárd forint) támogatást. A keretösszegre 70 román és külföldi produkció pályázott, ebből 31 projektnek 120 millió lej értékben meg is ítélték. A román filmtámogatási program 2020 végéig tart, az éves keretösszeg 50 millió euró (16,3 milliárd forint).

Az Instagram oldalára feltöltött videó tanúsága szerint Velencében mutatta be legújabb installációját a street art rejtőzködő brit művésze, Banksy, aki ezúttal a nagy tengerjáróhajók és a lagúnák városának „viharos kapcsolatát" dolgozta fel. „Saját standot állítok a Velencei Biennálén" – írta Banksy a posztban.

Egymilliomodik látogatóját köszöntötte pénteken a budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum, amelynek látogatószáma az elmúlt években meghaladta az évi 160 ezer főt. A 2007-ben megnyílt intézmény 2016-ban és 2018-ban is a legnépszerűbb magyarországi múzeum volt a Tripadvisor utazási portál listáján, múzeumi tevékenységét a szakmai bizottságok is elismerik. A Sziklakórháznak fontos történelmi szerepe volt sürgősségi létesítményként mind a második világháborúban, mind az 1956-os forradalom során. Atombunkerré a hidegháború alatt fejlesztették, és szigorúan titkos volt egészen 2002-ig.

Az izraeli származású Berlinben élő énekesnőt a szláv népzenétől Marilyn Mansonig sokféle műfaj inspirálja. Moran Magal nem fél szokatlan kombinációkban vegyíteni a zenei stílusokat. Izgalmas zenei fúzióval érkezik a Zsidó Művészeti Napokra, május 27-én 19 órakor a Columbus Hajó színpadán ad koncertet.

Moran_Magal

Új zenei anyagot mutat be Szirtes Edina Mókus a Modern Art Orchestrával közösen. A Music à la Pangea című lemez dalait először május 26-án, vasárnap 19.30-kor a Budapest Music Centerben hallhatja a közönség.

Gárdonyi Géza halhatatlan regénye nyomán készült Egri csillagok című musicalt eddig ötven helyszínen, több mint kétszázezer néző előtt mutatták be itthon és határainkon túl, Csíksomlyón és az Egri vár történelmi falai között évről évre sikerrel játsszák a darabot. Május 26-án 18.00-kor a Budapest Arénában is megtekintheti a közönség.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma