2014.03.18

Szálinger Balázs volt a legutóbbi vendége a Versek szódával – költők másképp című irodalmi sorozatnak, amelyet február 19-én a Nemzeti Színházban láthatott a közönség. A beszélgetés során kiderült, a költőnek mi köze a Hotel Helikonhoz, milyen viszonyban áll Petőfivel és hogyan kapcsolódik Erdélyhez. Az est házigazdája Mikos Ákos riporter volt.

Ez a rendezvénysorozat igen nagy sikernek örvend, de Szálinger Balázs estjén még a pótszék is kevés volt a Kaszás Attila teremben. Ahogy az lenni szokott, a szerző életének első állomásairól hallhattunk először, hogy Szálinger Balázs a Keszthely melletti Alsópáhokon töltötte a gyerekkorát, a falu végén, pontosan a sármelléki szovjet vadászgépek hangrobbanása alatt. Szó esett a kaposvári illetve keszthelyi gimnáziumi évekről és arról, hogy jogra majd tanárképzőre járt.

szalingerrr
Fotó:Bach Máté

Az életrajzi visszaemlékezések után eljutunk költészetének különböző rétegeihez. Fehér Tibor színművész elszavalja az Apa monológ című versét, melyet ezután Tarján Tamás irodalomtörténész elemez. „Felemelő rossz rímek – mondja – amelyek szinte Pilinszky tollára valók”. Majd hozzáteszi: ez Szálinger legjelentékenyebb verse. Tarján azt is hangsúlyozza, hogy Szálinger Balázs költészetét leginkább a kereszténység hatja át. Erre szinte csak érintőlegesen felel a szerző, de utal arra, hogy részben egyetért a megállapítással.


Mikos ezután, az író-olvasó kapcsolatokról és az ebben szerepet játszó Facebook aktivitásáról kérdezi a szerzőt, aki erre csak annyit felel, hogy igen, azon a fórumon „terelgeti a nyáját”.


Aztán elmondja, hogy néha túl sok szöveget kap, túl sok figyelmet és túl sok kérdést, amivel nem mindig tud és szeret mit kezdeni. Visszarepülünk még egy kis nosztalgia erejéig Keszthelyre, ami életének egy fontos állomása volt, megtudjuk, hogy a tárgyak milyen fontosak számára, többek közt egy súlyos „Hotel Helikon” feliratú kulcstartó, ami bár otromba és nehéz, már-már a védjegyévé vált. Hozzáteszi: sosem járt a Hotel Helikonban.

szalinger
Fotó: Haraszti Ágnes



Erdélyi költőnek is tartják, bár szerinte ez csak egy legenda alapja. Erdélyben jelent meg első két könyve, emellett sok baráti kapcsolat fűzi oda, a kortárs magyar szerzőket is ott ismerte meg, mert – ahogy mondja – Pesten neki jogász élete volt.


Ezután Szűcs Krisztián a Heaven Street Seven énekese érkezik egy dallal, majd a szerző a szöveggel való viszonyairól mesél. Elmondja, hogy nem szereti, ha egy szöveg „elszabadul”. „Ilyenkor rá kell szólni, hogyha nem húzza meg magát, nem lesz megírva”.


Mikos kérdezi a színházi munkáiról is, azt mondja gyakran furcsa neki, hogy egy színházi ember lett, és a versei valahol a háttérben elmaradnak, de azt mondja a színpadi írás is teljesen más örömökhöz juttatja, így voltaképp szeret színházi emberként élni.


Elmeséli még, hogy Petőfi-rajongó és, hogy a rajongás milyen hirtelen jött. 2004-ben Háy János kérte fel, hogy szerkesszen egy Petőfi-válogatást a Palatinus Kiadónál. 26 éves volt, épp Petőfi-korú. Nem sok kedve volt hozzá, mert bevallása szerint csak azt ismerte Petőfitől, ami kötelező volt. Háy azt mondta, szépen kezdje el az első oldaltól olvasni az Összest. "Harminc oldal után már nem tudtam vele vitatkozni". A Petőfivel való viszony jelenleg olyan – mondja – hogy előfordul, ha egy iskolában rendhagyó órára megy, és magáról beszél, amint Petőfi szóba kerül, onnantól kezdve máris ő lesz a fő téma. "Elképesztően fontos, hogy a tizenévesek felismerjék Petőfiben azt, amire alig gondolnak: Petőfi egyszerűen az ő emberük”.


Az esten közreműködött még Berki Zsüliett versmondó, Nagy Mari, Németh Fruzsina színművészek és Fehér Renátó költő is.


A Versek Szódával következő vendége március 19-én Kiss Judit Ágnes lesz.


Készítette: Tóth Júlia Éva

Kulcsszavak:

architecture-2942344_960_720

2017.11.17
Vajon a művészetek merítenek ma a keresztyén-keresztény értékrendből? Az egyházak hasonló kulturális szerepet töltenek be ma, mint korábban? Hogyan zajlana 2017-ben a reformáció? Vajon Luther Márton írna blogot és vitakozna Facebook-cseten vagy kommentekben? Dr. Szabó Előd vallástörténésszel a reformáció (kulturális) hatásairól beszélgettünk.

_D0A0632_Copy

2017.11.17

Mi köt össze két alkotót, akik eltérő művészeti ágak szerelmesei? Hogy mindketten szívesen tekintenek vissza a múltra, felidézve régebbi korok eszméit. Az Alkotóművészeti Szalon november 10-ei eseményén Árkossy István festőművész, grafikus, író és Csörsz Rumen István irodalomtörténész, zenész, a Musica Historica együttes művészeti vezetője volt a vendég.

Pilinszky-Janos-04

2017.11.17
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa összesen 110,3 millió forinttal támogatja tizenhat dokumentumfilm elkészítését a Magyar Média Mecenatúra Program keretein belül, az idei Ember Judit-pályázat második fordulójában. Dokumentumfilm készül például a székely Atlantiszról, a barátság és a szerelem megjelenéséről Pilinszky János költészetében és az ex-Malév-pilóták sorsáról is.

A XVIII. kerületi Kossuth tér átalakítása, valamint az Andrássy úti Hotel Moments kialakítása kapta meg az idén az Építész Kamara Építészeti Nívódíját, amelyet november 16-án adtak át Budapesten a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „Ezek az épületek és intézmények mind-mind attól válnak különlegessé – az utókor számára is –, hogy az építészeti értékük mellett az épületek használói felé is komoly gesztust tesznek” – hívta fel a figyelmet Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes a díjátadón.

Még több mint másfél hónapig, január 5-éig várják a jelentkezéseket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zeneszerzőversenyére, amelyet Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából írtak ki. Egy szerző több pályaművet is benyújthat, de ezeket külön-külön kell beadni. A zeneszerzőversenyről bővebben a Zeneakadémia honlapján lehet tájékozódni.

Több magyar festő műve is szerepelt a Sotheby’s november 14-ei aukcióján Londonban, köztük Reigl Judit, Gyémánt László, Fajó János, Fényes Adolf, Vaszary János, Aba-Novák Vilmos, Kádár Béla, Victor Vasarely és Galambos Tamás munkái. Az aukciós ház A 20. századi művészet – Más távlatból címmel kelet-európai művészektől válogatott modern és kortárs munkákat.

Középiskolásoknak meghirdetett irodalmi versennyel, a Kortárs-díjak átadásával, valamint beszélgetős estekkel ünnepli fennállásának 60. évét a Kortárs irodalmi és művészeti folyóirat. A papíralapú Kortárs mellett, teljesen különálló szerkesztőséggel már hat éve működik a folyóirat online kiadása, amely nagy hangsúlyt fektet a fiatal, 25 és 40 év közötti generáció megszólítására.

Fontos tudományos eredményekkel szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek. Megtalálták a 11. században épült első püspöki rezidencia maradványait, az ennek helyére épült kápolna és a mellette létrehozott püspöki palotát, valamint káptalani kolostor falait is.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma