hangf_spotify_banner_728x90

2014.03.18

Szálinger Balázs volt a legutóbbi vendége a Versek szódával – költők másképp című irodalmi sorozatnak, amelyet február 19-én a Nemzeti Színházban láthatott a közönség. A beszélgetés során kiderült, a költőnek mi köze a Hotel Helikonhoz, milyen viszonyban áll Petőfivel és hogyan kapcsolódik Erdélyhez. Az est házigazdája Mikos Ákos riporter volt.

Ez a rendezvénysorozat igen nagy sikernek örvend, de Szálinger Balázs estjén még a pótszék is kevés volt a Kaszás Attila teremben. Ahogy az lenni szokott, a szerző életének első állomásairól hallhattunk először, hogy Szálinger Balázs a Keszthely melletti Alsópáhokon töltötte a gyerekkorát, a falu végén, pontosan a sármelléki szovjet vadászgépek hangrobbanása alatt. Szó esett a kaposvári illetve keszthelyi gimnáziumi évekről és arról, hogy jogra majd tanárképzőre járt.

szalingerrr
Fotó:Bach Máté

Az életrajzi visszaemlékezések után eljutunk költészetének különböző rétegeihez. Fehér Tibor színművész elszavalja az Apa monológ című versét, melyet ezután Tarján Tamás irodalomtörténész elemez. „Felemelő rossz rímek – mondja – amelyek szinte Pilinszky tollára valók”. Majd hozzáteszi: ez Szálinger legjelentékenyebb verse. Tarján azt is hangsúlyozza, hogy Szálinger Balázs költészetét leginkább a kereszténység hatja át. Erre szinte csak érintőlegesen felel a szerző, de utal arra, hogy részben egyetért a megállapítással.


Mikos ezután, az író-olvasó kapcsolatokról és az ebben szerepet játszó Facebook aktivitásáról kérdezi a szerzőt, aki erre csak annyit felel, hogy igen, azon a fórumon „terelgeti a nyáját”.


Aztán elmondja, hogy néha túl sok szöveget kap, túl sok figyelmet és túl sok kérdést, amivel nem mindig tud és szeret mit kezdeni. Visszarepülünk még egy kis nosztalgia erejéig Keszthelyre, ami életének egy fontos állomása volt, megtudjuk, hogy a tárgyak milyen fontosak számára, többek közt egy súlyos „Hotel Helikon” feliratú kulcstartó, ami bár otromba és nehéz, már-már a védjegyévé vált. Hozzáteszi: sosem járt a Hotel Helikonban.

szalinger
Fotó: Haraszti Ágnes



Erdélyi költőnek is tartják, bár szerinte ez csak egy legenda alapja. Erdélyben jelent meg első két könyve, emellett sok baráti kapcsolat fűzi oda, a kortárs magyar szerzőket is ott ismerte meg, mert – ahogy mondja – Pesten neki jogász élete volt.


Ezután Szűcs Krisztián a Heaven Street Seven énekese érkezik egy dallal, majd a szerző a szöveggel való viszonyairól mesél. Elmondja, hogy nem szereti, ha egy szöveg „elszabadul”. „Ilyenkor rá kell szólni, hogyha nem húzza meg magát, nem lesz megírva”.


Mikos kérdezi a színházi munkáiról is, azt mondja gyakran furcsa neki, hogy egy színházi ember lett, és a versei valahol a háttérben elmaradnak, de azt mondja a színpadi írás is teljesen más örömökhöz juttatja, így voltaképp szeret színházi emberként élni.


Elmeséli még, hogy Petőfi-rajongó és, hogy a rajongás milyen hirtelen jött. 2004-ben Háy János kérte fel, hogy szerkesszen egy Petőfi-válogatást a Palatinus Kiadónál. 26 éves volt, épp Petőfi-korú. Nem sok kedve volt hozzá, mert bevallása szerint csak azt ismerte Petőfitől, ami kötelező volt. Háy azt mondta, szépen kezdje el az első oldaltól olvasni az Összest. "Harminc oldal után már nem tudtam vele vitatkozni". A Petőfivel való viszony jelenleg olyan – mondja – hogy előfordul, ha egy iskolában rendhagyó órára megy, és magáról beszél, amint Petőfi szóba kerül, onnantól kezdve máris ő lesz a fő téma. "Elképesztően fontos, hogy a tizenévesek felismerjék Petőfiben azt, amire alig gondolnak: Petőfi egyszerűen az ő emberük”.


Az esten közreműködött még Berki Zsüliett versmondó, Nagy Mari, Németh Fruzsina színművészek és Fehér Renátó költő is.


A Versek Szódával következő vendége március 19-én Kiss Judit Ágnes lesz.


Készítette: Tóth Júlia Éva

Kulcsszavak:

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

jatekfesztival_R

2019.05.24

Május utolsó hétvégéje a gyermekekről szól. Május 25-én és 26-án a fővárosban és országszerte változatos és izgalmas programokkal ünneplik a legkisebbeket. A budapesti és vidéki események közül válogattunk: lesznek színházi, szabadtéri, tűzoltós és BKV-buszos, valamint mesés programok is.

kovacs_zsofia__a_kiallitas_kuratora

2019.05.24

Kamarakiállításon mutatja be mától Pierre-Auguste Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét a Szépművészeti Múzeum. A magyar kormány támogatásával megvásárolt remekmű a gyűjtemény elmúlt 100 évének legértékesebb szerzeménye.

varnegyed_kiallitas_2

2019.05.24

Ma, a régészet napján nyílik a budai Várnegyedben Az első bástya – Pop-up kiállítás egy erődítmény rejtett kincseiről két helyszínen című tárlat, amelyen bejárhatjuk a 2018-ban feltárt Erdélyi bástya falait és megnézhetjük az ásatás során előkerült leletanyagot.

A magyar vadászat meghatározó alakjának, gróf Széchenyi Zsigmondnak az emlékére természetfilmes díjat alapít a Takarék Csoport. Az elismerést minden évben a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál nemzetközi zsűrijének javaslatára annak a magyar alkotásnak ítéli majd oda, amely méltó módon mutatja be a vadászat, természetvédelem és a fenntartható környezeti gazdálkodás együttélését. A díjat jövőre adják át első alkalommal.

Max Brod mintegy ötezer dokumentumát, köztük Kafka írásait adták át a német hatóságok Izraelnek. Brod Kafka barátja, életrajzírója volt. Az író 1924-ben, 40 évesen hunyt el, halála előtt Brodra bízta kéziratait, állítólag azzal a kéréssel, hogy olvasatlanul égesse el mindet. Ő azonban megtartotta az írásokat, és a gyűjtemény nagy részét ki is adta. A kéziratok között volt A per, A kastély és az Amerika című regény is. A hagyaték az Izraeli Nemzeti Könyvtárba kerül.

A múzeumfejlesztési akcióterv szerint a következő három évben nagyjából ötven állami tulajdonban lévő és ötven nem állami tulajdonban lévő múzeummal bővül a város, ami azt jelenti, hogy minden 100 ezer lakosra fog jutni egy intézmény. A városvezetés minden szakhatóságot, közintézményt, szociális szervezetet és gyűjtőt bátorít arra, hogy vegyen részt a múzeumépítési projektben, amely nyitva áll a történelmüket, kultúrájukat és különlegességeiket bemutatni kívánó állami tulajdonú vállalkozások, egyetemek, valamint üzemek előtt egyaránt. Csengcsou, amelynek történelme több mint 10 ezer évvel ezelőttre nyúlik vissza, bővelkedik a kulturális jelentőséggel bíró relikviákban.

Megnyílt Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934-1955 című kiállítás a pápai Zsinagógában, amely nem csupán az életmű rejtett rétegeire irányítja a figyelmet, hanem eddig ismeretlen fotókkal és javarészt kiadatlan vallomásokkal kíséri végig e korai életperiódus állomásait. A június 23-ig nyitva tartó tárlat az író hajdani pápai látogatásának az emlékét is megidézi.

A csaknem 160 éve elsüllyedt, Clotilda nevű hajó volt az utolsó amely Afrikából szállított rabszolgákat Amerikába. Mivel az amerikai kongresszus 1807-ben betiltotta a rabszolgák behozatalát, a hajó titokban szállított, és 1860-ban szándékosan süllyesztették el, hogy eltüntessék a bizonyítékokat. Három évvel később Abraham Lincoln elnök aláírta az emancipációs kiáltványt, amely véget vetett a rabszolgaságnak az Egyesült Államokban.

Szombattól 73 művész részvételével 18 + 1 új kiállítási projektet és 52 programot kínál Közép-Európa legnagyobb képzőművészeti fesztiválja, a szentendrei Art Capital.

art_capital_2129

A Lukács Miklós cimbalomművész, Orbán György nagybőgős és Baló István dobos alkotta Cimbiózis trió A Cimbiózis világa címmel koncertet ad május 25-én 20.00-kor a Müpában.

A rendezvény első eseménye, a Muzsikál az erdő a Hírös Városban május 25. és 26. között várja az érdeklődőket Kecskeméten és Lakitelek-Tőserdőn.

Filmzenékre és Oscar-, Grammy- és Fonogram-díjnyertes dallamokra hangol Magyarország első show-kórusa: nagykoncertjüket május 25-én 18 órai kezdettel a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma