NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2016.11.22

Jobbító szándékkal – gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka a magyar kultúrában címmel nyílt meg november 18-án a szentendrei MANK Galériában rendezett legújabb kiállítás. „A kiállítás a pátoszt hétköznapivá teszi ugyan, de szépségéből semmit sem veszít ezzel” – mondta el Matiszlovics Tibor, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) szolgáltatási igazgatója a megnyitón.

Hozzátette: „ugyanakkor mégis elevenné válik az, amit a történelemkönyvekből ismerünk. Széchenyi kapcsán különösen igaz ez, hiszen tettei mögött az esetek többségében ott húzódik a magánélet”.


A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) pályázatára beérkezett alkotások olyan képi megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyek közvetett vagy akár közvetlen módon utalnak arra a szellemi örökségre, kulturális hagyatékra, amelyet gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetünk.


DSC_6772_Copy


A MAOE Fotóművészeti Tagozatának kiállítása sok esetben lerántja a leplet a történelemkönyvek pátoszi sorairól. Jól ismerjük például a történetet arról, hogy Széchenyi egy évi jövedelmét ajánlotta fel az Akadémia létrehozására. „Az én eszemben az ő elcsábítása járt (…). A lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban. Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére. Huszonnégy szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékiként léptem fel, és 60 ezer forintot ajánlottam föl. Hogy mire? Azt nem is tudom tisztán, de Magyar Nyelvészeti Akadémia lett belőle” – olvasott fel részletet Széchenyi István naplójából Matiszlovics Tibor arról, miként igyekezett meghódítani későbbi feleségét a „legnagyobb magyar”. Mint az igazgató fogalmazott: éppen ezt a hétköznapiságot, mégis nagyszerűséget tükrözik vissza számára a kiállított fotók.


DSC_6728_Copy


Mindezt pedig sokféle technika alkalmazásával és gondolkodásmódból közelítették meg az alkotók, a képek között pedig található néhány igen emblematikus, elvarázsoló is – mondta el a megnyitón Fekete István fotóművész. Hupján Attila, a MAOE Fotóművészeti Tagozatának vezetője szerint pedig Széchenyi vízióit vizuális látomássá kellett formálni a képeken. „Széchenyi-forrásokat kezdtünk el olvasgatni, amiből aztán megteremtődött a gondolat, hogy akkor lesz igazán izgalmas a kiállítás, ha narratívával meg tudjuk támogatni azt, tehát minden képhez került egy-egy idézet” – mondta el a tárlat kurátoraként.

„Amikor a legnagyobb magyarról beszélünk, akkor nem csak a Lánchídról és az Akadémiáról van szó. A grófnak sokkal szélesebb volt az életműve, és erre mi magunk is akkor jöttünk rá, amikor elkezdtünk utánaolvasni” – tette hozzá.


DSC_6695_Copy


A kiállítás 54 képből áll, amelyek zömében idei képek vagy a közelmúltban készült felvételek. Nemcsak a már felsorolt épületek, hanem a magyar atlétika, az evezés, az ökölvívás, a kistérségek fejlesztése, a Duna és a Tisza szabályozása köré épülnek a fotók.


A kiállító művészek: dr. Agócs József, Baricz Katalin, Chochol Károly, Csák Miklós, Dobóczky Zsolt, Gál András, Gáti György, Hupján Attila, Kerekes Zsuzsa, dr. Kocsis István, Markovics Ferenc, Módos Gábor, Neumann Ildikó, S. Faragó Gyöngyi, Soltész Boglárka, Szikszay Ágnes, Szél Ágnes, Tóth József, Tulok András, Vajda János és Zsila Sándor.


A kiállítás november 18. és december 3. között tekinthető meg a szentendrei MANK Galériában, a Bogdányi utca 51. szám alatt.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

2018. december 19-én, szerdán este 19 órától betegség miatt a Pesti Színházban A testőr helyett A kellékes című előadás kerül színre. A jegyek érvényesek, vagy az előadás kezdetéig visszaválthatóak.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma