Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.11.22

Jobbító szándékkal – gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka a magyar kultúrában címmel nyílt meg november 18-án a szentendrei MANK Galériában rendezett legújabb kiállítás. „A kiállítás a pátoszt hétköznapivá teszi ugyan, de szépségéből semmit sem veszít ezzel” – mondta el Matiszlovics Tibor, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) szolgáltatási igazgatója a megnyitón.

Hozzátette: „ugyanakkor mégis elevenné válik az, amit a történelemkönyvekből ismerünk. Széchenyi kapcsán különösen igaz ez, hiszen tettei mögött az esetek többségében ott húzódik a magánélet”.


A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) pályázatára beérkezett alkotások olyan képi megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyek közvetett vagy akár közvetlen módon utalnak arra a szellemi örökségre, kulturális hagyatékra, amelyet gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetünk.


DSC_6772_Copy


A MAOE Fotóművészeti Tagozatának kiállítása sok esetben lerántja a leplet a történelemkönyvek pátoszi sorairól. Jól ismerjük például a történetet arról, hogy Széchenyi egy évi jövedelmét ajánlotta fel az Akadémia létrehozására. „Az én eszemben az ő elcsábítása járt (…). A lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban. Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére. Huszonnégy szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékiként léptem fel, és 60 ezer forintot ajánlottam föl. Hogy mire? Azt nem is tudom tisztán, de Magyar Nyelvészeti Akadémia lett belőle” – olvasott fel részletet Széchenyi István naplójából Matiszlovics Tibor arról, miként igyekezett meghódítani későbbi feleségét a „legnagyobb magyar”. Mint az igazgató fogalmazott: éppen ezt a hétköznapiságot, mégis nagyszerűséget tükrözik vissza számára a kiállított fotók.


DSC_6728_Copy


Mindezt pedig sokféle technika alkalmazásával és gondolkodásmódból közelítették meg az alkotók, a képek között pedig található néhány igen emblematikus, elvarázsoló is – mondta el a megnyitón Fekete István fotóművész. Hupján Attila, a MAOE Fotóművészeti Tagozatának vezetője szerint pedig Széchenyi vízióit vizuális látomássá kellett formálni a képeken. „Széchenyi-forrásokat kezdtünk el olvasgatni, amiből aztán megteremtődött a gondolat, hogy akkor lesz igazán izgalmas a kiállítás, ha narratívával meg tudjuk támogatni azt, tehát minden képhez került egy-egy idézet” – mondta el a tárlat kurátoraként.

„Amikor a legnagyobb magyarról beszélünk, akkor nem csak a Lánchídról és az Akadémiáról van szó. A grófnak sokkal szélesebb volt az életműve, és erre mi magunk is akkor jöttünk rá, amikor elkezdtünk utánaolvasni” – tette hozzá.


DSC_6695_Copy


A kiállítás 54 képből áll, amelyek zömében idei képek vagy a közelmúltban készült felvételek. Nemcsak a már felsorolt épületek, hanem a magyar atlétika, az evezés, az ökölvívás, a kistérségek fejlesztése, a Duna és a Tisza szabályozása köré épülnek a fotók.


A kiállító művészek: dr. Agócs József, Baricz Katalin, Chochol Károly, Csák Miklós, Dobóczky Zsolt, Gál András, Gáti György, Hupján Attila, Kerekes Zsuzsa, dr. Kocsis István, Markovics Ferenc, Módos Gábor, Neumann Ildikó, S. Faragó Gyöngyi, Soltész Boglárka, Szikszay Ágnes, Szél Ágnes, Tóth József, Tulok András, Vajda János és Zsila Sándor.


A kiállítás november 18. és december 3. között tekinthető meg a szentendrei MANK Galériában, a Bogdányi utca 51. szám alatt.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma