IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.11.22

Jobbító szándékkal – gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka a magyar kultúrában címmel nyílt meg november 18-án a szentendrei MANK Galériában rendezett legújabb kiállítás. „A kiállítás a pátoszt hétköznapivá teszi ugyan, de szépségéből semmit sem veszít ezzel” – mondta el Matiszlovics Tibor, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) szolgáltatási igazgatója a megnyitón.

Hozzátette: „ugyanakkor mégis elevenné válik az, amit a történelemkönyvekből ismerünk. Széchenyi kapcsán különösen igaz ez, hiszen tettei mögött az esetek többségében ott húzódik a magánélet”.


A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete (MAOE) pályázatára beérkezett alkotások olyan képi megfogalmazásokat tartalmaznak, amelyek közvetett vagy akár közvetlen módon utalnak arra a szellemi örökségre, kulturális hagyatékra, amelyet gróf Széchenyi Istvánnak köszönhetünk.


DSC_6772_Copy


A MAOE Fotóművészeti Tagozatának kiállítása sok esetben lerántja a leplet a történelemkönyvek pátoszi sorairól. Jól ismerjük például a történetet arról, hogy Széchenyi egy évi jövedelmét ajánlotta fel az Akadémia létrehozására. „Az én eszemben az ő elcsábítása járt (…). A lelkét magamévá tettem, mert ő az egész világon engem szeretett a legjobban. Hogy egészen megnyerhessem, ráléptem a hazafiság mezejére. Huszonnégy szónál nem tudtam többet magyarul, azt is rosszul, de ellenzékiként léptem fel, és 60 ezer forintot ajánlottam föl. Hogy mire? Azt nem is tudom tisztán, de Magyar Nyelvészeti Akadémia lett belőle” – olvasott fel részletet Széchenyi István naplójából Matiszlovics Tibor arról, miként igyekezett meghódítani későbbi feleségét a „legnagyobb magyar”. Mint az igazgató fogalmazott: éppen ezt a hétköznapiságot, mégis nagyszerűséget tükrözik vissza számára a kiállított fotók.


DSC_6728_Copy


Mindezt pedig sokféle technika alkalmazásával és gondolkodásmódból közelítették meg az alkotók, a képek között pedig található néhány igen emblematikus, elvarázsoló is – mondta el a megnyitón Fekete István fotóművész. Hupján Attila, a MAOE Fotóművészeti Tagozatának vezetője szerint pedig Széchenyi vízióit vizuális látomássá kellett formálni a képeken. „Széchenyi-forrásokat kezdtünk el olvasgatni, amiből aztán megteremtődött a gondolat, hogy akkor lesz igazán izgalmas a kiállítás, ha narratívával meg tudjuk támogatni azt, tehát minden képhez került egy-egy idézet” – mondta el a tárlat kurátoraként.

„Amikor a legnagyobb magyarról beszélünk, akkor nem csak a Lánchídról és az Akadémiáról van szó. A grófnak sokkal szélesebb volt az életműve, és erre mi magunk is akkor jöttünk rá, amikor elkezdtünk utánaolvasni” – tette hozzá.


DSC_6695_Copy


A kiállítás 54 képből áll, amelyek zömében idei képek vagy a közelmúltban készült felvételek. Nemcsak a már felsorolt épületek, hanem a magyar atlétika, az evezés, az ökölvívás, a kistérségek fejlesztése, a Duna és a Tisza szabályozása köré épülnek a fotók.


A kiállító művészek: dr. Agócs József, Baricz Katalin, Chochol Károly, Csák Miklós, Dobóczky Zsolt, Gál András, Gáti György, Hupján Attila, Kerekes Zsuzsa, dr. Kocsis István, Markovics Ferenc, Módos Gábor, Neumann Ildikó, S. Faragó Gyöngyi, Soltész Boglárka, Szikszay Ágnes, Szél Ágnes, Tóth József, Tulok András, Vajda János és Zsila Sándor.


A kiállítás november 18. és december 3. között tekinthető meg a szentendrei MANK Galériában, a Bogdányi utca 51. szám alatt.



Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma