15_eves

2017.02.14
Jámbor-Miniska Zsejke

Egy fiatal költő, aki nem csupán az irodalomban jártas, de szívesen foglalkozik festészettel, zenével és történelemmel is. Egy szerző, akiről a nemzet lelkiismerete egyszer azt mondta: „azon a nyomvonalon halad, amelyben Balassi, Csokonai indult el s az előttünk járó nemzedékekből Nagy László és Sütő András haladt”. A Kultúra.hu Véghelyi Balázst kérdezte írásról, versekről, küldetéstudatról és sorsdöntő találkozásokról.

„Költő és zeneszerző együtt? A kettő sok volna – gondoltam magamban –, de majd meglátjuk.” Kitől idéztem? Emlékszel ezekre a mondatokra?

Csoóri Sándor mondta 2007-ben a harmadik könyvem bemutatóján. Ezzel a mondattal arra a történetre utalt, amikor megkerestem őt az első „zsengéimmel” és egy olyan magnókazettával, amelyen két, általam megzenésített verse szerepelt. A dalokat megdicsérte és a versek szellemisége is tetszett neki, de javasolt néhány javítást. Utána évekig leveleztünk, gyakran találkoztunk, beszélgettünk és olyan, életre szóló tanácsokat adott, amelyekhez a mai napig ragaszkodom. Ha pedig fiatalabb költőkkel vagy diákokkal találkozom, nekik is továbbadom.


Csoori-Sandor-Veghelyi-Balazs_
Véghelyi Balázs (balra) és Csoóri Sándor (jobbra) 2003 Fotó: Lenolaj.hu


Megosztasz az olvasókkal egyet a sok jótanács közül?

Azt mondta: „A vers nem az a hely, ahol kímélik az angyalokat. Ez a mondat számonkérés volt. Egyúttal biztatás is, hogy legyen sokkal vakmerőbb, szókimondóbb,


gyalogoljon többet a sárban és a Tejúton is.”


Számomra ez azt jelenti, hogy aki verset ír, az egyrészt figyeljen a körülötte lévő világra, másrészt emelkedjen el a valóságtól képekben és nyelvezetben is.


Szerinted a kortárs magyar irodalmi életben nyílik lehetőség erre az utazásra a fiatal alkotóknak? Tudtál többet gyalogolni a sárban és végigjártad a Tejutat is?

Megjártam mind a kettőt, és igyekeztem meg is örökíteni. Mindig azt szoktam mondani, hogy ne a szövegek beszélgessenek egymással, hanem az író az olvasóval. Szerintem az ideális irodalmi életben gazdagabb a kapcsolat azok között, akik megírják a verset vagy prózát, és azok között, akik elolvassák. Most úgy érzem, mintha kicsit magára hagyták volna az olvasót. Gyakori jelenség, hogy aki nem szakmabeli, az nem tudja dekódolni az írói üzeneteket. Én igyekszem úgy verset és prózát írni, hogy minden nyitott szellemű ember élvezni tudja és megértse.


Mennyire találod nyitott szelleműnek a társadalmat? Milyen a magyar költészet helyzete Magyarországon?

Azt tudjuk, hogy a Nyugatot sem olvasták túl sokan, és a 19. századi klasszikusok is panaszkodtak arra, hogy kevesen olvasnak. Ez ma is így van, mert a vers alapvetően rétegműfaj, ezzel tisztában kell lennünk. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy elég sokan olvasnak verseket. Az kétségtelen, hogy a csatornák átalakultak. Manapság alig vásárolnak versesköteteket vagy irodalmi folyóiratokat az emberek. Viszont rengeteg internetes oldal van, ahol sokan tesznek közzé verseket, szerzők és olvasók egyaránt. A költők sem csak versírással foglalkoznak.


Ha már itt tartunk: Te mivel foglalkozol?

Most egy könyvkiadót vezetek, de foglalkoztam újságírással, és tanítottam is.


Lehet a költészetet tanítani és tanulni? Vagy a szabadvers azt jelenti, hogy bármit papírra vethetek, az szépirodalom?

Szerintem tanulni kell. Vannak ösztönös zsenik – Petőfi eredendően az volt, bár ő is iskolázott lírikus. A költészetben még a szabadversnek is vannak szabályai. Tanítok egy íróiskolában, és ott általában két műfajt szoktam a hallgatókkal megbeszélni. Az egyik az időmértékes verselés. Azzal szoktuk kezdeni, hogy mindenkinek vesszük a nevét és ritmizáljuk. Például az, hogy Véghelyi Balázs egy daktilusból és egy jambusból áll. De svéd gyerekverseket is írunk az órákon.


uveghegy_kiado_2
Fotó: Üveghegy Kiadó


A svéd gyerekvers külön műfaj?

Igen, valójában történetmesélés a gyerek szemszögéből. Tehát a szerző belehelyezkedik a gyerek nézőpontjába és rajta keresztül láttatja a világot. Szabadversben írunk a családról, szülőkről, az utcán közlekedő emberekről. Előhívjuk a gyerekkori emlékeket, és ebből írunk egy csattanós, frappáns verset.


Szóval svéd gyerekverseket tanítasz, cikket írsz, kiadót vezetsz. Ezek szerint a 21. században sem lehet megélni csak költészetből?

Szerintem nem lehet. A folyóiratok többsége általában egyáltalán nem fizet honoráriumot vagy csak valami jelképes összeget, ami egyébként érthető is, hiszen örülnek, ha a nyomdaköltséget ki tudják gazdálkodni. De szerintem aki csak a pénzért akar verset írni, az inkább ne is írjon verset.


Az alkotásnak belülről jövő késztetésnek kell lennie.


A kiadott műveid száma alapján benned ez a késztetés állandóan él. Hol tart most a költészeted?

Nem szeretem jellemezni a saját verseimet, inkább azt szeretem, ha mások jellemzik. A versesköteteimet úgy szoktam összeállítani, mintha a makrokozmosztól a mikrokozmosz felé haladnánk az olvasóval. Ezt úgy értem, hogy először egyetemesebb, általános kérdésekről írok, aztán a személyes érzéseimről, szerelmekről, csalódásokról, de írok gyerekverseket is. Van egy elképzelésem, és tudom, hogy ez kicsit naivan hangzik, de családi versesköteteket szeretnék írni. Szerintem úgy ideális egy család, ha a családtagok együtt olvasnak. Ezt szeretném a magam szerény módján ösztönözni.


Hogyan juthat el ez az ösztönző szándék az olvasókhoz? Nyilván a tehetség önmagában nem elég.

Manapság bárki kiadhat bármit szerzői kiadásban. Ettől eltekintve szerintem szükség van a tehetség mellett olvasottságra is. Déry Tibor írta azt, hogy „ha nem írhatnék, akkor folyton olvasnék, de ha nem olvashatnék, írni se tudnék”. Ő prózaíró volt, de ez ugyanúgy vonatkozik a versre is. Sok verset kell olvasni, nem csak régieket, hanem kortársakat is. Illetve szükség van arra, hogy amit az író a hétköznapokban megél, azt meg tudja fogalmazni a hétköznapi szavakon túl.


Tehát úgy kell elszakadnia a valóságtól, hogy közben ne szakadjon ki belőle.



Ezen túl biztosan nem árt az sem, ha egy ifjú szerző „régi motoros”, elismert írókkal köt barátságot. Milyen, a költészethez köthető nagy találkozások voltak az életedben?

Szerencsés vagyok, mert találkozhattam egészen fiatalon nagy klasszikusokkal. Például Hubay Miklóssal, aki a 20. század egyik legjelentősebb drámaírója volt. Már 90 éves is elmúlt, amikor beszélgettünk, és már olyan rosszul látott, hogy vastag filctollal dedikálta a műveit. A Profán kantáta című versemről egyébként a mai napig ő adta a legjobb értelmezést. A napokban ünnepeli 80. születésnapját Baranyi Ferenc, akiről egy köszöntőversben József Attilára utalva így írtam: „a törvény örökké fölfeslő szövedékét / éles jambusokkal varrta vissza” verseiben. Nagy mérföldkő volt az életemben, amikor Serfőző Simonnal találkoztam. Vele nem elsősorban költőként kerültem kapcsolatba: ő adta ki az első könyvemet Magyar poharak címmel 2003-ban. Akkoriban még csak elsőéves voltam az egyetemen, és emlékszem, éppen Horváth Iván tartott előadást, amikor csörgött a telefonom. A sors iróniája volt, hogy a professzor Beethoven IX. szimfóniájáról beszélt, amikor a tanterem csendjét a telefonomból zengő Örömóda törte meg. Persze, gyorsan kikapcsoltam, de később kiderült, hogy Serfőző Simon keresett, és azt akarta elújságolni, hogy örömmel kiadná az első könyvemet. Ezt egy jelnek vettem.


Ha már Beethovennél tartunk. Van olyan művészéned is, amelyik szívesen zenél.

Az irodalmat tekintem a fő hivatásomnak, a zene inkább csak hobbi. Tíz évig tanultam zongorázni, és a mai napig, hetente többször leülök a hangszer elé. Játszom klasszikusokat és kortársakat, de szeretek improvizálni is. Nálam az irodalom és a zene összefonódik. Csak úgy tudok dalokat írni, ha vers az alapja. Megjelent egy CD-m, az Útravaló énekek, amelyen Kányádi Sándor, Kaiser László, Csoóri Sándor és más híres szerzők megzenésített versei hallhatók. A dalokat fiatal zenészekkel és a százhalombattai gyerekkórussal vettük fel.


uveghegykiado
Fotó: Üveghegy Kiadó


Az interneten olvastam, hogy a zenélésen kívül van még egy érdekes hobbid. A honlapodon azt írod, hogy gyakran foglalkozol elfeledett szerzőkkel vagy ismert írók kevésbé ismert műveivel. Ezt úgy kell érteni, hogy szívesen töltöd a napod könyvtárakban és levéltárakban régi írásokat bogarászva?

Pontosan így. Szeretek felfedezni olyan értékeket, amelyek részben vagy egészen feledésbe merültek. Foglalkoztam például Beniczky Péter barokk költővel, akinek egy versét visszafordítottam szlovákról magyarra. De írtam Zelk Zoltánról is, akinek szinte csak a gyerekverseit ismerjük, és még sorolhatnám a neveket. Örömömet lelem a kutatásban, és igyekszem visszahozni azokat a nagyszerű írókat, költőket, akik mára feledésbe merültek.


Tehát szívesen foglalkozol írással, komponálással és értékmegőrzéssel is. De mi a legfontosabb célod?


Szeretnék jó verseket írni, mert szerintem a vers sokat hozzátesz az életünkhöz, megnyitja az ember gondolkodását, és a lelkét.


Nincs olyan konkrét célom, mint mondjuk Petőfinek, hogy kivívjam a világszabadságot vagy a világbékét. Egyszerűen csak építő értékekkel szeretném gazdagítani magamat és mindenkit, aki olvas.

 

Jámbor-Miniska Zsejke

KAD_Kultura_596x90_002

orosz_akos_a_szokes_600x413

2019.08.18

Törekszik arra, hogy ne másokhoz mérje magát, és nem érdeklik a zajos sikerek; a lényeg, hogy azt csinálja, amit szeret. Orosz Ákos éppen ezért rengeteg dolgot csinál: játszik, rendez, forgat és a zenekara útját egyengeti. Idén Kaszás Attila-díjra jelölték; gyerekként már állt egy színpadon a tizenkét éve elhunyt művésszel, és most maga is a Vígszínház csapatát erősíti.

Korniss_szeki_asszony

2019.08.18

Megnyílt Korniss Péter Változások című fotókiállítása szombaton a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. A kiállításba beválogatott, 1967 és 2017 között készült fényképek az elkerülhetetlen változást mutatják be.

szir_001

2019.08.17

Mivel hat legmélyebben egy háború, ha nem azzal, hogy a számok és adatok mellett arcot, arcokat kap? Hogy testközelbe kerül, megérint. Az augusztus 14-én a Párbeszéd Házában Aleppo. Háború. Újjászületés – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szíriában címmel nyílt páros fotókiállítás a szíriai háborúba visz el.

Sheeran a Kraft Heinz cég megalakulásának 150. évfordulójára tervezte a speciális kiadást, amelyből csupán 150 darab készült. Az első három üveget augusztus 15-én árverezték el Londonban, az egyik 1050, a második 1100, a harmadik 1500 fontért kelt el. 104 üveg egy globális sorsolás nyereményeként kel el, a többit Sheeran és a Heinz legnagyobb rajongói, valamint múzeumok kapják meg. A befolyt bevétel egy részét a Kelet-Angliai Gyermek Hospice kapja, a többit a Heinz által támogatott gyermekélelmezési alapítványnak juttatják el.

A mongol-amerikai régészcsoport az ország északnyugati részén fekvő Hövszgöl tartomány Ulán-Úl településénél fedezte fel a több száz éves edényeket, amelyek 700-800 évre nyúlhatnak vissza. Az illetékes szerint a leletek tökéletes állapotban őrződtek meg az örökké fagyott talajban.

A Kínai Nemzeti Opera előadása szeptemberben lesz a budapesti Erkel Színházban. A történet Kína északi részén, a 20. század elején játszódik, ahol a főhősök a harcművészet elsajátítását követően a Pekingi Opera színházi társulatánál találják meg saját útjukat, ám a sors és végzet közbeszól, így az útjaik elválnak. A színpadon megelevenedik az élet és a halál, a szerelem és a gyűlölet, valamint a küzdelem a színpadi csillogás eléréséért.

Leonardo közismerten hosszú idő alatt fejezte be képeit. A Sziklás madonnán két periódusban is dolgozott, 1491 és 1499 között, majd 1506 és 1508 között. Egy korábbi, 2005-ben elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy eredetileg más pózban akarta megfesteni a madonnát, de további változtatásokra nem derült fény. A legújabb technológiának köszönhetően sikerült újabb vázlatot is felfedezni a festékréteg alatt, a tárlat látogatói most ezt is megismerhetik.

A zsiráfborjú augusztus 15-én jött a világra, az állatorvos és a gondozók több mint két órán keresztül segítették Ganzit, az anyaállatot a nehéz, ám végül sikeres ellésben. Az egészséges borjú több mint másfél méter magas, súlya 50-60 kilogramm körül van. A kis zsiráf egyelőre a zsiráfházban tölti napjait, a látogatók csak később láthatják Magyarország legnagyobb, mintegy kéthektáros Afrika-szavanna kifutójában szélesszájú orrszarvúk, zebrák, struccok és antilopok között.

Az augusztus 22. és 25. között zajló rendezvénysorozatra Ausztriából, Németországból, Portugáliából és Romániából is érkeznek jelmezesek, a karneválon azok a gyermekek is részt vesznek, akik a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően most a Balaton-parton üdülnek.

egy

Orgona-mesterkurzuson vehetnek részt az érdeklődők Szathmáry Zsigmond professzor vezetésével Debrecenben és Hajdúböszörményben hétfőn és kedden, a kurzus első napja ünnepi orgonaesttel zárul a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ támogatásával.

A házaspár levelezéséből láthat előadást a közönség augusztus 18-án este a Zsámbéki Romtemplomnál.

Ma kezdődik és három napon át tart a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron, ahol IV. Béla koronázása elevenedik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma