kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.05.02

A Mindenki Oscar-díjas rendezője egész estés tévéfilmet forgatott az ötvenes évekről a mecenatúraprogram támogatásával. Az ősszel debütáló Foglyok alapja egy abszurd, de igaz történet. Deák Kristóf új filmjéről, a kollektív önismeretről és álmai történelmi sorozatáról mesélt.

deakk
Fotó: Brozsek Niki / Médiatanács

Rendezői munkáid mellett sokat dolgoztál vágóként is. Ez egy tudatos építkezés része, vagy egyszerűen egy párhuzamos munka?

Abszolút tudatosan szegődtem el vágónak. A Szabadság, szerelem forgatásán Goda Krisztina asszisztenseként, majd, az utómunka supervisoraként ébredtem rá, mennyire meghatározó munkafolyamat a vágás. 2007-ben elkezdtem vágóként is dolgozni, és azt hiszem, ez sokat ad ahhoz, hogy rendezőként is tudatosabb legyek, hogy már a forgatás közben is pontosan tudjam, hogyan lesz majd összevágva, amit felveszünk. A színészek és a stáb is jobban bízik egy olyan rendezőben, aki tudatosan irányítja a munkát, nem kér felesleges dolgokat, és aki tisztán látja maga előtt a végeredményt. Ebben a vágói tapasztalat nagyon sokat segített.


deak
Deák Kristóf a Mindenki szereplőivel
Fotó: MTI


Kívülállóként úgy képzelem, hogy egy rövidfilmnél még fontosabb és látványosabb a vágói munka, mint a nagyjátékfilmben, ahogy egy novellában is hangsúlyosabb egy-egy mondat szerepe, mint egy nagyregényben, mert a történetből arányosan nagyobb súly nehezedik rá.

Ez így igaz, bár annyiban korrigálnám a hasonlatot, hogy az én szememben a rövidfilm egy egypercesnek vagy egy versnek felel meg. A nagyjátékfilm a novella, a regény pedig a sorozat.

Ha megnézzük a regények adaptációit, azt látjuk, hogy egy mozifilmbe nagyon nehéz egy regényt betuszakolni, útközben el is vész a lelkük. Közben pedig a sorozatok is elkezdték hozni a mozifilmek színvonalát, egy sokkal jobb formát nyújtva a regényadaptációknak.

alegjobbjatek_werk_brozsekniki167_kris_meg_szineszek
Deák Kristóf, Rétfalvi Tamás és Szabó Irén
Fotó: Brozsek Niki / Médiatanács

Tehát a szakmai ambíciód csúcsa nem is a nagyjátékfilm, hanem egy sorozat.

Igen, úgy érzem, a Foglyok a maga 87 percével már nagyjátékfilmként működik, tehát ehhez a szinthez már nagyon közel vagyok. És valóban van a fejemben egy sorozatötlet: egy nagy, epikus magyar történelmi sorozaté. A 19 században játszódik, a kiegyezés utáni korszakban. Találtam egy történelmi alakot, akinek az élete elég jól dokumentált és hihetetlenül izgalmas, ideális sorozatnyersanyag lehet.

Úgy tűnik, vonzódsz az „igaz történet alapján” készült filmekhez.

Igen, szeretek valós alapokról indulni. Az alkotói folyamat közben persze minden fikcióvá válik, a játékfilm szabályaihoz igazodik, de az igaz kiindulópontot fontosnak tartom. Így született a Mindenki és a Foglyok is.

deakkristof
Jelenet a Mindenki című rövidfilmből

A Mindenki történetének ismerjük a hátterét. A Foglyok esetében mi volt ez a háttértörténet?

Vörös András, a Foglyok írója egy internetes történelmi szájhagyomány-adatbankban keresgélt, ami a kilencvenes években készített interjúk gyűjteménye volt. Itt talált rá egy különös történetre, amelynek a még életben levő szereplőit később felkerestük, és tovább faggattuk őket. Ebből állt össze az a történetkincs, amin végül elkezdtünk dolgozni. Meghökkentően abszurd sztori, szinte végig egy lakásban játszódik, sok-sok finom, nagyon emberi helyzettel. Tökéletes alapanyag egy tévéfilmhez.

Mintha az elmúlt években egyre több olyan film készült volna, ami a huszadik századi diktatúratapasztalat mindennapi oldalát meséli el. Összefügghet ez azzal, hogy most, a rendszerváltás után harminc évvel színre lépett egy nemzedék, aki egy távolabbi perspektívából tekint a korszakra?

Pont ellenkezőleg: az utolsó pillanatban élünk ahhoz, hogy első kézből halljuk ezeket a történeteket, hogy úgy írjunk meg egy filmet például az ötvenes évekről, hogy ahhoz tanácsot tudjunk kérni olyanoktól, akiknek még élő emlékeik vannak erről a korról. Ebben az értelemben, bár távolodik, de még elég közelmúlt ahhoz, hogy tudjunk kapcsolódni hozzá. Az emberek ekkor már villamossal és autóval jártak, telefonáltak, közben meg megkötötték a maguk kompromisszumait, hogy élni tudjanak. Ez a történet igazából van annyira közel hozzánk, hogy mint egy tükörbe, belenézhetünk. Bátorítani szeretném az embereket a filmmel, hogy beszélgessenek a még élő idősebb rokonaikkal.

foglyok_ny
Sodró Eliza, Szamosi Zsófia és Lengyel Ferenc a Foglyok forgatásán
Forrás: szinhaz.org

A film így egy kollektív terápia részévé is lehet?

Inkább az önismeret szót használnám, ami minden gyógyulás felé az első lépés. Muszáj kicsit kérlelhetetlennek lenni magunkkal: az erényeink mellett a hibáinkat is észrevenni, beszélni róluk. Magunkra ismerni, akár nevetve, de meglátni azt is, amin még dolgoznunk kell.

Ha az eddigi filmjeid egymás mellé teszem, a közös szálnak az egyén és a közösség konfliktusa tűnik.

A Mindenki sztorijában kezdettől ezt a dilemmát láttam: a közösség érdeke a fontosabb, akár egyéni szenvedés árán is? Vagy ha egyesekkel nagyon igazságtalan egy rendszer, akkor jogos-e lebontani? A legjobb játék már az egyének közös cselekvésének lehetőségét vizsgálja egy mindent elsöprő változással szemben. A Foglyokban egy szűk térbe zárunk össze nagyon különböző embereket, és az ő egymáshoz való viszonyuk a fontos – meg az az elnyomó közeg, amiben élnek, és a kérdés: lehetséges-e nem venni róla tudomást? 1951-ben vagyunk, még friss élmény a béke, a propaganda pedig harsogja az ötéves terv sikereit, közben – bár a háború nyomai még látványosan jelen vannak – Budapest újjáépül.

fogylok
Fotó a Foglyok forgatásáról
Forrás: magyar.film.hu

Sára, a főhős egy ideig ki tudja zárni a rendszer súlyos valóságát: tudja, mit mondhat ki hangosan és mi az, amiről csak suttoghat, és közben azt gondolja, hogy a fekete autó úgyis csak a rossz emberekért jön… aztán hamar rádöbben, hogy egy ilyen rendszerben bárkit megtalálhat a hatalom.


Csak 1951-ben több mint 100 ezer embert fogtak perbe. Nyilván nem mindből született halálos ítélet, de a mennyiség beszédes. Mindeközben a visszaemlékezések jelentős része arról szól, hogy milyen nagy dolog volt, hogy véget ért a háború, és volt mit enni. Engem ez nagyon meglepett, hiszen ezt a kort mindig egyöntetűen nagyon sötétnek képzeltem. Ezt a paradoxont igyekszünk megfogni a filmben.


a-legjobbjatek_
Jelenet A legjobb játékból
Forrás: magyar.film.hu


A Foglyok nemrég készült el, és úgy tűnik, azóta sem pihensz. Min dolgozol épp?

A legjobb játékot hálistennek még mindig hívják fesztiválokra, és mostanában belekezdtünk a nemzetközi forgalmazásába is. Nemrég készült el egy rendhagyó négyperces kisfilmem egy nagyvállalat támogatásával, a halogatás témájáról, Hajdani és Majdani címmel. Közben pedig írok egy nagyjátékfilmet is. Erről még nem tudok többet mondani, de napjainkban játszódó történet, ami egy kortárs társadalmi jelenséget dolgoz fel.


A teljes interjú a Médiatanács blogon olvasható.

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma