kultura.hu_banner_herend_002uj

2018.04.17

Trill Zsolt párna nélkül is púpos, Hegedűs D. Géza több szerepben is remekel, Eszenyi Enikő platformos magassarkúban egyensúlyozik. A fiatalság rappel és táncol, lázad és kibékül, míg az idősebbek terveket szőnek és csendben sütögetik a pecsenyéjüket. A Nemzeti Színházban a MITEM keretében is játsszák Shakespeare III. Richárd című királydrámáját ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. BESZÁMOLÓ

3Richard_eorifoto-2769
Trill Zsolt és Hegedűs D. Géza


Számos színdarabot, fordulatokban, humorban, szerelemben, vérben és drámában gazdag történetet köszönhetünk a középkori Anglia író zsenijének, William Shakespeare-nek, így a III. Richárd című királydrámát is. A III. Richárd három uralkodó fivérről szól, röviden: egyikük a király, a másik király akar lenni, a harmadik pedig a szerencsétlen áldozata ennek a patthelyzetnek. Mit tehet ilyenkor a főgonosz, aki egyben történetünk elvetemült főhőse is? Megkavarja a szálakat, pletykát terjeszt, mással végezteti el a piszkos munkát, és egészen a vágyai beteljesüléséig a legszemérmetlenebb módon színészkedik és hajtja végre piszkos kis terveit.


Hiába, a szükség törvényt bont, a hatalomért vívott harcban pedig, úgy tűnik, nincsenek szabályok.


A fiatal színészekből és alkotókból álló Sztalker Csoport január 10-én mutatta be William Shakespeare III. Richárd című színdarabját a Nemzeti Színházban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. Az április 10. és 29. között zajló V. Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) is műsorra tűzte a darabot, mi pedig beszámolunk arról, hogyan sikerült színre vinnie a fiatal alkotógárdának a Shakespeare-drámát.


A III. Richárd a Nemzeti Színház földalatti színháztermében, a Gobbi Hilda Színpadon kapott helyet, az ajtó előtt – helyjegyek híján – kígyózó sorban állt a kíváncsi közönség. Végül elcsendesedett a tömeg és megkezdődött a rövid eligazítás: „a színdarab különleges elrendezést kívánt”, „a nézőtér nem szokványos állapotban van”, kérik a közönséget, hogy „bemenetelkor vigyázzanak a díszletre és a testi épségükre”. Ez utóbbi résznél jelentőségteljesen lenéztem a magassarkú bokacsizmámra és szavak nélkül is megüzentem neki, hogy lehetőleg ne ezt a pillanatot válassza a sarok elhagyására.


Lassan elindult a tömeg, majd beléptünk a terembe, ahol U alakú nézőtér fogadott: a székeket sorban, egymás mellett, alatt és fölött helyezték el három darab lépcsős emelvényen, a színtér mindennek a közepén terült el. Imbolyogva, bizonytalan, többször is átgondolt léptekkel haladtam felfelé a középső „páholyon”, majd elkezdtem araszolni az egyik szimpatikus ülőhely irányába – közben magamban azon rimánkodtam, nehogy egyensúlyomat veszítve az előttem ülő néző nyakában/ölében kössek ki. Mindazonáltal a kétfelvonásos színdarab szünetében már jóval magabiztosabban közlekedtem az emelvényen és ülőhelyemen is biztonságban éreztem magam. A nézőtér izgalmas elhelyezése kíváncsiságot ébresztett bennem, és érdeklődve vártam, mit hoznak majd ki a színészek ebből az elrendezésből.


Nemsokára kihunytak a fények, és a színtéren megjelent III. Richárd szerepében Trill Zsolt.


3Richard_eorifoto-2824
Trill Zsolt (középen), Eszenyi Enikő (jobb)


A Nemzeti Színház honlapján a III. Richárdról írt rövid szinopszis szerint a darab kérdése „nem az, hogy miért lesz ilyen gonosz az ember, hanem hogy milyen világ az, amelyben ilyen gonosszá válik”. A világ és az ember viszonyának megkérdőjelezése, úgy tűnik, a Sztalker Csoport céljává kezd válni, hiszen a szintén a MITEM keretében bemutatott Woyzeck című színdarab is hasonló témát feszeget – a darabról készült beszámolónk a Gyilkosság a Nemzetiben címmel olvasható.


A Woyzeckben a környezetnek az emberre gyakorolt hatása dominált, arra kereste a választ, hogy mi vihet rá valakit egy gyilkosság elkövetésére. Ha a III. Richárdnál is ez volt a cél, akkor azt kell mondanom, nem igazán jött át: a háborúból hazatért Richárd ármánykodásai a világ iránti gyűlöletéből, a békéből fakadó unalmából erednek. Ennyit tudunk meg, hiszen a darab leginkább arról szól, hogyan szerzi meg azt, amit akar. Személy szerint sem a történeten, sem a felvetett problémán keresztül nem éreztem meg a környezet kényszerítő erejét, inkább csak az emberi természet nyughatatlanságát és az elme ravaszságát.


3Richard_eorifoto-2879
Hegedűs D. Géza, a háttérben Mészáros Martin


A néző számára Trill Zsolt karaktere volt a kapaszkodó: róla tudtuk, hogy kicsoda, mi a célja, milyen személyiség, így akárhányszor megjelent a színpadon, tovább gördítette a történetet. Kiválóan alakította a torz testtel és személyiséggel rendelkező „Jágót”: játszott a testével, a hangszínével, az arcmimikájával, és mindehhez még különösebb jelmezre, kiegészítőre sem volt szüksége. Egyszer mételyesen behízelgő volt, máskor minden teketória nélkül eljátszotta az istenfélő, hívő lelket a tömeg meggyőzésére, amikor pedig kellett, akkor elemi erővel tört ki belőle az őrület. Kimondhatjuk, hogy a színdarabot főszereplőként és színészként is ő vitte a hátán, bár hozzáteszem: sajnos nem minden mondatát lehetett jól érteni.


3Richard_eorifoto-3049


Mindebben jobb keze Hegedűs D. Géza volt, aki nem egy, nem kettő, hanem három különálló szerepben is visszatért a színpadra, újra meg újra emlékeztetve a színészi hivatás szépségeire. Először a börtönbe vetett testvér, György szerepében láthattuk, majd annak meggyilkoltatása után átalakult IV. Edwárd, az uralkodó testvér karakterébe, végül III. Richárd uralma alatt ő alakította Tyrellt, a király bérgyilkosát is. Az elesett, a Towerben belenyugvóan ülő, ravasz, de jóságos György szerepében Hegedűs D. Géza igazán kellemes meglepetés volt, remek alakítást nyújtott.


3Richard_eorifoto-2867
Hegedűs D. Géza


A harmadik nagy név a sorban Eszenyi Enikő, aki IV. Edwárd feleségét, Erzsébetet játszotta. Nem volt túl nagy vagy jelentőségteljes szerep az övé, de jól hozta a karakán, erős királyné, feleség és anya szerepét – már amikor éppen nem gyűlt meg a baja a nézőtér lépcsőivel. Ahogy a színésznő a platformos magassarkújában lépegetett a fokokon, látszott, hogy olykor-olykor egyensúlyát veszti, én pedig többször is azon kaptam magam, hogy drukkolok neki: kapaszkodj, nézz le a lábadra, kapaszkodj!! A másik, erősebb női karaktert Szűcs Nelli játszotta, aki Margitot, az előző király, VI. Henrik özvegyét alakította. A történethez inkább csak hangulatilag adott hozzá az elkeseredett, átkozódó özvegy királyné karaktere, de a színésznőt mégis dicséret illeti: a rábízott szöveget érthetően, átélhetően adta át.


3Richard_eorifoto-2903


A színészlegendák mellett a fiatal színészgeneráció is megjelent. Közülük több ifjú színészt láthattunk többek közt a Woyzeckben is – Barta Ágnest, Szabó Sebestyén Lászlót, Böröndi Bencét, Bordás Rolandot, Berettyán Sándort, Mészáros Martint, Kovács Tamást –; a Büchner-darabban körülbelül mindenkinek megvolt a szerepe, egyéni karaktere, a történetben elfoglalt helye. A III. Richárd azonban e téren is kevesebbet hozott: a fiatalok szerepeit nehezen lehetett beazonosítani. Grófok voltak, ellenségek vagy az uralkodó fiai? Homályos. Egyik pillanatban egy csapatnak tűntek, máskor ellenfeleknek, akik békét kötnek, majd egy másik jelenetben látszólag megint más összeállításban tűntek fel. Trokán Nórát Annaként, Edward walesi herceg özvegyeként láthattuk a színpadon, aki először fekete özvegyként állt boldogult férje koporsója mellett, majd később flitteres ruhában, mikrofonnal a kezében énekelve tért vissza.


3Richard_eorifoto-2997
Trokán Nóra (középen)


A fiatalok közül tehát csupán egy-egy karakternek volt elkülöníthető szerepe – Hastingsnek (Mészáros Martin), York hercegének (Böröndi Bence), a papnak (Berettyán Sándor), illetve a két gyilkosnak (Gyöngyösi Zoltán és Lestyán Attila) –, együtt viszont annyira figyelemfelkeltőek voltak, hogy nézőként nehéz volt őket egyszerű tömegként kezelni. A Sztalker Csoport ifjú színészei így a főszereplők nimbuszát is megkoptatták kissé, elvonták róluk a figyelmet. Az azonosításukat valószínűleg az sem segítette, hogy bizonyos jelenetekben az aláfestő zene is túlharsogta a szövegüket. Ugyanakkor dicséret is jár nekik, hiszen ők hozták a darabba a fiatalság erejét, az életet, az újdonságot és a frissességet: táncoltak, rappeltek, magyarul és angolul beszéltek, kapcsolatot teremtettek a nézőkkel – a „jó király lenne III. Richárd?” kérdésre nem meglepő módon sok „nem” érkezett – és végül az idősebb karakterek eszközeivé váltak a cselszövésben.


A III. Richárd pozitívumai közé tartozik az, hogy több olyan jelenete, eleme is volt az előadásnak, amelyeket személy szerint sosem fogok elfelejteni. Már ezekért megérte megnézni a darabot. Azt, hogy Trill Zsolt hogyan volt képes felmászni – na jó, kampóban végződő cipőkkel – egy körülbelül öt méter magas cölöpre, azon majd’ tíz percig ücsörögni és onnan beszélni, rejtély. Ahogy az elsötétülő színtéren ott ült a magasban, fején egy világító, elülső részein tükrökkel díszített koronával, felejthetetlen látványt nyújtott. Ugyanígy szép – és ugyanakkor érthetetlen – megoldás volt az, amikor III. Richárdot betekerték ezüstszínű szigetelőszalaggal, majd befeküdt a szintén ezüstpapírral teli dobogó belsejébe. Rejtély lehetett a néző számára a padlóra kiszórt föld is – ezen szintén nem volt könnyű mozognia sem Eszenyi Enikőnek a magassarkúban, sem Barta Áginak a görkorcsolyában –, de több asszociációra is okot adhatott.


3Richard_eorifoto-3334


Tapasztalatom szerint manapság tendenciává kezd válni a színházi világban, hogy egy-egy darabot a rendezők az őrületig fokoznak. Viszont ha kizárólag erre fókuszál a darab, és rejtett nyelven, szimbólumokkal és látvánnyal igyekszik átadni a tartalmat, akkor sokkal inkább performansszá válik, művészeti alkotássá, és elvesztheti a tanulságos vagy éppen provokatív történeti jellegét. Ezért a III. Richárd is egy sor villanás inkább, néhány bravúros, extravagáns jelenet és egy-két jól kiforrott karakter összevisszasága. Az összefüggő shakespeare-i történet már kevésbé kap hangsúlyt, így akik a mű ismerete nélkül ülnek be a színdarabra, számos kérdéssel távozhatnak a nézőtérről.


A Nemzeti Színház III. Richárdja tehát olyan volt számomra, mint egy absztrakt, modern festmény: nem értettem teljesen, miről szól, milyen funkciót tölt be egy-egy elem, több kérdés merült fel, mint ahány válasz megszületett. Egy idő után azonban mindez nem érdekelt. Elengedtem az elvárásaimat, és hagytam magam sodródni, elveszni a látványban.


A MITEM részletes programja a www.mitem.hu honlapon érhető el, a MITEM kapcsán írt korábbi cikkeink ITT és ITT olvashatóak.



Révy Orsolya

Fotók: Eöri Szabó Zsolt/Nemzeti Színház

reich_karoly

2019.07.22

Megesett már veled, hogy egy könyvet nem a tartalma, hanem a benne található grafikák miatt vettél a kezedbe? Hogy egy borító annyira elbűvölt, hogy csak amiatt megvásároltad a kötetet? Idén első alkalommal illusztrációs fesztivált rendeznek, melyre konkrét szövegre reflektáló képalkotásokkal lehet pályázni. Az irodalmi illusztrációk kiállításában és díjazásában a Petőfi Irodalmi Múzeum is részt vállal. Révész Emese művészettörténésszel beszélgettünk.

designweek_3
2019.07.22

Idén október 4–13. között 16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapest fesztivált, Magyarország legnagyobb designeseményét. Cél a tervezők és a vállalkozások együttműködésének ösztönzése, valamint a szemléletformálás.

_D0A0078_Copy

2019.07.22

A tudomány és a művészet kapcsolata évszázadok óta inspirálja az alkotókat, az innovációk hatása pedig még sohasem volt ennyire kézzelfogható, mint napjainkban. A szentendrei MANK Galériában kortárs művészek naprakész reakcióiból és kísérletezéseiből nyílt kiállítás, melyről a tárlat kurátoraival, Cserhalmi Luca esztétával és Roskó Mária iparművésszel beszélgettünk. Interjú.

A világ minden tájáról mintegy 150 Mikulás kezdte meg hétfőn a korai előkészületeket a karácsonyi ünnepekre a dán fővárosban. A 62. Mikulás Világkongresszuson a piros ruhás férfiak és nők négy napon át vesznek részt különböző programokon. 1957 óta minden évben a világ legrégibb vidámparkjában, a Koppenhága melletti Bakkenben rendezik meg a világtalálkozót. A Mikulások a kongresszus nyitányaként hétfőn a turistákat szórakoztatták Koppenhága egyik fő nevezetességénél, a híres Andersen-mese főszereplője, a kis hableány szobránál, majd hajókiránduláson vettek részt. Kedden a Bellevue Beachen fognak strandolni és játszani, szerdán többek között akadályfutáson vesznek részt, csütörtökön pedig Mikulás-öttusa lesz a vidámparkban.

Tibai-Takács János dédunokáival beszélget Lájer Vera művészettörténész a családi életműkutatásról a Napsütötte Tabán című kiállításon július 23-án 18 órakor a Virág Benedek Házban. Az Ő volt a dédapánk című eseményt a Kuckóban tartják, a belépés ingyenes.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál. A szakemberek szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak. A mecset az Izrael földjén végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet szervezésében Lovas életképek és hagyományok Háromszéken címmel nyílik kiállítás ma 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes-ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncerttel kezdődött meg szombaton a Salzburgi Fesztivál. Míg a 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a szombati programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért, nem kellett fizetnie a nézőknek. A Salzburgi Fesztivál a világ egyik legjelentősebb előadóművészeti eseménye. Az idei programban 42 opera, 55 színházi előadás és 81 koncert szerepel. A szervezők 237 ezer jegyet kínálnak a közönségnek.

Szamaritánus egyházi énekek, számi sámánzene, a mexikói Son jarocho stílus, de Jón-tenger menti kisázsiai dallamok is megszólalnak augusztus 1–4. között a Méra World Music Fesztivál csűrszínpadán.

mera-vassvik

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma