kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.02.12

„Elengedhetetlen, hogy az, aki a fényképezőgép mögött áll, érzékenyen mozogjon a bemutatni kívánt terepen, ne pedig kívülállóként szemléljen egy-egy jelenséget, állapotot, történést” – mondja a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjas alkotók munkáiból a Capa Központban rendezett tárlat kurátora. Csizek Gabriellával egyéni útkeresésekről és generációs különbségekről is beszélgettünk.

Pecsi-osztondijasok_2019_3

 

Hogyan állt össze a mostani kiállítás, volt-e valamilyen követendő szempont?

A kiállításon az adott év összes ösztöndíjasa részt vesz. A támogatást elnyert alkotók munkái nagyon sokszínűek, csak a minőség határozza meg a zsűri döntését. Az ösztöndíj tematikai és technikai megkötés nélkül – akár szakmai végzettséget igazoló dokumentumok hiányában is – mindenkinek lehetőséget nyújt arra, hogy megmérettesse magát, egyedül az a fontos, hogy a benyújtott projekt átgondolt, előkészített, profi munka legyen.

 

Legutóbb hány pályázat érkezett?

A pályázók száma évenként változik. Tavaly ötvennégy pályázatot nézett meg a zsűri, ebből tíz fiatal művész részesülhetett ösztöndíjban. A tárlaton látható sorozatok a kiválasztott pályázati anyagok alapján az egy év alatt elkészült képek kiállításra szánt változatai.

 

Pecsi-osztondijasok_2019_4


Felfedezhetőek-e idén trendek, épp mostanság népszerű, többeket foglalkoztató témák?

Ha tematikailag nem is feltétlenül, az installációk tekintetében sokat változott a fotográfia az utóbbi évtizedben. A kiállításon számos alkotás igyekszik feszegetni a fotó, mint kiállított műtárgy határait, gyakori az egyéni útkeresés és az úgynevezett installációs képelrendezés. A nem lineáris bemutatás rendkívül izgalmas munkákat eredményezett, a fiatalok hol videókkal, hol tárgyakkal, hol szövegekkel egészítik ki a műveiket.

 

Lerí egy-egy képről a kelet-európaiság és a térségre jellemző világkép?

Igen. A jelenlegi kiállításon két széria esetében merül fel ez a szempont. Gáldi Vinkó Andi Homesickland című sorozata azon különös konstellációknak a képekben való rögzítése és megmutatása, amelyek számára a szülőhazát jelentik. Bielik István Az utolsó mesélők című sorozata pedig a Gulagot megjárt, és életben maradt egykori foglyokat örökíti meg portrék és történetek bemutatásával. A kiállítás egészét tekintve azonban ez kevésbé igaz.


Pecsi-osztondij


Könnyű megkülönböztetni a hatásvadász fotót attól, ami valóban manírok nélkül kíván elmondani valamit?

Jó fotó esetén nem nehéz különbséget tenni, mert az mindig hat, ereje van. Ha valami nagyon erős, rögtön érezhető az igazság megragadása és megmutatása iránti igény. Elengedhetetlen, hogy az, aki a fényképezőgép mögött áll, érzékenyen mozogjon a bemutatni kívánt terepen, ne pedig kívülállóként szemléljen egy-egy jelenséget, állapotot, történést. Menjen közel, legyen benne, egyúttal vegye fel a megfigyelő pozícióját.

 

Benkő Imre mondta, hogy az életkor előrehaladtával egyre letisztultabb képekre tett szert. A fotó alapján nagyjából megállapítható a művész életkora?

Többé-kevésbé igen. Azt gondolom, hogy a fiatalabb alkotók gyakran fragmentumokból építkeznek, míg a már sok tapasztalattal rendelkező fotóművészek egy képben mondják el a legösszetettebb történetet is. Megvan bennük a törekvés a letisztultságra.


Pecsi-osztondijasok_2019_5

 

Az ösztöndíj 1991-ben jött létre. Kik azok a művészek, akik ösztöndíjasként kezdték, és azóta komoly sikereket tudhatnak maguk mögött?

Sok ösztöndíjas maradt a pályán, és futott be a későbbiekben jelentős karriert. A teljesség igénye nélkül Csoszó Gabriella, Eperjesi Ágnes, Gőbölyös Luca, Szilágyi Lenke, Drégely Imre, Dezső Tamás, Telek Balázs nevét említeném.

 

Az alkotóknak az anyagi támogatás és a kiállítás mellett milyen egyéb segítséget ad ez a lehetőség?

A támogatás odaítéléséről döntő szakmai kuratóriumból az ösztöndíj időtartama alatt a nyertesek választhatnak maguknak mentort, és konzultálhatnak vele az aktuális munkájukról, kikérhetik a tanácsát. Hiszem, hogy az így létrejövő szorosabb szakmai együttműködés nagyban hozzájárulhat a fiatal művészek fejlődéséhez. Akkor is, ha nem mindig hallgatnak ránk.

 

Ayhan Gökhan

 

A tárlat március 5-ig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.


Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

reich_karoly

2019.07.22

Megesett már veled, hogy egy könyvet nem a tartalma, hanem a benne található grafikák miatt vettél a kezedbe? Hogy egy borító annyira elbűvölt, hogy csak amiatt megvásároltad a kötetet? Idén első alkalommal illusztrációs fesztivált rendeznek, melyre konkrét szövegre reflektáló képalkotásokkal lehet pályázni. Az irodalmi illusztrációk kiállításában és díjazásában a Petőfi Irodalmi Múzeum is részt vállal. Révész Emese művészettörténésszel beszélgettünk.

designweek_3
2019.07.22

Idén október 4–13. között 16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapest fesztivált, Magyarország legnagyobb designeseményét. Cél a tervezők és a vállalkozások együttműködésének ösztönzése, valamint a szemléletformálás.

_D0A0078_Copy

2019.07.22

A tudomány és a művészet kapcsolata évszázadok óta inspirálja az alkotókat, az innovációk hatása pedig még sohasem volt ennyire kézzelfogható, mint napjainkban. A szentendrei MANK Galériában kortárs művészek naprakész reakcióiból és kísérletezéseiből nyílt kiállítás, melyről a tárlat kurátoraival, Cserhalmi Luca esztétával és Roskó Mária iparművésszel beszélgettünk. Interjú.

A világ minden tájáról mintegy 150 Mikulás kezdte meg hétfőn a korai előkészületeket a karácsonyi ünnepekre a dán fővárosban. A 62. Mikulás Világkongresszuson a piros ruhás férfiak és nők négy napon át vesznek részt különböző programokon. 1957 óta minden évben a világ legrégibb vidámparkjában, a Koppenhága melletti Bakkenben rendezik meg a világtalálkozót. A Mikulások a kongresszus nyitányaként hétfőn a turistákat szórakoztatták Koppenhága egyik fő nevezetességénél, a híres Andersen-mese főszereplője, a kis hableány szobránál, majd hajókiránduláson vettek részt. Kedden a Bellevue Beachen fognak strandolni és játszani, szerdán többek között akadályfutáson vesznek részt, csütörtökön pedig Mikulás-öttusa lesz a vidámparkban.

Tibai-Takács János dédunokáival beszélget Lájer Vera művészettörténész a családi életműkutatásról a Napsütötte Tabán című kiállításon július 23-án 18 órakor a Virág Benedek Házban. Az Ő volt a dédapánk című eseményt a Kuckóban tartják, a belépés ingyenes.

A legkorábbi eddig ismert falusi mecsetet találták meg a Rahat nevű izraeli beduin városnál. A szakemberek szerint különösen ritka közel-keleti leletre bukkantak, amelyet valószínűleg egykor a helyi földművesek használtak. A mecset az Izrael földjén végbement kulturális és vallási változásokról is tanúskodik, az iszlám vallás térfoglalásáról, a 636-os jarmúki csatát követő térségbeli hódításáról.

A sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet szervezésében Lovas életképek és hagyományok Háromszéken címmel nyílik kiállítás ma 17 órától a sepsiszentgyörgyi Lábas Házban. Az összeállítás a 2019-es Székely Vágtán rendezett kiállításon volt látható először, mely betekintést nyújt a Mikes-ménes évszázados hányatott történetébe az 1700 évektől az első világháborúig, valamint a háromszéki gazdák lovas életébe.

Mozart szülővárosában különböző helyszíneken megrendezett ingyenes koncerttel kezdődött meg szombaton a Salzburgi Fesztivál. Míg a 43 napos fesztivál fizetős koncertjeire akár 440 euróba (143 ezer forintba) is kerülhetnek a jegyek, a szombati programokért, köztük barokk és kortárs zenei koncertekért, nem kellett fizetnie a nézőknek. A Salzburgi Fesztivál a világ egyik legjelentősebb előadóművészeti eseménye. Az idei programban 42 opera, 55 színházi előadás és 81 koncert szerepel. A szervezők 237 ezer jegyet kínálnak a közönségnek.

Szamaritánus egyházi énekek, számi sámánzene, a mexikói Son jarocho stílus, de Jón-tenger menti kisázsiai dallamok is megszólalnak augusztus 1–4. között a Méra World Music Fesztivál csűrszínpadán.

mera-vassvik

Július 26-án 16:00 órától a Hopp@Péntek sétáló tárlatvezetés-sorozat keretében Dénes Mirjam, a Hopp Múzeum japán gyűjteményének kurátora mutatja be a Made in Asia kiállítást.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma