NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.02.12

„Elengedhetetlen, hogy az, aki a fényképezőgép mögött áll, érzékenyen mozogjon a bemutatni kívánt terepen, ne pedig kívülállóként szemléljen egy-egy jelenséget, állapotot, történést” – mondja a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjas alkotók munkáiból a Capa Központban rendezett tárlat kurátora. Csizek Gabriellával egyéni útkeresésekről és generációs különbségekről is beszélgettünk.

Pecsi-osztondijasok_2019_3

 

Hogyan állt össze a mostani kiállítás, volt-e valamilyen követendő szempont?

A kiállításon az adott év összes ösztöndíjasa részt vesz. A támogatást elnyert alkotók munkái nagyon sokszínűek, csak a minőség határozza meg a zsűri döntését. Az ösztöndíj tematikai és technikai megkötés nélkül – akár szakmai végzettséget igazoló dokumentumok hiányában is – mindenkinek lehetőséget nyújt arra, hogy megmérettesse magát, egyedül az a fontos, hogy a benyújtott projekt átgondolt, előkészített, profi munka legyen.

 

Legutóbb hány pályázat érkezett?

A pályázók száma évenként változik. Tavaly ötvennégy pályázatot nézett meg a zsűri, ebből tíz fiatal művész részesülhetett ösztöndíjban. A tárlaton látható sorozatok a kiválasztott pályázati anyagok alapján az egy év alatt elkészült képek kiállításra szánt változatai.

 

Pecsi-osztondijasok_2019_4


Felfedezhetőek-e idén trendek, épp mostanság népszerű, többeket foglalkoztató témák?

Ha tematikailag nem is feltétlenül, az installációk tekintetében sokat változott a fotográfia az utóbbi évtizedben. A kiállításon számos alkotás igyekszik feszegetni a fotó, mint kiállított műtárgy határait, gyakori az egyéni útkeresés és az úgynevezett installációs képelrendezés. A nem lineáris bemutatás rendkívül izgalmas munkákat eredményezett, a fiatalok hol videókkal, hol tárgyakkal, hol szövegekkel egészítik ki a műveiket.

 

Lerí egy-egy képről a kelet-európaiság és a térségre jellemző világkép?

Igen. A jelenlegi kiállításon két széria esetében merül fel ez a szempont. Gáldi Vinkó Andi Homesickland című sorozata azon különös konstellációknak a képekben való rögzítése és megmutatása, amelyek számára a szülőhazát jelentik. Bielik István Az utolsó mesélők című sorozata pedig a Gulagot megjárt, és életben maradt egykori foglyokat örökíti meg portrék és történetek bemutatásával. A kiállítás egészét tekintve azonban ez kevésbé igaz.


Pecsi-osztondij


Könnyű megkülönböztetni a hatásvadász fotót attól, ami valóban manírok nélkül kíván elmondani valamit?

Jó fotó esetén nem nehéz különbséget tenni, mert az mindig hat, ereje van. Ha valami nagyon erős, rögtön érezhető az igazság megragadása és megmutatása iránti igény. Elengedhetetlen, hogy az, aki a fényképezőgép mögött áll, érzékenyen mozogjon a bemutatni kívánt terepen, ne pedig kívülállóként szemléljen egy-egy jelenséget, állapotot, történést. Menjen közel, legyen benne, egyúttal vegye fel a megfigyelő pozícióját.

 

Benkő Imre mondta, hogy az életkor előrehaladtával egyre letisztultabb képekre tett szert. A fotó alapján nagyjából megállapítható a művész életkora?

Többé-kevésbé igen. Azt gondolom, hogy a fiatalabb alkotók gyakran fragmentumokból építkeznek, míg a már sok tapasztalattal rendelkező fotóművészek egy képben mondják el a legösszetettebb történetet is. Megvan bennük a törekvés a letisztultságra.


Pecsi-osztondijasok_2019_5

 

Az ösztöndíj 1991-ben jött létre. Kik azok a művészek, akik ösztöndíjasként kezdték, és azóta komoly sikereket tudhatnak maguk mögött?

Sok ösztöndíjas maradt a pályán, és futott be a későbbiekben jelentős karriert. A teljesség igénye nélkül Csoszó Gabriella, Eperjesi Ágnes, Gőbölyös Luca, Szilágyi Lenke, Drégely Imre, Dezső Tamás, Telek Balázs nevét említeném.

 

Az alkotóknak az anyagi támogatás és a kiállítás mellett milyen egyéb segítséget ad ez a lehetőség?

A támogatás odaítéléséről döntő szakmai kuratóriumból az ösztöndíj időtartama alatt a nyertesek választhatnak maguknak mentort, és konzultálhatnak vele az aktuális munkájukról, kikérhetik a tanácsát. Hiszem, hogy az így létrejövő szorosabb szakmai együttműködés nagyban hozzájárulhat a fiatal művészek fejlődéséhez. Akkor is, ha nem mindig hallgatnak ránk.

 

Ayhan Gökhan

 

A tárlat március 5-ig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.


Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

_D0A8747_Copy_1

2019.09.18

A korábbi historizáló, kissé megkövült művészettel szemben a szecesszió színes, játékos, dinamikus formákkal újította meg az építészet. A francia irányzat a burjánzó, kacskaringós természeti formákat, míg a németes a geometrikus elrendezést és a lineáris vonalakat kedvelte. A Budapest Beyond altal szervezett sétán Budapest öt ikonikus épületét jártuk be.

IMG_8967

2019.09.17

Baksa-Soós János a magyar zene- és művészettörténet ikonikus alakja, a KEX együttes frontembereként vált ismertté. 1971-ben Németországba disszidált, ettől kezdve Január Herceg néven alkotott a legkülönfélébb médiumokban. A Paksi Képtár kiállítása a művész alternatív világát idézi meg. Majsai Rékával, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

191004_dopenyourmove_jennajalonen

2019.09.17

A CAFe Budapest arra kérte a fesztivál fellépőit és alkotóit, hogy állítsanak össze egy különleges virtuális időkapszulát, és pakolják bele mindazt, amit szívesen megőriznének az utókor számára. Ezúttal Jenna Jalonen koreográfus-előadót kérdezték, aki október 4-én lép fel a fesztiválon.

Először tartja Magyarországon éves közgyűlését a Fipresci, a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége a 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál keretében. A rangos szakmai szövetség a filmfesztivál meghívására érkezik a borsodi megyeszékhelyre. A közgyűlésre a világ 14 országából várják a filmes szakújságírókat. A Fiprescit 1930. június 6-án, Brüsszelben alapították, székhelye Münchenben van. A szervezet több mint 50 ország csaknem 400 filmkritikusát és filmújságíróját fogja össze a filmkultúra elősegítése, fejlesztése és a szakmai érdekek védelme érdekében. A szervezetnek egyéni és nemzeti szekciókhoz tartozó tagjai is lehetnek. Magyarországot a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya képviseli a szervezetben.

Ötven fotón keresztül mutatja be a dél-amerikai Guyana természeti kincseit és kultúráját az a kiállítás, amely november 1-ig látható Budapesten a Zászlómúzeumban. A József körúton található időszaki tárlat képei Guyana gyönyörű tájaira, településeire és az ottani mindennapokba engednek bepillantást, de az ország népviseletével és jellegzetes guyanai termékekkel is megismerkedhetnek a látogatók. A fotók egy része Balogh László gyűjteményéből került a kiállításra, a vitrinben pedig az ország jellegzetes termékei láthatóak.

Szeptember 20-án mutatkozik be a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika művészetterápiás műhelye az Átkelő Galériában. A Tükör által címet viselő kiállítást Dr. Danics Zoltán pszichoanalitikus pszichoterapeuta és pszichiáter nyitja meg. A műhelyt Szerdahelyi Zsuzsanna iparművész, művészetterapeuta vezeti majd.

A Mai Manó Ház Három szín című kiállítása az orosz fotográfus, Szergej Prokugyin-Gorszkij életművén, valamint kortárs művészek munkáin keresztül foglalkozik a színes fényképezés történetével, valamint kép és látás viszonyával. Az intézmény által szervezett foglalkozáson fotográfiai, művészettörténeti és pszichológiai nézőpontból is közelíteneknk a kiállítás anyagához. A foglalkozások időpontja előzetes időpontegyeztetés alapján történik. Bejelentkezés, további információ: edit.barta@maimano.hu.

Bárdos Lajos zeneszerző születésének 120. évfordulója alkalmából rendeznek konferenciát Életet az énekbe címmel szerdán a Pesti Vigadóban. Bárdos Lajos, a 20. század jelentős zeneszerzője, a zeneelmélet, a zenetudomány meghatározó személyisége 120 évvel ezelőtt született. Nemcsak számos zenei szakterületnek volt kiváló mestere, de másokat magával ragadó, karizmatikus tanár is. Kotta- és könyvkiadót szervezett, felkarolta a korában igen veszélyesnek számító egyházi zene kérdését. A konferencián megidézik azt a szellemiséget, amely ezt a sokoldalú, számos területen jelentőset alkotó művészt jellemezte.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

foter-fesztival_R

Több programot is kínál a következő hetekben a Rákóczi-szabadságharc emlékéve alkalmából a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Október végén útjára indítják a Rákóczi Expresszt is.

A Magyarság Házában folytatódnak a vasárnapi mesedélelőttök, lesznek könnyűzenei koncertek és az oktatási intézményeknek is kínálnak programokat.

Gyulán és térségében, valamint Püspökfürdőn várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a Muzsikál az erdő a Körösök völgyében elnevezésű rendezvény, amelyen erdei koncertek, szakvezetéses erdei séták és gyerekprogramok is várják az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma