2019.02.12

„Elengedhetetlen, hogy az, aki a fényképezőgép mögött áll, érzékenyen mozogjon a bemutatni kívánt terepen, ne pedig kívülállóként szemléljen egy-egy jelenséget, állapotot, történést” – mondja a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjas alkotók munkáiból a Capa Központban rendezett tárlat kurátora. Csizek Gabriellával egyéni útkeresésekről és generációs különbségekről is beszélgettünk.

Pecsi-osztondijasok_2019_3

 

Hogyan állt össze a mostani kiállítás, volt-e valamilyen követendő szempont?

A kiállításon az adott év összes ösztöndíjasa részt vesz. A támogatást elnyert alkotók munkái nagyon sokszínűek, csak a minőség határozza meg a zsűri döntését. Az ösztöndíj tematikai és technikai megkötés nélkül – akár szakmai végzettséget igazoló dokumentumok hiányában is – mindenkinek lehetőséget nyújt arra, hogy megmérettesse magát, egyedül az a fontos, hogy a benyújtott projekt átgondolt, előkészített, profi munka legyen.

 

Legutóbb hány pályázat érkezett?

A pályázók száma évenként változik. Tavaly ötvennégy pályázatot nézett meg a zsűri, ebből tíz fiatal művész részesülhetett ösztöndíjban. A tárlaton látható sorozatok a kiválasztott pályázati anyagok alapján az egy év alatt elkészült képek kiállításra szánt változatai.

 

Pecsi-osztondijasok_2019_4


Felfedezhetőek-e idén trendek, épp mostanság népszerű, többeket foglalkoztató témák?

Ha tematikailag nem is feltétlenül, az installációk tekintetében sokat változott a fotográfia az utóbbi évtizedben. A kiállításon számos alkotás igyekszik feszegetni a fotó, mint kiállított műtárgy határait, gyakori az egyéni útkeresés és az úgynevezett installációs képelrendezés. A nem lineáris bemutatás rendkívül izgalmas munkákat eredményezett, a fiatalok hol videókkal, hol tárgyakkal, hol szövegekkel egészítik ki a műveiket.

 

Lerí egy-egy képről a kelet-európaiság és a térségre jellemző világkép?

Igen. A jelenlegi kiállításon két széria esetében merül fel ez a szempont. Gáldi Vinkó Andi Homesickland című sorozata azon különös konstellációknak a képekben való rögzítése és megmutatása, amelyek számára a szülőhazát jelentik. Bielik István Az utolsó mesélők című sorozata pedig a Gulagot megjárt, és életben maradt egykori foglyokat örökíti meg portrék és történetek bemutatásával. A kiállítás egészét tekintve azonban ez kevésbé igaz.


Pecsi-osztondij


Könnyű megkülönböztetni a hatásvadász fotót attól, ami valóban manírok nélkül kíván elmondani valamit?

Jó fotó esetén nem nehéz különbséget tenni, mert az mindig hat, ereje van. Ha valami nagyon erős, rögtön érezhető az igazság megragadása és megmutatása iránti igény. Elengedhetetlen, hogy az, aki a fényképezőgép mögött áll, érzékenyen mozogjon a bemutatni kívánt terepen, ne pedig kívülállóként szemléljen egy-egy jelenséget, állapotot, történést. Menjen közel, legyen benne, egyúttal vegye fel a megfigyelő pozícióját.

 

Benkő Imre mondta, hogy az életkor előrehaladtával egyre letisztultabb képekre tett szert. A fotó alapján nagyjából megállapítható a művész életkora?

Többé-kevésbé igen. Azt gondolom, hogy a fiatalabb alkotók gyakran fragmentumokból építkeznek, míg a már sok tapasztalattal rendelkező fotóművészek egy képben mondják el a legösszetettebb történetet is. Megvan bennük a törekvés a letisztultságra.


Pecsi-osztondijasok_2019_5

 

Az ösztöndíj 1991-ben jött létre. Kik azok a művészek, akik ösztöndíjasként kezdték, és azóta komoly sikereket tudhatnak maguk mögött?

Sok ösztöndíjas maradt a pályán, és futott be a későbbiekben jelentős karriert. A teljesség igénye nélkül Csoszó Gabriella, Eperjesi Ágnes, Gőbölyös Luca, Szilágyi Lenke, Drégely Imre, Dezső Tamás, Telek Balázs nevét említeném.

 

Az alkotóknak az anyagi támogatás és a kiállítás mellett milyen egyéb segítséget ad ez a lehetőség?

A támogatás odaítéléséről döntő szakmai kuratóriumból az ösztöndíj időtartama alatt a nyertesek választhatnak maguknak mentort, és konzultálhatnak vele az aktuális munkájukról, kikérhetik a tanácsát. Hiszem, hogy az így létrejövő szorosabb szakmai együttműködés nagyban hozzájárulhat a fiatal művészek fejlődéséhez. Akkor is, ha nem mindig hallgatnak ránk.

 

Ayhan Gökhan

 

A tárlat március 5-ig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.


Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma