IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.12

„Elengedhetetlen, hogy az, aki a fényképezőgép mögött áll, érzékenyen mozogjon a bemutatni kívánt terepen, ne pedig kívülállóként szemléljen egy-egy jelenséget, állapotot, történést” – mondja a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíjas alkotók munkáiból a Capa Központban rendezett tárlat kurátora. Csizek Gabriellával egyéni útkeresésekről és generációs különbségekről is beszélgettünk.

Pecsi-osztondijasok_2019_3

 

Hogyan állt össze a mostani kiállítás, volt-e valamilyen követendő szempont?

A kiállításon az adott év összes ösztöndíjasa részt vesz. A támogatást elnyert alkotók munkái nagyon sokszínűek, csak a minőség határozza meg a zsűri döntését. Az ösztöndíj tematikai és technikai megkötés nélkül – akár szakmai végzettséget igazoló dokumentumok hiányában is – mindenkinek lehetőséget nyújt arra, hogy megmérettesse magát, egyedül az a fontos, hogy a benyújtott projekt átgondolt, előkészített, profi munka legyen.

 

Legutóbb hány pályázat érkezett?

A pályázók száma évenként változik. Tavaly ötvennégy pályázatot nézett meg a zsűri, ebből tíz fiatal művész részesülhetett ösztöndíjban. A tárlaton látható sorozatok a kiválasztott pályázati anyagok alapján az egy év alatt elkészült képek kiállításra szánt változatai.

 

Pecsi-osztondijasok_2019_4


Felfedezhetőek-e idén trendek, épp mostanság népszerű, többeket foglalkoztató témák?

Ha tematikailag nem is feltétlenül, az installációk tekintetében sokat változott a fotográfia az utóbbi évtizedben. A kiállításon számos alkotás igyekszik feszegetni a fotó, mint kiállított műtárgy határait, gyakori az egyéni útkeresés és az úgynevezett installációs képelrendezés. A nem lineáris bemutatás rendkívül izgalmas munkákat eredményezett, a fiatalok hol videókkal, hol tárgyakkal, hol szövegekkel egészítik ki a műveiket.

 

Lerí egy-egy képről a kelet-európaiság és a térségre jellemző világkép?

Igen. A jelenlegi kiállításon két széria esetében merül fel ez a szempont. Gáldi Vinkó Andi Homesickland című sorozata azon különös konstellációknak a képekben való rögzítése és megmutatása, amelyek számára a szülőhazát jelentik. Bielik István Az utolsó mesélők című sorozata pedig a Gulagot megjárt, és életben maradt egykori foglyokat örökíti meg portrék és történetek bemutatásával. A kiállítás egészét tekintve azonban ez kevésbé igaz.


Pecsi-osztondij


Könnyű megkülönböztetni a hatásvadász fotót attól, ami valóban manírok nélkül kíván elmondani valamit?

Jó fotó esetén nem nehéz különbséget tenni, mert az mindig hat, ereje van. Ha valami nagyon erős, rögtön érezhető az igazság megragadása és megmutatása iránti igény. Elengedhetetlen, hogy az, aki a fényképezőgép mögött áll, érzékenyen mozogjon a bemutatni kívánt terepen, ne pedig kívülállóként szemléljen egy-egy jelenséget, állapotot, történést. Menjen közel, legyen benne, egyúttal vegye fel a megfigyelő pozícióját.

 

Benkő Imre mondta, hogy az életkor előrehaladtával egyre letisztultabb képekre tett szert. A fotó alapján nagyjából megállapítható a művész életkora?

Többé-kevésbé igen. Azt gondolom, hogy a fiatalabb alkotók gyakran fragmentumokból építkeznek, míg a már sok tapasztalattal rendelkező fotóművészek egy képben mondják el a legösszetettebb történetet is. Megvan bennük a törekvés a letisztultságra.


Pecsi-osztondijasok_2019_5

 

Az ösztöndíj 1991-ben jött létre. Kik azok a művészek, akik ösztöndíjasként kezdték, és azóta komoly sikereket tudhatnak maguk mögött?

Sok ösztöndíjas maradt a pályán, és futott be a későbbiekben jelentős karriert. A teljesség igénye nélkül Csoszó Gabriella, Eperjesi Ágnes, Gőbölyös Luca, Szilágyi Lenke, Drégely Imre, Dezső Tamás, Telek Balázs nevét említeném.

 

Az alkotóknak az anyagi támogatás és a kiállítás mellett milyen egyéb segítséget ad ez a lehetőség?

A támogatás odaítéléséről döntő szakmai kuratóriumból az ösztöndíj időtartama alatt a nyertesek választhatnak maguknak mentort, és konzultálhatnak vele az aktuális munkájukról, kikérhetik a tanácsát. Hiszem, hogy az így létrejövő szorosabb szakmai együttműködés nagyban hozzájárulhat a fiatal művészek fejlődéséhez. Akkor is, ha nem mindig hallgatnak ránk.

 

Ayhan Gökhan

 

A tárlat március 5-ig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.


Fotók: Csákvári Zsigmond/Kultúra.hu

lukoviczky

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

Duda_Eva_Tarsulat_Tanc_

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma