NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.11.26

Olvassák-e még a mai fiatalok, ismerik-e egyáltalán Rejtő Jenőt? A magyar irodalom egyik legnépszerűbb alkotójának életműve mennyire ihlető forrás, hivatkozási alap ma? Ezekről is szó esett a Napút folyóirat Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott ünnepi rendezvényén 2018. november 21-én.

A Napút tematikus számmal emlékezett meg Rejtó Jenőről halálának 75. évfordulóján. A kiadvány bemutatásának estéjén zsúfolásig telt a PIM díszterme, a hátsó szárnyban ülő közönség pedig kivetítőn követhette az eseményeket.


_D0A2800_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


A lapszámot Thuróczy Gergely Rejtő-kutató és ötlettulajdonos, Szondi György főszerkesztő, dr. Veres András irodalomtörténész és Cserkuti Dávid illusztrátor mutatta be. A folyóirat 198. száma a „Na mi újság Rejtő Úr?” címmel meghirdetett, irodalmi és képzőművészeti pályázatra beküldött alkotásásokból közöl válogatást. A bíráló bizottság 56 irodalmi és 20 képzőművészeti munkából választotta ki a nyerteseket.


_D0A2758_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


Az irodalmi kategóriát Demeter László nyerte Piszkos Fred Budapesten című novellájával, melyet Papp Endre, a Miskolci Nemzeti Színház színművésze olvasott fel. A kalandos, rejtői szó- és stílusfordulatokban gazdag történet szerint Senki Alfonz, Török Szultán, Piszkos Fred és P. Howard más, jól ismert regényhőse 1945 szeptemberében a Port Szaíd-i Vemhes Sellő vendéglő különtermében találkozva nemes bosszút forral az írót halálba küldő zsurnaliszta és annak szerkesztősége ellen. A szerző ügyesen ötvözi a Rejtő-regények légkörét a tényekkel, hiszen a háború zavaros éveiben valóban egy uszító hangú újságcikk okozta az író végzetét – megjelenését követően, 1943-ban hívták be az írót munkaszolgálatra, ahol aztán nyoma veszett. Demeter László novellájában rejtői módon szolgáltat igazságot: elvereti hőseivel a bűnösöket.


Naput
Fotó: naputonline.hu


Az esten ezután Leila, az arab démon lépett színre: Kozma Tímea hastáncosnő fátyoltánccal bűvölte el a közönséget.


Magyary Ágnes, az irodalmi kategória II. helyezettje egy önéletrajzi elemeket tartalmazó, esszéisztikus írást olvasott fel. A vele holtversenybe került, szintén II. díjas Majoros Sándor, Jenő a Hadikban című elbeszéléséből pedig megtudhattuk, hogy ki volt az a tagbaszakadt légiós szellemalakban, aki az akkor még kabarétréfákat író Rejtőnek regénytémákat ajánlott egy kávéházi beszélgetés során.


_D0A2784_Copy
Fotó: Csákvári Zsigmond


A szellemvilágban játszódik Neumann Ottó Jenő visszajő című írása is, amely egy égi asztaltársasághoz vezet el, mások mellett Salamon Béla és Karinthy megidézésével. Balla Ferenc Lopva van című elbeszélése Rejtó A tizennégy karátos autó bevezetőjének sajátos átköltése. A humoros írás befejezése azonban váratlan és megrázó: „Rejtő Jenő álmában elmosolyodik. Még nyolc napja van hátra. Még hatvan év, s tananyag lesz. Szerencsétlen esetben érettségi tétel.”


Sajnos – vagy szerencsére? – ez még nem jellemző. A Napút folyóirat estjén azonban bebizonyosodott, hogy Rejtó Jenőre, halhatatlan regényalakjaira és fonákságokat láttató iróniájára igen nagy szükség van napjainkban is. Az értékelt és díjazott szerzők egyaránt remek írásokkal, groteszk írói eszközökkel mutatták fel, teremtették újjá a bennünk élő Rejtőt.


Rejto_Jeno
Rejtő Jenő három arca
Fotó: naputonline.hu


Végezetül a képzőművészeti pályázatokról esett szó Cserkuti Dávid interpretálásában. Pászti Péter nyertes alkotása egy Rejtő-regénycímekből összeállított írói portré. A második díjat hárman kapták megosztva: Bohner Ferenc, Fényes András és Szirmai Kitti. Láthattunk az ebben a témakörben kihagyhatatlan nagy előd, Korcsmáros Pál rajzaira emlékeztető motívumokat, légiós hangulatú kávéreklám-képeket Rejtő-hősökkel, tengerész-gyurmafigurákat, valamint római tógában, homlokán gyémánt dísszel tündöklő Rejtő-arcképet.


Az est végén Wágner úr, Gorcsev, a Vörös Vaszics és a többiek elégedetten vigyorogtak a közönségre, és a közönség is elégedetten mosolygott vissza rájuk.

 

FGT

Korniss1

2018.12.19

110 éve született a modern magyar művészet egyik legjelentősebb, legmeghatározóbb alakja, Korniss Dezső. A festőművész munkásságát mintegy kétszáz alkotáson keresztül, különleges nézőpontból bemutató kiállítás ma nyílik a Magyar Nemzeti Galériában Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső (1908-1984) művészetében címmel.

torocko_600x445
2018.12.18

Egy isten, két napfelkelte, három emberöltő címmel jelent meg a torockói viseletet bemutató könyv, mely értékes leírásokkal és gazdag fotóanyaggal követi végig a torockói viselet kialakulását és évszázados formálódását, külön ismertetve annak minden egyes viseletdarabját.

skanzen

2018.12.18

A legenda szerint először Luther Márton állított fát gyermekeinek 1535-ben. A szokás Berlinből került át Bécsbe, ahol a 19. század első évtizedeiben az arisztokrata családok és a művészek körében gyorsan elterjedt. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben. A magyar szépirodalomban 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében szerepel először. Batári Zsuzsanna összeírta a karácsonyfa történetét évszámokban.

Az évforduló első tárlatán a milánói Ambrosiana Könyvtárban bemutatják a reneszánsz géniusz műszaki és tudományos felfedezéseit tartalmazó Atlanti Kódex leghíresebb oldalait is. Az intézmény 1637 óta őrzi a 12 kötetes gyűjteményt. Most három szakaszra bontva mutatja be a kódexben lévő 46 leghíresebb és legfontosabb rajzot, amelyek Firenzében töltött fiatalkorától a franciaországi utolsó évekig kísérik végig a Mona Lisa alkotójának életét és pályafutását. Az 1119 oldalas kódex egy enciklopédia a reneszánsz kor műszaki ismereteiről, bemutatva a mester saját találmányait. A 2019. szeptember 15-ig tartó kiállítássorozat első része a mester kifejezetten Milánóhoz kötődő rajzait, a második az építőmérnöki tanulmányait, a harmadik a Franciaországban töltött éveit mutatja be.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma